Jeges fürdőzés a Zagyva folyóban (MTI)

          Schirilla György a Zagyva folyóban a Heves jeges életmód-találkozón Hatvanban 2017. január 15-én - MTI Fotó: Komka Péter

          Schirilla György (jobbra) és Volecz Imre a Zagyvban - MTI Fotó: Komka Péter

November a pásztói romkertben

         Szent István felajánlja koronáját a Szűz Anyának: a millenniuni emlékmű a pásztói romkertben - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         A XII. századi üveghuta maradványai, a háttérben a klasszicista, volt római katolikus iskola épülete, ma Csohány Kálmán Galéria- Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Romkerti látkép az Oskolamester házával, a háttérben a Szent Lőrinc plébániatemplom. A legrégebbi részletek talán XI. századiak. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   

Erdők és tájak a Zagyva forrásvidékén

          Szobányi forrásláp a Medves-fennsík délnyugati peremén, Salgóbánya közelében. A vizes élőhelyet a Zagyva egyik forrása táplálja. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Nyár végi erdőrészlet a Zagyva forrásai közelében, a Medves-fennsík délnyugati peremén - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Bükkös a Zagyva forrásvidékén - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Medves-fennsík, Rétikereszt. A Zagyva legtávolabb eső, vizet csak esős időben és hóolvadáskor szállító vízmosásai majdnem kinyúlnak idáig. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Kilátás az erdőből Salgó várára - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Zagyvamente: a boldogi paprikatermesztők

Hungaricum, bizalmi termék, aminek legfőbb értéke a gazdák szorgalmas munkája: Boldogon a fűszerpaprika termesztésének több mint 150 éves múltja van Boldog.

A Palócföld déli csücskében, Heves és Jász-Nagykun- Szolnok megye határán található az egykori „zsákfalu”, Boldog. A Zagyva-völgy termékeny földjei, a vízbőség, a kiváló mikroklíma, a helyiek – bolgárkertészektől tanult – tudása és szorgalma adta a fő megélhetést: a zöldség- és a paprikatermesztést. Nem csak Szeged és Kalocsa környékén termelnek fűszerpaprikát, hanem Boldogon is, ahol ennek több mint 150 éves hagyománya van.

         Paprikaszárítás a tornácon, Boldogon - Fotó: H. Szabó Sándor

A helyi adottságoknak legjobban megfelelő mihályfalvi, napfény és bíbor fajtát termesztik a leggyakrabban: mindnek magas a vitamin és színezőanyag tartalma. A boldogiak nem érintették a fűszerpaprika válságok, itt nem keverték, hamísították a fűszert: akiről ilyen kiderülne, az a későbbiekben nem boldogulna Boldogon. A községben, mint fentebb említettük, kiválóak az adottságok a kertműveléshez. A Zagyva a vízellátást biztosítja, a kezdetleges módszerek után Boldogom már az 1920-as évektől működtek szivattyúk, a réteg- és talajvíz kiemelésére.

         Palántázás - Fotó: H. Szabó Sándor

A bolgárkertészektől tanult árasztásos-barázdás öntözést a mai napig ismerik a boldogi a paprikatermesztők, de ma már inkább a csepegtető öntözés a jellemző. A boldogi gazdák egy része a saját maguk által termesztett vetőmagot használják, de vásárolnak is kutatóintézetektől. A palántákat fóliasátor alatt, vagy melegágyban nevelik, aki kisebb mennyiséget termel, a háza alkalmas részeit használja erre a célra. A szabadföldbe június elején ültetik ki a palántákat.

