Február – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

– Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Több mint 750 rétisast és 350 parlagi sast figyeltek meg (MTI)

Több mint 750 rétisast és mintegy 350 parlagi sast figyeltek meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és partnerei által szervezett januári, XV. Országos Sasszinkron résztvevői - írja az MTI.

Az MME a nemzetipark-igazgatóságokkal és civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve szervezte meg idén is az országos sasszinkron felmérést, amelyhez az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében idén először a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak, hogy a Kárpát-medence első téli "sastérképe" is elkészülhessen - közölte az egyesület az MTI-vel.

Az idei sasszinkron enyhe időjárása, a fagymentes, felázott, mély talaj megnehezítette jó néhány terület megközelítését, de így is rendkívül nagy lefedettséget ért el a felmérés. A madárszámláláson, amelyet az egy időben történő megfigyelések miatt neveznek sasszinkronnak, idén 347 magyarországi felmérő és 80 szlovák, cseh, osztrák, szerb és román szakember vett részt, akik a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sastelelőhelyét felmérték, így a lehető legpontosabb kép alakulhatott ki az itt tartózkodó sasfajokról és ezek egyedszámáról.

A magyarországi felmérők összesen mintegy 16 ezer 500 négyzetkilométert, az ország területének mintegy 18 százalékát fedték le. Magyarországon 750-nél is több rétisast és csaknem 350 parlagi sast számoltak, a hat résztvevő közép-európai országban pedig összesen több mint 1000 rétisast és mintegy 450 parlagi sast figyeltek meg.

A fokozottan védett státuszukhoz viszonyítva nagynak tűnő számok ellenére a sasok természetesen még ma is nagyon ritkák. Az adatok alapján a felmérés során bejárt legsűrűbb sastelelőhelyeken is 100 négyzetkilométerenként mindössze átlagosan 3 rétisas és 2 parlagi sas került lencsevégre.

A két sasfajra elkészült régiós összesítés mellett a magyarországi felmérés a korábbi évekhez hasonlóan az összes ragadozómadár-fajra kiterjedt. A réti- és a parlagi sasok mellett 2 szirti sast és 4 fekete sast, valamint további 13 ragadozómadár-faj mintegy 9378 példányát is megfigyelték a szakemberek, akik láttak vörös kányát, kékes rétihéját, barna rétihéját, karvalyt, héját, egerészölyvet, gatyás ölyvet, pusztai ölyvet, vörös vércsét, kerecsensólymot, vándorsólymot és kis sólymot is.

A nappali ragadozómadarak mellett baglyokat, és ragadozó életmódú énekesmadarakat is számoltak a felmérők, sőt néhány régióban a túzokokat is számba vették.

Február – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Mogyoróbarka naplementekor a kertünkben. Már virágzik – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Fenyőrigók – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Várbereki február – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Február: búcsú a télről - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Szeles időben karácsonyfadísszé váltak a csipkebogyók - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Behavazott fenyők - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Nyírfák - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Nyírfás zúzmarával - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Medvesalja télen - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Madarak és fák napja: versenyt hirdet az MME (MTI)

A madarak és fák napja alkalmából országos versenyt hirdet általános iskolai felső tagozatos tanulók számára a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)- írja 2018. február 7-én az MTI.

      Fenyő rigó - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Az immár 25. alkalommal meghirdetett megmérettetés célja, hogy versenylehetőséget biztosítson azoknak a természet iránt érdeklődő, általános iskolai felső tagozatos tanulóknak, akik az iskolai órákon, szakkörökön, erdei iskolákban és természetjárás során szerzett tudásukat szeretnék összemérni az ország más részein élő diákokkal - tájékoztatta az MME szerdán az MTI-t.

         Tojó kékes rétihéja - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A madarak és fák napja egy több mint száz éves hagyománnyal rendelkező jeles nap Magyarországon, melyet minden év május 10-én ünnepelnek. Célja, hogy felhívja a társadalom, különösen az ifjúság figyelmét az őket körülvevő élővilágra és a természetvédelem fontosságára. Az első madarak és fák napját a kor neves ornitológusa, Chernel István szervezte 1902-ben.

          Nagy fakopáncs tojó - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Az országos verseny első körös területi fordulóira az általános iskolák 5-8. osztályos tanulóiból álló háromfős csapatok jelentkezhetnek március 5-ig. A területi forduló időpontja március 23. A területi fordulón iskolánként maximum két csapat vehet részt, egy iskolából csak egy területi helyszínre lehet jelentkezni. A versenyen történő részvétel ingyenes.

A területi fordulókon első helyezést elérő csapatok jutnak tovább az országos döntőbe, amelyre Kecskeméten, a Természet Házában kerül sor május 11-én.

Többet fordítanak halasításra idén a Tisza-tavon (MTI)

Eredményes évet zárt tavaly a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft., amely a tavalyinál 20 százalékkal többet, 60 millió forintot költ idén halasításra. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a cég 2018. február 2-i évértékelő rendezvényén egyedülállónak nevezte a Tisza-tavon működő halászati hasznosítói modellt, megjegyezve, hogy a tárca mintegy 500 millió forintot fordít évente a horgászturizmus fejlesztésére, és a források bővítésére törekszik.

Hegedűs Gábor, a csaknem 13 ezer hektáros vízterület halászati hasznosítását végző cég ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a halhús forgalmi adójának csökkenéséből származó többletforrásokat is telepítésre fordítja a kft. Fazekas Sándor emlékeztetett: a kereskedelmi célú halászat megszűnt a hazai természetes vizeken, ugyanakkor a törpeharcsa gyérítését folytatni kell, az ennek érdekében végzett ökológiai halászatot a tárca is támogatja.

         A Tisza-tó Poroszlónál

Magyarországon tavaly 430 ezerre, másfél év alatt mintegy 100 ezerrel emelkedett a horgászlétszám, és kedvezőnek nevezte azt is, hogy az elmúlt években harmadával, 6 kilogramm körülire nőtt az egy főre jutó halfogyasztás. A Minőségi Magyar Hal védjegy bevezetése és a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. által elindított, évek óta sikeresen működő Pecasuli program egyaránt hozzájárult ezekhez a sikerekhez az ismeretek gyarapításával és szemléletformálással - hangsúlyozta.

Hegedűs Gábor ismertetése szerint, bár a horgásznapok száma - elsősorban a kedvezőtlen őszi időjárás és vízállás, valamint a horgászati szokások átalakulása miatt - tavaly mintegy tízezerrel, 68 000-re csökkent, a horgászok és az eladott horgászjegyek mennyisége nagyjából megegyezik az elmúlt években megszokottal.

Engedélyeik árát 2018-ban immár harmadik éve nem emelték, a gyerekek pedig 14 éves korig januártól ingyen horgászhatnak a Tisza-tavon, a lehetőséggel szerinte idén várhatóan 3000-nél több fiatal él majd. A társaság pénzügyi helyzete a kezdetek óta kiegyensúlyozott, bevételeik kizárólag a területi engedélyekből származnak.

A Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. éves árbevétele 2017-ben 240 millió forint volt, mely mintegy 5 millió forinttal haladta meg a 2016-ost. A társaság marketing menedzsere, Szabó István arról számolt be, hogy a Kft. 12 főállású halőrt foglalkoztat, akik az elmúlt évben 11 692 ellenőrzést végeztek, ezek során 26 szabálytalanságot tártak fel, jóval kevesebbet, mint korábban, ami a "horgászmorál" látványos javulását mutatja szavai szerint.

Papp Gábor, a cég ökológusa arról számolt be, hogy a tó kiváló halnevelő képességének jobb kihasználása érdekében 2017-ben először telepítettek egynyaras pontyokat a tározóba: tavaly közel 220 ezret, idén pedig várhatóan több mint 255 ezret helyeznek ki, növekvő arányban kisebb, még nem horogérett egyedeket. Compóból a 2016-os évben telepített mennyiség négyszerese került a vízbe tavaly, csukából pedig évről-évre 400 ezer darab előnevelt példányt telepítenek - tette hozzá.

Ugyancsak fontos feladatnak nevezte a kárókatona-állomány gyérítését, hiszen a térségben is tömegesen előforduló madarak éves halfogyasztása nagyságrendileg az éves horgászzsákmányhoz mérhető. Emellett jelentős területen végezték el, és idén is folytatják a hínár-, illetve sulyommezők kaszálását a tározótér szabad vízfelületeinek megőrzése és az oldott oxigén szintjének fenntartása érdekében.

Közlése szerint ugyancsak a 2017. év legjelentősebb eredményeinek egyike, hogy 5 szerződéses halász, több száz halászeszközzel 52 ezer kilogrammnál is több össztömegű törpeharcsát fogott ki a Tisza-tóból. Az ország számos vizéhez hasonlóan itt is rendkívül túlszaporodott, invazív faj állományának gyérítését idén várhatóan még nagyobb erőkkel végzik majd - mondta.

Január – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Kosportré - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Egy csapat kos - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Etetőn – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Zengővárkony szelídgesztenyéje versenyez idén (MTI)

Február végéig lehet szavazni az európai Év fája versenyben szereplő 13 fára, köztük a Magyarországot képviselő zengővárkonyi szelídgesztenyére a www.treeoftheyear.org oldalon.

Magyarországot 2018-ban egy igazi túlélő, Zengővárkony hős szelídgesztenyéje képviseli, amely 2017 novemberében 4088 szavazattal lett a hazai Év Fája cím birtokosa - olvasható a magyar fordulót szervező Ökotárs Alapítvány MTI-hez eljuttatott közleményében.

A 300 éves szelídgesztenye élni akarásának és az őt körülvevő közösségnek köszönhetően a századok során kigyógyult a kéregrákból, túlélte az államosítást, és azt is, amikor egyszer a közeli katonai lőtér őrzésére rendelt katonák felgyújtották, hogy felmelegedhessenek. A versenytársak között megtalálható még egyebek mellett a világ legnagyobb parafatölgye, amely Portugália jelöltje, a cserkészmozgalom szimbólumává vált angliai tölgy és idén először egy orosz fa is.

A kezdeményezés immár nyolc éve hívja fel a figyelmet a fák és az emberek, a természet és a közösségek kapcsolatára, illetve a fáknak Európa kulturális és természeti örökségében betöltött szerepére és jelentőségére. A mezőnybe történetük, közösségben betöltött szerepük és nem a koruk, méretük vagy szépségük miatt kerülnek a fák - közölte Oravecz Ágnes, a magyarországi Év Fája verseny szervezője.

A verseny történetében eddig háromszor nyerte magyar fa a fődíjat: 2012-ben egy felsőmocsoládi hársfa, 2013-ban az egri termálfürdő platánja lett a győztes, 2016-ban pedig a bátaszéki molyhos tölgy lett az európai Év fája. Ebben az évben is két fára szavazhat mindenki, az egyedekre pedig az összegzés szerint évente több mint 200 ezer szavazat érkezik.

A szavazás február 28-ig tart, az eredményt március 21-én, az Erdők Világnapján hozzák majd nyilvánosságra a szervezők a brüsszeli díjátadón. A kezdeményezéshez 2018-ban újonnan csatlakozott Horvátország, Oroszország, Románia és Portugália.

A nemzetközi versenyt az Environmental Partnership Association (EPA, Környezeti Partnerség Egyesület) szervezi, a magyar fordulót pedig a hat alapítványt tömörítő EPA magyar tagja, az Ökotárs Alapítvány. A mozgalomban évente több százezren vesznek részt, a versengő országok száma a kezdetek óta 5-ről 13-ra emelkedett.

Élőhely-védelmi program indult a Balatonnál (MTI)

Élőhely-védelmi és élőhely-helyreállítási program indult a Kis-Balatonon és Somogy megye észak-nyugati részén öt helyszínen, a program 425 millió forintos uniós és belföldi támogatást nyert el, és a tervek szerint 2019 szeptember végéig megvalósul - közölték a Balaton-felvidéki Nemzeti Park projektindító sajtótájékoztatóján Fonyódon.

            Forrás: Pixabay

Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy már az előző, 2015-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban is minden korábbinál többet, 38 milliárd forintot költhetett az ország környezetvédelemre, 92 projektet megvalósítva, több mint 100 ezer hektárnyi területet természet-közelibb állapotba hozva, illetve stabilizálva.

Kiemelte, hogy az újabb uniós támogatási ciklusban is 38 milliárd forint áll rendelkezésre környezetvédelemre a Környezeti és energiahatékonysági operatív programban (Kehop), illetve a más uniós programokban is elnyerhető forrásokkal együtt összesen 61 milliárd fordítható környezetvédelmi, természetvédelmi célokra, valamint bemutatóhelyek létesítésére.

Kifejtette, az újabb források 60 százalékát élőhely-rekonstrukcióra, élőhely-rehabilitációra fogják költeni a tervek szerint, hiszen Magyarország örökségének és nemzeti kincsének számít, hogy egyharmada-egynegyede megmaradt természet-közeli állapotban. A források mintegy 13 százalékát jórészt az őshonos magyar háziállatok tartásának támogatására fordítják, míg ökoturisztikai bemutatóhelyek létesítésére, fejlesztésére a pénz mintegy 10 százaléka jut.

További összegeket szánnak egyebek között más természeti értékek, például geo-parkok védelmére, a természetvédelmi őrök körülményeinek, eszközeinek biztosítására, monitoringozásra, illetve uniós adatszolgáltatásra. A helyettes-államtitkár beszélt arról is, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a tíz nemzeti park körül az egyik legtöbb támogatást nyerte el, a 38 milliárd forintos Kehop-keretből 5,5 milliárd forintot.

Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője elmondta, az új fejlesztési ciklusban tervezett tíz nagy projektjük közül ez az első, amely eljutott a megvalósítás szakaszába. A projekt nagy biodiverzitású területek, értékes élőhelyek természetvédelmi helyzetét kívánja javítani, illetve olyanokét, amelyek ilyenné válhatnak.

A projektben rehabilitálják a Kis-Balaton medence élőhelyeit, a látrányi puszta gyepét, valamint az ordacsehi berek vizes élőhelyet. A beavatkozások több mint 400 hektáron folynak majd. Móring József Attila, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, Somogy fejlesztési biztosa kiemelte, a Szőkedencstől Látrányig terjedő terület fejlesztése növeli a Dunántúl turisztikai vonzerejét.

Óvodapedagógiai program a Budakeszi Vadasparkban (MTI)

Óvodapedagógiai programot indít a Budakeszi Vadaspark a Magyarországon őshonos és a Kárpát-medencébe betelepült állatok bemutatására és az erdészek munkájának megismertetésére - közölte a vadaspark az MTI-vel.

A társaság szakképzett pedagógusai az óvodai foglalkozásokon előzetes egyeztetés esetén a vadaspark kézből nevelt állatait is élőben mutatják be, így a gyermekek biztonságos módon, de testközelből ismerkedhetnek meg például a nyesttel és a pelével.

Az előadások tartalma könnyen befogadható, felöleli az otthoni állattartás és szelektív hulladékgyűjtés tudnivalóit, valamint bemutatja a vadon élő állatok legjellemzőbb tulajdonságait. A Budakeszi Vadaspark a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében működődik a Pest megyei Budakeszin, Budapest nyugati szomszédságában.

A parkot 1979-ben nyitották meg; célja a Magyarországon élő és európai vadfajok és házi állatok bemutatása. A vadaspark 26 hektáros területén természetes, erdei környezetben él 32 állatfaj mintegy 120 egyede. A létesítményt 2017-ben 182 ezer látogató kereste fel, a szervezet munkáját közel 1100 önkéntes támogatja.