Lengyel kerítés az afrikai sertéspestis miatt (MTI)

A lengyel kormány kerítést építene keleti határai mentén, hogy megakadályozza az afrikai sertéspestis (ASP) további terjedését - közölte Krzysztof Jurgiel lengyel földművelésügyi miniszter a Vytenis Andriukaitis uniós biztossal közösen tartott varsói sajtóértekezleten - írja 2018. március 26-án az MTI.

Vytenis Andriukaitis, az EU egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztosa hétfőn Varsóban az ASP terjedéséről tárgyal az EU-tagállamok, Fehéroroszország, Oroszoroszág és Ukrajna képviselőivel. A kerítést a lengyel-ukrán, illetve lengyel-fehérorosz határszakaszon emelnék. Jurigel megerősítette, hogy dolgoznak a törvénytervezeten.

Közölte, a lengyel kormány tervei szerint a kerítést szeptemberben kezdenék építeni. Korábbi közlések szerint a 2 méter magas kerítés mintegy 300 millió zlotyba (70 millió euróba) kerül, és ott kezdenék építeni, ahol a legsűrűbb vaddisznók migrációja.

Andriukaitis közölte: az Európai Bizottság támogatja a biológiai védelmet, a vaddisznóállomány mozgásának korlátozását, az Európai Unión kívüli országokban pedig rendkívüli programokat kezdeményeznének az ASP kezelése érdekében. Lengyelországban a sertéspestis 2014 elején jelent meg, valószínű forrásaként a Fehéroroszországból érkező fertőzött vaddisznókat azonosították.

Eddig 108 ASP-góc jelent meg a sertéseknél, mindenekelőtt a keleti vajdaságokban. Több mint 1700 esetben a vaddisznóknál azonosították. Tavaly novemberben a fertőzés a Visztula nyugati partján is megjelent, a lengyel földművelésügyi tárca szerint a forrás a keleti határon áthozott élelmiszerrel.

A sertéspestis Lengyelországon kívül a három balti országban, Romániában, Moldáviában és Csehországban is felbukkant. Hetven kilométer hosszú határkerítés létesítését az ASP miatt múlt héten Dánia is bejelentette.

Április – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Virít a martilapu – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Kitekintő – Ellopták egy ősi óriáscápa fogát (MTI)

Ellopták egy ősi óriáscápa 8 centiméteres fogkövületét egy nyugat-ausztráliai nemzeti parkból - idézte a BBC hírportálja a helyi hatóságok keddi közleményét – írja 2018. március 18-án az MTI.

A kövület a nagyjából 2,6 millió éve kihalt megalodon faj egyedéhez tartozott. A Ningaloo Coast nevű nemzeti parkban, mely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel, két megalodonfog kövületét is feltárták - közölte a nyugat-ausztráliai környezetvédelmi hatóság.

"A legrosszabb az egészben, hogy a jobb állapotú fogat vitték el. Munkatársaink természetes álcázó elemekkel igyekeztek észrevehetlenné tenni az értékes fosszíliát" - mondta Arvid Hogstrom szóvivő.

Hozzátette, hogy az ellopott fog egy félig titkos helyen rejtőzött egy szikla falába kövülve. A másik foggal ellentétben ezt nem látogatták a turisták. Helyét a nemzeti park dolgozóin kívül csak a közelben lakók ismerhették. Hogstrom gyanúja szerint közülük árulhatta el valaki véletlenül egy olyan embernek, aki "ezután úgy döntött, rosszat fog cselekedni".

A kövületet valószínűleg kalapáccsal vagy vésővel távolították el, amivel megsértették a környezetvédelmi törvényt. A szóvivő nem tudta megmondani a fosszília pénzbeli értékét, de szerinte "nem lehet jelentős".

Április – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Rekettyefűz barkája. Egy hónappal korábban szokott ilyen állapotban lenni, de az elhúzódó tél miatt idén még csak ilyen állapotban van április elején – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Virágzik a farkasboroszlán. Ahol tavaly március elején 17 cserje virított, idén április 1-jén csak ööt virágzó példányt találtam. Szokatlanul hűvös is volt, a hegy felől hideg levegő áramlott a völgyben – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Kónya vicsorgó az avarban. Klorofillt nem termelő növény – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Virágvasárnap

        Ma van virágvasárnap. A keresztények Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulására emlékeznek ezen a szép ünnepen, ami a nagy hét bevezetője – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó www.dhkm.hu

Egy virágvasárnapi versem: http://www.diohejkiado.hu/node/2727

Március – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Már több mint húsz éve, amióta a kertünkben nagyra nőttek a lucfenyők, minden évben tapasztalom őszapók költését. A faj a legkorábbi fészkelők közé tartozik. A mesterien megépített fészket pihetollakkal bélelik, így kiválóan hőszigetel – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Őszapó. A hím lehet, mert szép egyenesek a farktollai. A kotló madárnak elgörbül a fészekben. A két ivar teljesen egyforma – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Érkezik egy tollpihe – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Szarvasok a 76-os főútnál és a havas mezőn (MTI)

