Visszatért a farkas a Börzsönybe?

Darányi László, Igazgatóságunk természetvédelmi őre számolt be egy nem mindennapi felfedezésről – írja közleményében a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság.

Január 24-én reggel éppen egy másik, ritkán látott nagyragadozó, a hiúz nyomait kereste a friss hóban, amikor egy nagyobb kutyáéhoz hasonló lábnyomra lett figyelmes. Az ügyben megkereste Bedő Pétert, a Börzsöny Alapítvány nagyragadozó-kutatóját, aki már tavaly decemberben a farkaséhoz hasonló nyomokat talált a Börzsönyben.

A kutató rendszeresen szervez farkasnyom-keresést a szlovákiai erdőkben és komoly tapasztalattal rendelkezik a témában.

A konzultációt követően Darányi László és csapata több kilométeren át tudta követni a nyomcsapást, nagyon jó hóviszonyok mellett. A nyomok alapján megállapíthatóvá vált az állat terepi mozgása, viselkedése és az egyedi vadászati technikája, amely csak tovább erősítette a kutatók gyanúját.

A nap folyamán ürülékmintát is sikerült vételezni, melynek vizsgálata után válik majd teljesen biztossá a feltevés, miszerint sok év után újra farkas van a Börzsönyben. Az utóbbi években egyre gyakrabban hallhatunk olyan hírekről, hogy ez az alkalmazkodóképes ragadozó fokozatosan visszahódítja korábbi területeit. Nagyobb arányú elterjedésüknek élőhelyük feldarabolódása és zavartsága szab csak határt, hiszen élelmük lenne bőven nálunk.

A farkasok mozgásterülete akár több száz négyzetkilométer is lehet, így lehetséges, hogy ez az állat a Bükkből, vagy Szlovákia felől érkezett a Börzsönybe felderítőként.

A farkas hazánkban fokozottan védett faj, fontos szerepet játszik a vadállomány természetes, évezredek során kialakult szabályozásában. A nyomok és a viselkedés alapján nagy valószínűséggel kijelenthetjük, hogy farkasról van szó, de teljes biztonsággal csak a minták további elemzése után tudjuk ezt kijelenteni – áll a közleményben.

Farkasok a Bükkben: http://www.boon.hu/farkasok-bandaznak-a-bukkben/3746572

Újra megjelent az afrikai sertéspestis a határ mellett (MTI)

Afrikai sertéspestis vírusát mutatta ki az ukrán állategészségügyi hatóság a Beregszászi járásban egy kilőtt vaddisznóból, az állatot Rafajnaújfalu közelében a magyar határtól alig több mint 8 kilométerre ejtették el - olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal (Nébih) honlapján 2018. január 22-én megjelent közleményben.

Az afrikai sertéspestist - ami a vaddisznók és a házi sertések vírusos betegsége, emberre nem veszélyes - Magyarországon eddig nem mutatták ki a laboratóriumi vizsgálatok. A szomszédos országok közül Ukrajnában fordul elő, illetve 2017-ben és 2018-ban, Romániában négy háztáji sertésállományban állapították meg a betegséget.

Magyarországra a vírus a vaddisznóállományon keresztül, illegális sertésszállítással, vagy a fertőzött állatokból nyert hússal, húskészítménnyel juthat be. Éppen ezért Ukrajna területéről húst, húskészítményt még személyes fogyasztásra is tilos behozni. A Nébih 2017 decemberében már kimutatta a vírust egy, a záhonyi határállomáson elkobzott, sertés eredetű húsmintából.

Annak érdekében, hogy megakadályozzák a betegség terjedését a vaddisznóállományban az állategészségügyi és a vadászati szervek összehangolt munkájára van szükség.

