Bütykös hattyú a jég fogságában a szolnoki Zagyván

Rendőrök és a katasztrófavédelem munkatársai együtt mentettek ki egy bütykös hattyút a jég fogságából Szolnokon, a Zagyván - írja a police.hu.

     Egy helyi lakos tett bejelentést a rendőrségre január 21-én délelőtt, hogy a szolnoki Zagyva folyóba egy hattyú valószínűleg belefagyott.

     A járőrök percek alatt a helyszínre értek és megtalálták a mozdulatlan állatot, de megállapították, hogy életben van, mivel a zajokra reagált.

     A rendőrök a madarat nem tudták biztonságosan megközelíteni, mert a parttól körülbelül két méterre fagyott a vízbe, a jégréteget pedig vékonynak ítélték.

   Segítséget kértek ezért a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelem munkatársaitól.

    A rendőrök és a tűzoltók egy létrát fektettek a jég felületére, majd a katasztrófavédelem szakemberei feltörték a olyó fagyott vízét az állat körül és kiszabadították a madarat.

   A jég fogságából épségben kiszabadított hattyú visszaúszott a társaihoz.

Fotó: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság

Január a Zagyva forrásainál I.

       A Zagyva egyik forrása Salgóbánya közelében - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Ellenfény a Zagyva forrásánál, Salgóbánya közelében - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Szajkó a havas bükkösben, a Zagyva forrásainál - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Havas utakon - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Jeges fürdőzés a Zagyva folyóban (MTI)

          Schirilla György a Zagyva folyóban a Heves jeges életmód-találkozón Hatvanban 2017. január 15-én - MTI Fotó: Komka Péter

          Schirilla György (jobbra) és Volecz Imre a Zagyvban - MTI Fotó: Komka Péter

November a pásztói romkertben

         Szent István felajánlja koronáját a Szűz Anyának: a millenniuni emlékmű a pásztói romkertben - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         A XII. századi üveghuta maradványai, a háttérben a klasszicista, volt római katolikus iskola épülete, ma Csohány Kálmán Galéria- Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Romkerti látkép az Oskolamester házával, a háttérben a Szent Lőrinc plébániatemplom. A legrégebbi részletek talán XI. századiak. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   

Erdők és tájak a Zagyva forrásvidékén

          Szobányi forrásláp a Medves-fennsík délnyugati peremén, Salgóbánya közelében. A vizes élőhelyet a Zagyva egyik forrása táplálja. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Nyár végi erdőrészlet a Zagyva forrásai közelében, a Medves-fennsík délnyugati peremén - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Bükkös a Zagyva forrásvidékén - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Medves-fennsík, Rétikereszt. A Zagyva legtávolabb eső, vizet csak esős időben és hóolvadáskor szállító vízmosásai majdnem kinyúlnak idáig. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Kilátás az erdőből Salgó várára - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Zagyvamente: a boldogi paprikatermesztők

Hungaricum, bizalmi termék, aminek legfőbb értéke a gazdák szorgalmas munkája: Boldogon a fűszerpaprika termesztésének több mint 150 éves múltja van Boldog.

A Palócföld déli csücskében, Heves és Jász-Nagykun- Szolnok megye határán található az egykori „zsákfalu”, Boldog. A Zagyva-völgy termékeny földjei, a vízbőség, a kiváló mikroklíma, a helyiek – bolgárkertészektől tanult – tudása és szorgalma adta a fő megélhetést: a zöldség- és a paprikatermesztést. Nem csak Szeged és Kalocsa környékén termelnek fűszerpaprikát, hanem Boldogon is, ahol ennek több mint 150 éves hagyománya van.

         Paprikaszárítás a tornácon, Boldogon - Fotó: H. Szabó Sándor

A helyi adottságoknak legjobban megfelelő mihályfalvi, napfény és bíbor fajtát termesztik a leggyakrabban: mindnek magas a vitamin és színezőanyag tartalma. A boldogiak nem érintették a fűszerpaprika válságok, itt nem keverték, hamísították a fűszert: akiről ilyen kiderülne, az a későbbiekben nem boldogulna Boldogon. A községben, mint fentebb említettük, kiválóak az adottságok a kertműveléshez. A Zagyva a vízellátást biztosítja, a kezdetleges módszerek után Boldogom már az 1920-as évektől működtek szivattyúk, a réteg- és talajvíz kiemelésére.

         Palántázás - Fotó: H. Szabó Sándor

A bolgárkertészektől tanult árasztásos-barázdás öntözést a mai napig ismerik a boldogi a paprikatermesztők, de ma már inkább a csepegtető öntözés a jellemző. A boldogi gazdák egy része a saját maguk által termesztett vetőmagot használják, de vásárolnak is kutatóintézetektől. A palántákat fóliasátor alatt, vagy melegágyban nevelik, aki kisebb mennyiséget termel, a háza alkalmas részeit használja erre a célra. A szabadföldbe június elején ültetik ki a palántákat.

         Fűzésre vár a leszedett pirospaprika - Fotó: H. Szabó Sándor

A fűszerpaprika tápanyagokban dús talajt kíván és vízigényes is. A locsolóvíz nem csak a palántákat látja el, hanem hűti is a nyári kánikulában felforrósodó földet. Több alakalommal kell kézzel megkapálni, hogy levegős legyen a talaj, illetve a gyomokat is irtani kell a növények közül. A boldogi fűszerpaprika termesztése nagyon sok kézimunkával jár. A termést a nyár vége felé kezdik leszedni, majd válogatják, kézzel felfűzik és szárítják. A legtöbb helyen a tornácokon, vagy száraz, napos helyekre akasztják ki a füzéreket. A szárítás több hétig is tarthat. A fűszerpaprikát ezután kicsumázzák, majd a legtöbb háztartásban megtalálható malmokban, vagy kalapácsos őrlőkben finomra őrlik. Ezután laza szövésű vászonzsákokban tárolják a csomagolásig.

          Előkészítik a paprikát a felfűzésre - Fotó: H. Szabó Sándor

A fűszerpaprika bizalmi termék, a boldogi gazdáknak bejáratott vevőkörük van, akik előre jelzik mennyiségi igényeiket. Ez a rendszer még napjainkig multi világában is működik. Az elmúlt években sajnos sokan hamisították a hungaricumnak számító fűszerpaprikát, más országból származó, silány minőségű őrleményeket is felhasználva. Boldogon ilyen egyáltalán nem volt, a faluközösség nem tűrte volna el az ilyen jellegű csalást.

         Darálás - Fotó: H. Szabó Sándor

Voltak helyben próbálkozások, hogy szövetkezzenek a gazdák, új technológiákat honosítsanak meg, melyek a fizikai munka egy részét kiválthassa, egységes központi feldolgozással és csomagolással jelenjenek meg a piacon védjeggyel, de ezek a többszöri próbálkozások nem jártak sikerrel. A helyiek nem nagyon szeretnek közösködni. Mindenki járja a saját kitaposott útját.

          A kész termék - Fotó: H. Szabó Sándor

A fűszerpaprika nem vesztett a minőségéből, csak a a termőterület csökkenésével kevesebb lett belőle. Azért még sokan foglalkoznak a hagyományos termesztéssel, a kipróbált módszereket alkalmazva. Remélhetőleg még sokáig lesznek olyanok, akik továbbviszik a hagyományt!

Kép és szöveg: H. Szabó Sándor

Zagyvamente: Vízválasztó, az erőművi tározó

       Zsilipház a vízválasztói tározó gátján. Az archív fotó 1959-ben készült. Forrás: Fortepan. A színes kép a 2010-es években. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Napkelte a gát felett - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Aranyló őszidő - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Befagyott a tó - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Ahol mozog a víz, nehezen fagy meg - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Őszidő a gáttal és a zsilipházzal - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Zagyvamente: nagy múltú település a források alatt

         Párás hajnalon: kilátás a Boszorkánykőről Zagyvarónára - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Zagyvaróna római katolikus temploma a várhegy felől. A templomhajó Árpád-kori, valószínűleg az 1270-es években épült. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Zagyvaróna nagy múltú település, középkori oklevelek pusztulásáig, ami az 1450-es évek táján következett be, amikoris a husziták szállták meg, oppidiumként említették, azaz mezőváros volt. A több változatban ismert legenda szerint a templom feletti magaslaton álló Zagyvafő várát Mátyás király romboltatta le haragjában, mert egy, a várból kilőtt nyílvessző megsebezte az arcán. A legenda másik változata szerint a vár elfoglalása után ürücombot szolgáltak fel a királynak, ami leesett a tálról. A király agara felkapta, de azután undorral fordult el tőle, mert mérgezett volt, s emiatt gerjedt haragra Mátyás. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

