Megújul a sötétvölgyi tó környezetét Gemencben (MTI)

Megújítja a Gemenc Zrt. a Szekszárd mellett fekvő, sötétvölgyi horgásztó környezetét, ahol új kirándulóközpont, családi piknikrét és játszótér épül, valamint felújítják a Várhegy-kilátóhoz vezető ösvényt – írja 2018. március 4-én az MTI.

Az erdőgazdaságnak az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a 12,5 hektáros tó mellett, a korábbi fabarakk helyén 2018 nyarára egy 120 négyzetméteres, többfunkciós fogadóépület készül, ahol vendéglátóhely, horgászcikkeket árusító bolt, kerékpárjavító műhely várja majd a látogatókat, illetve itt alakítják ki a halőr és az erdészet irodáját is.

A tó délkeleti sarkánál lévő ligetben családi összejövetelekre, piknikezésre, beszélgetésre alkalmas parkot alakít ki az erdőgazdaság szabadtéri tűzrakó helyekkel, padokkal, asztalokkal.

Ugyanitt egy süllőfészek elnevezésű, egyedi játszóteret is terveznek, amelynek a tematikáját a tóban mesterségesen elhelyezett halbölcsők sugallták. Fő eleme egy látszólag rendezetlenül, valójában gondosan megtervezett, egymásba gabalyodó fatörzsekből, rudakból álló mászóka, amely az igazi famászáshoz hasonló élményt kínál.

Megújul a Várhegy-kilátóhoz vezető ösvény, pihenőhelyeket építenek ki a tó körüli gyalogút mellett, a szigetre fahidakon sétálhatnak majd be a kirándulók. A horgászok, kerékpáros és bakancsos turisták által kedvelt hely az 502 hektáros sötétvölgyi erdő mellett fekszik, amely 1975 óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület.

Az erdő különlegessége a 170 éves cseres-tölgyes társulás, amely Tolna megye egyik legidősebb erdeje, illetve az itt fészkelő védett madarak, többek között a csuszka, a fekete harkály, a békászósas és a fekete gólya.

               Fészkel a területen a csuszka is – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Varázslatos Magyarország pályázat: a nyertesek (MTI)

Daróczi Csaba nyerte el a Varázslatos Magyarország természetfotós pályázatát, amelynek célja, hogy népszerűsítse az ország nemzeti parkjait és a természetfotósok számára folyamatos pályázati lehetőséget biztosítson írja 2018. március 8-án az MTI.

A fotópályázat csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Gaál Péter, a Varázslatos Magyarország alapítója elmondta: 2010-ben indult a kezdeményezés, az idén 8. alkalommal nyithatják meg a pályázat anyagából összeállított kiállítást a Magyar Természettudományi Múzeumban és mutathatják be a teljes anyagot felölelő fotóalbumot.

A pályázat második helyezettje Potyó Imre, harmadik helyezettje pedig Marsó Vilmos lett, emellett számos különdíjat is kiosztottak. Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára elmondta: azért csatlakoztak a szervezőkhöz, mert ugyanazért a célért dolgoznak és ugyanaz az elkötelezettség hajtja őket, a pannon biogeográfiai régió természeti értékeinek felkutatása, megőrzése és bemutatása.

Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum igazgatója kiemelte: a kiállítás az egyik fénypontja a múzeum életének. A kupolacsarnokban látható 129 fotót felvonultató kiállításra a szakmai zsűri 3200 fotóból választhatta ki a képeket. A 2017-es pályázati évben (2017. április 1-től 2017. december 20-ig) a Varázslatos Magyarország Természetfotó Nonprofit Kft. több kategóriában hirdette meg havi természetfotós pályázatát.

A Varázslatos Magyarország természeti szépségei, madarai, egyéb állatai és a Varázslatos Magyarország kompakt szemszögből kategóriák mellet a Mozgásban a természet videopályázat, az Ember a természetben és a Képek a nagyvilágból című kategóriában is várták a pályamunkákat.

Az idén 42 kiemelkedő természetfotó kellett ahhoz, hogy bárkinek esélye legyen az első hely megszerzésére. Mint Gaál Péter elmondta: a havi pályázatokon megszerzett pontok alapján megszülető ranglista segítségével természetfotós közösség létrehozása, a fotósok folyamatos motiválása a cél. Hozzátette, hogy az idén már 1120 regisztrált pályázó több mint 22 ezer természetfotója látható honlapjukon.

Kalotás Zsolt, a szakmai zsűri elnöke kiemelte: az idei kiállítás minden eddiginél színvonalasabb, a mostani képek bárhol megállnák a helyüket a világon. Mint mondta, a zsűritagok között egyetértés volt az értékelésben.

Tízezernyi erdei fülesbagoly telelt az országban (MTI)

Több mint tizenegyezer erdei fülesbagoly telel Magyarország mintegy hétszáz pontján, több mint 450 településen - derült ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) országos felméréséből - írja 2018. február 26-án az MTI.

            Erdei fülesbaglyok

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január közepén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás rendkívül sikeres volt, hiszen minden eddiginél több beérkező adatot összesítettek a szervezők - közölte az egyesület.

A felmérésben a lakosság mellett az MME helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzeti parkok természetvédelmi őrszolgálata, két óvoda, két általános iskola és egy középiskola, összesen több mint 350 fő vett részt.

Ennek köszönhetően a számlálás tízéves történetében az idei volt az első, amelyben Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok.

Az MME, a média és a lakosság együttműködésének sikerét az is mutatja, hogy idén 227 olyan településről kaptak információkat, ahonnan az elmúlt legalább három évben egyetlen alkalommal sem. Ezeknek a baglyoknak komoly mezőgazdasági értékük is van, hiszen elpusztítják azokat a rágcsálókat, amelyeket nélkülük csak komoly anyagi ráfordítás és a környezetre is káros anyagok felhasználásával lehetne kiiktatni.

Egy erdei fülesbagoly átlagosan napi 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállatot fogyaszt el, így a több mint három téli hónap 100 napos telelési időszakával számolva a Magyarországon telelő 11 ezer 412 bagoly több mint 2,8 millió rágcsálót pusztít el. Ezek a számok is igazolják a baglyok védelmének fontosságát, amiben a madarak többségét vendégül látó lakosságnak nélkülözhetetlen szerepe van - írják.

Eltűnő öreg fák, kihalás szélére sodródó bogárfajok (MTI)

A kihalás szélére sodorja a korhadt fát fogyasztó bogarak egy részét a fák eltűnése szerte Európában - figyelmeztet új jelentésében a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN)– írja 2018. március 5-én az MTI.

A kutatók az elhalt faanyagot fogyasztó - szaproxilofág - bogarak 700 faját vizsgálták Európában. Az eredményeik alapján a vizsgált fajok csaknem egyötödét - 18 százalékát - fenyegeti a kihalás az élőhelyeiket jelentő ősi fák eltűnése miatt - írja a BBC News.

Ez azt jelenti, hogy a szaproxilofág bogarak Európa legfenyegetettebb rovarcsoportjai közé tartoznak. Ezek a bogarak kulcsszerepet játszanak az olyan természeti folyamatokban, mint a tápanyagok lebontása és újrahasznosítása, valamint fontos táplálékforrásként szolgálnak a madarak és emlősök számára, néhány fajuk a beporzásban is szerepet játszik.

          Vénséges, hanyatló bükk hagyásfa a Medves-fennsíkon - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

"Néhány bogárfajnak több száz éves fákra van szüksége, ezért olyan természetvédelmi erőfeszítésekre van szükség, amelyek hosszú távon garantálják az öreg fák védelmét Európa különböző tájain, biztosítva, hogy az a kulcsfontosságú szerepet, amelyet a bogarak töltenek be a természetben, zavaratlanul játszassák" - mondta Jane Smart, az IUCN globális fajprogramjának vezetője.

A jelentés szerint a fakitermelés és a fapusztulás mind hozzájárulnak a bogarak természetes élőhelyeinek eltűnéséhez. További fenyegetést jelent a városiasodás, a turizmus fellendülése és az erdőtüzek megszaporodása a mediterrán térségben.

A természetvédelemnek az erdők, legelők, gyümölcsös kertek és városi területek öreg, valamint elhalt fáinak hosszú távú megóvására kell fókuszálniuk.

A jelentés szerint minden európai országban leltárt kellene készíteni az ősi, valamint nagy kulturális és természetvédelmi értékkel bíró "veterán" fákról, azok védelmének biztosítása érdekében.

Emellett különböző korú, valamint elhalt fákra, kidőlt fatörzsekre és fatönkökre lenne szükség az egyes tájakon. Európában a bogarak 58 családja él, nagyjából 29 ezer fajjal. Ezen belül körülbelül négyezer faj kötődik élete legalább egy részében elhalt, rothadó fákhoz.

Az ezekre a fajokra vonatkozó adatok azonban hiányosak, amit a szakemberek szerint sürgősen orvosolni kell. (http://www.bbc.com/news/science-environment-43262254)

Afrikai sertéspestis: védekezni kell ellene (MTI)

Egységes szerkezetben, új intézkedésekkel is kiegészítve foglalja össze az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezési feladatokat az országos főállatorvos ez év március 8-án megjelent (1/2018-as) határozata - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) az MTI-vel 2018. március 9-én.

A tájékoztatás szerint a határozat célja, hogy az érintettek még hatékonyabban végezhessék el a megelőzést és a korai felismerést szolgáló teendőket. Az új, átfogó dokumentumban meghatározták például a magas-, a közepes- és az alacsony kockázatú területeket és az azokon szükséges intézkedéseket.

                    Vaddisznó a hóban, futtában - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Az állatorvosokból, vadászokból és vadbiológusokból álló ASP Nemzeti Szakértői Bizottság - az elmúlt időszak európai járványhelyzetének változása miatt - javaslatot tett a magas kockázatú terület módosítására, valamint egy közepes és egy alacsony kockázatú terület létrehozására.

A magas kockázatú területen bevezetett intézkedéseket ezentúl már nemcsak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Ukrajnához közeli területein kell alkalmazni, hanem a megye teljes területén, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti részében és Hajdú-Bihar megye 5 vadásztársaságának területén is.

Ezeken a területeken aktívan keresik például az elhullott vaddisznókat, valamint a hatóság mind az elhullottan talált, mind a kilőtt vaddisznóknál laboratóriumi vizsgálatot végez.

További előírás, hogy vaddisznó társasvadászatot csak a megyei főállatorvos előzetes engedélyével lehet tartani, valamint, hogy minden vadfarmot, vadaskertet kettős kerítéssel kell körbevenni.

Házi sertéseket csak úgy szabad tartani, ha azok vaddisznóval nem tudnak érintkezni, és az elhullott házi sertéseket is vizsgálni kell. A közepes kockázatú területre - Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Hajdú-Bihar megye további területei, valamint Békés, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megye meghatározott területein - ennél enyhébb intézkedések vonatkoznak

. Ugyanakkor, hasonlóan a magas kockázatú területhez, ezeken a részeken is érvényes például, hogy fokozni kell a vaddisznó kocák és malacok kilövését a vaddisznók számának csökkentése érdekében.

Az ország más részein - az alacsony kockázatú területeken - a megtalált vaddisznó hullák laboratóriumi vizsgálatát és összegyűjtését, majd ártalmatlanítását írja elő a határozat. Emellett az élő vaddisznókat ezekről a területekről sem lehet kivinni, valamint az elhullott házi sertéseket is vizsgálni kell.

Az ASP emberre nem veszélyes, ugyanakkor esetleges magyarországi megjelenése rendkívül komoly gazdasági kárt jelentene. A korai felismerése érdekében hozott intézkedések eredménye attól függ, hogy a sertéstartók és vadászok eleget tesznek-e a bejelentési kötelezettségüknek. Ugyanígy kiemelten fontos, hogy a sertéstartók betartsák a moslékkal etetés tilalmát.

A betegséget nemcsak a fertőzött vaddisznók hozhatják be az országba, hanem az Ukrajnából, Oroszországból származó sertéshús, húskészítmény révén is megjelenhet az ASP Magyarországon.

Ezért kiemelten fontos, hogy még útipoggyászban se hozzanak be ezekből az országokból sertéshúst, húskészítményt a turisták és a vendégmunkások - emlékeztet közleményében a szaktárca. (Az előírásokat részletesen tartalmazó teljes határozat elérhető a kormany.hu-n.)

Darázsgarázs a beporzó rovarok védelmére (MTI)

A magányosan élő méhfajok szaporodását segítő természetvédelmi eszközök "méhecske hotelek", vagy más néven "darázsgarázsok" elhelyezésére biztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Az MME 2018. március 7-ei közleményében a negatív környezeti hatások miatt mindinkább veszélyeztetett és csökkenő állományú beporzó rovarok védelmének fontosságára hívja fel a figyelmet. Az Európában élő mintegy kétezer beporzórovarfaj többsége a méhek, ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki.

      Darázsgarázs nádból Fotó: Orbán Zoltán MME

Ezek a nem támadékony, bölcsőkamráikat partfalakba, talajba, korhadó fába mélyítő állatok nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni - hangsúlyozzák a természetvédők.

A magányosan élő méhek és számos hasonló életmódot folytató darázsfaj képviselői az emberek között élnek a kertekben, a parkokban, az iskolákban és óvodákban, a lakótelepeken. Mindenhol ott vannak, ahol virágokat találnak. A méhek feltűnés nélkül, egyedül repkednek, és nem támadékonyak.

Míg a házi méhek akár több tízezres kolóniáinak termetes faodvakra, vagy még inkább az ember által biztosított kaptárakra van szüksége, a magányos fajok ujjnyinál nem vastagabb lyukak védelmére bízzák utódaikat.

Ezekbe a szűk járatokba a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak elsősorban megbénított hernyókat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a felhalmozott táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar kirágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét. Ilyen lakókamra biztosítható számukra az erkélyre, ablakpárkányra virágos balkonládák mellé is kihelyezhető méhecske hotellel.

        Ez lehet például 3-15 milliméter átmérőjű furatokkal lyuggatott tűzifadarab

Alkalmas a különböző vastagságú nádszálak kötege is.

A természetvédelmi eszköz által a rovarok jövés-menése akár centiméternyi távolságról megfigyelhető. Az MME által kidolgozott darázsgarázsoknak köszönhetően pedig még a lárvakamrák rejtett élete, a lezárt lárvabölcső is látható. A közlemény szerint az MME Madárbarát programja (http://www.mme.hu/napi_madarvedelem) külön fejezeteket szentel a nem madár állatcsoportok, így a beporzó magányos méhek védelmének.

Ennek keretében, a méhecske hotelek, darázsgarázsok mellett, annak fontosságát is hangsúlyozzák, hogy a kertek, parkok gondozásakor hagyjanak meg a nyírásra szánt területeken virágos gyepfoltokat, méh- és lepkelegelőknek - olvasható az MME közleményében.

Indul a Tavaszi madárles program (MTI)

Három kontinens gyerekei figyelik ebben az évben is a fehér gólya, a kakukk, a gyurgyalag, a sarlósfecske és a füsti fecske vonulását a Tavaszi madárles (SpringAlive) elnevezésű program keretében – 2018. március 5-én az MTI.

    A színpompás gyurgyalag. Április vége és szeptember között látható Magyarországon

A programot a madárvédelmi szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította 2006-ban azzal a céllal, hogy a gyerekek is bekapcsolódjanak a vonuló madarak megfigyelésébe, ezen keresztül pedig azok védelmébe. A kezdeményezés keretében a gyerekek a madarakat bárhol, akár az utcán sétálva, óraközi szünetben az udvarról is megfigyelhetik - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében.

A program öt közismert, a Szaharától délre vonuló madárfaj tavaszi érkezését követi nyomon. Ezeknek a madaraknak az első megfigyelési adatát kell feljegyezni, majd feltölteni az akció honlapjára május végéig. Az eredeti elképzelés szerint a program Európa fiatalságát célozta meg, de mára Afrika és Közép-Ázsia is bekapcsolódott az akcióba, így már 54 országból érkeznek adatok a közös rendszerbe.

A természetvédők közleménye szerint a vonuló madarakra azért kell kiemelt figyelmet fordítani, mert ezeket az élőhelyek átalakítása és a klímaváltozás mellett a negatív civilizációs hatások is fokozottan érintik. Dél-Európán, Afrikán és az arab térségen átrepülve vándormadarak tízmilliói esnek áldozatául a vadászfegyvereknek és a befogóhálóknak évről évre.

          Füsti fecske

A Tavaszi madárles nemzetközi program kezdési időpontja minden év február elseje, hiszen Európa déli országaiban már ekkor megjelennek az első vonuló madarak. Magyarországra azonban csak márciusban kezdenek nagyobb tömegben megérkezni az első gólyák és füsti fecskék, míg a kakukkok április közepén, a gyurgyalagok és a sarlósfecskék pedig csak május elején térnek vissza. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), Magyarország BirdLife képviselője arra bíztatja a gyerekeket, a szülőket, családokat és a pedagógusokat, hogy látogassanak el a program magyar nyelvű oldalára, és minél többen töltsék fel megfigyelési adataikat.

Megérkezett Tóbiás, a fekete gólya a Gemencbe (MTI)

Elsőként érkezett meg Afrikából Magyarországra, gemenci fészkébe Tóbiás, a fekete gólya - közölte a Gemenc Zrt. 2018. március 3-án az MTI-vel.

A közlemény szerint a gólya péntek délután 5 órakor szállt le, a megérkezést élő internetes adásban követhették az érdeklődők. Tóbiás párja, Sára március közepén szokott megérkezni. Az elmúlt 4 évben 10 fiókát neveltek fel a fészekben, amely idén télen erősen megrongálódott, így a következő hetek kérdése, hogy újjáépítik-e vagy készítenek egy újat máshol.

          Fekete gólya

Tóbiás nem csak abban rekorder, hogy rendszeresen a legelsőként érkezik haza, de 19 évével ő a legöregebb ismert, vadon élő, fekete gólya az országban. Különleges abban is, hogy a háborítatlan erdőrészeket kedvelő fajtársaival ellentétben egy erdészeti telephely közelébe költözött nyolc évvel ezelőtt, és ez lehetővé tette, hogy fészekkamerákkal figyeljék a madarakat.

A fészekkamerákat 2013-ban szerelték fel, tavaly közel félmillió alkalommal látogattak el az érdeklődők a Gemenc Zrt. honlapjára, hogy bepillanthassanak a fokozottan védett madarak mindennapjaiba.

A webkamerás megfigyelés nemcsak a szakembereknek nyújt fontos információt, hanem az erdőgazdaság természetvédelmi szemléletformálásában is sokat segít, hiszen több iskola tanulócsoportja is rendszeresen figyeli a gemenci fekete gólyák életét az internetes élő adásnak köszönhetően.

Magyarországon körülbelül 380-420 pár fekete gólya fészkel, közülük mintegy 40 pár Gemencben. Az ottani populáció a világ legnagyobb sűrűségű fekete gólya állománya. Többségük március 15-e körül érkezik meg a Gemenci erdőbe, és az első fiókák május elején jönnek világra.

A kirepülés akár már július közepén megkezdődhet, de zömmel augusztus 10-e körül zajlik, majd - néhány héttel később - a madarak útra kelnek Afrika felé.

A fekete gólyák két fő vonulási útvonala közül az egyik a Gibraltári-szoroson, a másik a Boszporuszon vezet át. Közölték azt is, a Gemenc Zrt., a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködése a fekete gólyák megfigyelésére egy új elemmel bővült: Zoltán, az egyetlen GPS-jeladóval felszerelt magyar fekete gólya vonulását másodszor követhetik a szakemberek és az érdeklődők a már említett honlapon.

Míg Tóbiás a Jordán folyó völgyében, Zoltán a Közép-afrikai Köztársaságban telel. Az utóbbi február 14-én indult haza, és március 2-án - 4200 kilométert megtéve - Törökország fölött járt - írták.

Nagymacskák védelme a Vadvilág Világnapján (MTI)

A nagymacskák védelmére hívják fel a figyelmet a természetvédők március 3-án, a Vadvilág Világnapján, mivel számuk az elmúlt évszázadban riasztóan visszaesett, főként az élőhelyeik és élelmük mennyiségének csökkenése, az orvvadászat és az illegális vadkereskedelem miatt – írja 2018. március 1-jén az MTI.

A nagymacskákat napjainkban számos - legtöbbször az ember által előidézett - veszély fenyegeti világszerte: természetes élőhelyük csökkenése, az emberekkel való konfliktus, az orvvadászat és az illegális kereskedelem.

Az elmúlt száz évben 95 százalékkal csökkent a tigrisek száma, az afrikai oroszlánoké pedig mindössze 20 év alatt 40 százalékkal lett kevesebb - áll a WWF Magyarország csütörtöki közleményében. Felidézik, hogy a macskafélék története 30 millió évvel ezelőtt kezdődött a mai Eurázsia dzsungeleiben.

           Európai hiúz. Ritka faj Magyarországon, de a Felvidék felől terjeszkedik már évtizedek óta

Ekkor már a ma élő cibetmacskákhoz hasonló ragadozók lestek prédájukra a fák lombkoronaszintjén. Ezekből a rejtőzködő artistákból fejlődött ki a ma élő összes macskaféle. Ezek a karcsú, rugalmas és precíz ragadozók az Antarktisz és Ausztrália kivételével a Földön mindenhol őshonosak. E csoport tagjai közé sorolják a nagymacskákat is - ide tartozik például a gepárd, az oroszlán, a tigris és a párduc is

. A világon előforduló négy hiúzfajból a legnagyobb Magyarországon is őshonos. A rejtőzködő életmódja miatt a Kárpátok szellemmacskájának is nevezett hiúz hazánkban az elmúlt évtizedekben jelent meg újra.

Rendszeresen előfordul a Börzsöny, a Zemplén és az Aggteleki-karszt területén, de hazai állománya még mindig védettségre szorul, hiszen az elmúlt években nincs információ arról, hogy sikeresen adtak volna életet utódnak. Jelenlétükről vadászok beszámolói mellett néhány kameracsapdás felvétel is árulkodik. Az észlelések ellenére azonban összlétszámuk tíz alá tehető.

A közlés szerint a WWF Magyarország több mint 25 éve dolgozik a hazai természetes erdei élőhelyek védelméért. Emellett a civil szervezet és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 2010 óta együttműködik a nagyragadozók kutatásában is. Hiúzvédelmi Programunk célja az állatok élőhelyeinek védelme mellett az ismeretterjesztés is.

A WWF Magyarország programja az elmúlt évben kibővült: a 2017 végén indult Eurolargecarnivores Life projekt elsődleges célja, hogy a nagyragadozókkal foglalkozó különböző érdekcsoportok - többek között állattartók, vadászok, természetvédelmi szakemberek, természetjárók, döntéshozók - közti kommunikációt elősegítse. A projekt célja, hogy feltérképezzék és megelőzzék az illegális elejtéseket, valamint megfelelő szabályozással biztosítsák e fajok élőhelyeinek fennmaradását.

A közlemény szerint a hazai hiúzok védelméhez bárki hozzájárulhat: egy szimbolikus örökbefogadással, illetve a WWF Magyarország természetvédelmi munkájának támogatásával a wwf.hu/hiuz címen. Az ENSZ Közgyűlése 2013-ban döntött arról, hogy március 3-át - amely 2013-ban a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) elfogadásának 40. születésnapja volt - a vadvilág világnapjává (World Wildlife Day) nyilvánítja.

A világnap célja felhívni a figyelmet azokra az értékekre és javakra, amelyekkel az élővilág hozzájárul az emberiség megélhetéséhez és személyes jólétünkhöz.

Március 3-án felhívják a figyelmet az élővilág sokszínűségére, a vadon élő állat- és növényfajok kihalásának veszélyeire és az élővilágot érintő illegális kereskedelemre. Az elmúlt években a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmének mértéke aggasztó mértékben megnőtt.

Az ember több ezer állat- és növényfaj sorsát pecsételi meg azok túlzott hasznosításával és pusztításával, köztük olyan jól ismert állatokét, mint az emberszabású majmok, az elefántok, az orrszarvúak, a bálnák, a nagymacskák és a medvék vagy éppen olyan fajokét, amelyekről szinte még alig hallott a világ.

Ragadozó madár az etetőn (MTI)

Karvaly (Accipiter nisus) vadászik a hóesésben Pomáz környékén 2018. február 27-én. A zsákmánya egy széncinege – MTI Fotó: Kovács Attila