Májusban látogat ismét Magyarországra Jane Goodall

Májusban látogat ismét Magyarországra Jane Goodall világhírű főemlőskutató - hangzott el az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón szerdán Budapesten - írja 2018. április 4-én az MTI.

A két évvel ezelőtti látogatásán készült interjú itt olvasható:
http://www.diohejkiado.hu/node/2393

A magyar közönség két év után május 17-én találkozhat ismét a kutatóval, aki arról fog beszélgetni Frei Tamással az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Egyetemi Konferencia Központjában, miként lehet úgy élni a fejlett világban és Magyarországon, hogy az ne okozzon természeti kárt a világ fejletlenebb térségeiben - mondta el Bitter Zsuzsanna, a Jane Goodall Intézet elnöke.

A beszélgetést az intézet és az Élet Katedrális közösen szervezi. Hozzáfűzte: a 84 éves főemlőskutató május 18-án avatja fel a róla elnevezett tanösvényt a II. kerületi Vörös-kőváron, amely a Magyar Madártani Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya által 2011-ben elindított haragossikló élőhely-védelmi program egyik helyszíne.

Az avatáson Jane Goodall elsősorban a gyermekekhez szólva mutatja be a környezettudatos neveléssel foglalkozó Rügyek és gyökerek mozgalom alapelveit - hangsúlyozta Bitter Zsuzsanna. A Jane Goodall tanösvény április 15-től látogatható a közönség számára.

Jane Goodall a főemlőskutatás forradalmasítójaként ismert, 1967-től 2003-ig a Gombéi Természetkutató Intézet igazgatója volt. Előadásai hatalmas népszerűségnek örvendenek világszerte. 1977-ben megalakította a Jane Goodall Természetkutató Intézetet.

A környezetvédelembe a jövő nemzedékeit is bevonva 1991-ben Tanzániában létrehozta a fiatalok környezettudatos nevelését célzó Rügyek és gyökerek hálózatot, amelynek munkájában a világ mintegy 100 országában vesznek részt fiatalok és gyerekek.

Magyarország 2006-ban, a Rügyek és Gyökerek Egyesület megalakításával csatlakozott a hálózathoz, amely 2010 óta Jane Goodall Intézet néven folytatja tevékenységét.

Jane Goodall számtalan díj és elismerés birtokosa, 2002 óta az Egyesület Nemzetek Szervezete (ENSZ) békenagykövete, 2003-ban megkapta az Asztúria hercege díjat, 2004-ben pedig a Brit Birodalom lovagja lett.

Túzokdürgés a Körös-Maros Nemzeti Parkban (MTI)

       Túzokkakasokok összecsapása dürgés idején a Körös-Maros Nemzeti Park területén, a Békés megyei Dévaványa határában 2018. április 4-én – MTI Fotó: Kovács Attila

         Túzokkakas portréja – MTI Fotó: Kovács Attila

          Túzokkakas dürgése, násztánca a Körös-Maros Nemzeti Park területén, a Békés megyei Dévaványa mellett – MTI Fotó: Kovács Attila

Április – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Erdei fülesbaglyok nappaloznak egy vörösfenyőn – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Lengyel kerítés az afrikai sertéspestis miatt (MTI)

A lengyel kormány kerítést építene keleti határai mentén, hogy megakadályozza az afrikai sertéspestis (ASP) további terjedését - közölte Krzysztof Jurgiel lengyel földművelésügyi miniszter a Vytenis Andriukaitis uniós biztossal közösen tartott varsói sajtóértekezleten - írja 2018. március 26-án az MTI.

Vytenis Andriukaitis, az EU egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztosa hétfőn Varsóban az ASP terjedéséről tárgyal az EU-tagállamok, Fehéroroszország, Oroszoroszág és Ukrajna képviselőivel. A kerítést a lengyel-ukrán, illetve lengyel-fehérorosz határszakaszon emelnék. Jurigel megerősítette, hogy dolgoznak a törvénytervezeten.

Közölte, a lengyel kormány tervei szerint a kerítést szeptemberben kezdenék építeni. Korábbi közlések szerint a 2 méter magas kerítés mintegy 300 millió zlotyba (70 millió euróba) kerül, és ott kezdenék építeni, ahol a legsűrűbb vaddisznók migrációja.

Andriukaitis közölte: az Európai Bizottság támogatja a biológiai védelmet, a vaddisznóállomány mozgásának korlátozását, az Európai Unión kívüli országokban pedig rendkívüli programokat kezdeményeznének az ASP kezelése érdekében. Lengyelországban a sertéspestis 2014 elején jelent meg, valószínű forrásaként a Fehéroroszországból érkező fertőzött vaddisznókat azonosították.

Eddig 108 ASP-góc jelent meg a sertéseknél, mindenekelőtt a keleti vajdaságokban. Több mint 1700 esetben a vaddisznóknál azonosították. Tavaly novemberben a fertőzés a Visztula nyugati partján is megjelent, a lengyel földművelésügyi tárca szerint a forrás a keleti határon áthozott élelmiszerrel.

A sertéspestis Lengyelországon kívül a három balti országban, Romániában, Moldáviában és Csehországban is felbukkant. Hetven kilométer hosszú határkerítés létesítését az ASP miatt múlt héten Dánia is bejelentette.

Április – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Virít a martilapu – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Kitekintő – Ellopták egy ősi óriáscápa fogát (MTI)

Ellopták egy ősi óriáscápa 8 centiméteres fogkövületét egy nyugat-ausztráliai nemzeti parkból - idézte a BBC hírportálja a helyi hatóságok keddi közleményét – írja 2018. március 18-án az MTI.

A kövület a nagyjából 2,6 millió éve kihalt megalodon faj egyedéhez tartozott. A Ningaloo Coast nevű nemzeti parkban, mely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel, két megalodonfog kövületét is feltárták - közölte a nyugat-ausztráliai környezetvédelmi hatóság.

"A legrosszabb az egészben, hogy a jobb állapotú fogat vitték el. Munkatársaink természetes álcázó elemekkel igyekeztek észrevehetlenné tenni az értékes fosszíliát" - mondta Arvid Hogstrom szóvivő.

Hozzátette, hogy az ellopott fog egy félig titkos helyen rejtőzött egy szikla falába kövülve. A másik foggal ellentétben ezt nem látogatták a turisták. Helyét a nemzeti park dolgozóin kívül csak a közelben lakók ismerhették. Hogstrom gyanúja szerint közülük árulhatta el valaki véletlenül egy olyan embernek, aki "ezután úgy döntött, rosszat fog cselekedni".

A kövületet valószínűleg kalapáccsal vagy vésővel távolították el, amivel megsértették a környezetvédelmi törvényt. A szóvivő nem tudta megmondani a fosszília pénzbeli értékét, de szerinte "nem lehet jelentős".

Április – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Rekettyefűz barkája. Egy hónappal korábban szokott ilyen állapotban lenni, de az elhúzódó tél miatt idén még csak ilyen állapotban van április elején – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Virágzik a farkasboroszlán. Ahol tavaly március elején 17 cserje virított, idén április 1-jén csak ööt virágzó példányt találtam. Szokatlanul hűvös is volt, a hegy felől hideg levegő áramlott a völgyben – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Kónya vicsorgó az avarban. Klorofillt nem termelő növény – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Virágvasárnap

        Ma van virágvasárnap. A keresztények Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulására emlékeznek ezen a szép ünnepen, ami a nagy hét bevezetője – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó www.dhkm.hu

Egy virágvasárnapi versem: http://www.diohejkiado.hu/node/2727

Március – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Már több mint húsz éve, amióta a kertünkben nagyra nőttek a lucfenyők, minden évben tapasztalom őszapók költését. A faj a legkorábbi fészkelők közé tartozik. A mesterien megépített fészket pihetollakkal bélelik, így kiválóan hőszigetel – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Őszapó. A hím lehet, mert szép egyenesek a farktollai. A kotló madárnak elgörbül a fészekben. A két ivar teljesen egyforma – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Érkezik egy tollpihe – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Szarvasok a 76-os főútnál és a havas mezőn (MTI)

          Szarvasok kelnek át a 76-os főúton Bagod közelében – MTI Fotó: Varga György

          Szarvasok a szántóföldön a 8-as főút mellett Vasvár határában 2018. március 5-én – MTI Fotó: Varga György