Júniusban - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Nógrádmegyerben tudnak valamit - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Új hungarikumok: magyar huszár és tanya, Torockó (MTI)

A magyar huszár, a magyar tanya és az erdélyi Torockó épített öröksége is bekerült a hungarikumok gyűjteményébe a Hungarikum bizottság döntése értelmében; emellett a Magyar értéktár is bővült, öt tétellel - jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter 2017. június 20-án Kecskeméten, a bizottság ülését követően.

Az egykori ferences kolostor, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézetében megtartott sajtótájékoztatón Fazekas Sándor azt mondta, hogy a gyűjteménybe és az értéktárba kerülő tételeket a csúcsteljesítmény, a magyar életérzés köti össze. Bács-Kiskun hungarikumokban gazdag megye, az értékőrzés egyik kiindulópontja, példa más városok és megyék előtt is, ezért is ülésezett a bizottság ezúttal Kecskeméten - tette hozzá.

Mint mondta: a magyar huszár a világon mindenhol ismert, egyedülálló fegyvernem, amely a hagyományőrzés, a nemzeti büszkeség és a magyar életérzés elválaszthatatlan részét képezi. A jövőben a gyűjteményt gazdagítja az Európában egyedülálló települési gazdálkodási forma, a magyar tanya is - tette hozzá.

Megjegyezte, a tanyai életmód újra egyre népszerűbb, a változó feltételek között is megtalálta a helyét.

A tárcavezető méltatta Erdély történelmi városának, Torockónak "ízig-vérig" magyar épített örökségét is.

        Torockó festői magyar települé Erdélyben - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A Magyar értéktárba vette a Hungarikum bizottság az egyetlen magyar alapítású, középkori eredetű szerzetesrendet, a pálos rendet és a pásztorkultúra elengedhetetlen részét képező ősi magyar eszközt és fegyvert a hortobágyi karikás ostort.

Az értéktárba került továbbá az egyik legsikeresebb magyar sportág egyike, a magyar vízilabdázás, a világszerte ismert, klasszikus magyar szablyavívás és a mintegy 250 éves múltra visszatekintő Hollóházi porcelán. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum bizottság tagja kiemelte: az idei kettős évforduló, hiszen 25 évvel ezelőtt volt az első Hungarikum Konferencia a Lakitelek Népfőiskolán, ahol a gyógyvízről volt szó, a magyar értékekről, a magyar hungarikumokról szóló törvény előkészítése pedig éppen 10 évvel ezelőtt kezdődött el, amit az akkori tíz kistérségben a témában megtartott bemutatóval egybekötött találkozók előztek meg.

Beszélt arról is, hogy 2018. október 22-én, a magyar kultúra napján a Parlamentbe találkozóra hívják valamennyi, a Nemzeti értéktárba tartozó tétel tulajdonosát vagy képviselőjét.

Tarka koronafürt - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Mezőn, útszélen, árokparton, gátoldalban, nyár elején javában virít a tarka koronafürt - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

     Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Bioszféra-rezervátum alakult a Vajdaságban (MTI)

Megkapta a bioszféra-rezervátum minősítést az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetétől (UNESCO) a szerbiai Backo Podunavlje területe, és ezzel jelentős előrelépés történt Európa legnagyobb vizesélőhelyének létrehozása felé - közölte a WWF Magyarország az MTI-vel.

A vajdasági rezervátum az egyik leginkább érintetlen mocsár- és lápvidék a Duna mentén, ahol a szigetek és a homokos folyópartok egyaránt jellemzőek. Biológiai sokféleség szempontjából rendkívül értékes helyszín, és a Mura, a Dráva és a Duna alkotta leendő bioszféra-rezervátum egy újabb fontos, nemzetközi státuszt élvező védett területe - hangsúlyozza a zöldszervezet közleménye. Az UNESCO múlt heti döntésével Szerbia második bioszféra-rezervátuma alakult meg.

A 176 ezer 635 hektár területet felölelő Backo Podunavlje bioszféra-rezervátum öt települést, valamint négy tájvédelmi területet foglal magába. Dusan Tanaskovic, az UNESCO szerbiai nagykövete hangsúlyozta, hogy a Backo Podunavlje gazdag kulturális örökséggel is rendelkezik, mert számos nemzet és kultúra találkozópontja a régió.

A világon immár 669 UNESCO által elismert bioszféra-rezervátum létezik, ezek a természeti értékek megőrzését és a fenntartható fejlődés célkitűzéseit szolgálják. Az új szerbiai rezervátum része lesz a világ első, öt országra kiterjedő bioszféra-rezervátumának, amelynek megalapításán Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria és Magyarország együtt dolgozik.

A csaknem egymillió hektáros terület három folyó, a Mura, a Dráva és a Duna mentén terül el, és a kontinensen ritkaságszámba menő jellemzői miatt Európa Amazonasának is hívják. A változatos folyóvízi környezet különleges ártéri élőhelyek és olyan védett állatfajok otthona, mint a rétisas, a fekete gólya, a cigányréce, a vadmacska vagy a vidra - idézi a közlemény Gruber Tamást, a WWF Magyarország Vizesélőhelyek Program vezetőjét.

Június - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Búzavirág - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Aranyló árpa, kék ékkővel a Mátra lábánál - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

            Egy szál pipacs társaságában a Zagyva-völgyben - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Virít a búzavirág a rozstábla szélén, a háttérben a Muzsla-bérc - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Ligeti zsálya a gáton - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Javában virít a ligeti zsálya: sötétlila, feltűnő virágai vonzzák a rovarokat. A képen répalepke táplálkozik rajta. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Árokpartokon, gátoldalakban, útszéleken néhol tömeges a faj - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Más zsályafajokhoz képest csekély mennyiségű hatóanyagot tartalmaz, bár a virágokat, vagy a leveleket szétdörzsölve érezni a jellegzetes illatot - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Kilátás a gátról, ligeti zsályával - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Szeleta Park Miskolcon, a Herman Ottó Emlékparkban (MTI)

Szeleta Park létesül 2020-ra Miskolcon, a Bükk keleti kapujában, a Herman Ottó Emlékpark területén, amelynek állaga mára erőteljesen leromlott és korábban tűz is károkat okozott benne. A 2020-ig tartó európai uniós fejlesztési ciklusban a kormány 61 milliárd forintot fordít természetvédelmi beruházásokra - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a projektről tartott pénteki miskolci sajtótájékoztatón, hozzátéve, a cél, hogy javuljon a természetes élőhelyek és a védett értékek állapota, és minél több látogatóközpont, tanösvény legyen.

A projekt mind Miskolcnak, mind Borsod-Abaúj-Zemplén megyének, mind pedig az országnak fontos, olyan beruházás indul el hamarosan, amely az ökoturizmus területén kiemelkedő - tette hozzá. Védett területeinket úgy tudjuk bemutatni, értékeinket megismertetni, hogy mindeközben a védelmük is teljes mértékben megvalósul - mondta a miniszter, megjegyezve: a Bükkben több mint ezerkétszáz barlang található, a Szeleta-kultúra pedig "igazi ősvilági különlegesség".

A látogatóközpontot csaknem másfél milliárd forintból alakítja ki a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNP), amelynek igazgatója, Rónai Kálmánné a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra: az egyik "legfontosabb" ősemberbarlang a Szeleta-barlang. Erre az ősrégészeti lelőhelyre és a Bükk őstörténetére alapozva olyan látogatóközpont hoznak létre, amely kiállítással és élményelemekkel kalauzolja a látogatókat a Bükk és az emberiség őstörténetébe.

A Szeleta-kultúra színvonalas bemutatása négy évtizede várat magára, a projekt célja ezen értékek mai kor követelményeinek megfelelő oktatási és turisztikai szempontú interpretációja. Az egyedülálló, négy évszakos élményt nyújtó látogatóközpont egyebek mellett bevezeti a látogatókat a bükki barlangok évezredes titkaiba, az ősember világába, természetébe, megmutatja a hegység természeti és kulturális örökségét, mindezt hagyományos és interaktív elemekkel.

A létesítmény helyet ad majd különböző foglalkozásoknak, szakmai konferenciáknak, rendezvényeknek, szerves egységként beilleszkedő két tematikus játszótérnek, szakvezetett terepi programok kiindulási pontjainak, periszkópos kitekintésnek, archeológiai foglalkozásoknak, növény és állathatározásoknak, valamint egyedi látogatói igényeknek.

Csillagoségbolt-parkká nyilvánították a Bükköt (MTI)

      A halszemoptikával és hosszú expozíciós idővel készült felvételen a Tejút látszik a Bükk-fennsík felett, Répáshuta közelében 2017. június 15-én. Csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Bükki Nemzeti Parkot a Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (IDA - International Dark-Sky Association). MTI Fotó: Komka Péter

Mimikri - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Atalanta lepke műtárgyon. Ha összezárt szárnyakkal napozik, szinte láthatatlanná válik, a szürke beton és a rajta itt-ott tenyésző zuzmók között. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        A gyönyörű lepke, amint nyitja a szárnyait, színei is láthatóvá válnak, de az is sokat számít, hogy kapja a fényt. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Széttárt szárnyakkal már egészen feltűnő a faj - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Kérészrajzás a Közép-Tiszán (MTI)

           Tiszavirágok (Palingenia longicauda) a Tiszán, Nagykörű közelében 2017. június 18-án.

            Legnagyobb kérészfajunk a tiszavirág, természetvédelmi értéke egyedenként tízezer forint.

           A kérész napjainkra csak a Tiszán, illetve egy-két mellékfolyóján - főként a Kőrösön - fordul elő. MTI Fotó: Bugány János