Fennakadt hulladék a Zagyván levonuló árhullám után (MTI)

      A Zagyván levonuló árhullám után a mátraverebélyi víztározóból kiemelt hulladék: az összeset a tározó leeresztése után, illetve az altalaj szikkadását követően tudják majd összegyűjteni. MTI Fotó: Komka Péter

     Fennakadt műanyag palackok és háztartási hulladék a mátraverebélyi vésztározóban 2016. február 17-én. - MTI Fotó: Komka Péter

Természetvédelem a hatvani Cukorgyári-tónál (MTI)

Csaknem 190 millió forint támogatásból fejlesztette a hatvani Cukorgyári-tó természetvédelmi területét az ÖKO-PLAN Tájvédelmi és Környezetfejlesztési Egyesület - tájékoztatta a szervezet az MTI-t a közelmúltben. Közleményükben felidézték: a Hatvan határában kanyargó Zagyva folyó szabályozásával eltűnt a korábbi ártérre jellemző, sűrű növényzettel fedett, védett terület, amely a környező élővilág szaporodó, táplálkozó helye volt.

Ennek egy részét állították vissza a 186,8 millió forintos támogatást elnyerő projekttel. A felújítás célja, hogy minél több madár találjon nyugodt, táplálékban gazdag területet szaporodásra, regenerálódásra, valamint a látogatók autentikus módon ismerkedhessenek meg a nagy biodiverzitású élővilággal.

A fejlesztés során a helyi szintű természetvédelmi oltalom alatt álló Cukorgyári-tó mintegy 20 hektáros részét állították vissza természetközeli állapotába. A munkálatok által elsősorban a területen fészkelő madárfajok védelmét és gyarapodását biztosították, de mostantól az átvonuló madárfajok is védett pihenőhelyre lelnek.

Olyan zsilipeket, vízleeresztőket építettek, illetve újítottak fel, amelyek lehetővé teszik a tavak közötti "vízkormányzást", azaz a megfelelő vízszint kialakítását és fenntartását. A természetes állapot visszaállítása során a madarak kedvére való öblöket, kubikgödröket is kialakítottak, a kétéltűek számára pedig a száraz mederrészben létesítettek telelőhelyet.

Ezeken túl a látogatói infrastruktúra alapjait is megteremtették - hangsúlyozta az egyesület.

Téli alkony Salgó várán és a Zagyva forrásvidékén

       Salgó, tíz éve, amikor hó volt - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Kilátás Salgóról dél felé, késő délutáni fényekkel - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Somoskő Salgóról, a Magas-Tátra szemérmesen pára mögé bújt - Fotó: A-Faragó Zoltán

     Salgó vári kilátás - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Túl a négy csipkebogyón a Boszorkánykő - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Kilátás észak felé - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Naplemente Salgó várából - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Majdnem elérte már a nap a horizontot - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Naplemente után - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Naplemente után a Boszorkánykő, Zagyvaróna, a háttérben a Mátra - Fotó: A-Faragó Zoltán

        Felszállt a fehér füst Salgópusztán - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Kilátás dél felé, naplemente után - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Naplemente után, háttérben a Karancs - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Pásztó télidőben

       Pásztó, a múzeum, volt ciszterci kolostor télidőben - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Kilátás a Muzsláról a Szentlélek templomra - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Kívül-belül: szentmise a gótikus oldalkápolnában és az egyik ablak kívülről, a Szent Lőrinc plébániatemplom déli homlokzatán - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Szúnyogirtó fogasponty került elő a Zagyvából (MTI)

         Harka Ákos (balra), a Magyar Haltani Társaság elnöke és Szepesi Zsolt elnökségi tag halfaunisztikai vizsgálatokat végez a Zagyva szolnoki szakaszán. Szeptember 18-án a folyó vizéből előkerült a korábban csak meleg vizű tavakban előforduló, amerikából származó szúnyogirtó fogasponty (Gambusia affinis).

         Egy mintavételre használt hálóból kiemelnek egy szúnyogirtó fogaspontyot a Zagyva szolnoki szakaszán 2015. szeptember 18-án. - MTI Fotó: Bugány János

A Magyar Haltani Társaság éves halfaunisztikai vizsgálatai során a Zagyva néhány kilométeres, torkolat feletti részén a hazánkban természetes körülmények között eddig csak meleg vizű tavakban előforduló faj több példányát is megtalálták.

*

Kiegészítés a 2015 szeptemberében megjelent anyaghoz képest, 2016. január 8-án:

http://index.hu/tudomany/2016/01/09/szunyogirto_pontyok_telelnek_a_zagyv...

 

Csángó Fesztivál Jászberényben, XXV. alkalommal (MTI)

          A jászberényi Jártató együttes a külföldi táncegyüttesek "Színes világ" című gálaműsorban is fellépett 2015. augusztus 5-én. Jászberényben ezen a héten már XXV. alkalommal rendezik meg a Csángó Fesztivált. -  MTI Fotó: Komka Péter

           Fotózás a XXV. Csángó Fesztiválon Jászberényben - MTI Fotó: Komka Péter

Egykor és most a Zagyvamentén

         A vízválasztói zsilipház egy 1959-ben készült képen - Fotó: Fortepan, Szánthó Zoltán

         Valamint 2015 nyarán - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Csángó Fesztivál hat napon át Jászberényben (MTI)

Több mint hatvan kulturális program, ezer résztvevő, köztük rengeteg fellépővel négy moldvai, három gyimesi és tizennégy erdélyi, valamint felvidéki és vajdasági hagyományőrző csoport is szerepel a kedden Jászberényben kezdődő 25. jubileumi Csángó Fesztivál programjában - írja 2015. augusztus 1-jén az MTI.

Szűcs Gábor, a Csángó Fesztivál igazgatója, a Jászság Népi Együttes vezetője elmondta: a rendezvénnyel a csángók sorsára szeretnék felhívni a figyelmet. Hozzátette: az egymást követő népzenei koncertek és folklórműsorok kínálatát a hazai fellépők mellett észak-ciprusi, török, bolgár, paraguayi és román együttesek vendégjátéka is színesíti. Kedden az elmúlt 25 év fesztiváljainak képeiből nyílik fotókiállítás, a Zagyva Banda koncertje mellett Boka Gábor és társulata előadását is láthatják az érdeklődők.

                    Jászberény címere

Szerdán a fesztivál zászlajának felvonása után a Folkmozi veszi kezdetét, amely szombatig a csángó kultúrát bemutató exkluzív filmvetítésekkel várja az érdeklődőket a helyi filmszínházban. Az este a külföldi táncegyüttesek Színes világ című gálaműsorával folytatódik.

Csütörtökön Szalai György fotográfus kiállításának megnyitóját követően a Folk Error együttes lép színpadra, a Csík Zenekar esti koncertjén közreműködik Rúzsa Magdolna, Lakatos Róbert, Pál István "Szalonna" és Bandája, valamint a Jászság Népi Együttes. Pénteken a hazai fellépők mellett színpadra lépnek a moldvai és gyimesi hagyományőrzők is, majd a Fölszállott a páva televíziós vetélkedő szereplőiből láthatnak egy válogatást, melyet a Magyar Állami Népi Együttes Megidézett Kárpátalja című műsora követ.

Az éjszaka folyamán a Jászság Népi Együttes székházában a Parno Graszt zenekar koncertjét is élvezhetik a látogatók. Szombaton a Táncforgatag színes kavalkádjában felvonulnak a fesztivál főszereplői, a gyimesi és a moldvai csángók is.

Az erdélyi, felvidéki, vajdasági hagyományőrzők többek közt olyan kistelepülésekről jönnek, mint Csíkszentdomokos, Méra, Szucság, Magyardombó, Györgyfalva, Melegföldvár, Ördöngősfüzes, Vajdaszentivány, Szilágysámsom, Imreg és Kupuszina, akiket a csángó hagyományőrzőkkel együtt a Magyar Lélek című gálaműsorban lehet látni.

A rendezvény egyik programeleme a szombati Kárpát-Haza Magyar Konferencia, témái többek között a hagyomány továbbélése, a gazdaság és a kultúra egymásra hatásának új dimenziói a 21. században.

A rendezők - Folklór Kulturális Közalapítvány és a Jászág Népi Együttes - csütörtöktől vasárnapig népművészeti vásárt is szerveznek, valamint Harangozó Imre és Tampu Sztelián írók és néprajzkutatók könyvbemutatóin is részt vehetnek az érdeklődők. Ugyancsak a vasárnap záruló fesztivál kísérőprogramja a Jászság Népi Együttes székházába szervezett nemzetközi táncház.

Az első Csángó Fesztivált 1991-ben rendezték Jászberényben, Papp Imre és Péterbencze Anikó ötlete alapján, a rendezvény Magyarországon egyedülállóként azóta is töretlenül őrzi és örökíti tovább a csángó magyarság hagyományait.

Fehér gólyát mentettek, rendőri közreműködéssel

A Jászladányi Rendőrőrs rendőrei vitték el a legyengült gólyát a zagyvamenti Jászalsószentgyörgyről - írja 2015. július 31-i közleményében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság.

A két rendőr 2015. július 30-án délelőtt ment ki a jászalsószentgyörgyi címre, ahonnan bejelentést tettek egy legyengült gólyáról. A bejelentő elmondta, hogy az elmúlt napon kirepültek a gólyák a házuknál lévő fészekből, azonban egy fióka nem tudott elszállni, leesett és az utcán lévő árokban keresett magának menedéket, segítség nélkül azonban a biztos pusztulás vár rá.

      A képen Kohut László rendőr főtörzsőrmester, Juhász Tibor a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi őrkerület-vezetője és Bíró Ádám törzsőrmester - Forrás: police.hu

A rendőrök azonnal felvették a kapcsolatot a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerületének vezetőjével. A járőrök a legyengült madarat egy kabátba burkolták és szolgálati gépkocsival elvitték a Jászberény külterületén található - hasonló sorsú és ellátásra szoruló madarakkal is foglalkozó - „Sasközpontba”, ahol átadták a természetvédelmi őrnek.

 

Jászalsószentgyörgy: megkezdődött a jász világtalálkozó (MTI)

A jászok kitartása, kötelességtudata, hazaszeretete részévé vált a magyar nemzetnek - többek között erről beszélt a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a 21. Jász Világtalálkozón, amely szombaton vette kezdetét Jászalsószentgyörgyön, 2015. július 18-án.

Rákossy Balázs - Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter üdvözletét és szavait tolmácsolva a jelenlevőknek - elmondta: vannak a történelemnek olyan egyetemes értékei, amelyek nem változnak az idő múlásával. Ilyen az ősök világa, mítoszai és hagyományai, amelyek együttesen képezik a nemzeti identitás szilárd talapzatát.

"Ha ezek bármelyike is elvész, magyarságunk gyökértelenné válik" - fogalmazott, hangsúlyozva azt is, hogy a döntéseket is mindig ezen alapértékeknek kell meghatározniuk, fontos a nemzetiségi hagyományok, a kultúra és a hovatartozás megőrzése.

          Talált József újraválasztott jászkapitány a 21. Jász Világtalálkozó díszünnepségén 2015. július 18-án. MTI Fotó: Mészáros János

"Otthonunk ott van, ahol a szívünk otthonra lel" - idézte a mondást Rákossy Balázs. A jászok, Magyarország államalkotó közössége, joggal büszkék arra, hogy hosszú küzdelem után 1745-ben saját pénzükön visszavásárolták szabadságukat és régi kiváltságaikat - mondta. A jászok kitartása, kötelességtudata, hazaszeretete részévé vált a magyar nemzetnek - emelte ki az államtitkár.

Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke szerint a jászok 270 évvel ezelőtt, amikor a redemtio kapcsán első helyen a termőföld visszaszerzését jelenítették meg, megfogalmazták: "nem engedhetünk közénk másokat, zárjuk sorainkat, mert ez a mi életünk".

Szavai szerint a múlt üzen: most is van mit védeni, nagy jelentősége van ma is az összetartozásnak, az értékek védelmének. "A hitből fakadó erőnk legyen elég, hogy megtartsuk nemzetünket, hogy összefogjunk, vigyázzunk értékeinkre és a gyermekeinknek adjuk át örökségként azt, amit mi megkaptunk és védtünk" - mondta Jakab István.

        Jász Világtalálkozó díszünnepségét megelőző felvonulás résztvevői Jászalsószentgyörgy főutcáján 2015. július 18-án. MTI Fotó: Mészáros János

Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke a kétnapos rendezvény díszünnepségén arról beszélt, hogy a természethez hasonlóan a szeretetnek is rendje van, az ember szívéhez legközelebb a családjának, népének, nemzetének kell állnia. "Nekem, kunnak, magyarnak szívemhez legközelebb a jászok állnak" - fogalmazott, majd elmondta: a sorsközösség és a történelem két különböző helyről jött népet hozott össze, szorosabban, mint két testvért, és a szorgalmas, hazaszerető jászokat könnyű szeretni.

Pócs János (Fidesz) országgyűlési képviselő azt emelte ki, hogy a redemptio 270 éve azt üzeni: a jászok egységének nem ára, hanem értéke van. "A történelmi jelentőségű Jász Világtalálkozó legfőbb üzenete, hogy a jászság, az ország, ez a haza csak a miénk" - mondta.

Szarvák Imre Jászalsószentgyörgy független polgármestere nagy kitüntetésnek nevezte, hogy 1999 után másodszor rendezhetik meg a településen a Jász Világtalálkozót. Mint mondta: a rendezvény sikere, jelentősége nem pénzben, javakban mérhető, a világtalálkozóknak értékteremtő erejük van, a szülőföldhöz való kötődést erősítik, a hagyományokra emlékeztetnek.

A jászok első világtalálkozóját 1995-ben, Jászberényben tartották a jász redemptio, azaz a jász önmegváltás 250. évfordulója alkalmából. A jász önmegváltás története 1702-ben kezdődött, amikor I. Lipót császár eladta a jászok és kunok lakta területeket a Német Lovagrendnek. Az ott élők azonban ebbe a változásba nem nyugodtak bele, és 1745-ben saját pénzükön visszavásárolták szabadságukat és régi kiváltságaikat.

A jászok nagyszabású rendezvényének azután évente más-más település volt a helyszíne. Az elmúlt évek során a jászkapitány-választás hagyományának felelevenítésén túl elkészült a redemptiós zászló és megszületett a jász himnusz is. Miután a jászsági települések mindegyike otthont adott a világtalálkozónak, az 2013-ra visszatért kiindulási pontjára, Jászberénybe. Tavaly Jászapátin találkoztak a jászok.