Újból emberre támadt medve Hargita megyében (MTI)

Újból emberre támadt medve a székelyföldi Hargita megyében - közölte kedden a Hargita megyei önkormányzat sajtószolgálata az MTI 2018. január 2-ai információja szerint. A medve a 2017-es év utolsó napján a Csíkszentimrei Büdösfürdő közelében támadt egy juhászra, akit a kutyái mentettek meg a nagyvadtól.

Az áldozat a közösségi hálón közzétett videofelvételen a kórházi ágyon mesélte el a történteket. Elmondta: a támadás során fejsérülést szenvedett, emiatt megműtötték. A juhász szerint a medvék nem alszanak téli álmot, ilyenkor is rendszeresen látják a nyomaikat.

A gazda egész életét az állattartásra rendezte be, jelenleg 400 juhot tart, így a nehézségek és veszélyek ellenére is folytatnia kell a munkáját. A büdösfürdői gazda volt a 18. áldozata a medvéknek 2017-ben Hargita megyében. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az esettel kapcsolatban kijelentette, Hargita megyében úgy tűnik, hogy nem a medvék alszanak téli álmot, hanem a bukaresti környezetvédelmi minisztérium illetékesei.

Hozzátette, továbbra is késik a fenntartható vadgazdálkodást szabályozó menedzsmentterv elfogadása. "Ismételten kérjük Gratiela Gavrilescu környezetvédelmi minisztert, hogy korábbi vállalásainak eleget téve hozza meg a szükséges intézkedéseket" - mondta Borboly Csaba.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa nagy hiányosságnak tartotta, hogy az érvényes jogszabályok csak a medvék kilövése esetén fizetendő kártérítést szabályozzák, de nem térnek ki az emberi sérülésekre vonatkozó kártérítésre. Romániában azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a környezetvédelmi minisztérium 2016-ban a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta.

Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. A székelyföldi károsultak tiltakozásai nyomán tavaly szeptember elején a minisztérium 140 veszélyesnek talált medve és 97 farkas kilövését vagy áttelepítését tette lehetővé, de minden egyes kilövési vagy áttelepítési kérelmet Bukarestnek kell jóváhagynia. A tárca november elejéig Hargita megyéből hét medve kilövését engedélyezte.

A 2017 eleji állománybecslés adatai szerint Romániában mintegy 6800 medve él, a medveállomány túlnyomó része, mintegy 5300 példány a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros, valamint a szomszédos Brassó megyében található.

Idén a vándorsólyom az év madara (MTI)

A vándorsólymot választotta a 2018-as év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az állat több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon, ezért az egyesület a 20 éves évfordulóra emlékezve a 2018-as évet a világ leggyorsabb madarának szenteli.

Mint az egyesület keddi közleménye írja, a szédületes sebességéről ismert vándorsólyom az örvös galambnál termetesebb, erőteljes testalkatú, hegyes szárnyú ragadozó. Igazi "világpolgár", a Föld szárazföldi területeinek jelentős részén fészkel vagy kóborlóként, vonulóként előfordul, a kontinensek közül egyedül az Antarktiszról hiányzik.

          Felkarcsonttörést szenvedett vándorsólyom műtétje után a Hortobágyi Madárkórház Alapítvány műtőjében. - MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Bárhol megtelepszik, ahol költésre alkalmas sziklafalat, közepes és nagy testű madárfajok fán épült fészkeit találja. Az egyik leggyakoribb településen fészkelő ragadozómadárként világszerte költ nagyvárosok belső kerületeinek felhőkarcolóin, magas épületein is. Főként repülő madarakra vadászik, a verébnél kisebb énekesektől a libákon át akár a gémekig.

Leggyakoribb zsákmányai a varjú és a seregély méretű madarak. A vándorsólyom a legtöbb sólyomféléhez hasonlóan a nyílt légtérben vadászik. Prédáját rendszerint a magasból indított, erőteljes szárnycsapásokkal gyorsított, akár a 320 kilométer/órás sebességet is elérő támadással kapja el vagy rúgja meg úgy, hogy az sérülten a földre zuhan.

Óriási elterjedési területe miatt a faj pontos világállománya nehezen becsülhető, jelenleg mintegy 100 000 és 500 000 közötti egyedszámra tehető, és világviszonylatban stabilnak tekinthető.

Az elsősorban hegyvidéken élő faj magyarországi állománya a Kárpátokban fészkelő állomány perempopulációjának tekinthető, hazánkban valószínűleg a történelmi időkben sem fészkeltek nagy számban. Kipusztulása előtt Magyarországon a faj utolsó ismert költése 1964-ben, a Bükk-hegység egyik sziklakibúvásos "kövén" volt.

Ezt követően több mint három évtizeden át csak kóborló egyedeket sikerült megfigyelni az országban egészen 1997-ig, amikor a megerősödő európai állomány terjeszkedése elérte az országot, és ismét megtelepedett itt a vándorsólyom.

Azóta rendszeres fészkelő állománya folyamatosan erősödik. Az év madarához kapcsolódva az egyesület rajzpályázatot is hirdet, amelyre február 14-ig lehet nevezni kézzel készült, eredeti, A4-es méretű alkotásokkal. A rajz hátoldalán fel kell tüntetni a pályázó adatait. A részletes felhívás az egyesület honlapján olvasható.

Medvesaljai látképek télidőben

           A felvidéki Ajnácskő vára a köd felett a Tilics csúcsáról fotózva - MTI Fotó: Komka Péter

         Gömöralmágy a Tilics csúcsáról - MTI Fotó: Komka Péter

Január - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Nagy fakopáncs - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Fénylik Vince, megtelik a pince?

        Január 22-ike van, Vince napja. A megfigyelés szerint: "hogyha fénylik Vince, megtelik a pince!" Mifelénk szép, napsütéses a reggel, kellemes, a januárhoz méltó idő van, tehát, ha a szólás megállja a helyét, jó lesz az idei bortermés.

   Más kérdés, hogy említést érdemlő szőlő nincs a környékünkön... Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Január - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Búbos cinege. Nagy öröm volt találkozni vele, utoljára a Magas-Tátrában láttam, 2011 szeptemberében. Szén-, kék-, barát és fenyvescinegék, csuszkák társaságában volt Salgótarján közelében, Eresztvényben - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A balin az év hala 2018-ban

Szoros versenyben győzött a balin az év hala közönségszavazáson Eger, 2018. január 1., hétfő (MTI) - Az elmúlt évek legszorosabb versenyében a balin (Leuciscus aspius) kapta a legtöbb szavazatot a Magyar Haltani Társaság hagyományosan meghirdetett és szilveszter éjjel lezárult év hala közönségszavazásán - közölte a szervezet elnöke az MTI-vel.

Harka Ákos tájékoztatása szerint a 2010 óta minden évben megtartott verseny idei fordulóját 2017 őszén hirdette meg a társaság. Az internetes szavazáson ezúttal 5771-en adták le voksukat a három jelöltre, melynek végeredményeként 38 százalékos támogatottsággal diadalmaskodott a balin, 33 százalékkal második helyen végzett domolykó (Leuciscus cephalus) és 29 százaléknyi szavazatot kapott kövicsík (Barbatula barbatula).

          Balin (Leuciscus aspius) a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum akváriumában. A balin lett az év hala a Magyar Haltani Társaság közönségszavazásán MTI Fotó: Komka Péter

A Magyar Haltani Társaság elnöke az idei év hala címet elnyert balinról szólva kiemelte: a Magyarországon őshonos faj egyedei szép formájúak, nyúlánk, mérsékelten magas, oldalról lapított testüket apró, ezüstszín pikkelyek fedik. Bár fogaik nincsenek, de ragadozók, és menekülő zsákmányuk megragadását gyorsaságuk mellett kissé fölfelé hajló alsó állkapcsuk segíti.

A balin úszóinak alakja és elhelyezkedése szabályos, a mélyen bemetszett farokúszó szürkés, az alsók vörhenyesek - tette hozzá jelezve, hogy nagyra növő fajról van szó, melynek hazánkban horgászbottal eddig kifogott legnagyobb példánya 10,54 kiló volt.

Elmondta, hogy a balin főként a nagyobb folyók nyílt vizét kedveli, ahol kedvenc táplálékhala, a küsz is csapatokban jár. A kis folyóknak inkább csak az alsó, torkolathoz közeli szakaszán fordul elő. Jó alkalmazkodóképességét mutatja ugyanakkor, hogy megél a nagyobb állóvizekben, sőt még a félsós tengeröblökben is, de a vízszennyezésre érzékeny.

A balin az Európai Unió közösségi jelentőségű hala, a fennmaradását szolgáló, úgynevezett Natura 2000-es területek egyik jelölőfaja. Magyarországi állományai stabilak, ezért horgászata a szabályok betartása mellett engedélyezett - húzta alá.

        Balin (jobbra) MTI Fotó: Komka Péter

Harka Ákos rámutatott: a közönségszavazás lezárult ugyan, hiszen az év halára 2017. december 31-én éjfélig lehetett voksolni a Magyar Haltani Társaság honlapján, ám az oldalon jelenleg is megtalálhatók a versengők képei mellett a három faj környezeti igényeiről, hazai elterjedéséről és jelentőségéről szóló információk.

Felidézte: a korábbi években a nyúldomolykó, a kősüllő, a széles kárász, a menyhal, a magyar bucó, a kecsege, a compó, míg tavaly a harcsa érdemelte ki az év hala címet. Az eddigi gyakorlatot követve a mostani győztes sem kap aranyérmet, jutalma csupán annyi, hogy nagyobb figyelem övezi a tudományos kutatásban és az ismeretterjesztésben - fogalmazott.

Hangsúlyozta: kezdeményezésük elsődleges célja minél szélesebb körben ismertté tenni és népszerűsíteni őshonos halainkat.

Terjed az afrikai sertéspestis Kelet-Morvaországban (MTI)

Újra terjed az afrikai sertéspestis a kelet-morvaországi Zlín régióban - jelentette a közszolgálati cseh hírtelevízió (CT24) január 6-án az MTI tudósítása szerint.

A közlés szerint a helyi lakosság az utóbbi napokban legalább hét vaddisznótetemet talált azon a területen kívül, amelyet tavaly nyáron elektromos kerítéssel vettek körül. A zárt terület mintegy 40 négyzetkilométer nagyságú és tucatnyi települést foglal magába.

Az állatok feltehetően a járványnak estek áldozatul. Zbynek Semerád, az állami állategészségügyi felügyelőség elnöke pénteken a mezőgazdasági minisztérium, a felügyelőség, a helyi szervek és a zlíni vadásztársaságok képviselőinek ülése után újságíróknak elmondta: haladéktalanul újabb védelmi intézkedéseket hoznak, hogy megakadályozzák a járvány továbbterjedését.

            Hóban (Illusztráció) - Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Így egyebek között napokon belül elrendelik a Zlíni régió lakosság által tenyésztett sertéseinek összeírását, esetleg a levágásukat, valamint a lakossági sertéstartás ideiglenes megszüntetését. A hatóságok újra vadászokat küldenek a régióba, hogy az elkóborolt vaddisznókat kilőjék.

A lezárt terület településein a háztáji tenyésztésben lévő sertések levágását már novemberben elrendelték. Most ezt az intézkedést várhatóan más településekre is kiterjesztik, kivéve a tenyésztési törvény alapján működő sertéstelepeket. A védelmi intézkedésekre eddig mintegy 50 millió koronát (580 millió forint) költött az állam. A zárt területen eddig 567 vaddisznót lőttek ki, közülük 15-nél állapítottak meg afrikai sertéspestist.

A vadászok szerint a területen még legalább néhány száz állat tartózkodik. A régióban nagyon elszaporodtak a vaddisznók, a vadászok eddig összesen legalább kétezer állatot lőttek ki.

Az afrikai sertéspestissel fertőzött első vaddisznókat tavaly június második felében fedezték fel a Zlíni régióban. Augusztusban a fertőzés gócpontjának számító több mint 40 négyzetkilométernyi területet 73 centiméter magas drótkerítéssel vették körbe, amelybe áramot vezettek.

Zdenek Hlustík, a regionális vadászszövetség elnöke akkor úgy nyilatkozott, reményeik szerint a villanykerítéssel és a további óvintézkedésekkel sikerül megakadályoznunk a sertéspestis továbbterjedését. A területet drónokkal ellenőrizik és felügyelik.

A hatóságok intézkedéseinek kiemelt célja, hogy megakadályozzák a kór átterjedését a háziállatokra is. Az afrikai sertéspestist a szabadon élő állatok terjesztik, az emberekre nem jelent veszélyt.

Bivalyhajtás a Kiskunsági Nemzeti Parkban (MTI)

         Bivalycsordát hajtanak át a Kiskunsági Nemzeti Park területén, a Kelemen-széki vizes területeken, Fülöpszállás közelében 2018. január 4-én. A mintegy 120 állatot a szabadszállási Zab-széki téli szállásukról a fülöpszállási Kígyós-háti állattartó telepre hajtották - MTI Fotó: Ujvári Sándor

Január - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán