Kitekintő – Százezernyi orangutánt öltek meg Borneón (MTI)

Több mint 100 ezer, súlyosan veszélyeztetett orangutánt öltek meg 16 év alatt Borneón - számolt be a BBC egy új kutatás eredményeiről – írja az MTI 2018. február 16-án. A Current Biology című szaklap friss számában publikált, 16 évet felölelő tanulmány készítői szerint a szám "elképesztő".

A főemlősök pusztulásának fő oka továbbra is az őserdők irtása, a fakitermelés, az olajpálma-ültetvények és a bányászat miatt, ám a kutatók rávilágítottak arra, hogy az erdős területekről is "eltűnnek" az orangutánok. Sokukat egyszerűen legyilkolják - közölte a BBC-vel Maria Voigt, a német Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet munkatársa, a kutatás vezetője.

            Orangután

Voigt és kollégái elmondták, hogy korábban alábecsülték, mennyi emberszabású esik vadászok áldozatául, akik bosszúból ölik az emberszabásúakat, amiért azok behatolnak az ültetvényekre és kárt okoznak. "Nem számítottunk arra, hogy a még meglévő őserdőben is ilyen sok orangután veszett oda, a kutatás azonban megerősítette, hogy a vadászat valóban aggasztó méreteket öltött" - hangsúlyozta Serge Wich, a liverpooli John Moores Egyetem tudósa, a vizsgálat résztvevője.

"Amikor az állatok az őserdővel határos ültetvényeken élő emberekkel konfliktusba kerülnek, akkor ők állnak vesztésre, megölik őket. Múlt héten találtak egy orangutánt, melyet 130 golyóval gyilkoltak meg. Döbbenetes és szükségtelen. Lehet, hogy esznek a gazdák gyümölcseiből, de veszélytelen állatok" - tette hozzá Wich. A kutatók arra is rámutattak, hogy a szigeten "fenntarthatatlan méreteket öltött" a természeti erőforrások felhasználása.

A következő 35 évben az erdőirtás további 45 ezer orangután pusztulását okozhatja a tudósok jóslata szerint. Az állatok élőhelyveszteségének egyik jól ismert oka az élelmiszeripari termékek sokaságában előforduló pálmaolaj. A Természetvédelmi Világalap (WWF) munkatársa, Emma Keller szerint a fogyasztóknak kellene "nyomást gyakorolni" a gyártókra, hogy "fenntartható" módon használjanak pálmaolajat.

Ennek alapelveit folyamatosan frissítik az RSPO (Round Table on Sustainable Palm Oil) elnevezésű dokumentumban. A WWF az erdőirtás teljes tilalmáért küzd. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a súlyosan veszélyeztetett fajok között szerepel a borneói orangután.

A szervezet becslései szerint Szumátrán kevesebb mint 15 ezer, Borneó szigetén nagyjából 54 ezer orangután él vadon.

Március – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Március: iyenkor virágzik a fekete kökörcsin – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Új hűtőcsarnokkal bővült az öreglaki vadfeldolgozó (MTI)

Új hűtőcsarnokot adtak át szerdán a hat állami erdőgazdaság tulajdonában lévő, tavaly 1,76 milliárd forintos árbevételt elérő Somogy megyei Öreglaki Vadfeldolgozó Kft.-ben – írja az MTI.

Buzánszkyné Láng Mónika ügyvezető elmondta, az új, 125 millió forintos hitelből megvalósult 415 négyzetméteres hűtőcsarnokra nagy szükség volt, hiszen régóta bértárolásra kényszerültek, ami megnövelte a költségeket. Hosszú évek óta ez az első igazi fejlesztés az üzemben, és továbbiakra is nagy szükség lenne, de állami cégként nem pályázhatnak uniós támogatásra - tette hozzá.

          Termékek nemzetiszín szalaggal –  MTI Fotó: Varga György

Elmondta, az ország egyik legnagyobb vadfeldolgozójaként tavaly 1850 tonna vadhúst vásároltak fel a dunántúli erdőgazdaságoktól és vadásztársaságoktól. A szarvas, őz, és vaddisznó húsból feldolgozott, főként gasztronómiai kiszerelésű termékek 85 százalékát külpiacokon, elsősorban Németországban, Ausztriában és Olaszországban értékesítik.

A 35 éve stabilan gazdálkodó üzem éves átlagban 64 embert foglalkoztat. A tavalyi évet a korábbiaknál szerényebb, 26 millió forintos adózás előtti eredménnyel zárta, aminek oka a jelenleg is érzékelhető európai vaddisznóhús-túlkínálat. Az ügyvezető elmondása szerint ez a probléma pár évente, szinte ciklikusan jelentkezik. Hozzátette, nagy előrelépés lenne az értékesítésben, ha a vadhúsnak is csökkenne az áfája.

