Nagymacskák védelme a Vadvilág Világnapján (MTI)

A nagymacskák védelmére hívják fel a figyelmet a természetvédők március 3-án, a Vadvilág Világnapján, mivel számuk az elmúlt évszázadban riasztóan visszaesett, főként az élőhelyeik és élelmük mennyiségének csökkenése, az orvvadászat és az illegális vadkereskedelem miatt – írja 2018. március 1-jén az MTI.

A nagymacskákat napjainkban számos - legtöbbször az ember által előidézett - veszély fenyegeti világszerte: természetes élőhelyük csökkenése, az emberekkel való konfliktus, az orvvadászat és az illegális kereskedelem.

Az elmúlt száz évben 95 százalékkal csökkent a tigrisek száma, az afrikai oroszlánoké pedig mindössze 20 év alatt 40 százalékkal lett kevesebb - áll a WWF Magyarország csütörtöki közleményében. Felidézik, hogy a macskafélék története 30 millió évvel ezelőtt kezdődött a mai Eurázsia dzsungeleiben.

           Európai hiúz. Ritka faj Magyarországon, de a Felvidék felől terjeszkedik már évtizedek óta

Ekkor már a ma élő cibetmacskákhoz hasonló ragadozók lestek prédájukra a fák lombkoronaszintjén. Ezekből a rejtőzködő artistákból fejlődött ki a ma élő összes macskaféle. Ezek a karcsú, rugalmas és precíz ragadozók az Antarktisz és Ausztrália kivételével a Földön mindenhol őshonosak. E csoport tagjai közé sorolják a nagymacskákat is - ide tartozik például a gepárd, az oroszlán, a tigris és a párduc is

. A világon előforduló négy hiúzfajból a legnagyobb Magyarországon is őshonos. A rejtőzködő életmódja miatt a Kárpátok szellemmacskájának is nevezett hiúz hazánkban az elmúlt évtizedekben jelent meg újra.

Rendszeresen előfordul a Börzsöny, a Zemplén és az Aggteleki-karszt területén, de hazai állománya még mindig védettségre szorul, hiszen az elmúlt években nincs információ arról, hogy sikeresen adtak volna életet utódnak. Jelenlétükről vadászok beszámolói mellett néhány kameracsapdás felvétel is árulkodik. Az észlelések ellenére azonban összlétszámuk tíz alá tehető.

A közlés szerint a WWF Magyarország több mint 25 éve dolgozik a hazai természetes erdei élőhelyek védelméért. Emellett a civil szervezet és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 2010 óta együttműködik a nagyragadozók kutatásában is. Hiúzvédelmi Programunk célja az állatok élőhelyeinek védelme mellett az ismeretterjesztés is.

A WWF Magyarország programja az elmúlt évben kibővült: a 2017 végén indult Eurolargecarnivores Life projekt elsődleges célja, hogy a nagyragadozókkal foglalkozó különböző érdekcsoportok - többek között állattartók, vadászok, természetvédelmi szakemberek, természetjárók, döntéshozók - közti kommunikációt elősegítse. A projekt célja, hogy feltérképezzék és megelőzzék az illegális elejtéseket, valamint megfelelő szabályozással biztosítsák e fajok élőhelyeinek fennmaradását.

A közlemény szerint a hazai hiúzok védelméhez bárki hozzájárulhat: egy szimbolikus örökbefogadással, illetve a WWF Magyarország természetvédelmi munkájának támogatásával a wwf.hu/hiuz címen. Az ENSZ Közgyűlése 2013-ban döntött arról, hogy március 3-át - amely 2013-ban a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) elfogadásának 40. születésnapja volt - a vadvilág világnapjává (World Wildlife Day) nyilvánítja.

A világnap célja felhívni a figyelmet azokra az értékekre és javakra, amelyekkel az élővilág hozzájárul az emberiség megélhetéséhez és személyes jólétünkhöz.

Március 3-án felhívják a figyelmet az élővilág sokszínűségére, a vadon élő állat- és növényfajok kihalásának veszélyeire és az élővilágot érintő illegális kereskedelemre. Az elmúlt években a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmének mértéke aggasztó mértékben megnőtt.

Az ember több ezer állat- és növényfaj sorsát pecsételi meg azok túlzott hasznosításával és pusztításával, köztük olyan jól ismert állatokét, mint az emberszabású majmok, az elefántok, az orrszarvúak, a bálnák, a nagymacskák és a medvék vagy éppen olyan fajokét, amelyekről szinte még alig hallott a világ.

Ragadozó madár az etetőn (MTI)

Karvaly (Accipiter nisus) vadászik a hóesésben Pomáz környékén 2018. február 27-én. A zsákmánya egy széncinege – MTI Fotó: Kovács Attila

Kitekintő – Százezernyi orangutánt öltek meg Borneón (MTI)

Több mint 100 ezer, súlyosan veszélyeztetett orangutánt öltek meg 16 év alatt Borneón - számolt be a BBC egy új kutatás eredményeiről – írja az MTI 2018. február 16-án. A Current Biology című szaklap friss számában publikált, 16 évet felölelő tanulmány készítői szerint a szám "elképesztő".