                                      Zagyvaróna római katolikus temploma. A torony az 1930-as években épült. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

                                     Templomdomb - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Forrásvidék: Salgóbánya és környéke

        Kilátás a Zagyva forrásvidékére Salgó várából - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Salgóbánya a Zagyva forrásvidékén, télidőben - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

     Rétikereszt, Medves-fennsík: a közelében egy vízmosás hasít a fennsík peremébe, ami közvetlenül a források felett éri el a hegy lejtőjét. Hóolvadás idején, nagyobb esők után valószínűleg a kiapadt Lehel-forrást és Varga Ferenc madarász forrását is táplálja - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

    Salgóbánya jeles szülötte, Zenthe Ferenc. A színmúvész szobrot is kapott a városrészben. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Zenthe Ferencék egykori lakóháza. Már nyaraló áll a helyén. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Leánykökörcsin virít a hóban Salgóbánya közelében. A könnyen felmelegedő, sötét színű bazaltsziklákon, amelyek közelebb vannak a naphoz és tél végén a már meleget is adó sugarak meredeken érik őket, különleges mikroklíma alakul ki. Ennek köszönhetően a kora tavaszi vadvirágai, a kökörcsinek itt előbb nyílnak, mint a völgyekben. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Fafajcserés erdő-átalakítás a klímaváltozás miatt (MTI)

Fafajcserés átalakítást alkalmaznak a Pilisi Parkerdőnél többek között azért, hogy a klímaváltozás egyre drasztikusabb hatásainak hatékonyabban ellenálló fafajösszetételt hozzanak létre a magyarországi erdőkben - írja az MTI.

A parkerdő közleményében azt írja, hogy az erdőgazdálkodóknak számos új kihívást jelent a klímaváltozás. Megváltozik az erdők természetes vízháztartása, egyes fafajok ellenálló képessége alacsonyabb lesz, így nehezebben tűrik a szárazságot, kiszolgáltatottabbak a gombák és rovarok kártevésének is.

      Cser - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A klímaváltozás ezen az éghajlaton is komplex szakmai megoldásokat kíván, hogy hosszútávon a magyar erdők fafajösszetételük és szerkezetük alapján ellenállóbbak legyenek a negatív hatásokkal szemben. Az egyik ilyen, a klímaváltozás hatásaira is reagáló erdészeti megoldás a fafajcserés erdőszerkezet-átalakítás, amelynek elsődleges célja, hogy az erdészek változatos, sokféle fafajból álló erdők kialakításával támogassák az erdők természetes ellenállóképességét.

Az eljárás során olyan fafajösszetételt alakítanak ki, amely az őshonos fő- és elegyfafajokat helyezi előtérbe, és ezáltal életképesebb erdei ökoszisztémát eredményez. A felmelegedés miatt kiszáradt feketefenyő állomány helyére, az ottani viszonyok alapján cser főfafajú, kocsánytalan tölgy elegyű, illetve az ott megtalálható őshonos fafajokkal, vadcseresznyével, kislevelű hárssal elegyített állományt telepítettek a szakemberek.

                    Vadcseresznye - másik nevén madárcseresznye - törzse - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A fafajcserés erdőátalakításnak köszönhető, magas természetességi fokú, fajokban gazdagabb erdőknek nem csak az ellenálló képessége lesz nagyobb, egyidejűleg a kirándulók elé táruló erdőkép is vonzóbbá válik.

Mindezek mellett az őshonos fafajok tájidegen fajok helyére való telepítése is kiemelt cél, ebben a folyamatban pedig az úgynevezett invazív fafajok visszaszorítása jelenti a kulcsfontosságú lépést. Jelenleg a Pilisi Parkerdő több erdészetének területén, például a Bajnai Erdészetnél vagy Dél és Kelet-Gerecsén folynak ilyen jellegű erdőátalakítási munkálatok.