Köd Salgótarján felett (MTI)

          Köd Salgótarján felett 2018. márciusának elején – MTI Fotó: Komka Péter

Megloptak egy cserháti vadásztársaságot

Egy 59 éves és egy 30 éves kozárdi férfit hallgattak ki a pásztói rendőrök – írja a police.hu. A Pásztói Rendőrkapitányság lopás vétség megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást egy 59 éves és egy 30 éves kozárdi férfi ellen.

         Az egyik eltulajdonított szarvasfej Forrás: police.hu

A nyomozás eddigi adatai alapján a 30 éves férfi 2017. szeptember 1-je és december 31-e között az egyik környékbeli vadásztársaság területéről egy elhullott szarvasbika trófeáját tulajdonította el és vitte otthonába, több tízezer forint értékben.

Az 59 éves férfi a megalapozott gyanú szerint 2018. március 8-át megelőzően egy elhullott szarvasbikát talált, amelynek a fejét elvitte, illetve további két agancsszárat is ellopott.

A pásztói nyomozók az eltulajdonított trófeákat megtalálták és lefoglalták. A rendőrök a két kozárdi férfit elfogták, előállították és gyanúsítottként hallgatták ki őket.

Március a barlangok hónapja a nemzeti parkokban (MTI)

Gyalogos, kerékpáros és extrém túrákkal, kedvezményekkel és számos izgalmas programmal készülnek egész márciusban a nemzeti parkok, hogy a magyarországi barlangokat a közönség jobban megismerhesse – írja az MTI.

           Jégalakzatok a Kő-lyuk barlang előtt, a Bükki Nemzeti Park területén, Parasznya közelében  – MTI Fotó: Komka Péter

A Magyar Nemzeti Parkok Barlangoljunk! elnevezésű márciusi kampányának célja, hogy ismertebbé tegyék a magyar barlangokat, ezért a hónap során különleges programokkal és jelentős kedvezményekkel várják a látogatókat - közölte a Magyar Nemzeti Parkok igazgatósága.

Március folyamán mind a kiépített, kényelmesen bejárható, világítással és korlátokkal ellátott magyarországi barlangok, mind a kiépítetlen, kalandturisztikai barlangok megismerésére különleges lehetőségek nyílnak.

Az Aggteleki Nemzeti Park legnépszerűbb barlangjában, a Baradla-barlangban aggteleki rövidtúra, vörös tói középtúra és jósvafői rövidtúra lesz, valamint 20 százalék kedvezményt is biztosítanak egész hónapban a programok árából.

          Regős József barlangkutató (jobbra) és Kozma Attila, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság ökoturisztikai referense (balra) jégkorszaki csontleleteket mutat a Kő-lyuk barlang egyik termében –  MTI Fotó: Komka Péter

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Szemlő-hegyi barlangjában örvény túrával, a Pál-völgyi barlangban pedig számos kedvezménnyel készülnek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, Szentgáli-kőlikban, valamint a Lóczy- és Csodabogyós-barlangokban szintén kedvezményes jegyárakkal és kalandtúrákkal várják a látogatókat, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban pedig családi programokkal készülnek: az Abaligeti-barlangban manótúra és "denevérkaland" is lesz.

A Bükki Nemzeti Park területén több mint ezer barlang található, amelyek közül a legtöbb csak szakképzett barlangász túravezetővel látogatható. A nemzeti park ezért március folyamán mind a kiépített, mind a kiépítetlen, kalandturisztikai barlangjai megismerésére is különleges lehetőségeket biztosít. Az Esztáz-kői barlangban gyalogos és kerékpáros túrát szerveznek, a Bükk Kis-fennsíkján, a Csókás-réti leágazás közelében található kiépítetlen Kő-lyukban pedig izgalmas ősrégészeti leletekkel, a barlangi élővilág nyomaival és cseppkövekkel találkozhatnak a résztvevők.

A Létrási-víznyelőbarlangban és a Bolhási-víznyelőbarlangban extrém overallos barlangtúrát szerveznek, a Hór-völgyben pedig a Bükkalja geológiai értékeivel lehet megismerkedni. A Lillafüred-környéki ősemberbarlangokat, a Szeleta-barlangot, a Büdös-pestet, a Kecske-lyukat, a Felső-forrási-barlangot és a Lilla-barlangot ősrégészeti szakvezetés során lehet bejárni.

     Regős József barlangkutató a Kő-lyuk barlang egyik termében – MTI Fotó: Komka Péter

Jégalakzatok a Tarjánka-szurdokban

         Jégalakzatok a Tarjánka-szurdokban Domoszló közelében 2018. március 3-án. A Tarjánka-patak az andezit kőzetben 700 méter hosszan kanyargó, helyenként 15-20 méter magas és 3-4 méter széles szurdokot alakított ki.

         A terület fokozottan védett, látogatása csak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett szakvezetéssel lehetséges – MTI Fotó: Komka Péter

Rekordszámú nevezés a természetfilm-fesztiválra (MTI)

Minden eddiginél több, a világ 104 országából több mint 1500 nevezés érkezett a természetfilmek legnagyobb hazai seregszemléjére, a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválra - közölték a szervezők az MTI-vel 2018. március 1-jén.

A filmes seregszemlét immár negyedik alkalommal rendezik meg Gödöllőn május 25. és 27. között. A fesztivál programjába szereplő nemzetközi és hazai filmek a természet szépségeibe, titkaiba, izgalmas pillanataiba nyújtanak bepillantást, emellett felhívják a figyelmet környezetünk kiszolgáltatottságára és védelmére. A fesztiválon szereplő alkotások közül többet az eseményen láthat első alkalommal a közönség - olvasható az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben.

A nemzetközi és a kárpát-medencei filmszemlére beérkezett nevezéseket elismert filmes és természettudós szakemberekből álló zsűri értékeli, majd a szervezők április 15-én hozzák nyilvánosságra a versenyprogramba beválogatott filmek listáját.

A fesztivál győzteseit május 26-án hirdetik ki. A fesztivál fődíját, az Európa Kék szalagja díjat 2018-ban immár hagyományosan a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa támogatja 1 millió forint értékben.

A Gödöllői Királyi Kastélyban a filmvetítések mellett a szervezők szemléletformáló szabadtéri programokkal is várják a közönséget: megtekinthetik a Trash Art Magyarország hulladékszobrait, lesz természetfotó-kiállítás, emellett nemzeti parki és erdészeti programok, 24 órás fajtaleltár, madárgyűrűzés, őshonos állatbemutató, esténként pedig könnyűzenei koncertek várják az érdeklődőket.

A gödöllői filmes eseménnyel egy időben rendezik meg az Országos Természet- és Környezetvédelmi Filmnapokat, amelynek rendezvényeire 20 nagyvárosban várják a közönséget május végén. Az eseményről részletes információt a www.godollofilmfest.com oldalon olvashatnak az érdeklődők - olvasható a közleményben.

Megújul a sötétvölgyi tó környezetét Gemencben (MTI)

Megújítja a Gemenc Zrt. a Szekszárd mellett fekvő, sötétvölgyi horgásztó környezetét, ahol új kirándulóközpont, családi piknikrét és játszótér épül, valamint felújítják a Várhegy-kilátóhoz vezető ösvényt – írja 2018. március 4-én az MTI.

Az erdőgazdaságnak az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a 12,5 hektáros tó mellett, a korábbi fabarakk helyén 2018 nyarára egy 120 négyzetméteres, többfunkciós fogadóépület készül, ahol vendéglátóhely, horgászcikkeket árusító bolt, kerékpárjavító műhely várja majd a látogatókat, illetve itt alakítják ki a halőr és az erdészet irodáját is.

A tó délkeleti sarkánál lévő ligetben családi összejövetelekre, piknikezésre, beszélgetésre alkalmas parkot alakít ki az erdőgazdaság szabadtéri tűzrakó helyekkel, padokkal, asztalokkal.

Ugyanitt egy süllőfészek elnevezésű, egyedi játszóteret is terveznek, amelynek a tematikáját a tóban mesterségesen elhelyezett halbölcsők sugallták. Fő eleme egy látszólag rendezetlenül, valójában gondosan megtervezett, egymásba gabalyodó fatörzsekből, rudakból álló mászóka, amely az igazi famászáshoz hasonló élményt kínál.

Megújul a Várhegy-kilátóhoz vezető ösvény, pihenőhelyeket építenek ki a tó körüli gyalogút mellett, a szigetre fahidakon sétálhatnak majd be a kirándulók. A horgászok, kerékpáros és bakancsos turisták által kedvelt hely az 502 hektáros sötétvölgyi erdő mellett fekszik, amely 1975 óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület.

Az erdő különlegessége a 170 éves cseres-tölgyes társulás, amely Tolna megye egyik legidősebb erdeje, illetve az itt fészkelő védett madarak, többek között a csuszka, a fekete harkály, a békászósas és a fekete gólya.

               Fészkel a területen a csuszka is – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Varázslatos Magyarország pályázat: a nyertesek (MTI)

Daróczi Csaba nyerte el a Varázslatos Magyarország természetfotós pályázatát, amelynek célja, hogy népszerűsítse az ország nemzeti parkjait és a természetfotósok számára folyamatos pályázati lehetőséget biztosítson írja 2018. március 8-án az MTI.

A fotópályázat csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Gaál Péter, a Varázslatos Magyarország alapítója elmondta: 2010-ben indult a kezdeményezés, az idén 8. alkalommal nyithatják meg a pályázat anyagából összeállított kiállítást a Magyar Természettudományi Múzeumban és mutathatják be a teljes anyagot felölelő fotóalbumot.

A pályázat második helyezettje Potyó Imre, harmadik helyezettje pedig Marsó Vilmos lett, emellett számos különdíjat is kiosztottak. Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára elmondta: azért csatlakoztak a szervezőkhöz, mert ugyanazért a célért dolgoznak és ugyanaz az elkötelezettség hajtja őket, a pannon biogeográfiai régió természeti értékeinek felkutatása, megőrzése és bemutatása.

Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum igazgatója kiemelte: a kiállítás az egyik fénypontja a múzeum életének. A kupolacsarnokban látható 129 fotót felvonultató kiállításra a szakmai zsűri 3200 fotóból választhatta ki a képeket. A 2017-es pályázati évben (2017. április 1-től 2017. december 20-ig) a Varázslatos Magyarország Természetfotó Nonprofit Kft. több kategóriában hirdette meg havi természetfotós pályázatát.

A Varázslatos Magyarország természeti szépségei, madarai, egyéb állatai és a Varázslatos Magyarország kompakt szemszögből kategóriák mellet a Mozgásban a természet videopályázat, az Ember a természetben és a Képek a nagyvilágból című kategóriában is várták a pályamunkákat.

Az idén 42 kiemelkedő természetfotó kellett ahhoz, hogy bárkinek esélye legyen az első hely megszerzésére. Mint Gaál Péter elmondta: a havi pályázatokon megszerzett pontok alapján megszülető ranglista segítségével természetfotós közösség létrehozása, a fotósok folyamatos motiválása a cél. Hozzátette, hogy az idén már 1120 regisztrált pályázó több mint 22 ezer természetfotója látható honlapjukon.

Kalotás Zsolt, a szakmai zsűri elnöke kiemelte: az idei kiállítás minden eddiginél színvonalasabb, a mostani képek bárhol megállnák a helyüket a világon. Mint mondta, a zsűritagok között egyetértés volt az értékelésben.

Tízezernyi erdei fülesbagoly telelt az országban (MTI)

Több mint tizenegyezer erdei fülesbagoly telel Magyarország mintegy hétszáz pontján, több mint 450 településen - derült ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) országos felméréséből - írja 2018. február 26-án az MTI.

            Erdei fülesbaglyok

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január közepén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás rendkívül sikeres volt, hiszen minden eddiginél több beérkező adatot összesítettek a szervezők - közölte az egyesület.

A felmérésben a lakosság mellett az MME helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzeti parkok természetvédelmi őrszolgálata, két óvoda, két általános iskola és egy középiskola, összesen több mint 350 fő vett részt.

Ennek köszönhetően a számlálás tízéves történetében az idei volt az első, amelyben Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok.

Az MME, a média és a lakosság együttműködésének sikerét az is mutatja, hogy idén 227 olyan településről kaptak információkat, ahonnan az elmúlt legalább három évben egyetlen alkalommal sem. Ezeknek a baglyoknak komoly mezőgazdasági értékük is van, hiszen elpusztítják azokat a rágcsálókat, amelyeket nélkülük csak komoly anyagi ráfordítás és a környezetre is káros anyagok felhasználásával lehetne kiiktatni.

Egy erdei fülesbagoly átlagosan napi 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállatot fogyaszt el, így a több mint három téli hónap 100 napos telelési időszakával számolva a Magyarországon telelő 11 ezer 412 bagoly több mint 2,8 millió rágcsálót pusztít el. Ezek a számok is igazolják a baglyok védelmének fontosságát, amiben a madarak többségét vendégül látó lakosságnak nélkülözhetetlen szerepe van - írják.

Eltűnő öreg fák, kihalás szélére sodródó bogárfajok (MTI)

A kihalás szélére sodorja a korhadt fát fogyasztó bogarak egy részét a fák eltűnése szerte Európában - figyelmeztet új jelentésében a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN)– írja 2018. március 5-én az MTI.

A kutatók az elhalt faanyagot fogyasztó - szaproxilofág - bogarak 700 faját vizsgálták Európában. Az eredményeik alapján a vizsgált fajok csaknem egyötödét - 18 százalékát - fenyegeti a kihalás az élőhelyeiket jelentő ősi fák eltűnése miatt - írja a BBC News.

Ez azt jelenti, hogy a szaproxilofág bogarak Európa legfenyegetettebb rovarcsoportjai közé tartoznak. Ezek a bogarak kulcsszerepet játszanak az olyan természeti folyamatokban, mint a tápanyagok lebontása és újrahasznosítása, valamint fontos táplálékforrásként szolgálnak a madarak és emlősök számára, néhány fajuk a beporzásban is szerepet játszik.

          Vénséges, hanyatló bükk hagyásfa a Medves-fennsíkon - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

"Néhány bogárfajnak több száz éves fákra van szüksége, ezért olyan természetvédelmi erőfeszítésekre van szükség, amelyek hosszú távon garantálják az öreg fák védelmét Európa különböző tájain, biztosítva, hogy az a kulcsfontosságú szerepet, amelyet a bogarak töltenek be a természetben, zavaratlanul játszassák" - mondta Jane Smart, az IUCN globális fajprogramjának vezetője.

A jelentés szerint a fakitermelés és a fapusztulás mind hozzájárulnak a bogarak természetes élőhelyeinek eltűnéséhez. További fenyegetést jelent a városiasodás, a turizmus fellendülése és az erdőtüzek megszaporodása a mediterrán térségben.

A természetvédelemnek az erdők, legelők, gyümölcsös kertek és városi területek öreg, valamint elhalt fáinak hosszú távú megóvására kell fókuszálniuk.

A jelentés szerint minden európai országban leltárt kellene készíteni az ősi, valamint nagy kulturális és természetvédelmi értékkel bíró "veterán" fákról, azok védelmének biztosítása érdekében.

Emellett különböző korú, valamint elhalt fákra, kidőlt fatörzsekre és fatönkökre lenne szükség az egyes tájakon. Európában a bogarak 58 családja él, nagyjából 29 ezer fajjal. Ezen belül körülbelül négyezer faj kötődik élete legalább egy részében elhalt, rothadó fákhoz.

Az ezekre a fajokra vonatkozó adatok azonban hiányosak, amit a szakemberek szerint sürgősen orvosolni kell. (http://www.bbc.com/news/science-environment-43262254)

Afrikai sertéspestis: védekezni kell ellene (MTI)

Egységes szerkezetben, új intézkedésekkel is kiegészítve foglalja össze az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezési feladatokat az országos főállatorvos ez év március 8-án megjelent (1/2018-as) határozata - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) az MTI-vel 2018. március 9-én.

A tájékoztatás szerint a határozat célja, hogy az érintettek még hatékonyabban végezhessék el a megelőzést és a korai felismerést szolgáló teendőket. Az új, átfogó dokumentumban meghatározták például a magas-, a közepes- és az alacsony kockázatú területeket és az azokon szükséges intézkedéseket.

                    Vaddisznó a hóban, futtában - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Az állatorvosokból, vadászokból és vadbiológusokból álló ASP Nemzeti Szakértői Bizottság - az elmúlt időszak európai járványhelyzetének változása miatt - javaslatot tett a magas kockázatú terület módosítására, valamint egy közepes és egy alacsony kockázatú terület létrehozására.

A magas kockázatú területen bevezetett intézkedéseket ezentúl már nemcsak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Ukrajnához közeli területein kell alkalmazni, hanem a megye teljes területén, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti részében és Hajdú-Bihar megye 5 vadásztársaságának területén is.

Ezeken a területeken aktívan keresik például az elhullott vaddisznókat, valamint a hatóság mind az elhullottan talált, mind a kilőtt vaddisznóknál laboratóriumi vizsgálatot végez.

További előírás, hogy vaddisznó társasvadászatot csak a megyei főállatorvos előzetes engedélyével lehet tartani, valamint, hogy minden vadfarmot, vadaskertet kettős kerítéssel kell körbevenni.

Házi sertéseket csak úgy szabad tartani, ha azok vaddisznóval nem tudnak érintkezni, és az elhullott házi sertéseket is vizsgálni kell. A közepes kockázatú területre - Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Hajdú-Bihar megye további területei, valamint Békés, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megye meghatározott területein - ennél enyhébb intézkedések vonatkoznak

. Ugyanakkor, hasonlóan a magas kockázatú területhez, ezeken a részeken is érvényes például, hogy fokozni kell a vaddisznó kocák és malacok kilövését a vaddisznók számának csökkentése érdekében.

Az ország más részein - az alacsony kockázatú területeken - a megtalált vaddisznó hullák laboratóriumi vizsgálatát és összegyűjtését, majd ártalmatlanítását írja elő a határozat. Emellett az élő vaddisznókat ezekről a területekről sem lehet kivinni, valamint az elhullott házi sertéseket is vizsgálni kell.

Az ASP emberre nem veszélyes, ugyanakkor esetleges magyarországi megjelenése rendkívül komoly gazdasági kárt jelentene. A korai felismerése érdekében hozott intézkedések eredménye attól függ, hogy a sertéstartók és vadászok eleget tesznek-e a bejelentési kötelezettségüknek. Ugyanígy kiemelten fontos, hogy a sertéstartók betartsák a moslékkal etetés tilalmát.

A betegséget nemcsak a fertőzött vaddisznók hozhatják be az országba, hanem az Ukrajnából, Oroszországból származó sertéshús, húskészítmény révén is megjelenhet az ASP Magyarországon.

Ezért kiemelten fontos, hogy még útipoggyászban se hozzanak be ezekből az országokból sertéshúst, húskészítményt a turisták és a vendégmunkások - emlékeztet közleményében a szaktárca. (Az előírásokat részletesen tartalmazó teljes határozat elérhető a kormany.hu-n.)