Az ukrán határ menti, legmagasabb kockázatnak kitett vadászterületeken elrendelték a megelőzést és a korai felderítést célzó intézkedéseket, így a vaddisznóállomány csökkentését, az elhullott vaddisznók maradványainak szervezett keresését és laboratóriumi vizsgálatát, valamint valamennyi, vadászaton kilőtt vaddisznó laboratóriumi vizsgálatát a vadhús felhasználását megelőzően - olvasható a hivatal honlapján.

Karvaly a téli madáretetőn (MTI)

        Karvaly (Accipiter nisus) vadászik egy madáretető közelében - MTI Fotó: Kovács Attila Karvaly

                                   A  képek a Pest megyei Pomáz határában készültek - MTI Fotó: Kovács Attila

Varjúvadászat volt a szatmárnémeti Kossuth-kertben (MTI)

Varjúvadászatot tartottak Szatmárnémetiben, a vasútállomás melletti Kossuth-kertben, a város legnagyobb parkjában - írja 2018. január 20-án az MTI.

Kereskényi Gábor, a partiumi város polgármestere szombaton az MTI-nek elmondta: több évtizede próbálkoznak azzal, hogy a város parkjaiból kiűzzék a varjakat. A madarak ürüléke ugyanis alkalmatlanná teszi a közterület a rendeltetésszerű használatra.

Volt, hogy tűzoltók bevonásával vízsugárral verték le a fák koronájába rakott varjúfészkeket, később zajjal próbálták elzavarni a madarakat, de egyik módszer sem volt eredményes. A polgármesteri hivatal most a Szatmár megyei Vadászok és Sporthorgászok Egyesülete sgeítségét kérte. Péntek délután mintegy kétszáz lövés dördült el, melyeknek több tucat varjú esett áldozatul.

Az, hogy mennyire volt eredményes a varjúvadászat, csak a többszöri megismétlés után derül ki. Mivel február elsejétől tilos varjakra lőni Romániában, ezért arra készülnek, hogy a varjúvadászatot januárban még többször megismétlik, majd augusztustól, amikor ismét megengedett a varjak vadászata, újrakezdik. Korábban az állatvédő szervezetek erős ellenállásába ütközött a varjúvadászatra tett javaslat, mostanra azonban "az az értelmezés" nyert a városban: fontosabb, hogy a közterületek a babakocsit toló szülőket, a játszótereket használó gyermekeket szolgálják.

A polgármester elmondta: a kisebb parkokban veszélyes lenne vadászni, ezekben olyan mértékben megnyírják a fákat, hogy ne legyenek alkalmasak a varjak fészkelésére. Szabó D. Zoltán biológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója az MTI-nek elmondta: ebben az időszakban olyan vetési varjak tartózkodnak az erdélyi városokban, amelyek elsősorban Oroszországból vándoroltak délre, melegebb éghajlatra. "

Számukra a mi városaink jelentik azt, amit a mi gólyáink, fecskéink számára Afrika" - fogalmazott a biológus. Hozzátette: a vetési varjú elsősorban azért élvez bizonyos fokú védettséget Romániában, mert fészkében olyan védett madarak is költenek, amelyek nem raknak fészket.

A biológus szerint a szatmárnémetihez hasonló vadászakciók aligha mentesíthetik a városokat a varjaktól, amelyek azokat a helyeket keresik, ahol kevésbé vannak kitéve a hidegnek, és könnyen élelemhez jutnak.

Száznál több vaddisznót fogtak be a Pilisi Parkerdőben

A főváros környéki erdőkben csütörtök reggel öt vaddisznót fogtak be a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei, ezzel egy év alatt százra emelkedett a területről sikeresen eltávolított állatok száma - közölte a társaság 2018. január 11-én az MTI-vel.

Az erdőgazdaság tájékoztatása szerint a befogott egyedeket a lakott területektől távolabbi erdőségekben engedik szabadon. A vadak egy részét nyomkövető nyakörvvel szerelik fel, ennek segítségével feltérképezhető az állatok élettere és mozgása.

A befogáshoz egy ketrecet helyeznek el a vaddisznók útvonalán, melybe kukoricát szórnak. A befogó ajtaját az állatok csukják be, amikor a ketrecbe szórt élelmet turkálva kioldják a felhúzott ajtó rögzítését. Legtöbbször az önálló életet kezdő, fiatal állatokat fogják be, egyszerre jellemzően 2-10 egyedet. A befogott példányokat a fővárostól és a lakott területektől távol engedik szabadon, legtöbbször a Gödöllői-dombságban vagy a Budai-hegység félreeső, zárt erdőtömbjeiben.

A korábbi kutatások feltárták, hogy létezik egy olyan vaddisznó populáció, amely már nem hagyja el a belterületet, mivel megfelelő mennyiségű vizet és táplálékot és elegendő búvóhelyet is talál a házak között. A Pilisi Parkerdő szakemberei több önkormányzatnak nyújtanak segítséget a vaddisznók létszámának szabályozásban, befogókat alkalmaz például a budapesti XII. kerületi Hegyvidék önkormányzata. Az erdőgazdaság tájékoztatása szerint az utóbbi időszakban többször előfordult a befogó ketrecek szétszedése, megrongálása.

Az erdőben póráz nélkül szabadon engedett kutyák pedig gyorsan megtalálják a befogóban lévő vaddisznókat és ugatásukkal stresszt okoznak az egyébként is szokatlan helyzetben lévő állatoknak. A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, ahol a kirándulókat csaknem 1000 kilométer jelzett turistaút, mintegy 600 kilométernyi ajánlott erdei kerékpáros útvonal és több kilátó várja

. A Pilisi Parkerdő Zrt. 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom megyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. A társaság kezelésében lévő erdőket évente mintegy húszmilliónyian látogatják.

Újból emberre támadt medve Hargita megyében (MTI)

Újból emberre támadt medve a székelyföldi Hargita megyében - közölte kedden a Hargita megyei önkormányzat sajtószolgálata az MTI 2018. január 2-ai információja szerint. A medve a 2017-es év utolsó napján a Csíkszentimrei Büdösfürdő közelében támadt egy juhászra, akit a kutyái mentettek meg a nagyvadtól.

Az áldozat a közösségi hálón közzétett videofelvételen a kórházi ágyon mesélte el a történteket. Elmondta: a támadás során fejsérülést szenvedett, emiatt megműtötték. A juhász szerint a medvék nem alszanak téli álmot, ilyenkor is rendszeresen látják a nyomaikat.

A gazda egész életét az állattartásra rendezte be, jelenleg 400 juhot tart, így a nehézségek és veszélyek ellenére is folytatnia kell a munkáját. A büdösfürdői gazda volt a 18. áldozata a medvéknek 2017-ben Hargita megyében. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az esettel kapcsolatban kijelentette, Hargita megyében úgy tűnik, hogy nem a medvék alszanak téli álmot, hanem a bukaresti környezetvédelmi minisztérium illetékesei.

Hozzátette, továbbra is késik a fenntartható vadgazdálkodást szabályozó menedzsmentterv elfogadása. "Ismételten kérjük Gratiela Gavrilescu környezetvédelmi minisztert, hogy korábbi vállalásainak eleget téve hozza meg a szükséges intézkedéseket" - mondta Borboly Csaba.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa nagy hiányosságnak tartotta, hogy az érvényes jogszabályok csak a medvék kilövése esetén fizetendő kártérítést szabályozzák, de nem térnek ki az emberi sérülésekre vonatkozó kártérítésre. Romániában azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a környezetvédelmi minisztérium 2016-ban a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta.

Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. A székelyföldi károsultak tiltakozásai nyomán tavaly szeptember elején a minisztérium 140 veszélyesnek talált medve és 97 farkas kilövését vagy áttelepítését tette lehetővé, de minden egyes kilövési vagy áttelepítési kérelmet Bukarestnek kell jóváhagynia. A tárca november elejéig Hargita megyéből hét medve kilövését engedélyezte.

A 2017 eleji állománybecslés adatai szerint Romániában mintegy 6800 medve él, a medveállomány túlnyomó része, mintegy 5300 példány a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros, valamint a szomszédos Brassó megyében található.

Idén a vándorsólyom az év madara (MTI)

A vándorsólymot választotta a 2018-as év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az állat több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon, ezért az egyesület a 20 éves évfordulóra emlékezve a 2018-as évet a világ leggyorsabb madarának szenteli.

Mint az egyesület keddi közleménye írja, a szédületes sebességéről ismert vándorsólyom az örvös galambnál termetesebb, erőteljes testalkatú, hegyes szárnyú ragadozó. Igazi "világpolgár", a Föld szárazföldi területeinek jelentős részén fészkel vagy kóborlóként, vonulóként előfordul, a kontinensek közül egyedül az Antarktiszról hiányzik.

          Felkarcsonttörést szenvedett vándorsólyom műtétje után a Hortobágyi Madárkórház Alapítvány műtőjében. - MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Bárhol megtelepszik, ahol költésre alkalmas sziklafalat, közepes és nagy testű madárfajok fán épült fészkeit találja. Az egyik leggyakoribb településen fészkelő ragadozómadárként világszerte költ nagyvárosok belső kerületeinek felhőkarcolóin, magas épületein is. Főként repülő madarakra vadászik, a verébnél kisebb énekesektől a libákon át akár a gémekig.

Leggyakoribb zsákmányai a varjú és a seregély méretű madarak. A vándorsólyom a legtöbb sólyomféléhez hasonlóan a nyílt légtérben vadászik. Prédáját rendszerint a magasból indított, erőteljes szárnycsapásokkal gyorsított, akár a 320 kilométer/órás sebességet is elérő támadással kapja el vagy rúgja meg úgy, hogy az sérülten a földre zuhan.

Óriási elterjedési területe miatt a faj pontos világállománya nehezen becsülhető, jelenleg mintegy 100 000 és 500 000 közötti egyedszámra tehető, és világviszonylatban stabilnak tekinthető.

Az elsősorban hegyvidéken élő faj magyarországi állománya a Kárpátokban fészkelő állomány perempopulációjának tekinthető, hazánkban valószínűleg a történelmi időkben sem fészkeltek nagy számban. Kipusztulása előtt Magyarországon a faj utolsó ismert költése 1964-ben, a Bükk-hegység egyik sziklakibúvásos "kövén" volt.

Ezt követően több mint három évtizeden át csak kóborló egyedeket sikerült megfigyelni az országban egészen 1997-ig, amikor a megerősödő európai állomány terjeszkedése elérte az országot, és ismét megtelepedett itt a vándorsólyom.

Azóta rendszeres fészkelő állománya folyamatosan erősödik. Az év madarához kapcsolódva az egyesület rajzpályázatot is hirdet, amelyre február 14-ig lehet nevezni kézzel készült, eredeti, A4-es méretű alkotásokkal. A rajz hátoldalán fel kell tüntetni a pályázó adatait. A részletes felhívás az egyesület honlapján olvasható.

Medvesaljai látképek télidőben

           A felvidéki Ajnácskő vára a köd felett a Tilics csúcsáról fotózva - MTI Fotó: Komka Péter

         Gömöralmágy a Tilics csúcsáról - MTI Fotó: Komka Péter

Január - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Nagy fakopáncs - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Fénylik Vince, megtelik a pince?

        Január 22-ike van, Vince napja. A megfigyelés szerint: "hogyha fénylik Vince, megtelik a pince!" Mifelénk szép, napsütéses a reggel, kellemes, a januárhoz méltó idő van, tehát, ha a szólás megállja a helyét, jó lesz az idei bortermés.

   Más kérdés, hogy említést érdemlő szőlő nincs a környékünkön... Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán