Zengővárkony szelídgesztenyéje versenyez idén (MTI)

Február végéig lehet szavazni az európai Év fája versenyben szereplő 13 fára, köztük a Magyarországot képviselő zengővárkonyi szelídgesztenyére a www.treeoftheyear.org oldalon.

Magyarországot 2018-ban egy igazi túlélő, Zengővárkony hős szelídgesztenyéje képviseli, amely 2017 novemberében 4088 szavazattal lett a hazai Év Fája cím birtokosa - olvasható a magyar fordulót szervező Ökotárs Alapítvány MTI-hez eljuttatott közleményében.

A 300 éves szelídgesztenye élni akarásának és az őt körülvevő közösségnek köszönhetően a századok során kigyógyult a kéregrákból, túlélte az államosítást, és azt is, amikor egyszer a közeli katonai lőtér őrzésére rendelt katonák felgyújtották, hogy felmelegedhessenek. A versenytársak között megtalálható még egyebek mellett a világ legnagyobb parafatölgye, amely Portugália jelöltje, a cserkészmozgalom szimbólumává vált angliai tölgy és idén először egy orosz fa is.

A kezdeményezés immár nyolc éve hívja fel a figyelmet a fák és az emberek, a természet és a közösségek kapcsolatára, illetve a fáknak Európa kulturális és természeti örökségében betöltött szerepére és jelentőségére. A mezőnybe történetük, közösségben betöltött szerepük és nem a koruk, méretük vagy szépségük miatt kerülnek a fák - közölte Oravecz Ágnes, a magyarországi Év Fája verseny szervezője.

A verseny történetében eddig háromszor nyerte magyar fa a fődíjat: 2012-ben egy felsőmocsoládi hársfa, 2013-ban az egri termálfürdő platánja lett a győztes, 2016-ban pedig a bátaszéki molyhos tölgy lett az európai Év fája. Ebben az évben is két fára szavazhat mindenki, az egyedekre pedig az összegzés szerint évente több mint 200 ezer szavazat érkezik.

A szavazás február 28-ig tart, az eredményt március 21-én, az Erdők Világnapján hozzák majd nyilvánosságra a szervezők a brüsszeli díjátadón. A kezdeményezéshez 2018-ban újonnan csatlakozott Horvátország, Oroszország, Románia és Portugália.

A nemzetközi versenyt az Environmental Partnership Association (EPA, Környezeti Partnerség Egyesület) szervezi, a magyar fordulót pedig a hat alapítványt tömörítő EPA magyar tagja, az Ökotárs Alapítvány. A mozgalomban évente több százezren vesznek részt, a versengő országok száma a kezdetek óta 5-ről 13-ra emelkedett.

Élőhely-védelmi program indult a Balatonnál (MTI)

Élőhely-védelmi és élőhely-helyreállítási program indult a Kis-Balatonon és Somogy megye észak-nyugati részén öt helyszínen, a program 425 millió forintos uniós és belföldi támogatást nyert el, és a tervek szerint 2019 szeptember végéig megvalósul - közölték a Balaton-felvidéki Nemzeti Park projektindító sajtótájékoztatóján Fonyódon.

            Forrás: Pixabay

Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy már az előző, 2015-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban is minden korábbinál többet, 38 milliárd forintot költhetett az ország környezetvédelemre, 92 projektet megvalósítva, több mint 100 ezer hektárnyi területet természet-közelibb állapotba hozva, illetve stabilizálva.

Kiemelte, hogy az újabb uniós támogatási ciklusban is 38 milliárd forint áll rendelkezésre környezetvédelemre a Környezeti és energiahatékonysági operatív programban (Kehop), illetve a más uniós programokban is elnyerhető forrásokkal együtt összesen 61 milliárd fordítható környezetvédelmi, természetvédelmi célokra, valamint bemutatóhelyek létesítésére.

Kifejtette, az újabb források 60 százalékát élőhely-rekonstrukcióra, élőhely-rehabilitációra fogják költeni a tervek szerint, hiszen Magyarország örökségének és nemzeti kincsének számít, hogy egyharmada-egynegyede megmaradt természet-közeli állapotban. A források mintegy 13 százalékát jórészt az őshonos magyar háziállatok tartásának támogatására fordítják, míg ökoturisztikai bemutatóhelyek létesítésére, fejlesztésére a pénz mintegy 10 százaléka jut.

További összegeket szánnak egyebek között más természeti értékek, például geo-parkok védelmére, a természetvédelmi őrök körülményeinek, eszközeinek biztosítására, monitoringozásra, illetve uniós adatszolgáltatásra. A helyettes-államtitkár beszélt arról is, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a tíz nemzeti park körül az egyik legtöbb támogatást nyerte el, a 38 milliárd forintos Kehop-keretből 5,5 milliárd forintot.

Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője elmondta, az új fejlesztési ciklusban tervezett tíz nagy projektjük közül ez az első, amely eljutott a megvalósítás szakaszába. A projekt nagy biodiverzitású területek, értékes élőhelyek természetvédelmi helyzetét kívánja javítani, illetve olyanokét, amelyek ilyenné válhatnak.

A projektben rehabilitálják a Kis-Balaton medence élőhelyeit, a látrányi puszta gyepét, valamint az ordacsehi berek vizes élőhelyet. A beavatkozások több mint 400 hektáron folynak majd. Móring József Attila, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, Somogy fejlesztési biztosa kiemelte, a Szőkedencstől Látrányig terjedő terület fejlesztése növeli a Dunántúl turisztikai vonzerejét.

Óvodapedagógiai program a Budakeszi Vadasparkban (MTI)

Óvodapedagógiai programot indít a Budakeszi Vadaspark a Magyarországon őshonos és a Kárpát-medencébe betelepült állatok bemutatására és az erdészek munkájának megismertetésére - közölte a vadaspark az MTI-vel.

A társaság szakképzett pedagógusai az óvodai foglalkozásokon előzetes egyeztetés esetén a vadaspark kézből nevelt állatait is élőben mutatják be, így a gyermekek biztonságos módon, de testközelből ismerkedhetnek meg például a nyesttel és a pelével.

Az előadások tartalma könnyen befogadható, felöleli az otthoni állattartás és szelektív hulladékgyűjtés tudnivalóit, valamint bemutatja a vadon élő állatok legjellemzőbb tulajdonságait. A Budakeszi Vadaspark a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében működődik a Pest megyei Budakeszin, Budapest nyugati szomszédságában.

A parkot 1979-ben nyitották meg; célja a Magyarországon élő és európai vadfajok és házi állatok bemutatása. A vadaspark 26 hektáros területén természetes, erdei környezetben él 32 állatfaj mintegy 120 egyede. A létesítményt 2017-ben 182 ezer látogató kereste fel, a szervezet munkáját közel 1100 önkéntes támogatja.

Vadetetés Baranyában (MTI)

          A Mecsekerdő Zrt. munkatársa takarmányt szór vadaknak egy sasréti vadaskertben a baranyai Almamellék közelében – MTI Fotó: Sóki Tamás

          Gímbika egy sasréti vadaskertben Almamellék közelében – MTI Fotó: Sóki Tamás

Februárban rendezik meg Budapesten a 25. FeHoVát (MTI)

Változatos programokkal, szakmai előadásokkal, versenyekkel, bemutatókkal ünnepli a hónap közepén fennállása 25. évfordulóját a Kárpát-medence legnagyobb fegyver- horgász- és vadászkiállítása (FeHoVa), ahol több mint 10 országból várhatóan mintegy 300 kiállító mutatja be a legújabb eszközöket és módszereket - közölte a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója 2018. február 5-én Budapesten.

Ganczer Gábor elmondta: a Hungexpo vásárközpontban mintegy 40 ezer négyzetméteren mutatják be a kiállítók az érdeklődőknek az újdonságokat és a hagyományokat. Így például a jubileum tiszteletére "A Vajdahunyad várának titkai" címmel a múzeum rejtett kincsei lesznek láthatóak. Széchenyi Zsigmond barátja, Windisch-Grätz herceg trófeagyűjteményének legszebb darabjait pedig "Álmaim vadászháza" címmel állítják ki.

A kiállítás díszvendége Románia. Bemutatkoznak a látogatóknak keleti szomszédunk vadász- és kiránduló területei, díjnyertes trófeái. Továbbá látható lesz az ország első horgászfotó-kiállítása - a Jubileumi FeHoVa horgászverseny legjobb képeiből. Az egy éven át tartó verseny díjátadója a kiállításon lesz, a Horgász színpadon.

A vezérigazgató jelezte: a vásárközpont megújul 2021-re, a Budapesten tartandó vadászat világkiállításra. A beruházás, amely tartalmazza két új pavilon felépítését és egy konferenciaközpont kialakítását, valamint a teljes környezet megújítását, 10 milliárd forintos nagyságrendű, amelyet a Hungexpo és a kormány közösen finanszíroz, de a projektnek még nincs elfogadott költségvetése - tette hozzá.

Marghescu Tamás, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) vezérigazgatója úgy fogalmazott: a FeHoVa fontos esemény, kiemelte: különösen fontos, hogy minél több fiatal ismerkedhessen meg testközelből a vadászattal, a természeti környezettel. Újságírói kérdésre elmondta, az afrikai sertéspestis terjedésének megállítására nem a vaddisznók gyérítése jelenti a megoldást, hiszen a kórokozót - egyes vélemények szerint - madarak is terjeszthetik, hanem a megfelelő higiéniai feltételek megteremtése és annak széleskörű megismertetése az emberekkel.

Dérer István, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnökhelyettese arról beszélt, hogy a horgászat egyre népszerűbb Magyarországon, amit az is mutat, hogy - az adatok szerint - mintegy 440 ezren hódolnak ennek a kedvtelésnek az országban. A gyerekek között is egyre népszerűbb ez az elfoglaltság, közülük mintegy 60 ezren horgásznak. Hogy számuk még inkább növekedjen, a Mohosz programot indított a múlt évben - a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával - a horgászat tanórán kívüli iskolai népszerűsítésére.

Emellett a 25. jubileumi FeHoVa kiállításon külön bemutatót tervez a Mohosz saját standján az elmúlt negyedszázad különleges sporteseményeiből és "FeHoVa-pillanataiból", továbbá előadásokat szervez szakírókkal, közönségtalálkozókat hirdet a horgászat hazai nagyköveteivel. A kiállítást az érdeklődők február 15-18. között tekinthetik meg Budapesten, a Hungexpo vásárközpontban.

Engedély nélküli agancsgyűjtés: tetemes bírsággal sújtható (MTI)

Az engedély nélküli agancsgyűjtés a vadászati törvény szerint jogosulatlan vadászatnak minősül, és 100 ezertől ötmillió forintig terjedő bírsággal sújtható - hívta fel a figyelmet a Tolna Megyei Kormányhivatal vadászati szakügyintézője 2018. február 5-én Szekszárdon, sajtótájékoztatón.

Kosaras Zoltán hangsúlyozta: a hullajtott agancs a vadászatra jogosultak tulajdona, és csak írásbeli engedéllyel lehet gyűjteni. Az illegális gyűjtők ráadásul gyakran űzik, "zaklatják" az állatokat, hogy azok könnyebben elhagyják az agancsot, a megzavart gímszarvasok pedig veszélyt jelenthetnek a környezetre: az utakon gépjárművekkel ütközhetnek, és több kárt okoznak a mezőgazdaságnak. Megjegyezte, hogy ilyenkor egy-egy szarvascsapatban - rudliban - akár több száz állat is lehet.

Kitért arra, hogy a vadak zavarása során megsérülhetnek az állatok elhullott agancsai helyén növő barkák is. Az elhullott trófeákból a vadásztársaságok a vadállomány minőségére tudnak következtetni. Pilisi Gábor szekszárdi rendőrkapitány arra hívta fel a figyelmet, hogy az engedély nélküli gyűjtés 50 ezer forintos érték felett bűncselekménynek minősül, aki pedig megvásárolja az illegálisan gyűjtött hullott agancsot, orgazdaságot követ el.

Ha a zavarás maradandó károsodást okoz az állatnak, állatkínzás miatt is eljárás indulhat - jegyezte meg. A kirándulóknak azt javasolták: ha egy erdőben hullott agancsot találnak, hagyják ott. Az erdőgazdaságok területén sok esetben engedéllyel rendelkező csoportok gyűjtik a trófeákat.

Király István, az Országos Magyar Vadászkamara Tolna megyei titkára elmondta: a gím- és dámbikák agancsváltása január végén, február elején kezdődik és áprilisig tart. 2017-ben a hazai gímbika-állomány 34 500, a dámbika-állomány 12 ezer egyedből állt; a gímszarvas-populáció mintegy fele, és a dámok jelentős része is a Dél-Dunántúlon található.

Az agancsváltás idején elhullajtott trófeák értéke évente 5-7 milliárd forintra tehető - mondta. A kamarai titkár utalt arra, hogy a vadászati törvény a trófeák értékét kilogrammonként ötezer forintban határozta meg. A hullott agancsok nagy részét külföldön értékesítik, de Magyarországon is készülnek belőlük dísztárgyak, bútordarabok, használati eszközök. Az ilyen trófeák piaci értéke minőségtől függően kilogrammonként 10-12 ezer forinttól akár 20-30 ezer forintig terjedhet.

Nem mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát (MTI)

Magyarországon ez idáig nem mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét - erősítette meg az MTI 2018. február 6-ai kérdésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A magyar állategészségügyi hatóság már számos intézkedést vezetett be annak érdekében, hogy megelőzze a vírus behurcolását az ország területére, illetve, hogy az esetleges megjelenését minél hamarabb észlelje.

          Kan a szórón – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A Nébih laboratóriumában folyamatosak a vizsgálatok. Egy év alatt több mint 10 ezer sertés (házisertés és vaddisznó) vizsgálatát végezték el, amiből több mint háromezer minta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett. Egyik esetben sem mutatták ki az ASP vírus jelenlétét - szögezte le a Nébih.

Az esetleg felbukkanó ASP terjedésének lassítása egyrészt akkor lehet sikeres, ha egy területen alacsony a vaddisznó populáció. Az ukrán határ menti, legmagasabb kockázatnak kitett vadászterületeken az országos főállatorvos már 2017-ben intézkedéseket rendelt el egyebek közt a vaddisznóállomány sűrűségének csökkentésére - emlékeztetett a hatóság.

Ez kiterjed az etetés tilalmára, a kocák és az egy év alatti egyedek fokozott kilövésére. Emellett magába foglalja az elhullott vaddisznók tetemének szervezett keresését és laboratóriumi vizsgálatát, valamint valamennyi, vadászaton kilőtt vaddisznó laboratóriumi vizsgálatát a vadhús felhasználása előtt. Az országos főállatorvos már 2016-ban elrendelte Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, különösen a megye legveszélyeztetettebb északi-északkeleti részében, a sertéstelepek ellenőrzését. Valamennyi sertéstelepet, beleértve a kislétszámú gazdaságokat is, nyilvántartásba kellett venni, és évente legalább egyszer hatósági helyszíni ellenőrzést kell végezni.

A sertéstartók minden sertés elhullását kötelesek bejelenteni az állatorvosoknak. A kültéri sertéstartást is korlátozták, a telepeket kettős kerítéssel kell védeni a vaddisznóktól. Tavaly augusztustól a megye romániai határszakaszának 10 kilométeres sávjában is végre kell hajtani az óvintézkedéseket. A magas kockázatú területen 1567 állattartót vettek nyilvántartásba.

A 2017-2018-as időszakban 3000 állattartó telep ellenőrzését a kormányhivataloknak úgy kellett megszervezniük, hogy a veszélyeztetett megyékben (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék) az összes ellenőrzés 50 százalékát sertéstelepeken hajtsák végre.

Az EU-s járványhelyzet miatt a 2018. április 1-től 2019. március 31-ig tartó ellenőrzési időszak tervezésénél kiemelt kockázatként kezeli a hatóság az ASP-t. Így az ez évi ellenőrzési számok meghatározásánál a sertéstartó telepek ellenőrzését a Nébih tovább fokozza.

Újabb medvetámadás a Székelyföldön (MTI)

Medve támadt kedden egy 25 éves férfira a székelyföldi Szenterzsébeten - írja az MTI 2018 február 6-án a Székelyhon.ro portálra hivatkozva. A fiatalember mogyoróvesszőt gyűjtött az erdőben, alig 300 méterre a településtől, amikor rátámadt a medve.

A nagyragadozó többször is megharapta a férfi bokáját és combját. Az áldozatot a székelyudvarhelyi kórházba vitték, ahol a sebészeti osztályon kezelik. A kórház igazgatója a portálnak elmondta: a sérült állapota stabil. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az egyik közösségi portálon közzétett videoüzenetben arra biztatta az érintetteket, hogy tegyenek bejelentést a vadállatok támadásairól, a károkról és sérülésekről, a területileg illetékes vadásztársaság pedig azonnal kérjen engedélyt a Környezetvédelmi Minisztériumtól a veszélyes állatok kilövésére.

Romániában azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a környezetvédelmi minisztérium 2016-ban betiltotta a populációt szabályozó medvevadászatot is. Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt. A székelyföldi károsultak tiltakozásai nyomán tavaly szeptember elején a minisztérium 140 veszélyesnek talált medve és 97 farkas kilövését vagy áttelepítését tette lehetővé, de minden egyes kilövési vagy áttelepítési kérelmet Bukarestnek kell jóváhagynia.

A 2017 eleji állománybecslés adatai szerint Romániában mintegy 6800 medve él, a medveállomány túlnyomó része, mintegy 5300 példány a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros, valamint a szomszédos Brassó megyében található.

Visszatért a farkas a Börzsönybe?

Darányi László, Igazgatóságunk természetvédelmi őre számolt be egy nem mindennapi felfedezésről – írja közleményében a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság.

Január 24-én reggel éppen egy másik, ritkán látott nagyragadozó, a hiúz nyomait kereste a friss hóban, amikor egy nagyobb kutyáéhoz hasonló lábnyomra lett figyelmes. Az ügyben megkereste Bedő Pétert, a Börzsöny Alapítvány nagyragadozó-kutatóját, aki már tavaly decemberben a farkaséhoz hasonló nyomokat talált a Börzsönyben.

A kutató rendszeresen szervez farkasnyom-keresést a szlovákiai erdőkben és komoly tapasztalattal rendelkezik a témában.

A konzultációt követően Darányi László és csapata több kilométeren át tudta követni a nyomcsapást, nagyon jó hóviszonyok mellett. A nyomok alapján megállapíthatóvá vált az állat terepi mozgása, viselkedése és az egyedi vadászati technikája, amely csak tovább erősítette a kutatók gyanúját.

A nap folyamán ürülékmintát is sikerült vételezni, melynek vizsgálata után válik majd teljesen biztossá a feltevés, miszerint sok év után újra farkas van a Börzsönyben. Az utóbbi években egyre gyakrabban hallhatunk olyan hírekről, hogy ez az alkalmazkodóképes ragadozó fokozatosan visszahódítja korábbi területeit. Nagyobb arányú elterjedésüknek élőhelyük feldarabolódása és zavartsága szab csak határt, hiszen élelmük lenne bőven nálunk.

A farkasok mozgásterülete akár több száz négyzetkilométer is lehet, így lehetséges, hogy ez az állat a Bükkből, vagy Szlovákia felől érkezett a Börzsönybe felderítőként.

A farkas hazánkban fokozottan védett faj, fontos szerepet játszik a vadállomány természetes, évezredek során kialakult szabályozásában. A nyomok és a viselkedés alapján nagy valószínűséggel kijelenthetjük, hogy farkasról van szó, de teljes biztonsággal csak a minták további elemzése után tudjuk ezt kijelenteni – áll a közleményben.

Farkasok a Bükkben: http://www.boon.hu/farkasok-bandaznak-a-bukkben/3746572

Újra megjelent az afrikai sertéspestis a határ mellett (MTI)

Afrikai sertéspestis vírusát mutatta ki az ukrán állategészségügyi hatóság a Beregszászi járásban egy kilőtt vaddisznóból, az állatot Rafajnaújfalu közelében a magyar határtól alig több mint 8 kilométerre ejtették el - olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal (Nébih) honlapján 2018. január 22-én megjelent közleményben.

Az afrikai sertéspestist - ami a vaddisznók és a házi sertések vírusos betegsége, emberre nem veszélyes - Magyarországon eddig nem mutatták ki a laboratóriumi vizsgálatok. A szomszédos országok közül Ukrajnában fordul elő, illetve 2017-ben és 2018-ban, Romániában négy háztáji sertésállományban állapították meg a betegséget.

Magyarországra a vírus a vaddisznóállományon keresztül, illegális sertésszállítással, vagy a fertőzött állatokból nyert hússal, húskészítménnyel juthat be. Éppen ezért Ukrajna területéről húst, húskészítményt még személyes fogyasztásra is tilos behozni. A Nébih 2017 decemberében már kimutatta a vírust egy, a záhonyi határállomáson elkobzott, sertés eredetű húsmintából.

Annak érdekében, hogy megakadályozzák a betegség terjedését a vaddisznóállományban az állategészségügyi és a vadászati szervek összehangolt munkájára van szükség.

Az ukrán határ menti, legmagasabb kockázatnak kitett vadászterületeken elrendelték a megelőzést és a korai felderítést célzó intézkedéseket, így a vaddisznóállomány csökkentését, az elhullott vaddisznók maradványainak szervezett keresését és laboratóriumi vizsgálatát, valamint valamennyi, vadászaton kilőtt vaddisznó laboratóriumi vizsgálatát a vadhús felhasználását megelőzően - olvasható a hivatal honlapján.