         Fűzésre vár a leszedett pirospaprika - Fotó: H. Szabó Sándor

A fűszerpaprika tápanyagokban dús talajt kíván és vízigényes is. A locsolóvíz nem csak a palántákat látja el, hanem hűti is a nyári kánikulában felforrósodó földet. Több alakalommal kell kézzel megkapálni, hogy levegős legyen a talaj, illetve a gyomokat is irtani kell a növények közül. A boldogi fűszerpaprika termesztése nagyon sok kézimunkával jár. A termést a nyár vége felé kezdik leszedni, majd válogatják, kézzel felfűzik és szárítják. A legtöbb helyen a tornácokon, vagy száraz, napos helyekre akasztják ki a füzéreket. A szárítás több hétig is tarthat. A fűszerpaprikát ezután kicsumázzák, majd a legtöbb háztartásban megtalálható malmokban, vagy kalapácsos őrlőkben finomra őrlik. Ezután laza szövésű vászonzsákokban tárolják a csomagolásig.

          Előkészítik a paprikát a felfűzésre - Fotó: H. Szabó Sándor

A fűszerpaprika bizalmi termék, a boldogi gazdáknak bejáratott vevőkörük van, akik előre jelzik mennyiségi igényeiket. Ez a rendszer még napjainkig multi világában is működik. Az elmúlt években sajnos sokan hamisították a hungaricumnak számító fűszerpaprikát, más országból származó, silány minőségű őrleményeket is felhasználva. Boldogon ilyen egyáltalán nem volt, a faluközösség nem tűrte volna el az ilyen jellegű csalást.

         Darálás - Fotó: H. Szabó Sándor

Voltak helyben próbálkozások, hogy szövetkezzenek a gazdák, új technológiákat honosítsanak meg, melyek a fizikai munka egy részét kiválthassa, egységes központi feldolgozással és csomagolással jelenjenek meg a piacon védjeggyel, de ezek a többszöri próbálkozások nem jártak sikerrel. A helyiek nem nagyon szeretnek közösködni. Mindenki járja a saját kitaposott útját.

          A kész termék - Fotó: H. Szabó Sándor

A fűszerpaprika nem vesztett a minőségéből, csak a a termőterület csökkenésével kevesebb lett belőle. Azért még sokan foglalkoznak a hagyományos termesztéssel, a kipróbált módszereket alkalmazva. Remélhetőleg még sokáig lesznek olyanok, akik továbbviszik a hagyományt!

Kép és szöveg: H. Szabó Sándor

Zagyvamente: Vízválasztó, az erőművi tározó

       Zsilipház a vízválasztói tározó gátján. Az archív fotó 1959-ben készült. Forrás: Fortepan. A színes kép a 2010-es években. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Napkelte a gát felett - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Aranyló őszidő - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Befagyott a tó - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Ahol mozog a víz, nehezen fagy meg - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Őszidő a gáttal és a zsilipházzal - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Zagyvamente: nagy múltú település a források alatt

         Párás hajnalon: kilátás a Boszorkánykőről Zagyvarónára - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Zagyvaróna római katolikus temploma a várhegy felől. A templomhajó Árpád-kori, valószínűleg az 1270-es években épült. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Zagyvaróna nagy múltú település, középkori oklevelek pusztulásáig, ami az 1450-es évek táján következett be, amikoris a husziták szállták meg, oppidiumként említették, azaz mezőváros volt. A több változatban ismert legenda szerint a templom feletti magaslaton álló Zagyvafő várát Mátyás király romboltatta le haragjában, mert egy, a várból kilőtt nyílvessző megsebezte az arcán. A legenda másik változata szerint a vár elfoglalása után ürücombot szolgáltak fel a királynak, ami leesett a tálról. A király agara felkapta, de azután undorral fordult el tőle, mert mérgezett volt, s emiatt gerjedt haragra Mátyás. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

                                      Zagyvaróna római katolikus temploma. A torony az 1930-as években épült. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

                                     Templomdomb - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Forrásvidék: Salgóbánya és környéke

        Kilátás a Zagyva forrásvidékére Salgó várából - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Salgóbánya a Zagyva forrásvidékén, télidőben - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

     Rétikereszt, Medves-fennsík: a közelében egy vízmosás hasít a fennsík peremébe, ami közvetlenül a források felett éri el a hegy lejtőjét. Hóolvadás idején, nagyobb esők után valószínűleg a kiapadt Lehel-forrást és Varga Ferenc madarász forrását is táplálja - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

    Salgóbánya jeles szülötte, Zenthe Ferenc. A színmúvész szobrot is kapott a városrészben. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Zenthe Ferencék egykori lakóháza. Már nyaraló áll a helyén. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Leánykökörcsin virít a hóban Salgóbánya közelében. A könnyen felmelegedő, sötét színű bazaltsziklákon, amelyek közelebb vannak a naphoz és tél végén a már meleget is adó sugarak meredeken érik őket, különleges mikroklíma alakul ki. Ennek köszönhetően a kora tavaszi vadvirágai, a kökörcsinek itt előbb nyílnak, mint a völgyekben. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Fafajcserés erdő-átalakítás a klímaváltozás miatt (MTI)

Fafajcserés átalakítást alkalmaznak a Pilisi Parkerdőnél többek között azért, hogy a klímaváltozás egyre drasztikusabb hatásainak hatékonyabban ellenálló fafajösszetételt hozzanak létre a magyarországi erdőkben - írja az MTI.

A parkerdő közleményében azt írja, hogy az erdőgazdálkodóknak számos új kihívást jelent a klímaváltozás. Megváltozik az erdők természetes vízháztartása, egyes fafajok ellenálló képessége alacsonyabb lesz, így nehezebben tűrik a szárazságot, kiszolgáltatottabbak a gombák és rovarok kártevésének is.

      Cser - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A klímaváltozás ezen az éghajlaton is komplex szakmai megoldásokat kíván, hogy hosszútávon a magyar erdők fafajösszetételük és szerkezetük alapján ellenállóbbak legyenek a negatív hatásokkal szemben. Az egyik ilyen, a klímaváltozás hatásaira is reagáló erdészeti megoldás a fafajcserés erdőszerkezet-átalakítás, amelynek elsődleges célja, hogy az erdészek változatos, sokféle fafajból álló erdők kialakításával támogassák az erdők természetes ellenállóképességét.

Az eljárás során olyan fafajösszetételt alakítanak ki, amely az őshonos fő- és elegyfafajokat helyezi előtérbe, és ezáltal életképesebb erdei ökoszisztémát eredményez. A felmelegedés miatt kiszáradt feketefenyő állomány helyére, az ottani viszonyok alapján cser főfafajú, kocsánytalan tölgy elegyű, illetve az ott megtalálható őshonos fafajokkal, vadcseresznyével, kislevelű hárssal elegyített állományt telepítettek a szakemberek.

                    Vadcseresznye - másik nevén madárcseresznye - törzse - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A fafajcserés erdőátalakításnak köszönhető, magas természetességi fokú, fajokban gazdagabb erdőknek nem csak az ellenálló képessége lesz nagyobb, egyidejűleg a kirándulók elé táruló erdőkép is vonzóbbá válik.

Mindezek mellett az őshonos fafajok tájidegen fajok helyére való telepítése is kiemelt cél, ebben a folyamatban pedig az úgynevezett invazív fafajok visszaszorítása jelenti a kulcsfontosságú lépést. Jelenleg a Pilisi Parkerdő több erdészetének területén, például a Bajnai Erdészetnél vagy Dél és Kelet-Gerecsén folynak ilyen jellegű erdőátalakítási munkálatok.

Jubilál a Jászok Egyesülete (MTI)

Újjáalakulásának 25. évfordulóját ünnepli március 19-én Budapesten a Jászok Egyesülete: Dobos László alapító ügyvivő az MTI-nek elmondta, hogy az egyesület legfontosabb küldetése az elszármazott és otthon élő jászok összefogása, a rendszeres találkozási pont megteremtése a diaszpóra számára, és az évenkénti Jász Világtalálkozó megszervezése társrendezőként.

       Jász-kun bandérium az 1896-os millenniumi ünnepségeken - Fotó: OSZK

           Vasúti híd a Zagyván, Jászberényben - Forrás: Fortepan

Ugyancsak cél kiadványok megjelentetése, valamint ösztöndíjak nyújtása. Az elért eredmények közül a jász értékrend megerősödéséhez és a jász öntudat reneszánszához való hozzájárulást, a Jászság múltjával foglalkozó alapvető történeti, néprajzi munkák közreadását, a világban szétszórt jászok összekapcsolását emelte ki.

Hozzátette: szeretnének még többet leróni azokból az adósságokból, amelyekkel a szülőföldnek tartoznak, a Budapesten összegyűjtött erőket a Jászságban felhasználni. "Szeretnénk fiatalítani, további helyi csoportokat létrehozni." - jelezte.

           Jásztelek, Zagyvahíd - Forrás: Fortepan, Uvaterv

Az ügyvivő a közeljövő egyik fontos feladatának nevezte az egyesület YouTube-csatornájának létrehozását. A szombati jubileumi rendezvény koszorúzással kezdődik a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán, ahol katonai tiszteletadással emlékeznek meg a jász katonai ősökről.

Az ezt követő ünnepségen az ügyvivő számadása után köszöntőt mond tagtársként Barnabás Beáta, az MTA főtitkár-helyettese, valamint Eszes Béla, a Jászsági Önkormányzatok Szövetsége elnöke. Az egyesület honlapja szerint a két világháború közötti évtizedekben már működött a fővárosba került jászságiak szervezete, a "Jászok Egyesülete Budapesten" elnevezéssel.

 Az egyesület vezetője Jászárokszállás szülötte, Czettler Jenő agrárközgazdász, egyetemi tanár, akadémikus, a képviselőház alelnöke volt. A szervezetet aztán 1946-ban - több tízezer más egyesülettel együtt - feloszlatták.

A hetvenes években rendre jöttek létre a fővárosban a különböző megyék baráti társaságai. Ezek egyike volt a Szolnok Megyeiek Baráti Köre, mely döntően a hivatalnoki és gazdasági elit elszármazott képviselőit tömörítette, a rendezvényekre eljártak a Pest-Budán gyökeret vert jászok is. Az egyesülési jog 1989-es újraszabályozását követően hozták létre a jászságból elkerült személyek a Jászok Egyesülete szervező bizottságát 1990-ben, majd a név- és címlisták begyűjtése, egyeztetése, számos előkészítő megbeszélés után 1991. március 19-én alakult meg a Jászok Egyesülete.

          A Zagyva Jászberényben - Fotó: Danka István

Az alakuló ülés 36 résztvevője kimondta: olyan, a jászsági elszármazottakat tömörítő szervezetet kíván létrehozni, mely intézményes kapcsot teremt az otthon élők és a diaszpóra között. "Adósai vagyunk szülőföldünknek" - írták csatlakozásra buzdító felhívásukban.

A Jászok Egyesülete havonta tart összejövetelt Budapesten, a meghívott vendégek a jászok és a Jászság története, néprajza, kulturális hagyományai ismertetése mellett rendszeresen szólnak a felnevelő táj mai valóságáról: az ipar, a közművelődés, a közbiztonság, a demográfia kérdéseiről.

Az egyesület számos jászsági kezdeményezést támogatott, karolt fel. Az általános és középiskolások részére szervezett történelmi vetélkedők, a különböző hagyományőrző rendezvények sorából kiemelkedik az évente megszervezett Jász Világtalálkozó.

Ezen a látványos külsőségekkel megrendezett kulturális seregszemlén az otthon élő, az elszármazott, valamint a kirajzott (szervezett telepítés eredményeként elköltözött) jászok találkoznak, évente más-más jászsági településen.

Fennakadt hulladék a Zagyván levonuló árhullám után (MTI)

      A Zagyván levonuló árhullám után a mátraverebélyi víztározóból kiemelt hulladék: az összeset a tározó leeresztése után, illetve az altalaj szikkadását követően tudják majd összegyűjteni. MTI Fotó: Komka Péter

     Fennakadt műanyag palackok és háztartási hulladék a mátraverebélyi vésztározóban 2016. február 17-én. - MTI Fotó: Komka Péter