Dióhéj Kiadói Kft.

Magas a fű, derékig ér legalább. Színes foltok tarkállanak benne, nyílik a rózsaszínű réti füzény – mocsári növény, az ez évi sok csapadék után jól is érzi magát a laposokon. Máshol a magyar sóvirág lila virágai képeznek lila foltokat, a cickafark fehérlik, a nyári peremizs sárgállik, itt-ott a katángkóró kéklik...

Házi veréb tojó

Kora reggel a bükkösben – nincs is szebb annál! Nem csak nyáron, hanem minden évszakban. A napsugarak ragyognak a zöld lombok között, néhol küllőszerűen helyezkednek el, s amíg az ember odébb nem lép, láthatja ezt a falevélből, fényből és reggeli párából álló apró csodát.

Molnár fecskék cikáznak a víz felett – két eső között megélénkülnek, csaponganak, kergetik a repülő rovarokat. A tó igazából nem is tó, inkább afféle városi óriáspocsolya, majdnem minden parton betonozott szegéllyel.

Messzire sárgállik egy nagyra nőtt virág az erdőszélen – a Karancs mindig tartogat meglepetést, kisebbet is, nagyobbat is, ez a pedig a legkellemesebbek közül való! Sárga gyűszűrvirág nyílik a kökényes-galagonyás sűrűség szélén.