A főemlősök pusztulásának fő oka továbbra is az őserdők irtása, a fakitermelés, az olajpálma-ültetvények és a bányászat miatt, ám a kutatók rávilágítottak arra, hogy az erdős területekről is "eltűnnek" az orangutánok. Sokukat egyszerűen legyilkolják - közölte a BBC-vel Maria Voigt, a német Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet munkatársa, a kutatás vezetője.

            Orangután

Voigt és kollégái elmondták, hogy korábban alábecsülték, mennyi emberszabású esik vadászok áldozatául, akik bosszúból ölik az emberszabásúakat, amiért azok behatolnak az ültetvényekre és kárt okoznak. "Nem számítottunk arra, hogy a még meglévő őserdőben is ilyen sok orangután veszett oda, a kutatás azonban megerősítette, hogy a vadászat valóban aggasztó méreteket öltött" - hangsúlyozta Serge Wich, a liverpooli John Moores Egyetem tudósa, a vizsgálat résztvevője.

"Amikor az állatok az őserdővel határos ültetvényeken élő emberekkel konfliktusba kerülnek, akkor ők állnak vesztésre, megölik őket. Múlt héten találtak egy orangutánt, melyet 130 golyóval gyilkoltak meg. Döbbenetes és szükségtelen. Lehet, hogy esznek a gazdák gyümölcseiből, de veszélytelen állatok" - tette hozzá Wich. A kutatók arra is rámutattak, hogy a szigeten "fenntarthatatlan méreteket öltött" a természeti erőforrások felhasználása.

A következő 35 évben az erdőirtás további 45 ezer orangután pusztulását okozhatja a tudósok jóslata szerint. Az állatok élőhelyveszteségének egyik jól ismert oka az élelmiszeripari termékek sokaságában előforduló pálmaolaj. A Természetvédelmi Világalap (WWF) munkatársa, Emma Keller szerint a fogyasztóknak kellene "nyomást gyakorolni" a gyártókra, hogy "fenntartható" módon használjanak pálmaolajat.

Ennek alapelveit folyamatosan frissítik az RSPO (Round Table on Sustainable Palm Oil) elnevezésű dokumentumban. A WWF az erdőirtás teljes tilalmáért küzd. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a súlyosan veszélyeztetett fajok között szerepel a borneói orangután.

A szervezet becslései szerint Szumátrán kevesebb mint 15 ezer, Borneó szigetén nagyjából 54 ezer orangután él vadon.

Március – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Március: iyenkor virágzik a fekete kökörcsin – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Új hűtőcsarnokkal bővült az öreglaki vadfeldolgozó (MTI)

Új hűtőcsarnokot adtak át szerdán a hat állami erdőgazdaság tulajdonában lévő, tavaly 1,76 milliárd forintos árbevételt elérő Somogy megyei Öreglaki Vadfeldolgozó Kft.-ben – írja az MTI.

Buzánszkyné Láng Mónika ügyvezető elmondta, az új, 125 millió forintos hitelből megvalósult 415 négyzetméteres hűtőcsarnokra nagy szükség volt, hiszen régóta bértárolásra kényszerültek, ami megnövelte a költségeket. Hosszú évek óta ez az első igazi fejlesztés az üzemben, és továbbiakra is nagy szükség lenne, de állami cégként nem pályázhatnak uniós támogatásra - tette hozzá.

          Termékek nemzetiszín szalaggal –  MTI Fotó: Varga György

Elmondta, az ország egyik legnagyobb vadfeldolgozójaként tavaly 1850 tonna vadhúst vásároltak fel a dunántúli erdőgazdaságoktól és vadásztársaságoktól. A szarvas, őz, és vaddisznó húsból feldolgozott, főként gasztronómiai kiszerelésű termékek 85 százalékát külpiacokon, elsősorban Németországban, Ausztriában és Olaszországban értékesítik.

A 35 éve stabilan gazdálkodó üzem éves átlagban 64 embert foglalkoztat. A tavalyi évet a korábbiaknál szerényebb, 26 millió forintos adózás előtti eredménnyel zárta, aminek oka a jelenleg is érzékelhető európai vaddisznóhús-túlkínálat. Az ügyvezető elmondása szerint ez a probléma pár évente, szinte ciklikusan jelentkezik. Hozzátette, nagy előrelépés lenne az értékesítésben, ha a vadhúsnak is csökkenne az áfája.

        Szállítás a vadhúsfeldolgozóban –  MTI Fotó: Varga György

A nyilvános adatok szerint 2016-ban a cég adózás előtti eredménye 88,3 millió forint volt, nettó árbevétele pedig elérte az 1,62 milliárd forintot. Buzánszkyné Láng Mónika arról is beszámolt, hogy évek óta éles a harc a felvásárlói piacon a vadhúsért, mert több kis magánvállalkozás is arra specializálódott, hogy külföldi feldolgozók számára vásárolja fel a magyar árualapot, ráígérve a hazai feldolgozók áraira.

A Sefag Zrt., a Zalaerdő Zrt., a Bakonyerdő Zrt., a Kisalföldi Erdőgazdasági Zrt., Gyulaj Erdészeti Zrt. és a Szombathelyi Erdészeti Zrt. tulajdonában lévő Öreglaki Vadfeldolgozó Kft. a hazai alapanyagpiac mintegy ötödét uralja - tette hozzá.

Február – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Ez az őz – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Több mint 750 rétisast és 350 parlagi sast figyeltek meg (MTI)

Több mint 750 rétisast és mintegy 350 parlagi sast figyeltek meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és partnerei által szervezett januári, XV. Országos Sasszinkron résztvevői - írja az MTI.

Az MME a nemzetipark-igazgatóságokkal és civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve szervezte meg idén is az országos sasszinkron felmérést, amelyhez az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében idén először a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak, hogy a Kárpát-medence első téli "sastérképe" is elkészülhessen - közölte az egyesület az MTI-vel.

Az idei sasszinkron enyhe időjárása, a fagymentes, felázott, mély talaj megnehezítette jó néhány terület megközelítését, de így is rendkívül nagy lefedettséget ért el a felmérés. A madárszámláláson, amelyet az egy időben történő megfigyelések miatt neveznek sasszinkronnak, idén 347 magyarországi felmérő és 80 szlovák, cseh, osztrák, szerb és román szakember vett részt, akik a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sastelelőhelyét felmérték, így a lehető legpontosabb kép alakulhatott ki az itt tartózkodó sasfajokról és ezek egyedszámáról.

A magyarországi felmérők összesen mintegy 16 ezer 500 négyzetkilométert, az ország területének mintegy 18 százalékát fedték le. Magyarországon 750-nél is több rétisast és csaknem 350 parlagi sast számoltak, a hat résztvevő közép-európai országban pedig összesen több mint 1000 rétisast és mintegy 450 parlagi sast figyeltek meg.

A fokozottan védett státuszukhoz viszonyítva nagynak tűnő számok ellenére a sasok természetesen még ma is nagyon ritkák. Az adatok alapján a felmérés során bejárt legsűrűbb sastelelőhelyeken is 100 négyzetkilométerenként mindössze átlagosan 3 rétisas és 2 parlagi sas került lencsevégre.

A két sasfajra elkészült régiós összesítés mellett a magyarországi felmérés a korábbi évekhez hasonlóan az összes ragadozómadár-fajra kiterjedt. A réti- és a parlagi sasok mellett 2 szirti sast és 4 fekete sast, valamint további 13 ragadozómadár-faj mintegy 9378 példányát is megfigyelték a szakemberek, akik láttak vörös kányát, kékes rétihéját, barna rétihéját, karvalyt, héját, egerészölyvet, gatyás ölyvet, pusztai ölyvet, vörös vércsét, kerecsensólymot, vándorsólymot és kis sólymot is.

A nappali ragadozómadarak mellett baglyokat, és ragadozó életmódú énekesmadarakat is számoltak a felmérők, sőt néhány régióban a túzokokat is számba vették.

Február – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Mogyoróbarka naplementekor a kertünkben. Már virágzik – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Fenyőrigók – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Várbereki február – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Február: búcsú a télről - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Szeles időben karácsonyfadísszé váltak a csipkebogyók - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Behavazott fenyők - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Nyírfák - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Nyírfás zúzmarával - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Medvesalja télen - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Madarak és fák napja: versenyt hirdet az MME (MTI)

A madarak és fák napja alkalmából országos versenyt hirdet általános iskolai felső tagozatos tanulók számára a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)- írja 2018. február 7-én az MTI.

      Fenyő rigó - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Az immár 25. alkalommal meghirdetett megmérettetés célja, hogy versenylehetőséget biztosítson azoknak a természet iránt érdeklődő, általános iskolai felső tagozatos tanulóknak, akik az iskolai órákon, szakkörökön, erdei iskolákban és természetjárás során szerzett tudásukat szeretnék összemérni az ország más részein élő diákokkal - tájékoztatta az MME szerdán az MTI-t.

         Tojó kékes rétihéja - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A madarak és fák napja egy több mint száz éves hagyománnyal rendelkező jeles nap Magyarországon, melyet minden év május 10-én ünnepelnek. Célja, hogy felhívja a társadalom, különösen az ifjúság figyelmét az őket körülvevő élővilágra és a természetvédelem fontosságára. Az első madarak és fák napját a kor neves ornitológusa, Chernel István szervezte 1902-ben.

          Nagy fakopáncs tojó - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Az országos verseny első körös területi fordulóira az általános iskolák 5-8. osztályos tanulóiból álló háromfős csapatok jelentkezhetnek március 5-ig. A területi forduló időpontja március 23. A területi fordulón iskolánként maximum két csapat vehet részt, egy iskolából csak egy területi helyszínre lehet jelentkezni. A versenyen történő részvétel ingyenes.

A területi fordulókon első helyezést elérő csapatok jutnak tovább az országos döntőbe, amelyre Kecskeméten, a Természet Házában kerül sor május 11-én.