Vadludak a Kis-Balatonon, Zalavárnál (MTI)

                    Vadludak repülnek naplementekor a Kis-Balaton felett Zalavár közelében 2017. december 6-án - MTI Fotó: Varga György

Új növény- és állatfajokat fedeztek fel a Mekong vízgyűjtő területén

Száztizenöt új növény- és állatfajt, köztük egy thaiföldi élelmiszerpiacra keveredett csigaevő teknőst, és egy Star Wars-filmekbe illő patkósdenevért fedeztek fel a kutatók 2016-ban a délkelet-ázsiai Mekong-folyó mentén - írja az MTI a Természetvédelmi Világalap (WWF) Stranger Species (Különös fajok) című új jelentésére hivatkozva.

A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete szerint a Kambodzsát, Laoszt, Mianmart, Thaiföldet és Vietnamot magába foglaló régióban 88 növény-, 11 kétéltű-, 11 hüllő-, 3 emlős- és 2 halfajt azonosítottak újként a tudósok - olvasható a WWF honlapján.

A lenyűgöző és eddig ismeretlen élőlények listáján szerepel egy hegyi patkósdenevér (Rhinolophus monticolus), amelyet Laosz és Thaiföld hegyes vidékeinek örökzöld erdőségeiben fedeztek fel és tíz év alatt sikerült új fajként azonosítani.

A patkósdenevérek az orrukon lévő, lebenyes, patkóalakú bőrfüggelékről kapták a nevüket. A vietnami krokodilgyík (Shinisaurus crocodilurus vietnamensis) Dél-Kína és Észak-Vietnam távoli édesvizeiben és örökzöld erdőségeiben honos. Az élőhelypusztulás, a szénbányászat és a kisállatkereskedelem miatt azonban mindössze nagyjából 200 egyednek van esélye a túlélésre Vietnamban.

Egy északkelet-thaiföldi élelmiszerpiacon bukkantak rá a kutatók egy csigaevő teknősre (Malayemys isan), amelyet egy közeli csatornából halászott ki egy boltos. A hüllőre komoly fenyegetést jelent a helyi infrastruktúra, ezért törvényi védelemre szorul Thaiföldön.

Az élénk színű Odorrana mutschmannit négy másik békafajjal együtt fedezték fel egy észak-vietnami karszterdőben, amely a kőfejtési munkálatok és az útépítések miatt maga is védelemre szorulna.

Két új vakondfajjal (Euroscaptor orlovi és Euroscaptor kuznetsovi) is gyarapodott a világ emlősfajainak listája. Az állatokra Észak-Vietnam patak- és folyóhálózata mentén bukkantak a szakemberek.

A Természetvédelmi Világalap szerint az új fajok felfedezésének örömét beárnyékolja, hogy igen kritikus időszakban sikerült azonosítani őket. A szervezet legutóbbi Élő bolygó-jelentése (Living Planet Report) szerint 1970 és 2012 között 58 százalékkal csökkent a világ hal-, madár-, emlős-, kétéltű- és hüllőállománya, és ha az emberiség nem változtat a csökkenés mértékén, akkor ez 2020-ra elérheti a 67 százalékot.

A Mekong-folyó vízgyűjtő területére óriási nyomás nehezedik a térségben zajló bányászat, út- és gátépítések miatt, amelyek fenyegetést jelentenek a régiót egyedülállóvá tevő természeti adottságokra. A bozóthús iránti keresletet kiszolgáló orvvadászat és az illegális vadkereskedelem a térség vadállományára is fenyegetést jelent, ami azt jelenti, hogy sok faj még azelőtt kipusztulhat, hogy felfedeznék.

Óvják a Bükkben a kaptárköveket (MTI)

Szomolya. A kaptárkövek megóvására koncentrál a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNP), amely erre 180 millió forintot nyert uniós pályázaton - közölte a park az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint kaptárkövek több bükki településen láthatók, leginkább a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szomolyán és a bükkaljai kultúra részeként a hungarikumok listájára is felkerültek.

A BNP közlése szerint programot indítottak azért, hogy a kaptárköveket, fülkéket minél jobban megközelíthessék a turisták, az erdőt járók. A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak. A fülkés sziklák kis csoportja fellelhető a Pilis és a Budai-hegység területén is, de a legtöbb, 38 Eger környékén, a Bükkalján található.

A 2018 végéig tartó projekt keretében 21 helyszínen végeznek el különböző állagmegóvó munkákat a park szakemberei. A kaptárkövek védetté nyilvánításáról 2014 októberében döntött a kormány.

December - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

     - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

November - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Bükk hagyásfa a Medves-fennsíkon, a néhai Fénykőpusztánál - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Elvénült nagy őzlábgomba - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Érékeli a napot ez a szarvasmarha - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

November - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Vörösfenyves egy pár vendéggel, novemberben - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Egy kocsánytalan tölgy visszatér a körforgásba

Földre dőlt a tölgyóriás,

Nagyhalmaj vén hagyásfája.

Kétszáz telet-nyarat látott,

Mégis fáj az elmúlása.    (Andrásfalvi-Faragó Zoltán)

        Az áprilisi tél idején lehasadt a dél-mátrai Nagyhalmaj-tisztáson álló öreg kocsánytalan tölgy egyik fele, nyáron pedig utána dőlt a másik is. Bár hallottam róla, mégis megdöbbentő volt, amikor a félig üres tisztást először megláttam. Az öreg kocsánytalan tölgy úgy dőlt a földre, hogy maradványai madárszárnyformán helyezkednek el, ezt a természet rendezte így, nem emberi munka eredménye.

A látvány annyira lenyűgöző volt, hogy még fenti kis sírverset is költöttem az óriás emlékére.

Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Hulló bükklevél - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Hull az elsárgult bükklevél... Az elmúlt napok szeles időjárása elvitte a tarka lombok nagy részét, az erdő már inkább barna, mint színes. A hét végére két hidegfront is várható, aminek az lesz a vége, hogy a még barnás árnyalatok is átalakulnak késő őszi szürkévé. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Oda-vissza vadkörtefa a Medvesen

        Kilátás a Medves-fennsík pereméről a Medvesalja varázslatos vidékére, a képen jól látható a Gortva-patakon kialakított tajti víztározó. A kép egy őszi színpompában tobzódó vadkörtefa mellől készült. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Kilátás a Medvesaljáról a fennsík vidékére, a piros nyíl egy vadkörtefára mutat. Ez a kép léghajóból készült és május végén, balra Tajti község házai, jobbra a Tehenesi-kőbánya alatt eredő Gortva-patak víztározója. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Erre a vadkörtefára mutat a nyíl mind a fenti, mind a következő képen. A lombjai gyönyörűen megpirosodtak október közepére. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Kicsit közelebbről: a nagyításon jól felismerhető az oda-vissza vadkörtefa - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Október - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Útrakél a bükklevél - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán