Többet fordítanak halasításra idén a Tisza-tavon (MTI)

Eredményes évet zárt tavaly a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft., amely a tavalyinál 20 százalékkal többet, 60 millió forintot költ idén halasításra. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a cég 2018. február 2-i évértékelő rendezvényén egyedülállónak nevezte a Tisza-tavon működő halászati hasznosítói modellt, megjegyezve, hogy a tárca mintegy 500 millió forintot fordít évente a horgászturizmus fejlesztésére, és a források bővítésére törekszik.

Hegedűs Gábor, a csaknem 13 ezer hektáros vízterület halászati hasznosítását végző cég ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a halhús forgalmi adójának csökkenéséből származó többletforrásokat is telepítésre fordítja a kft. Fazekas Sándor emlékeztetett: a kereskedelmi célú halászat megszűnt a hazai természetes vizeken, ugyanakkor a törpeharcsa gyérítését folytatni kell, az ennek érdekében végzett ökológiai halászatot a tárca is támogatja.

         A Tisza-tó Poroszlónál

Magyarországon tavaly 430 ezerre, másfél év alatt mintegy 100 ezerrel emelkedett a horgászlétszám, és kedvezőnek nevezte azt is, hogy az elmúlt években harmadával, 6 kilogramm körülire nőtt az egy főre jutó halfogyasztás. A Minőségi Magyar Hal védjegy bevezetése és a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. által elindított, évek óta sikeresen működő Pecasuli program egyaránt hozzájárult ezekhez a sikerekhez az ismeretek gyarapításával és szemléletformálással - hangsúlyozta.

Hegedűs Gábor ismertetése szerint, bár a horgásznapok száma - elsősorban a kedvezőtlen őszi időjárás és vízállás, valamint a horgászati szokások átalakulása miatt - tavaly mintegy tízezerrel, 68 000-re csökkent, a horgászok és az eladott horgászjegyek mennyisége nagyjából megegyezik az elmúlt években megszokottal.

Engedélyeik árát 2018-ban immár harmadik éve nem emelték, a gyerekek pedig 14 éves korig januártól ingyen horgászhatnak a Tisza-tavon, a lehetőséggel szerinte idén várhatóan 3000-nél több fiatal él majd. A társaság pénzügyi helyzete a kezdetek óta kiegyensúlyozott, bevételeik kizárólag a területi engedélyekből származnak.

A Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. éves árbevétele 2017-ben 240 millió forint volt, mely mintegy 5 millió forinttal haladta meg a 2016-ost. A társaság marketing menedzsere, Szabó István arról számolt be, hogy a Kft. 12 főállású halőrt foglalkoztat, akik az elmúlt évben 11 692 ellenőrzést végeztek, ezek során 26 szabálytalanságot tártak fel, jóval kevesebbet, mint korábban, ami a "horgászmorál" látványos javulását mutatja szavai szerint.

Papp Gábor, a cég ökológusa arról számolt be, hogy a tó kiváló halnevelő képességének jobb kihasználása érdekében 2017-ben először telepítettek egynyaras pontyokat a tározóba: tavaly közel 220 ezret, idén pedig várhatóan több mint 255 ezret helyeznek ki, növekvő arányban kisebb, még nem horogérett egyedeket. Compóból a 2016-os évben telepített mennyiség négyszerese került a vízbe tavaly, csukából pedig évről-évre 400 ezer darab előnevelt példányt telepítenek - tette hozzá.

Ugyancsak fontos feladatnak nevezte a kárókatona-állomány gyérítését, hiszen a térségben is tömegesen előforduló madarak éves halfogyasztása nagyságrendileg az éves horgászzsákmányhoz mérhető. Emellett jelentős területen végezték el, és idén is folytatják a hínár-, illetve sulyommezők kaszálását a tározótér szabad vízfelületeinek megőrzése és az oldott oxigén szintjének fenntartása érdekében.

Közlése szerint ugyancsak a 2017. év legjelentősebb eredményeinek egyike, hogy 5 szerződéses halász, több száz halászeszközzel 52 ezer kilogrammnál is több össztömegű törpeharcsát fogott ki a Tisza-tóból. Az ország számos vizéhez hasonlóan itt is rendkívül túlszaporodott, invazív faj állományának gyérítését idén várhatóan még nagyobb erőkkel végzik majd - mondta.

Január – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Kosportré - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Egy csapat kos - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Etetőn – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Zengővárkony szelídgesztenyéje versenyez idén (MTI)

Február végéig lehet szavazni az európai Év fája versenyben szereplő 13 fára, köztük a Magyarországot képviselő zengővárkonyi szelídgesztenyére a www.treeoftheyear.org oldalon.

Magyarországot 2018-ban egy igazi túlélő, Zengővárkony hős szelídgesztenyéje képviseli, amely 2017 novemberében 4088 szavazattal lett a hazai Év Fája cím birtokosa - olvasható a magyar fordulót szervező Ökotárs Alapítvány MTI-hez eljuttatott közleményében.

A 300 éves szelídgesztenye élni akarásának és az őt körülvevő közösségnek köszönhetően a századok során kigyógyult a kéregrákból, túlélte az államosítást, és azt is, amikor egyszer a közeli katonai lőtér őrzésére rendelt katonák felgyújtották, hogy felmelegedhessenek. A versenytársak között megtalálható még egyebek mellett a világ legnagyobb parafatölgye, amely Portugália jelöltje, a cserkészmozgalom szimbólumává vált angliai tölgy és idén először egy orosz fa is.

A kezdeményezés immár nyolc éve hívja fel a figyelmet a fák és az emberek, a természet és a közösségek kapcsolatára, illetve a fáknak Európa kulturális és természeti örökségében betöltött szerepére és jelentőségére. A mezőnybe történetük, közösségben betöltött szerepük és nem a koruk, méretük vagy szépségük miatt kerülnek a fák - közölte Oravecz Ágnes, a magyarországi Év Fája verseny szervezője.

A verseny történetében eddig háromszor nyerte magyar fa a fődíjat: 2012-ben egy felsőmocsoládi hársfa, 2013-ban az egri termálfürdő platánja lett a győztes, 2016-ban pedig a bátaszéki molyhos tölgy lett az európai Év fája. Ebben az évben is két fára szavazhat mindenki, az egyedekre pedig az összegzés szerint évente több mint 200 ezer szavazat érkezik.

A szavazás február 28-ig tart, az eredményt március 21-én, az Erdők Világnapján hozzák majd nyilvánosságra a szervezők a brüsszeli díjátadón. A kezdeményezéshez 2018-ban újonnan csatlakozott Horvátország, Oroszország, Románia és Portugália.

A nemzetközi versenyt az Environmental Partnership Association (EPA, Környezeti Partnerség Egyesület) szervezi, a magyar fordulót pedig a hat alapítványt tömörítő EPA magyar tagja, az Ökotárs Alapítvány. A mozgalomban évente több százezren vesznek részt, a versengő országok száma a kezdetek óta 5-ről 13-ra emelkedett.

Élőhely-védelmi program indult a Balatonnál (MTI)

Élőhely-védelmi és élőhely-helyreállítási program indult a Kis-Balatonon és Somogy megye észak-nyugati részén öt helyszínen, a program 425 millió forintos uniós és belföldi támogatást nyert el, és a tervek szerint 2019 szeptember végéig megvalósul - közölték a Balaton-felvidéki Nemzeti Park projektindító sajtótájékoztatóján Fonyódon.

            Forrás: Pixabay

Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy már az előző, 2015-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban is minden korábbinál többet, 38 milliárd forintot költhetett az ország környezetvédelemre, 92 projektet megvalósítva, több mint 100 ezer hektárnyi területet természet-közelibb állapotba hozva, illetve stabilizálva.

Kiemelte, hogy az újabb uniós támogatási ciklusban is 38 milliárd forint áll rendelkezésre környezetvédelemre a Környezeti és energiahatékonysági operatív programban (Kehop), illetve a más uniós programokban is elnyerhető forrásokkal együtt összesen 61 milliárd fordítható környezetvédelmi, természetvédelmi célokra, valamint bemutatóhelyek létesítésére.

Kifejtette, az újabb források 60 százalékát élőhely-rekonstrukcióra, élőhely-rehabilitációra fogják költeni a tervek szerint, hiszen Magyarország örökségének és nemzeti kincsének számít, hogy egyharmada-egynegyede megmaradt természet-közeli állapotban. A források mintegy 13 százalékát jórészt az őshonos magyar háziállatok tartásának támogatására fordítják, míg ökoturisztikai bemutatóhelyek létesítésére, fejlesztésére a pénz mintegy 10 százaléka jut.

További összegeket szánnak egyebek között más természeti értékek, például geo-parkok védelmére, a természetvédelmi őrök körülményeinek, eszközeinek biztosítására, monitoringozásra, illetve uniós adatszolgáltatásra. A helyettes-államtitkár beszélt arról is, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a tíz nemzeti park körül az egyik legtöbb támogatást nyerte el, a 38 milliárd forintos Kehop-keretből 5,5 milliárd forintot.

Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője elmondta, az új fejlesztési ciklusban tervezett tíz nagy projektjük közül ez az első, amely eljutott a megvalósítás szakaszába. A projekt nagy biodiverzitású területek, értékes élőhelyek természetvédelmi helyzetét kívánja javítani, illetve olyanokét, amelyek ilyenné válhatnak.

A projektben rehabilitálják a Kis-Balaton medence élőhelyeit, a látrányi puszta gyepét, valamint az ordacsehi berek vizes élőhelyet. A beavatkozások több mint 400 hektáron folynak majd. Móring József Attila, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, Somogy fejlesztési biztosa kiemelte, a Szőkedencstől Látrányig terjedő terület fejlesztése növeli a Dunántúl turisztikai vonzerejét.

Óvodapedagógiai program a Budakeszi Vadasparkban (MTI)

Óvodapedagógiai programot indít a Budakeszi Vadaspark a Magyarországon őshonos és a Kárpát-medencébe betelepült állatok bemutatására és az erdészek munkájának megismertetésére - közölte a vadaspark az MTI-vel.

A társaság szakképzett pedagógusai az óvodai foglalkozásokon előzetes egyeztetés esetén a vadaspark kézből nevelt állatait is élőben mutatják be, így a gyermekek biztonságos módon, de testközelből ismerkedhetnek meg például a nyesttel és a pelével.

Az előadások tartalma könnyen befogadható, felöleli az otthoni állattartás és szelektív hulladékgyűjtés tudnivalóit, valamint bemutatja a vadon élő állatok legjellemzőbb tulajdonságait. A Budakeszi Vadaspark a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében működődik a Pest megyei Budakeszin, Budapest nyugati szomszédságában.

A parkot 1979-ben nyitották meg; célja a Magyarországon élő és európai vadfajok és házi állatok bemutatása. A vadaspark 26 hektáros területén természetes, erdei környezetben él 32 állatfaj mintegy 120 egyede. A létesítményt 2017-ben 182 ezer látogató kereste fel, a szervezet munkáját közel 1100 önkéntes támogatja.

Vadetetés Baranyában (MTI)

          A Mecsekerdő Zrt. munkatársa takarmányt szór vadaknak egy sasréti vadaskertben a baranyai Almamellék közelében – MTI Fotó: Sóki Tamás

          Gímbika egy sasréti vadaskertben Almamellék közelében – MTI Fotó: Sóki Tamás

Februárban rendezik meg Budapesten a 25. FeHoVát (MTI)

Változatos programokkal, szakmai előadásokkal, versenyekkel, bemutatókkal ünnepli a hónap közepén fennállása 25. évfordulóját a Kárpát-medence legnagyobb fegyver- horgász- és vadászkiállítása (FeHoVa), ahol több mint 10 országból várhatóan mintegy 300 kiállító mutatja be a legújabb eszközöket és módszereket - közölte a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója 2018. február 5-én Budapesten.

Ganczer Gábor elmondta: a Hungexpo vásárközpontban mintegy 40 ezer négyzetméteren mutatják be a kiállítók az érdeklődőknek az újdonságokat és a hagyományokat. Így például a jubileum tiszteletére "A Vajdahunyad várának titkai" címmel a múzeum rejtett kincsei lesznek láthatóak. Széchenyi Zsigmond barátja, Windisch-Grätz herceg trófeagyűjteményének legszebb darabjait pedig "Álmaim vadászháza" címmel állítják ki.

A kiállítás díszvendége Románia. Bemutatkoznak a látogatóknak keleti szomszédunk vadász- és kiránduló területei, díjnyertes trófeái. Továbbá látható lesz az ország első horgászfotó-kiállítása - a Jubileumi FeHoVa horgászverseny legjobb képeiből. Az egy éven át tartó verseny díjátadója a kiállításon lesz, a Horgász színpadon.

A vezérigazgató jelezte: a vásárközpont megújul 2021-re, a Budapesten tartandó vadászat világkiállításra. A beruházás, amely tartalmazza két új pavilon felépítését és egy konferenciaközpont kialakítását, valamint a teljes környezet megújítását, 10 milliárd forintos nagyságrendű, amelyet a Hungexpo és a kormány közösen finanszíroz, de a projektnek még nincs elfogadott költségvetése - tette hozzá.

Marghescu Tamás, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) vezérigazgatója úgy fogalmazott: a FeHoVa fontos esemény, kiemelte: különösen fontos, hogy minél több fiatal ismerkedhessen meg testközelből a vadászattal, a természeti környezettel. Újságírói kérdésre elmondta, az afrikai sertéspestis terjedésének megállítására nem a vaddisznók gyérítése jelenti a megoldást, hiszen a kórokozót - egyes vélemények szerint - madarak is terjeszthetik, hanem a megfelelő higiéniai feltételek megteremtése és annak széleskörű megismertetése az emberekkel.

Dérer István, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnökhelyettese arról beszélt, hogy a horgászat egyre népszerűbb Magyarországon, amit az is mutat, hogy - az adatok szerint - mintegy 440 ezren hódolnak ennek a kedvtelésnek az országban. A gyerekek között is egyre népszerűbb ez az elfoglaltság, közülük mintegy 60 ezren horgásznak. Hogy számuk még inkább növekedjen, a Mohosz programot indított a múlt évben - a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával - a horgászat tanórán kívüli iskolai népszerűsítésére.

Emellett a 25. jubileumi FeHoVa kiállításon külön bemutatót tervez a Mohosz saját standján az elmúlt negyedszázad különleges sporteseményeiből és "FeHoVa-pillanataiból", továbbá előadásokat szervez szakírókkal, közönségtalálkozókat hirdet a horgászat hazai nagyköveteivel. A kiállítást az érdeklődők február 15-18. között tekinthetik meg Budapesten, a Hungexpo vásárközpontban.

Engedély nélküli agancsgyűjtés: tetemes bírsággal sújtható (MTI)

Az engedély nélküli agancsgyűjtés a vadászati törvény szerint jogosulatlan vadászatnak minősül, és 100 ezertől ötmillió forintig terjedő bírsággal sújtható - hívta fel a figyelmet a Tolna Megyei Kormányhivatal vadászati szakügyintézője 2018. február 5-én Szekszárdon, sajtótájékoztatón.

Kosaras Zoltán hangsúlyozta: a hullajtott agancs a vadászatra jogosultak tulajdona, és csak írásbeli engedéllyel lehet gyűjteni. Az illegális gyűjtők ráadásul gyakran űzik, "zaklatják" az állatokat, hogy azok könnyebben elhagyják az agancsot, a megzavart gímszarvasok pedig veszélyt jelenthetnek a környezetre: az utakon gépjárművekkel ütközhetnek, és több kárt okoznak a mezőgazdaságnak. Megjegyezte, hogy ilyenkor egy-egy szarvascsapatban - rudliban - akár több száz állat is lehet.

Kitért arra, hogy a vadak zavarása során megsérülhetnek az állatok elhullott agancsai helyén növő barkák is. Az elhullott trófeákból a vadásztársaságok a vadállomány minőségére tudnak következtetni. Pilisi Gábor szekszárdi rendőrkapitány arra hívta fel a figyelmet, hogy az engedély nélküli gyűjtés 50 ezer forintos érték felett bűncselekménynek minősül, aki pedig megvásárolja az illegálisan gyűjtött hullott agancsot, orgazdaságot követ el.

Ha a zavarás maradandó károsodást okoz az állatnak, állatkínzás miatt is eljárás indulhat - jegyezte meg. A kirándulóknak azt javasolták: ha egy erdőben hullott agancsot találnak, hagyják ott. Az erdőgazdaságok területén sok esetben engedéllyel rendelkező csoportok gyűjtik a trófeákat.

Király István, az Országos Magyar Vadászkamara Tolna megyei titkára elmondta: a gím- és dámbikák agancsváltása január végén, február elején kezdődik és áprilisig tart. 2017-ben a hazai gímbika-állomány 34 500, a dámbika-állomány 12 ezer egyedből állt; a gímszarvas-populáció mintegy fele, és a dámok jelentős része is a Dél-Dunántúlon található.

Az agancsváltás idején elhullajtott trófeák értéke évente 5-7 milliárd forintra tehető - mondta. A kamarai titkár utalt arra, hogy a vadászati törvény a trófeák értékét kilogrammonként ötezer forintban határozta meg. A hullott agancsok nagy részét külföldön értékesítik, de Magyarországon is készülnek belőlük dísztárgyak, bútordarabok, használati eszközök. Az ilyen trófeák piaci értéke minőségtől függően kilogrammonként 10-12 ezer forinttól akár 20-30 ezer forintig terjedhet.

Nem mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát (MTI)

Magyarországon ez idáig nem mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét - erősítette meg az MTI 2018. február 6-ai kérdésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A magyar állategészségügyi hatóság már számos intézkedést vezetett be annak érdekében, hogy megelőzze a vírus behurcolását az ország területére, illetve, hogy az esetleges megjelenését minél hamarabb észlelje.

          Kan a szórón – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A Nébih laboratóriumában folyamatosak a vizsgálatok. Egy év alatt több mint 10 ezer sertés (házisertés és vaddisznó) vizsgálatát végezték el, amiből több mint háromezer minta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett. Egyik esetben sem mutatták ki az ASP vírus jelenlétét - szögezte le a Nébih.

Az esetleg felbukkanó ASP terjedésének lassítása egyrészt akkor lehet sikeres, ha egy területen alacsony a vaddisznó populáció. Az ukrán határ menti, legmagasabb kockázatnak kitett vadászterületeken az országos főállatorvos már 2017-ben intézkedéseket rendelt el egyebek közt a vaddisznóállomány sűrűségének csökkentésére - emlékeztetett a hatóság.

Ez kiterjed az etetés tilalmára, a kocák és az egy év alatti egyedek fokozott kilövésére. Emellett magába foglalja az elhullott vaddisznók tetemének szervezett keresését és laboratóriumi vizsgálatát, valamint valamennyi, vadászaton kilőtt vaddisznó laboratóriumi vizsgálatát a vadhús felhasználása előtt. Az országos főállatorvos már 2016-ban elrendelte Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, különösen a megye legveszélyeztetettebb északi-északkeleti részében, a sertéstelepek ellenőrzését. Valamennyi sertéstelepet, beleértve a kislétszámú gazdaságokat is, nyilvántartásba kellett venni, és évente legalább egyszer hatósági helyszíni ellenőrzést kell végezni.

A sertéstartók minden sertés elhullását kötelesek bejelenteni az állatorvosoknak. A kültéri sertéstartást is korlátozták, a telepeket kettős kerítéssel kell védeni a vaddisznóktól. Tavaly augusztustól a megye romániai határszakaszának 10 kilométeres sávjában is végre kell hajtani az óvintézkedéseket. A magas kockázatú területen 1567 állattartót vettek nyilvántartásba.

A 2017-2018-as időszakban 3000 állattartó telep ellenőrzését a kormányhivataloknak úgy kellett megszervezniük, hogy a veszélyeztetett megyékben (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék) az összes ellenőrzés 50 százalékát sertéstelepeken hajtsák végre.

Az EU-s járványhelyzet miatt a 2018. április 1-től 2019. március 31-ig tartó ellenőrzési időszak tervezésénél kiemelt kockázatként kezeli a hatóság az ASP-t. Így az ez évi ellenőrzési számok meghatározásánál a sertéstartó telepek ellenőrzését a Nébih tovább fokozza.

Újabb medvetámadás a Székelyföldön (MTI)

Medve támadt kedden egy 25 éves férfira a székelyföldi Szenterzsébeten - írja az MTI 2018 február 6-án a Székelyhon.ro portálra hivatkozva. A fiatalember mogyoróvesszőt gyűjtött az erdőben, alig 300 méterre a településtől, amikor rátámadt a medve.

A nagyragadozó többször is megharapta a férfi bokáját és combját. Az áldozatot a székelyudvarhelyi kórházba vitték, ahol a sebészeti osztályon kezelik. A kórház igazgatója a portálnak elmondta: a sérült állapota stabil. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az egyik közösségi portálon közzétett videoüzenetben arra biztatta az érintetteket, hogy tegyenek bejelentést a vadállatok támadásairól, a károkról és sérülésekről, a területileg illetékes vadásztársaság pedig azonnal kérjen engedélyt a Környezetvédelmi Minisztériumtól a veszélyes állatok kilövésére.

Romániában azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a környezetvédelmi minisztérium 2016-ban betiltotta a populációt szabályozó medvevadászatot is. Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt. A székelyföldi károsultak tiltakozásai nyomán tavaly szeptember elején a minisztérium 140 veszélyesnek talált medve és 97 farkas kilövését vagy áttelepítését tette lehetővé, de minden egyes kilövési vagy áttelepítési kérelmet Bukarestnek kell jóváhagynia.

A 2017 eleji állománybecslés adatai szerint Romániában mintegy 6800 medve él, a medveállomány túlnyomó része, mintegy 5300 példány a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros, valamint a szomszédos Brassó megyében található.