Fokgazdálkodással növelik a tiszai halállományt (MTI)

Idén indult a fokgazdálkodás a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rákóczifalva határában, amelynek köszönhetően hosszú távon jelentősen gyarapodhat a tiszai halállomány. Az eddigi eredmények biztatóak, a szaporulat többségét pontyok és ezüstkárászok alkotják.

Előbbiek szelektálás után a Tiszában találnak új otthonra, a tájidegen kárászokat pedig elszállítják vagy megsemmisítik. A fokgazdálkodás lényege, hogy tavaszi áradás alkalmával a folyó vizét átengedik az árterületekre, amivel ívóhelyet biztosítanak a halaknak, így horgászati lehetőséget, a szárazabb időszakra öntözővizet is nyernek.

Az ár levonulása után a víz az ártérben tartható, de vissza is vezethető a folyóba és a területen legeltetés folyhat. A 2009-es árvízvédelmi beruházás után mintegy 500 hektárral nőtt a Tisza hullámtere, és a töltés építéséhez felhasznált agyag gödreiben felgyűlt a víz. Ezen a mintegy 50 hektáros területen alakult ki a Bivalytavi öblözet.

Szöllősi Béla, a Horgászegyesületek a Tiszáért társulás elnöke az MTI-nek elmondta: a természetes vízi halgazdálkodás indítására 2013-ban megállapodást kötött a Debreceni Egyetem, a Hortobágyi Nemzeti Park, a rákóczifalvai önkormányzat, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) és az akkor halászati jogot gyakorló Halász Kft. A Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségnek, amely az év elejétől a Tisza alhaszonbérlője, évente 30-35 millió forint értékben kell halat telepítenie a Tiszába a halgazdálkodási törvény szerint. Fokgazdálkodás bevezetésével ennek többszörösét, akár 50-100 millió forint értékű ivadék is előállítható - vetítette előre.

A társulás elnöke elmondta: a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének kötelezettsége az árterületeken maradt halak visszajuttatása a mederbe. Tavasszal, az áprilisi ívást követő ötödik-hatodik héten lenne célszerű visszaengedni a halakat a Tiszába. Idén, a környezetvédelmi szempontokat, illetve azt figyelembe véve, hogy Rákóczifalván sok védett madárfaj él, szeptember elejéig vártak ezzel a munkával.

A tápláléklánc-vizsgálat alapján ősz elejére azonban már olyan mértékben kiürült a víz, hogy a halaknak nem maradt táplálék. A jövőben már nem szabad ilyen későig várni - hangsúlyozta. Hozzátette: körülbelül egy mázsa kárászt becsültek fel a szövetség munkatársai a napokban.

A pontyok mennyiségéről még nem tudott pontos adatot mondani, mivel azok csak később kerülnek sorra. Szöllősi Béla hozzátette, a pontyok immár harmadik éve nem tudtak ívni a mederben. Az áradás idején árterekre kijutott pontyok viszont sikeresen szaporodtak.

A tapasztalatok szerint a természetes vizekben, árterületeken született ivadékok életképesebbek, mint a mesterséges körülmények között élők utódai. A négy-öt centiméteres öthetes pontyokat már bele lehet engedni a mederbe.

Érintetlen vadonok: csökken a területük (MTI)

A világ érintetlen tájainak egy tizede tűnt el két évtized alatt egy új kutatás szerint - tudósított a BBC News. A World Conservation Society (WCS) nemzetközi környezetvédelmi szervezet térképei "ijesztő veszteségekről" árulkodnak, elsősorban Dél-Amerikában és Afrikában.

A Föld szárazföldi felszínének nagyjából 20 százalékát tartják érintetlen vadonként számon. Olyan területeket értenek alatta, amelyeken se nagy lakóépületek, se ipari létesítmények nincsenek. A területek nagy része Észak-Amerikában, Észak-Ázsiában, Észak-Afrikában és Ausztráliában található. Bennszülött törzseknek, valamint veszélyeztetett növényeknek és állatoknak ad otthont a legtöbbjük - írták a tudósok a Current Biology című tudományos lapban megjelent tanulmányban.