          Szarvasok kelnek át a 76-os főúton Bagod közelében – MTI Fotó: Varga György

          Szarvasok a szántóföldön a 8-as főút mellett Vasvár határában 2018. március 5-én – MTI Fotó: Varga György

Köd Salgótarján felett (MTI)

          Köd Salgótarján felett 2018. márciusának elején – MTI Fotó: Komka Péter

Megloptak egy cserháti vadásztársaságot

Egy 59 éves és egy 30 éves kozárdi férfit hallgattak ki a pásztói rendőrök – írja a police.hu. A Pásztói Rendőrkapitányság lopás vétség megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást egy 59 éves és egy 30 éves kozárdi férfi ellen.

         Az egyik eltulajdonított szarvasfej Forrás: police.hu

A nyomozás eddigi adatai alapján a 30 éves férfi 2017. szeptember 1-je és december 31-e között az egyik környékbeli vadásztársaság területéről egy elhullott szarvasbika trófeáját tulajdonította el és vitte otthonába, több tízezer forint értékben.

Az 59 éves férfi a megalapozott gyanú szerint 2018. március 8-át megelőzően egy elhullott szarvasbikát talált, amelynek a fejét elvitte, illetve további két agancsszárat is ellopott.

A pásztói nyomozók az eltulajdonított trófeákat megtalálták és lefoglalták. A rendőrök a két kozárdi férfit elfogták, előállították és gyanúsítottként hallgatták ki őket.

Március a barlangok hónapja a nemzeti parkokban (MTI)

Gyalogos, kerékpáros és extrém túrákkal, kedvezményekkel és számos izgalmas programmal készülnek egész márciusban a nemzeti parkok, hogy a magyarországi barlangokat a közönség jobban megismerhesse – írja az MTI.

           Jégalakzatok a Kő-lyuk barlang előtt, a Bükki Nemzeti Park területén, Parasznya közelében  – MTI Fotó: Komka Péter

A Magyar Nemzeti Parkok Barlangoljunk! elnevezésű márciusi kampányának célja, hogy ismertebbé tegyék a magyar barlangokat, ezért a hónap során különleges programokkal és jelentős kedvezményekkel várják a látogatókat - közölte a Magyar Nemzeti Parkok igazgatósága.

Március folyamán mind a kiépített, kényelmesen bejárható, világítással és korlátokkal ellátott magyarországi barlangok, mind a kiépítetlen, kalandturisztikai barlangok megismerésére különleges lehetőségek nyílnak.

Az Aggteleki Nemzeti Park legnépszerűbb barlangjában, a Baradla-barlangban aggteleki rövidtúra, vörös tói középtúra és jósvafői rövidtúra lesz, valamint 20 százalék kedvezményt is biztosítanak egész hónapban a programok árából.

          Regős József barlangkutató (jobbra) és Kozma Attila, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság ökoturisztikai referense (balra) jégkorszaki csontleleteket mutat a Kő-lyuk barlang egyik termében –  MTI Fotó: Komka Péter

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Szemlő-hegyi barlangjában örvény túrával, a Pál-völgyi barlangban pedig számos kedvezménnyel készülnek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, Szentgáli-kőlikban, valamint a Lóczy- és Csodabogyós-barlangokban szintén kedvezményes jegyárakkal és kalandtúrákkal várják a látogatókat, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban pedig családi programokkal készülnek: az Abaligeti-barlangban manótúra és "denevérkaland" is lesz.

A Bükki Nemzeti Park területén több mint ezer barlang található, amelyek közül a legtöbb csak szakképzett barlangász túravezetővel látogatható. A nemzeti park ezért március folyamán mind a kiépített, mind a kiépítetlen, kalandturisztikai barlangjai megismerésére is különleges lehetőségeket biztosít. Az Esztáz-kői barlangban gyalogos és kerékpáros túrát szerveznek, a Bükk Kis-fennsíkján, a Csókás-réti leágazás közelében található kiépítetlen Kő-lyukban pedig izgalmas ősrégészeti leletekkel, a barlangi élővilág nyomaival és cseppkövekkel találkozhatnak a résztvevők.

A Létrási-víznyelőbarlangban és a Bolhási-víznyelőbarlangban extrém overallos barlangtúrát szerveznek, a Hór-völgyben pedig a Bükkalja geológiai értékeivel lehet megismerkedni. A Lillafüred-környéki ősemberbarlangokat, a Szeleta-barlangot, a Büdös-pestet, a Kecske-lyukat, a Felső-forrási-barlangot és a Lilla-barlangot ősrégészeti szakvezetés során lehet bejárni.

     Regős József barlangkutató a Kő-lyuk barlang egyik termében – MTI Fotó: Komka Péter