        Szállítás a vadhúsfeldolgozóban –  MTI Fotó: Varga György

A nyilvános adatok szerint 2016-ban a cég adózás előtti eredménye 88,3 millió forint volt, nettó árbevétele pedig elérte az 1,62 milliárd forintot. Buzánszkyné Láng Mónika arról is beszámolt, hogy évek óta éles a harc a felvásárlói piacon a vadhúsért, mert több kis magánvállalkozás is arra specializálódott, hogy külföldi feldolgozók számára vásárolja fel a magyar árualapot, ráígérve a hazai feldolgozók áraira.

A Sefag Zrt., a Zalaerdő Zrt., a Bakonyerdő Zrt., a Kisalföldi Erdőgazdasági Zrt., Gyulaj Erdészeti Zrt. és a Szombathelyi Erdészeti Zrt. tulajdonában lévő Öreglaki Vadfeldolgozó Kft. a hazai alapanyagpiac mintegy ötödét uralja - tette hozzá.

Február – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Ez az őz – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Több mint 750 rétisast és 350 parlagi sast figyeltek meg (MTI)

Több mint 750 rétisast és mintegy 350 parlagi sast figyeltek meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és partnerei által szervezett januári, XV. Országos Sasszinkron résztvevői - írja az MTI.

Az MME a nemzetipark-igazgatóságokkal és civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve szervezte meg idén is az országos sasszinkron felmérést, amelyhez az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében idén először a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak, hogy a Kárpát-medence első téli "sastérképe" is elkészülhessen - közölte az egyesület az MTI-vel.

Az idei sasszinkron enyhe időjárása, a fagymentes, felázott, mély talaj megnehezítette jó néhány terület megközelítését, de így is rendkívül nagy lefedettséget ért el a felmérés. A madárszámláláson, amelyet az egy időben történő megfigyelések miatt neveznek sasszinkronnak, idén 347 magyarországi felmérő és 80 szlovák, cseh, osztrák, szerb és román szakember vett részt, akik a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sastelelőhelyét felmérték, így a lehető legpontosabb kép alakulhatott ki az itt tartózkodó sasfajokról és ezek egyedszámáról.

A magyarországi felmérők összesen mintegy 16 ezer 500 négyzetkilométert, az ország területének mintegy 18 százalékát fedték le. Magyarországon 750-nél is több rétisast és csaknem 350 parlagi sast számoltak, a hat résztvevő közép-európai országban pedig összesen több mint 1000 rétisast és mintegy 450 parlagi sast figyeltek meg.

A fokozottan védett státuszukhoz viszonyítva nagynak tűnő számok ellenére a sasok természetesen még ma is nagyon ritkák. Az adatok alapján a felmérés során bejárt legsűrűbb sastelelőhelyeken is 100 négyzetkilométerenként mindössze átlagosan 3 rétisas és 2 parlagi sas került lencsevégre.

A két sasfajra elkészült régiós összesítés mellett a magyarországi felmérés a korábbi évekhez hasonlóan az összes ragadozómadár-fajra kiterjedt. A réti- és a parlagi sasok mellett 2 szirti sast és 4 fekete sast, valamint további 13 ragadozómadár-faj mintegy 9378 példányát is megfigyelték a szakemberek, akik láttak vörös kányát, kékes rétihéját, barna rétihéját, karvalyt, héját, egerészölyvet, gatyás ölyvet, pusztai ölyvet, vörös vércsét, kerecsensólymot, vándorsólymot és kis sólymot is.

A nappali ragadozómadarak mellett baglyokat, és ragadozó életmódú énekesmadarakat is számoltak a felmérők, sőt néhány régióban a túzokokat is számba vették.

Február – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Mogyoróbarka naplementekor a kertünkben. Már virágzik – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Fenyőrigók – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Várbereki február – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Február: búcsú a télről - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Szeles időben karácsonyfadísszé váltak a csipkebogyók - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Behavazott fenyők - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Nyírfák - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Nyírfás zúzmarával - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Medvesalja télen - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Madarak és fák napja: versenyt hirdet az MME (MTI)

A madarak és fák napja alkalmából országos versenyt hirdet általános iskolai felső tagozatos tanulók számára a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)- írja 2018. február 7-én az MTI.

      Fenyő rigó - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Az immár 25. alkalommal meghirdetett megmérettetés célja, hogy versenylehetőséget biztosítson azoknak a természet iránt érdeklődő, általános iskolai felső tagozatos tanulóknak, akik az iskolai órákon, szakkörökön, erdei iskolákban és természetjárás során szerzett tudásukat szeretnék összemérni az ország más részein élő diákokkal - tájékoztatta az MME szerdán az MTI-t.

         Tojó kékes rétihéja - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A madarak és fák napja egy több mint száz éves hagyománnyal rendelkező jeles nap Magyarországon, melyet minden év május 10-én ünnepelnek. Célja, hogy felhívja a társadalom, különösen az ifjúság figyelmét az őket körülvevő élővilágra és a természetvédelem fontosságára. Az első madarak és fák napját a kor neves ornitológusa, Chernel István szervezte 1902-ben.

          Nagy fakopáncs tojó - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Az országos verseny első körös területi fordulóira az általános iskolák 5-8. osztályos tanulóiból álló háromfős csapatok jelentkezhetnek március 5-ig. A területi forduló időpontja március 23. A területi fordulón iskolánként maximum két csapat vehet részt, egy iskolából csak egy területi helyszínre lehet jelentkezni. A versenyen történő részvétel ingyenes.

A területi fordulókon első helyezést elérő csapatok jutnak tovább az országos döntőbe, amelyre Kecskeméten, a Természet Házában kerül sor május 11-én.

Többet fordítanak halasításra idén a Tisza-tavon (MTI)

Eredményes évet zárt tavaly a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft., amely a tavalyinál 20 százalékkal többet, 60 millió forintot költ idén halasításra. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a cég 2018. február 2-i évértékelő rendezvényén egyedülállónak nevezte a Tisza-tavon működő halászati hasznosítói modellt, megjegyezve, hogy a tárca mintegy 500 millió forintot fordít évente a horgászturizmus fejlesztésére, és a források bővítésére törekszik.

Hegedűs Gábor, a csaknem 13 ezer hektáros vízterület halászati hasznosítását végző cég ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a halhús forgalmi adójának csökkenéséből származó többletforrásokat is telepítésre fordítja a kft. Fazekas Sándor emlékeztetett: a kereskedelmi célú halászat megszűnt a hazai természetes vizeken, ugyanakkor a törpeharcsa gyérítését folytatni kell, az ennek érdekében végzett ökológiai halászatot a tárca is támogatja.

         A Tisza-tó Poroszlónál

Magyarországon tavaly 430 ezerre, másfél év alatt mintegy 100 ezerrel emelkedett a horgászlétszám, és kedvezőnek nevezte azt is, hogy az elmúlt években harmadával, 6 kilogramm körülire nőtt az egy főre jutó halfogyasztás. A Minőségi Magyar Hal védjegy bevezetése és a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. által elindított, évek óta sikeresen működő Pecasuli program egyaránt hozzájárult ezekhez a sikerekhez az ismeretek gyarapításával és szemléletformálással - hangsúlyozta.

Hegedűs Gábor ismertetése szerint, bár a horgásznapok száma - elsősorban a kedvezőtlen őszi időjárás és vízállás, valamint a horgászati szokások átalakulása miatt - tavaly mintegy tízezerrel, 68 000-re csökkent, a horgászok és az eladott horgászjegyek mennyisége nagyjából megegyezik az elmúlt években megszokottal.

Engedélyeik árát 2018-ban immár harmadik éve nem emelték, a gyerekek pedig 14 éves korig januártól ingyen horgászhatnak a Tisza-tavon, a lehetőséggel szerinte idén várhatóan 3000-nél több fiatal él majd. A társaság pénzügyi helyzete a kezdetek óta kiegyensúlyozott, bevételeik kizárólag a területi engedélyekből származnak.

A Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. éves árbevétele 2017-ben 240 millió forint volt, mely mintegy 5 millió forinttal haladta meg a 2016-ost. A társaság marketing menedzsere, Szabó István arról számolt be, hogy a Kft. 12 főállású halőrt foglalkoztat, akik az elmúlt évben 11 692 ellenőrzést végeztek, ezek során 26 szabálytalanságot tártak fel, jóval kevesebbet, mint korábban, ami a "horgászmorál" látványos javulását mutatja szavai szerint.

Papp Gábor, a cég ökológusa arról számolt be, hogy a tó kiváló halnevelő képességének jobb kihasználása érdekében 2017-ben először telepítettek egynyaras pontyokat a tározóba: tavaly közel 220 ezret, idén pedig várhatóan több mint 255 ezret helyeznek ki, növekvő arányban kisebb, még nem horogérett egyedeket. Compóból a 2016-os évben telepített mennyiség négyszerese került a vízbe tavaly, csukából pedig évről-évre 400 ezer darab előnevelt példányt telepítenek - tette hozzá.

Ugyancsak fontos feladatnak nevezte a kárókatona-állomány gyérítését, hiszen a térségben is tömegesen előforduló madarak éves halfogyasztása nagyságrendileg az éves horgászzsákmányhoz mérhető. Emellett jelentős területen végezték el, és idén is folytatják a hínár-, illetve sulyommezők kaszálását a tározótér szabad vízfelületeinek megőrzése és az oldott oxigén szintjének fenntartása érdekében.

Közlése szerint ugyancsak a 2017. év legjelentősebb eredményeinek egyike, hogy 5 szerződéses halász, több száz halászeszközzel 52 ezer kilogrammnál is több össztömegű törpeharcsát fogott ki a Tisza-tóból. Az ország számos vizéhez hasonlóan itt is rendkívül túlszaporodott, invazív faj állományának gyérítését idén várhatóan még nagyobb erőkkel végzik majd - mondta.

Január – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Kosportré - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Egy csapat kos - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Etetőn – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán