Március – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Már több mint húsz éve, amióta a kertünkben nagyra nőttek a lucfenyők, minden évben tapasztalom őszapók költését. A faj a legkorábbi fészkelők közé tartozik. A mesterien megépített fészket pihetollakkal bélelik, így kiválóan hőszigetel – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Őszapó. A hím lehet, mert szép egyenesek a farktollai. A kotló madárnak elgörbül a fészekben. A két ivar teljesen egyforma – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Érkezik egy tollpihe – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Szarvasok a 76-os főútnál és a havas mezőn (MTI)

          Szarvasok kelnek át a 76-os főúton Bagod közelében – MTI Fotó: Varga György

          Szarvasok a szántóföldön a 8-as főút mellett Vasvár határában 2018. március 5-én – MTI Fotó: Varga György

Köd Salgótarján felett (MTI)

          Köd Salgótarján felett 2018. márciusának elején – MTI Fotó: Komka Péter

Megloptak egy cserháti vadásztársaságot

Egy 59 éves és egy 30 éves kozárdi férfit hallgattak ki a pásztói rendőrök – írja a police.hu. A Pásztói Rendőrkapitányság lopás vétség megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást egy 59 éves és egy 30 éves kozárdi férfi ellen.

         Az egyik eltulajdonított szarvasfej Forrás: police.hu

A nyomozás eddigi adatai alapján a 30 éves férfi 2017. szeptember 1-je és december 31-e között az egyik környékbeli vadásztársaság területéről egy elhullott szarvasbika trófeáját tulajdonította el és vitte otthonába, több tízezer forint értékben.

Az 59 éves férfi a megalapozott gyanú szerint 2018. március 8-át megelőzően egy elhullott szarvasbikát talált, amelynek a fejét elvitte, illetve további két agancsszárat is ellopott.

A pásztói nyomozók az eltulajdonított trófeákat megtalálták és lefoglalták. A rendőrök a két kozárdi férfit elfogták, előállították és gyanúsítottként hallgatták ki őket.

Március a barlangok hónapja a nemzeti parkokban (MTI)

Gyalogos, kerékpáros és extrém túrákkal, kedvezményekkel és számos izgalmas programmal készülnek egész márciusban a nemzeti parkok, hogy a magyarországi barlangokat a közönség jobban megismerhesse – írja az MTI.

           Jégalakzatok a Kő-lyuk barlang előtt, a Bükki Nemzeti Park területén, Parasznya közelében  – MTI Fotó: Komka Péter

A Magyar Nemzeti Parkok Barlangoljunk! elnevezésű márciusi kampányának célja, hogy ismertebbé tegyék a magyar barlangokat, ezért a hónap során különleges programokkal és jelentős kedvezményekkel várják a látogatókat - közölte a Magyar Nemzeti Parkok igazgatósága.

Március folyamán mind a kiépített, kényelmesen bejárható, világítással és korlátokkal ellátott magyarországi barlangok, mind a kiépítetlen, kalandturisztikai barlangok megismerésére különleges lehetőségek nyílnak.

Az Aggteleki Nemzeti Park legnépszerűbb barlangjában, a Baradla-barlangban aggteleki rövidtúra, vörös tói középtúra és jósvafői rövidtúra lesz, valamint 20 százalék kedvezményt is biztosítanak egész hónapban a programok árából.

          Regős József barlangkutató (jobbra) és Kozma Attila, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság ökoturisztikai referense (balra) jégkorszaki csontleleteket mutat a Kő-lyuk barlang egyik termében –  MTI Fotó: Komka Péter

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Szemlő-hegyi barlangjában örvény túrával, a Pál-völgyi barlangban pedig számos kedvezménnyel készülnek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, Szentgáli-kőlikban, valamint a Lóczy- és Csodabogyós-barlangokban szintén kedvezményes jegyárakkal és kalandtúrákkal várják a látogatókat, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban pedig családi programokkal készülnek: az Abaligeti-barlangban manótúra és "denevérkaland" is lesz.

A Bükki Nemzeti Park területén több mint ezer barlang található, amelyek közül a legtöbb csak szakképzett barlangász túravezetővel látogatható. A nemzeti park ezért március folyamán mind a kiépített, mind a kiépítetlen, kalandturisztikai barlangjai megismerésére is különleges lehetőségeket biztosít. Az Esztáz-kői barlangban gyalogos és kerékpáros túrát szerveznek, a Bükk Kis-fennsíkján, a Csókás-réti leágazás közelében található kiépítetlen Kő-lyukban pedig izgalmas ősrégészeti leletekkel, a barlangi élővilág nyomaival és cseppkövekkel találkozhatnak a résztvevők.

A Létrási-víznyelőbarlangban és a Bolhási-víznyelőbarlangban extrém overallos barlangtúrát szerveznek, a Hór-völgyben pedig a Bükkalja geológiai értékeivel lehet megismerkedni. A Lillafüred-környéki ősemberbarlangokat, a Szeleta-barlangot, a Büdös-pestet, a Kecske-lyukat, a Felső-forrási-barlangot és a Lilla-barlangot ősrégészeti szakvezetés során lehet bejárni.

     Regős József barlangkutató a Kő-lyuk barlang egyik termében – MTI Fotó: Komka Péter

Jégalakzatok a Tarjánka-szurdokban

         Jégalakzatok a Tarjánka-szurdokban Domoszló közelében 2018. március 3-án. A Tarjánka-patak az andezit kőzetben 700 méter hosszan kanyargó, helyenként 15-20 méter magas és 3-4 méter széles szurdokot alakított ki.

         A terület fokozottan védett, látogatása csak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett szakvezetéssel lehetséges – MTI Fotó: Komka Péter

Rekordszámú nevezés a természetfilm-fesztiválra (MTI)

Minden eddiginél több, a világ 104 országából több mint 1500 nevezés érkezett a természetfilmek legnagyobb hazai seregszemléjére, a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválra - közölték a szervezők az MTI-vel 2018. március 1-jén.

A filmes seregszemlét immár negyedik alkalommal rendezik meg Gödöllőn május 25. és 27. között. A fesztivál programjába szereplő nemzetközi és hazai filmek a természet szépségeibe, titkaiba, izgalmas pillanataiba nyújtanak bepillantást, emellett felhívják a figyelmet környezetünk kiszolgáltatottságára és védelmére. A fesztiválon szereplő alkotások közül többet az eseményen láthat első alkalommal a közönség - olvasható az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben.

A nemzetközi és a kárpát-medencei filmszemlére beérkezett nevezéseket elismert filmes és természettudós szakemberekből álló zsűri értékeli, majd a szervezők április 15-én hozzák nyilvánosságra a versenyprogramba beválogatott filmek listáját.

A fesztivál győzteseit május 26-án hirdetik ki. A fesztivál fődíját, az Európa Kék szalagja díjat 2018-ban immár hagyományosan a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa támogatja 1 millió forint értékben.

A Gödöllői Királyi Kastélyban a filmvetítések mellett a szervezők szemléletformáló szabadtéri programokkal is várják a közönséget: megtekinthetik a Trash Art Magyarország hulladékszobrait, lesz természetfotó-kiállítás, emellett nemzeti parki és erdészeti programok, 24 órás fajtaleltár, madárgyűrűzés, őshonos állatbemutató, esténként pedig könnyűzenei koncertek várják az érdeklődőket.

A gödöllői filmes eseménnyel egy időben rendezik meg az Országos Természet- és Környezetvédelmi Filmnapokat, amelynek rendezvényeire 20 nagyvárosban várják a közönséget május végén. Az eseményről részletes információt a www.godollofilmfest.com oldalon olvashatnak az érdeklődők - olvasható a közleményben.

Megújul a sötétvölgyi tó környezetét Gemencben (MTI)

Megújítja a Gemenc Zrt. a Szekszárd mellett fekvő, sötétvölgyi horgásztó környezetét, ahol új kirándulóközpont, családi piknikrét és játszótér épül, valamint felújítják a Várhegy-kilátóhoz vezető ösvényt – írja 2018. március 4-én az MTI.

Az erdőgazdaságnak az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a 12,5 hektáros tó mellett, a korábbi fabarakk helyén 2018 nyarára egy 120 négyzetméteres, többfunkciós fogadóépület készül, ahol vendéglátóhely, horgászcikkeket árusító bolt, kerékpárjavító műhely várja majd a látogatókat, illetve itt alakítják ki a halőr és az erdészet irodáját is.

A tó délkeleti sarkánál lévő ligetben családi összejövetelekre, piknikezésre, beszélgetésre alkalmas parkot alakít ki az erdőgazdaság szabadtéri tűzrakó helyekkel, padokkal, asztalokkal.

Ugyanitt egy süllőfészek elnevezésű, egyedi játszóteret is terveznek, amelynek a tematikáját a tóban mesterségesen elhelyezett halbölcsők sugallták. Fő eleme egy látszólag rendezetlenül, valójában gondosan megtervezett, egymásba gabalyodó fatörzsekből, rudakból álló mászóka, amely az igazi famászáshoz hasonló élményt kínál.

Megújul a Várhegy-kilátóhoz vezető ösvény, pihenőhelyeket építenek ki a tó körüli gyalogút mellett, a szigetre fahidakon sétálhatnak majd be a kirándulók. A horgászok, kerékpáros és bakancsos turisták által kedvelt hely az 502 hektáros sötétvölgyi erdő mellett fekszik, amely 1975 óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület.

Az erdő különlegessége a 170 éves cseres-tölgyes társulás, amely Tolna megye egyik legidősebb erdeje, illetve az itt fészkelő védett madarak, többek között a csuszka, a fekete harkály, a békászósas és a fekete gólya.

               Fészkel a területen a csuszka is – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Varázslatos Magyarország pályázat: a nyertesek (MTI)

Daróczi Csaba nyerte el a Varázslatos Magyarország természetfotós pályázatát, amelynek célja, hogy népszerűsítse az ország nemzeti parkjait és a természetfotósok számára folyamatos pályázati lehetőséget biztosítson írja 2018. március 8-án az MTI.

A fotópályázat csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Gaál Péter, a Varázslatos Magyarország alapítója elmondta: 2010-ben indult a kezdeményezés, az idén 8. alkalommal nyithatják meg a pályázat anyagából összeállított kiállítást a Magyar Természettudományi Múzeumban és mutathatják be a teljes anyagot felölelő fotóalbumot.

A pályázat második helyezettje Potyó Imre, harmadik helyezettje pedig Marsó Vilmos lett, emellett számos különdíjat is kiosztottak. Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára elmondta: azért csatlakoztak a szervezőkhöz, mert ugyanazért a célért dolgoznak és ugyanaz az elkötelezettség hajtja őket, a pannon biogeográfiai régió természeti értékeinek felkutatása, megőrzése és bemutatása.

Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum igazgatója kiemelte: a kiállítás az egyik fénypontja a múzeum életének. A kupolacsarnokban látható 129 fotót felvonultató kiállításra a szakmai zsűri 3200 fotóból választhatta ki a képeket. A 2017-es pályázati évben (2017. április 1-től 2017. december 20-ig) a Varázslatos Magyarország Természetfotó Nonprofit Kft. több kategóriában hirdette meg havi természetfotós pályázatát.

A Varázslatos Magyarország természeti szépségei, madarai, egyéb állatai és a Varázslatos Magyarország kompakt szemszögből kategóriák mellet a Mozgásban a természet videopályázat, az Ember a természetben és a Képek a nagyvilágból című kategóriában is várták a pályamunkákat.

Az idén 42 kiemelkedő természetfotó kellett ahhoz, hogy bárkinek esélye legyen az első hely megszerzésére. Mint Gaál Péter elmondta: a havi pályázatokon megszerzett pontok alapján megszülető ranglista segítségével természetfotós közösség létrehozása, a fotósok folyamatos motiválása a cél. Hozzátette, hogy az idén már 1120 regisztrált pályázó több mint 22 ezer természetfotója látható honlapjukon.

Kalotás Zsolt, a szakmai zsűri elnöke kiemelte: az idei kiállítás minden eddiginél színvonalasabb, a mostani képek bárhol megállnák a helyüket a világon. Mint mondta, a zsűritagok között egyetértés volt az értékelésben.

Tízezernyi erdei fülesbagoly telelt az országban (MTI)

Több mint tizenegyezer erdei fülesbagoly telel Magyarország mintegy hétszáz pontján, több mint 450 településen - derült ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) országos felméréséből - írja 2018. február 26-án az MTI.

            Erdei fülesbaglyok

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január közepén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás rendkívül sikeres volt, hiszen minden eddiginél több beérkező adatot összesítettek a szervezők - közölte az egyesület.

A felmérésben a lakosság mellett az MME helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzeti parkok természetvédelmi őrszolgálata, két óvoda, két általános iskola és egy középiskola, összesen több mint 350 fő vett részt.

Ennek köszönhetően a számlálás tízéves történetében az idei volt az első, amelyben Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok.

Az MME, a média és a lakosság együttműködésének sikerét az is mutatja, hogy idén 227 olyan településről kaptak információkat, ahonnan az elmúlt legalább három évben egyetlen alkalommal sem. Ezeknek a baglyoknak komoly mezőgazdasági értékük is van, hiszen elpusztítják azokat a rágcsálókat, amelyeket nélkülük csak komoly anyagi ráfordítás és a környezetre is káros anyagok felhasználásával lehetne kiiktatni.

Egy erdei fülesbagoly átlagosan napi 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállatot fogyaszt el, így a több mint három téli hónap 100 napos telelési időszakával számolva a Magyarországon telelő 11 ezer 412 bagoly több mint 2,8 millió rágcsálót pusztít el. Ezek a számok is igazolják a baglyok védelmének fontosságát, amiben a madarak többségét vendégül látó lakosságnak nélkülözhetetlen szerepe van - írják.