A vadon védelmét "teljesen figyelmen kívül hagyja a környezetvédelmi politika" - mondta James Watson, a Queenslandi Egyetem tudósa, aki szerint mindössze egy-két évtized maradt, amíg a folyamat még visszafordítható. A kutatók eredményeiket a Föld vadonjainak jelenlegi és az 1990-es években készített térképének összevetésére alapozták.

Az összehasonlításból az derült ki, hogy idő közben mintegy 3,3 millió négyzetkilométer tűnt el, a vadon majdnem 10 százaléka. "Európa már jóval a kilencvenes évek előtt elveszítette érintetlen vadonjai legnagyobb részét. A veszteség fő oka a földterület fenntarthatatlan művelése" - fűzte hozzá a BBC kérdésére Toos van Noordwijk, az európai Earthwatch Institute tudományos igazgatója.

Szarvasbikát lőtt ki orvul a volt rendőrt (MTI)

Nagyobb kárt okozó lopás és orvvadászat bűntette miatt indított eljárást egy volt rendőr és társa ellen a Kaposvári Járási és Nyomozó Ügyészség a napokban, mert a gyanú szerint engedély nélkül kilőttek és eltulajdonítottak egy nagy értékű szarvasbikát - tájékoztatta a Somogy Megyei Főügyészség az MTI-t.

A Horváth Szilárd főügyész által jegyzett közlemény szerint a bűncselekmény elkövetésekor még a rendőrség állományába tartozó, de időközben leszerelt férfinak és társának volt fegyverviselési engedélye és vadászjegye.

Szeptember 6-án azonban számukra idegen vadászterületen, Buzsák térségében, jogosulatlanul ejtették el a kétmillió forint értékű, hetes agancsos gím szarvasbikát. A kilőtt vadat a rendőr gépjárművével az ő lakóhelyére szállították, ott az állat fejét a trófeával együtt levágták, a tetemet továbbszállították, tettükre Szőlősgyörök külterületén, egy közúti ellenőrzés során derült fény.

A főügyészség megjegyezte, hogy a vad szállítására szolgáló járművet lefoglalták, a gyanúsítottak szabadlábon védekeznek.

Ősmagyar szófejtő – Drakula

Vlad Tepes (Cepes) vajda, ki Segesváron született 1431. november 8-án, felcseperedvén és családjának kiirtása után Havasalföld uralkodója lett. Hírhedtté vált kegyetlenségéről, kedvenc kivégzési módjáról, a karóba húzásról. Mintául szolgált a Drakula regényeknek és filmeknek. Újabban brit tudományos-ismeretterjesztő műsorok – horribile dictu – mint Erdély királyát emlegetik, a történelmet meghamisítva. A rosszhírű vajda nevére is több magyarázat született, alább olvasható a legvalószínűbb.

Történt pedig az Úrnap 1431. évében, hogy egy havasalföldi oláh uraság, Vlad nevű az ortodox kereszténységben, kinek a családja Havasalföldön uralkodott, – már amikor az ellenlábasokat épp’ sikerült karóba húzatni, – sarokházat vásárolt Segesváron. Merthogy nem csak a hegyek, hanem a hegyeken inneni, erdélyi életmód, kultúra és gazdaság is toronymagasabban állott az ő hazája fölött már az idő tájt is. A közbiztonság meg kiváltképp’ jobb volt a Déli-Kárpátokon innen.

Ennek az oláh vajdának a felesége, bizonyos Cnejna moldáviai hercegnő épp’ áldott állapotban volt, amikor  Segesvárra költöztek. Látta is a kíváncsi szomszédság, jobbára szász városi polgárok, hogy az oláhok megszaporodnak majd. (Azt persze még nem sejthették, hogy pár évszázaddal később mennyire.)

Eltelt így egy pár hét, s egyszer csak, amikor már nagyjából eljött a szülés ideje, egy utcabeli kalmár, bizonyos Herrmann úr, megállította az utcán, épp’ a háza előtt az öreg Vladot.

– Adjon Isten, oláh szomszéd! – köszöntötte illendően.

– Kegyelmednek is – adta vissza a szót gyanakodva és eléggé foghegyről az öreg Vlad. A szász városi polgárság nem szívesen állt szóba idegenekkel, még a magyar nagyurakkal sem, nemhogy  a betelepülő oláhokkal, a kölcsönkenyér pedig visszajárt.

– Láttam ám, amikor költöztek, hogy áldott állapotban volt az asszonyka!

– Úgy a’ – bólintott az oláh. – Már meg is szült!

– Mikor?

– E hó nyolcadikán!

– S mi lett?

– Fiúcska!

– Isten éltesse! – vágta rá a kalmár, ahogyan a székelyektől tanulta, még a tökfedőjét is megemelte a köszöntésre.

Az öreg Vlad erre bólogatott egy kicsit, és már ment volna, de Herrmann úr nem engedte el csak úgy.

– Aztán hogy hívják a fiúcskát?

– Vlad lészen ő is a keresztségben, mint én magam. Amint találunk valahol oláh papot – válaszolta kelletlenül. Nem állt szokásban az idő tájt elárulni a gyerek nevét, amíg meg nem keresztelték, valami babonaság okán.

– No, akkor már csak egy valamit mondanék – húzta a szót Herrmann úr.

– Mit?

– Gratulálok!

Azzal Herrmann úr biccentett egy aprót és ment a dolga után. Az öreg Vlad nem válaszolt erre, nem is köszönt, de furcsán nézett utána, még a fejét is megcsóválta. Nem jól értette a németes beszédet, a nyugati szokások meg kiváltképp’ idegenek voltak neki.

                Drakula szülőháza Segesváron

Amint felment az emeletre, a felesége a gyermekágy mellett üldögélve fogadta.

– Mit beszélt a szomszéddal, édes uram? – kérdezte rögtön, merthogy leskelődött az utcai ablakon.

– A gyerekről érdeklődött – vont vállat a férje.

– Mit mondott kend neki?

– Csakis az igazat. Megszületett, s Vlad leszen a neve, ha oláh pap is kerül a keresztelőhöz.

– Mást nem mondott?

– Dehogynem… Valami olyat, hogy drakulál…

– Mit csinál?

– Drakulál...

Pár héttel később, a római kereszténység szerinti karácsony táján a fiatalasszony, – mégiscsak nőszemély volt ugye, nem lehetett meg pletykálkodás nélkül –, összeismerkedett a környékbeli fehérnépekkel. Nekik is elmondta, hogy a szomszéd a gyerekére valami olyat mondott, hogy „drakulál”.

Megmozgatta ezzel a polgár asszonyságok és a cselédleányok fantáziáját, a kisgyereket csak Drakulálnak hívták eztán, a babonaság okán is, hogy ne tudja akárki az igazi nevét. Később, az évek során, a név végéről elkopott egy l-betű, s Drakula lett a gyermek, jobbára így hívták ezután a kegyetlenségéről hírhedt történelmi személyiséget élete végéig, meg mind a mai napig.

Csak éppen a név eredetéhez kerítettek az idők során valami mondvacsinált magyarázatokat sárkányról, ördögről, miegymásról.

Kötelező lehet a vadászkamarai tagság (MTI)

Benyújtották az Országgyűlésnek az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvénymódosító javaslatot, amely kötelező vadászkamarai tagságot írna elő 2017. január elsejétől a hivatásos- és a sportvadászok számára - írja 2016. augusztus 29-én az MTI.

Az indoklás szerint a törvénymódosítás ebben a kérdésben igazodik a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező 18. életévet betöltött személyek részére a kamara által kiállított vadászjeggyel kapcsolatos szabályozáshoz.

A tervezet szerint a vadászati tevékenység minden fegyvert fogó, vagy bármely más megengedett eszközzel és módon vadászati tevékenységet végző személytől magas szintű szakmai és gyakorlati ismereteket követel, ezért vadászati tevékenységet csak olyan személy végezhet, aki a jogszabályok áltál előírt és a kamara által lebonyolított elméleti és gyakorlati képzést eredményesen elvégezte. Mivel a vadászati tevékenység más fontos jogszabályokban is egységes foglalkozásként jelenik meg (Btk., Ptk.) és a kamarai feladatok egyformán fennállnak a hivatásos vadászok és a sportvadászok esetében is, a jelenlegi megkülönböztetés a hivatásos és a sportvadászok között nem indokolt.

A módosítás másik célja a közelmúltban elfogadott vadászati törvény rendelkezéseivel való összehangolás: mivel 2017. március elsejétől bővül a vadászkamara feladatköre a vadászati engedély kiadásával, a módosítás rögzíti, hogy a vadászjegy és a vadászati engedély kiállításáért miniszteri rendeletben megállapított díj teljes összege a vadászkamarát illeti meg.

A javaslatot Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtotta be.

Magyar vidrák erősítik a holland állományt (MTI)

Magyarországi egyedekkel erősítik a megfogyatkozott, sérülékeny vidrapopulációt Hollandiában, ahova a közelmúltban öt vidrát szállítottak a Somogy Természetvédelmi Szervezet és a hollandiai ARK Natuur alapítvány együttműködéseként - írja az MTI.

        Vidra - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A Petesmalmi Vidraparkban a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársainak segítségével befogott állatok közül Rozit, Pannát, Bencét és Marcit már szabadon is engedték, egy idősebb nőstény, Dana az Európai Veszélyeztetett Fajok Védelmi Programjához csatlakozó Gaia Állatkertbe került tenyésztésre - mondta Tömösváry Tibor, a Somogy Természetvédelmi Szervezet elnöke az MTI-nek.

Kitért rá: az ARK Natuur azután kereste meg a Petesmalomban sérült, elárvult vidrák gondozásával, nevelésével, a természetbe való visszaengedésével is foglalkozó magyar szervezetet, hogy a holland kormány engedélyezte huszonöt külföldi vidra behozatalát 2020-ig az ottani elszigetelt állomány "frissítésére". A mostani az első eset, hogy Magyarországról azért vittek vidrákat külföldre, hogy szabadon engedjék azokat - jegyezte meg Tömösváry Tibor.

Hozzátette: erre a magyarországi vidrapopuláció stabilitása, jó genetikája adott lehetőséget. A természetvédelmi szervezet elnöke a vidrák szabadon engedésének nehézségeit érzékeltetve elmondta: a meggyógyított, felnevelt példányok kifutóban történő további tartása indokolatlan, ugyanakkor a már területet birtokló és a visszaengedett vidrák között küzdelem alakulhat ki. Magyarországon a lehetséges élőhelyeket vidrák népesítik be, emiatt a szabadon engedés nálunk kockázatos - jelezte.

A somogyfajszi székhelyű Somogy Természetvédelmi Szervezet eredetileg a rétisasok védelmére jött létre, tevékenysége később a feketególyák és a vidrák megóvására, gondozására is kiterjedt. A szervezet 1998-ban hozta létre az évente több ezer látogatót fogadó vidraparkját, és 800 hektárnyi saját területen hagyományos gazdálkodást folytat, őrizve a természeti, kulturális értékeket.

Állatkertek éjszakája tucatnyi intézményben (MTI)

Az ország 11 településén összesen 12 állatkert várja az érdeklődőket szakvezetéssel, látványetetéssel és interaktív programokkal az V. Állatkertek éjszakáján augusztus 26-án - írja az MTI.

Az Állatkertek éjszakáján a Budakeszi Vadaspark, a Fővárosi Állat- és Növénykert és a budapesti Tropicarium, a debreceni Nagyerdei Kultúrpark Állat- és Növénykert, a győri Xantus János Állatkert, a Jászberényi Állat- és Növénykert, a Kecskeméti Vadaskert, a Miskolci Állatkert és Kultúrpark, a Pécsi Állatkert a Zsolnay Kulturális Negyeddel közösen, a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum, a Szegedi Vadaspark, valamint a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark kínál programokat - közölték a szervezők az MTI-vel.

      Dámok és muflonok a Budakeszi Vadasparkban - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A Budakeszi Vadasparkban például óránként induló szakvezetéseken adnak bepillantást a vadaspark titkos éjszakai életébe, a Tropicariumban éjszakai látványetetésekre invitálják az érdeklődőket. A Fővárosi Állat- és Növénykertben lesz éjszakai fóka-show, murénaetetés, kígyósimogatás, mérgeskígyó-kezelési bemutató és majomparádé is.

A győri Xantus János Állatkertben 22 óráig várják a látogatókat egyebek mellett látványetetésekkel, a Jászberényi Állat- és Növénykertben állatkerti relikviákat és "nemszeretem állatok" bemutatóját, a Szegedi Vadasparkban borjúfókák esti tornáját, törpe vízilovak és foltos hiénák esti etetését tekintheti meg a közönség.

A Kecskeméti Vadaskertben állatsimogató és madárbemutató, a Miskolci Állatkert és Kultúrparkban interaktív látványetetések is színesítik az éjszakai programokat. A Pécsi Állatkertben többek között az év emlőséhez kapcsolódó kézműves programmal és "nemszeretem állatok" simogatójával, a Zsolnay Kulturális Negyedben állatsimogatóval, a Planetáriumban az Állatok égen és földön című előadással készülnek.

A Tisza-tavi Ökocentrum Magyarország vízi és vízparti állat- és növényvilága mellett ezen az estén trópusi "vendégeket" is bemutat, míg az éjszakai "Holdfénytúrán" az akváriumok világában merülhetnek el az érdeklődők idegenvezetéssel. A belépti díjak helyszínenként eltérőek, de azokon a településeken, ahol több bemutatóhely is működik egymás közelében, kombinált jegyek is válthatók. Ilyen a Budakeszi Vadaspark, a Tropicarium, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert, ahová a mindhárom helyszínre érvényes jegy felnőtteknek 3500 forint, gyermekeknek 2400 forint lesz.

Aki az este nem tudja mindhárom helyszínt felkeresni, a jegyeket a Tropicariumban és a Budakeszi Vadasparkban másnap és harmadnap is felhasználhatja. Az intézményenkénti részletes programkínálatot az egyes állatkertek saját honlapjukon teszik közzé.

Fegyvereket, lőszert és vadhúst foglaltak le (MTI)

Engedély nélkül tartott lőfegyvereket, több tucat lőszert, több kilogramm tisztázatlan eredetű vadhúst és trófeákat találtak a rendőrök Makkoshotykán egy családi házban és melléképületeiben - közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense az MTI-vel.

Szabó Csilla tájékoztatása szerint a rendőrök büntetőeljárás keretén belül vizsgálják a hús, a trófeák, valamint a lőszerek, fegyverek eredetét, beszerzésének körülményeit. Elmondta: lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást.

Kuvaszok és kuvasztartók első világtalálkozója (MTI)

Első alkalommal szervezi meg augusztus 12. és 15. között a kuvaszok és kuvaszosok világtalálkozóját a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület (MKFE) a Hortobágyon - írja 2016. augusztus 6-án az MTI.

A pénteki megnyitót szombaton szakmai nap követi, amelyen a magyarországi egyesület bemutatkozása mellett a fajtát érintő kérdésekről, a fajta jövőjéről, hasznosításáról tartanak előadásokat külföldi szakemberek - fejtette ki Pischoff Ferenc, az MKFE elnöke az MTI-nek.

Kiemelte: a rendezvényre tizenegy országból érkeznek résztvevők, Németországtól és Svédországtól kezdve Erdélyen, Szerbián, Szlovákián, Svájcon és Brazílián át egészen Kanadáig. Mint mondta, a találkozó kiemelt célja a magyarországi és külföldi szervezetek közti kapcsolatépítés, tapasztalatcsere és együttműködés kialakítása. A rendezvény azonban mindezek mellett arra is alkalmat ad, hogy a különböző országok képviselői megoszthassák egymással tapasztalataikat a tenyésztéshez kapcsolódó feladatokról, problémákról vagy az olyan kérdésekről, hogy milyen helye lehet a kuvasznak ma Nyugat-Európában.

"Ezek a pásztorkutyák gyakorlatilag elvesztették a munkaterületüket, hiszen nagyon kis hányaduk teljesít szolgálatot ma eredeti környezetében. Helyettesíteni kell tehát azt a feladatot, amit őseink évszázadokkal ezelőtt adtak nekik, amire kitenyésztették őket" - emelte ki az elnök.

Hangsúlyozta, hogy a kultúrkörnyezetben élő pásztorkutyák eredeti "munkáját" ki lehet váltani, de mindenképp szükséges biztosítani számukra azt a mozgást, azokat a feladatokat, amelyekre ők az évszázadok alatt szocializálva lettek. A szakmai program után vasárnap klubkiállításra kerül sor, amelynek keretében a győztes kutya és gazdája a világkupát viheti majd haza.

A bírók külön körökben bírálják a kanokat és a szukákat, a tenyészszemlén pedig a kutyák külleme mellett vizsgálják viselkedésüket és alaptermészetüket is. A versenyre már több mint 70 kuvaszt neveztek, ami jelentősnek számít - tette hozzá az elnök. Pischoff Ferenc elmondta, hogy az utóbbi időben felfutóban van a kuvasz népszerűsége. Míg néhány éve 100-150 példányt törzskönyveztek, addig mostanában már évi 250 körül van az újonnan regisztrált kuvaszok száma.

Hozzátette, hogy ez csak a hivatalosan bejelentett egyedek száma, a tényleges állomány ennél nagyobb. Az MKFE elnöke kedvezőnek nevezte a fajta helyzetét, mint mondta, a kuvasz kezd egyre népszerűbb lenni nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. Az elmúlt két évben Svédországból és Norvégiából is érdeklődnek a kuvasz iránt, emellett Németországban, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban régebb óta sok példány él.

Pischoff Ferenc érdekességként megemlítette, hogy nemrégiben Ausztráliába is került egy magyar kuvasz. Egy ottani tenyésztő szeretné a fajtát meghonosítani és eredeti feladatkörében, pásztorkutyaként használni. Hozzátette: a kuvasz más fajtákkal összevetve kiemelkedően jó munkakutya, de sok más területen, például terápiás állatként is bevethető.

A kuvasz a különösen védendő kilenc magyar ebfajta egyike. Rajta kívül a komondor, a puli, a pumi, a mudi, az erdélyi kopó, a rövid szőrű magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla és a magyar agár tartozik ebbe a körbe, ezen fajták tenyésztése maradt állami felügyelet mellett az Országgyűlés márciusi döntése értelmében.

Hiúzokat telepítettek vissza régi élőhelyükre (MTI)

Három hiúzt engedtek szabadon a németországi Rajna-Pfalz tartományban, ahol évszázadok óta kihaltnak számít a faj. Kaja, Luba és Lucky, a három nagymacska szabadon engedése után szinte azonnal eltűnt az erdő fái között. A két hímet és egy nőstényt a Natur und Umwelt Rheinland-Pflanz alapítvány szakértői Szlovákiából vitték a területre, hogy a következő években utódokról gondoskodjanak - írja a Focus.de német lap.

A következő hat évben összesen húsz állat érkezik a területre a Kárpátokból és Svájcból. Ha minden jól megy és a hiúzok párosodnak, az az ökológiai rendszerre is hatással lesz. A nagyjából juhászkutya-méretű macskaféle étlapján elsősorban kis méretű vadak szerepelnek. "Régiónkban valószínűleg az őzek teszik ki zsákmányuk 90 százalékát. A hiúzok gondoskodnak arról, hogy a gyengébb állatok ne szaporodjanak" - mondta Jochen Krebühl, az alapítvány vezetője.

A Nabu természetvédelmi szervezet szerint Németországban mindössze hetven hiúz él. A Harz-hegység legutóbbi vadtelepítési projektje már 14 éves. Ulrike Höfken, Rajna-Pfalz környezetvédelmi minisztere szerint az embereknek nem kell tartaniuk a nagyon félénk ragadozóktól.

A hiúz igen érzékeny állat, az újszülöttek ötven százalékuk már a születéskor elpusztul, az életben maradottak fele pedig nem éli túl fiatal éveit. A tartomány erdei nem csak azért alkalmasak a hiúzok újratelepítésére, mert zsákmányállatokban gazdagok.

Fontos vándorösvények is kialakulhatnak itt, amelyek a szomszédos Franciaországba vezetnek. Ezeknek az útvonalaknak a feltérképezésére az állatok nyakörvet kapnak, amely GPS-helymeghatározó segítségével képet ad mozgásukról. Az adatokat szakértők elemzik.