Öt íjász - Történelmünk egyik legnagyobb katonai sikere

Feljegyezték a krónikák: a nándorfehérvári ütközet utolsó napján öt magyar íjász kióvakodott a szávai vízivárosból és lőni kezdte a rájuk támadó anatóliai könnyűlovasságot. Ez az apró mozzanat vezetett a döntő csata kialakulásához, ami világraszóló magyar győzelmet hozott – de ki is volt az az öt íjász? Erről nem szól a krónika, de a fordulatokban gazdag, a korabeli történelem ismert eseményeit is bemutató mű erre keresi a választ. A kötet a Hunyadiak korának első másfél évtizedének is hű krónikája.

A nándorfehérvári diadal 550. évfordulójára kiírt, "Kard és kereszt" című szépirodalmi pályázat fődíjas alkotása, 120 pályamunka közül!

Ára: 2000 forint, a postaköltséget állom!

Igény szerint dedikálva is, több példány rendelése esetén akár 50 százalékos kedvezmény!

Kiadó: Dióhéj Kft. - Adószám: 14997310-2-12 Megrendelés, információ: dhkm@dhkm.hu

Nemzeti Tehetség Program

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő nyílt pályázatot hirdetett a „Tehetségsegítő Tanácsok tevékenységének támogatására".

     Kirándulás, a parlament előtt a Fülekről érkezett diákok, nevelőjükkel

Kirándulás: csoportkép a Csodák Palotájának bejáratánál

Kirándulás a Csodák Palotájában: fiúk-lányok boldogan kísérletezgettek!

Salgótarján - Fülek Térségi Mentor Tehetségsegítő Tanács

a NTP-TTM-14-0011 sz. pályázatiprojektjének megvalósítása

1. Programelem:

SNI tanulók Országos Szépíró Versenye megyei fordulójának szervezése.

Felelős szervező: Tőzsér Katalin fejlesztő pedagógus, a Tanács SNI tanulókkal foglalkozó pedagógusok megyei koordinátora, a Tanács tagja.

2015.március 05.-én került sor a versenyre. A versenyt az SNI Tehetségeket Segítő Tanács szervezi a Magyarországon működő közoktatási intézmények és határon túli, magyar nyelvű oktatásban részesülő sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek számára. Azzal a céllal hívták életre, hogy felhívja a figyelmet a kalligráfia, a kézírás fontosságára. 2013.-tól Együttműködési megállapodás keretében a Tanács vállalja ezt a szervezést, ez már hagyomány. A pályázat segítségével még színvonalasabban tudtuk megszervezni ezt az eseményt. Megyénket az országos fordulón a Salgótarjáni Általános Iskola és Kollégium, a Salgótarjáni Bolyai János Gimnázium, Móra Ferenc Általános Iskola Endrefalva, Gárdonyi Géza Általános Iskola Magyargéc tanulói képviselték. A legjobb eredményt Tóth Mercédesz a Salgótarjáni Általános Iskola Kodály Zoltán Tagiskola tanulója 5. helyezést ért el, valamint Fábián Máté a Székhelyintézmény tanulója szintén 5. helyezést ért el az ő korosztályukban, az országos fordulón. Reméljük, hogy a szülők és a pedagógusok a gyermekek mosolyában megerősítést kaptak: Bizonyosságot kaphattak arról, hogy az ő gyermekük, tanítványuk is kiemelkedő teljesítményre képes és ez a továbbiakra is sok erőt ad mindenkinek.

2. Programelem:

Tanácsadás

2015.május elejétől tehetséggondozás témában tanácsadással álltunk tanulók, szülők, pedagógusok számára, 20 órában. Tanácsadók: Baloghné Ivády Éva tehetségfejlesztő tanár, és Gőz Gábor pályaorientációs tanár. Összeállított Tanácsadási naplóban vezetik a pedagógusok a tanácsadás módszerét, témáját, időpontját, eredményét. Az iskolaválasztást is nagymértékben segítette a tanácsadás. Leginkább hátrányos helyzetű diákokkal foglalkoztak a kollégák.

Fontosnak tartjuk a nyomon követést is.

Tanácsadás helye: általános iskolák, Alba Üzletház (a DIDAKTIKA Egyesület biztosítja a helyszínt az Üzletházban)

3. Programelem:

Szülői klub szervezése

Salgótarján és térsége iskoláinak vezetőivel megszólítottuk a tehetséges tanulók szüleit, „Segítség! Tehetséges a gyermekem!”címmel.

Meghívót szerkesztettünk és készíttettünk az érdeklődők számára:

Etes – Kazár - Ságújfalu- Karancsság és Salgótarján hat általános iskolája érdeklődött.

Két neves előadót hívtunk a szülőkhöz, Kormos Dénes kutató fejlesztő pedagógust Miskolcról, és dr. Mező Ferenc pszichológus egyetemi adjunktust Debrecenből, segítve ezzel a tehetségígéretek nevelését.

Előadás – tanácsadás – beszélgetés - útba igazítás – ötlet adás-tapasztalatcsere volt a jellemző.

Az elnök és helyettese segítik a további szervezésünket. A rendezvény után vendégül láttuk a megjelenteket és egyéni beszélgetések során a szülők véleménye az volt, hogy a pedagógusoknak is szükséges ezeket hallani, amit a két előadótól hallottak. Ősztől ismét találkozunk a szülőkkel és igény szerint a továbbiakban is tanácsadással állnak a szakemberek (tehetségfejlesztő tanár, tehetségfejlesztési szakértő, fejlesztő pedagógus) az érdeklődők rendelkezésére. Negyedévenként igénylik a szülők a találkozásokat. Nem csak az iskolákban találkozhatnak a tanácsadók az érdeklődőkkel, hanem a városközponti Alba Üzletházban is, amit a DIDAKTIKA Egyesület szponzorál, így is segítve a Tanács tevékenységét.

Ilyen lehetősége még nem volt a térségben tanulók szüleinek, hogy szervezetten együtt legyenek, tapasztalatot cseréljenek. A térség iskoláinak vezetői lelkesen támogatták ezt a kezdeményezést. Ezzel is hozzá járult a Tanács a térség hálózatosodásához. Reméljük csak bővülni fog a klub tagjainak száma és a szervezés híre egyre szélesebb körben terjed el.

4. A Sajátos Nevelési igényű Tehetségeket Segítő Tanács által szervezett műhelyfoglalkozáson vettek részt a kollégák, Budapesten.

5. Előadó volt: dr. Gyarmathy Éva, a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa

A tehetséggondozás innovatív módszereivel ismerkedtek meg a fejlesztő pedagógusok, tehetséggondozó kollégák.

5.Programelem:

Tanulmányi kirándulás – A tehetségesek szabadidejének hasznos eltöltése, az intenzív szorgalmi idő utáni feltöltődés céljából. A kirándulás is nagymértékben hozzá járult a térség hálózatosodásához. Még ilyen szervezés nem volt a térségben, hogy a tehetségesek ennyi iskolából együtt kiránduljanak (természetesen az iskolák igazgatóinak, szaktanárainak, a szülők javaslata alapján). Általános-és középiskolák tehetségeseit vittük el Budapestre. Az intézmény vezetői elsődleges szempontként az eredményeket vették figyelembe, viszont mindemellett a hátrányos helyzetet is előnybe részesítették. Etes – Fülek – Kazár – Karancsság – Ságújfalu- Salgótarján hat általános iskolájából, valamint a középiskolák közül a Salgótarjáni Bolyai János Gimnázium, Táncsics Mihály Közgazdasági Ügyviteli Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola, Stromfeld Aurél Gépipari Építőipari és Informatikai Szakközépiskola, Váczi Mihály Gimnázium, Borbély Lajos Műszaki Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium diákjai vettek részt. Megnéztük a Parlamentet, Nemzeti Múzeumot, Csodák Palotáját. Egy étteremben pedig meleg ebédet biztosítottunk a kirándulóknak. A fiatalok meghatódva álltak a Szent korona előtt és a Nemzeti Múzeumban a zászló előtt. A Csodák Palotájában pedig játékosan, vidám hangulatban ismerhették meg, próbálhatták ki a fizikai kísérleteket. Vidáman köszöntünk el egymástól és abban reménykednek a diákok, hogy lesz folytatása a kirándulásnak.

Köszönjük szépen ezt a sok lehetőséget, mellyel hozzá tudtunk járulni Salgótarján és térsége tehetségeseinek további érvényesüléséhez. Köszönjük szépen az eszközöket, melyek nagymértékben segítik a további munkánkat is!

   Kirándulás a Nemzeti Múzeumban: a zászló előtt

Nagygyörgy Sándor festő- és fotóművész hagyatéka (MTI)

Nagygyörgy Sándor festő- és fotóművész hagyatékával gazdagodott a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum, az alkotások egy részéből kamarakiállítás nyílt pénteken a közgyűjteményben - közölte az intézmény sajtóreferense az MTI-vel.

Elek András elmondta, hogy a leginkább természetfotóiról ismert Balázs Béla-díjas és érdemes művész hagyatékát Ábrahám Mariann zongoraművész, zenetanár, a művész özvegye adta át. Az alkotások között van 35 nagyméretű nagyítás, az életművet reprezentáló fotográfiák - köztük jó néhány Hódmezővásárhelyhez és környékéhez kötődő kép - negatívjai és több festmény is.

A nyíregyházi születésű Nagygyörgy Sándor ezer szállal kötődött Hódmezővásárhelyhez és környékéhez: a dél-alföldi városban nőtt fel, itt végezte középiskolai tanulmányait, természetélményei és alkotásai a Tiszához, a mártélyi és körtvélyesi holtághoz, az ártéri erdőkhöz fűződtek.

A Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél osztályában szerzett festőművész diplomát 1959-ben. A hatvanas években "döbbent rá", hogy a természet csodáját nem tudja ecsettel tetten érni, ezért a vizuális kifejezés egy másik eszközéhez, a fotográfiához nyúlt. 1976-ig szabadfoglalkozású festő- és fotóművészi tevékenységet folytatott, majd 1993-as haláláig a Nimród vadászmagazin munkatársa volt. Első egyéni tárlatát 1974-ben rendezte a Műcsarnokban.

Ezt követően a világ tucatnyi nagyvárosában volt kiállítása. A különböző pálya- és nívódíjak mellett több rangos kitüntetést kapott: 1979-ben Balázs Béla-díjjal, 1989-ben az érdemes művész címmel ismerték el munkásságát. Nagygyörgy Sándor életművében jelentősek portréi, riport-, szocio- és épületfotói, de igazi elismerést és nemzetközi hírnevet természetfényképeivel szerzett.

Fotóművészi tevékenységének elsődleges célja a természet rejtett szépségeinek feltárása volt. A Tornyai-múzeum január végéig látható kamarakiállításán huszonhat fotón és festményen keresztül villan fel Nagygyörgy Sándor hatalmas életműve.

Látható lesz a Sörös Károly mártélyi halászt, illetve a szélmolnárt megörökítő ikonikus sorozata, számos mártélyi tájkép, valamint egy-egy fotó a zsámbéki templomról és chartes-i katedrálisról.

Ismét látható az Ínség-szikla a Dunában (MTI)

         Danka sirályok a levegőben és tőkés récék a vízben az Ínség-sziklánál a budai Raul Wallenberg rakpartnál, a Gellért-hegy lábánál, a háttérben a Szabadság híd 2016. január 4-én. Az Ínség-szikla egy sziklaszirt a Dunában, amely csak alacsony, körülbelül 95 centiméteres vízállás alatt, aszályos időszakban látható. MTI Fotó: Kallos Bea

Vadhús volt nála, vádemelési javaslat készült ellene

Vádemelési javaslattal zárták a nyomozást egy zabari férfi ellen, akinél ismeretlen eredetű vadhúst találtak - írja 2016. január 3-án a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu honlapon.

A Salgótarjáni Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott eljárást egy 38 éves zabari lakos ellen. A nyomozók még 2015. április 24-én – rendőri információ alapján – házkutatást tartottak P. Géza lakóhelyén, amelynek során ismeretlen eredetű vadhúst találtak és foglaltak le.

A hatóság a férfi ellen folytatott eljárást a napokban befejezte, és az ügy iratait vádemelési javaslattal továbbította a Salgótarjáni Járási Ügyészségre.

ÁLDOTT KARÁCSONYT KÍVÁNOK!

VALEMENNYI KEDVES LÁTOGATÓNAK ÁLDOTT KARÁCSONYT KÍVÁNOK!

Ellenőrizte az ÁSZ az állami erdőgazdaságokat

Beszámolót tett közzé 12 állami erdőgazdasági társaság ellenőrzéséről az Állami Számvevőszék.

A sajtóanyagok ezen a helyen érhetők el:

http://www.asz.hu/sajtoszoba/sajtoosszefoglalok

A jelentések szintén elérhetők az ÁSZ holnapján, az alábbi menüpontban:

http://www.asz.hu/jelentesek/osszes

Határtalan természetvédelem

Negyvenedik születésnapját ünnepelte az elmúlt hét végén a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Nógrád Megyei Helyi Csoportja: maga az egyesület egy évvel korábban, 1974-ben alakult meg Budapesten.

A jeles évfordulón a somosi mintaportán találkoztak az egyesület tagjai, Somoskőújfaluban. A megjelenteket Papp Ferenc, a helyi csoport titkára köszöntötte. Vendégelőadóként Bagyura János, az MME munkatársa tartott vetítettképes előadást : A kerecsensólyom védelme a Kárpát-medencében címmel.

Amint elhangzott, három évtizeddel ezelőtt a kerecsen a kihalás szélére sodródott. Az aktív természetvédelemnek köszönhetően azonban a költőpárok száma mostanra 250 körülire emelkedett, az elmúlt két évben is ennyi volt.

Idén kisebb visszaesés volt tapasztalható, de ezt feltételezhetően egy korábbi, az időjárás miatt kisebb szaporulattal járó költési idény okozta: annak az időszaknak a fiatal madarai éppen ez évben érték el ivarérettségüket, de más „évjáratokhoz” képest kevesebben vannak.

A faj vonulásának kutatásáról egy érdekes, áttételesen nógrádi vonatkozású esetet is megemlített: Petényi János Salamon, aki, ha a hazai madártan atyja Herman Ottó, akkor a bizonyára a nagyatyja, a Losonc közelében fekvő Ábelfalván született, 1799-ben.

Az ő feljegyzései között szerepelt, hogy lelőttek egyszer, még a XIX. század elején egy kerecsensólymot Magyarországon. A madár lábán, amelynek tetemét megvizsgálhatta, egy bőrszíj maradványait találta, arab betűs felirattal. Már ebből sejteni lehetett, hogy a faj valahová Észak-Afrikába jár telelni.

Ez egy évszázaddal később ez be is bizonyosodott. Sőt, amióta a madarak lábára olyan gyűrűt helyeznek, amin e-mail is szerepel, egyre több jelzés érkezik Líbiából, hogy a madarat ott befogták. Az arab országban ugyanis évezredes hagyománya van a kerecsennel való solymászatnak.

A hallgatóság kérdésére Bagyura János elmondta, hogy a befogott madarak egy részét egy idő után az arab solymászok elengedik, mert csak a nagyobb termetű tojó madarakat tartják, ezek közül sem mind kezelhető egyformán, úgyhogy jelentős részük visszanyeri szabadságát. A ragadozó fajokat érintő veszélyek között említette még a mérgezéseket, az áramütéseket, a lelövéseket, a fészekrablásokat.

Balázs Csaba a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzetről, a Karancs-Medves északi szomszédjáról, tulajdonképpeni folytatásáról tartott előadást.

A részletes beszámolóból kiderült, hogy a szlovákiai természetvédelem éppen a déli elterjedésű fajok megóvását részesíti előnyben, hiszen ezek közül jó pár éppen a Fülek-Rimaszombat vonalon érik el elterjedése északi határát. Magyarországon viszont a hegyvidéki, kárpáti fajok élveznek hasonló figyelmet, mert ezek éppen a Karancs-Medves-vidékéig húznak le dél felé.

Az érdekességek között említette, hogy a tájvédelmi körzetbe Csehországból is járnak rovarászok, mert az ilyen erdőtársulások arrafelé már ismeretlenek. A területet érintő gondok között említette a földalapú támogatások rendszerét, ami az élőhelyek átalakításához vezet, hiszen a bokrosok, fasorok megsemmisítése a kezelés részét képezi – akárcsak Magyarországon.

Ezzel kapcsolatos, hogy például a juhállomány az egyharmadára csökkent a területen, így azok a legelők, amelyeket eddig a jószág taposással és rágással karbantartott, bozótosodásnak indultak, számos faj élőhelyét tönkretéve. Ugyancsak nagy gond, hogy a Cseres-hegység területének még pár éve 14 uhupár költött, ez évben bizonyíthatóan már csak egy nevelelt fiókákat... Az ok ismeretlen.

Északabbra is gondot jelent az akácosok gyors terjeszkedése, Balázs Csaba tájékoztatása szerint az idegenhonos fajokkal határos erdősávokban 50 méteres védőtávolságot kellene meghagyni véghasználat – az erdő kivágása – esetén azért, hogy az agresszíven terjeszkedő faj ne foglalja el az őshonos cseres-kocsánytalan tölgyes erdőállományok helyét.

Együttműködésre a mindkét ország területén már csaknem kipusztult ürgeállomány megmentése céljából lát lehetőséget: az ürge ugyanis több ragadozó fontos táplálékállata.

Bócsó Anita a madármentésről és repatriálásról – visszavadításról – adott részletes tájékoztatást.

Molnár Márton a Duna-deltában és Bulgáriában tett gyűrűzű útjairól tartott élménybeszámolót.

Papp Ferenc a gólyavonulásról, a madarak jeladóval való ellátásáról, útvonalairól, telelőterületeiről tájékoztatta a jelenlévőket. Elmondta, hogy 2012-től kezdődött a jelölés, amelynek során – többnyire fiatal – madarakat láttak el GSM-jeladóval.

Az ennek köszönhetően szolgáltatott adatok alapján számos új információhoz jutottak a kutatók.

Ősmagyar szófejtő - Madárnév, viking eredettel

Történt egyszer, valahogy a Kárpát-medencében eltöltött első évszázad közepe táján, hogy híre járt: a vikingek között van egy Erik nevű vezér, aki igen nagy madárbarát. Zolta vezér, – bár lehet, hogy az idő tájt már fejedelem volt, – összefogdostatott több kalitkára való, szépen éneklő madarat a Csepel-szigetén, hol a székhelyét fenntartotta, s rábízta egynéhány diplomáciában jártas emberére: vinnék el a kalitkákat annak az Erik nevű vezérnek. Tervezte, hogy szövetségre lép vele, ha a magyarok érdekei megkívánják.

Parancsa szerint a vitézek fellovagoltak északra, s általkelvén a Kárpátokon, a polyákok és a germánok földjén, Kappanhágó városa környékén meglelték a vikingeket. Innen áthajóztak Skandináviába, merthogy nem volt szárazföldi átkelési lehetőség, majd tovább lovagoltak egészen Istókhalomig, hol a vikingek legnagyobb, központi tábora állt.

Rögvest kérdezősködni kezdtek, merrefelé találják a madárbarát Erik vezért? A vikingek, bár nem igen lehetett velük közös nyelvet találni, végül nagy nehezen útbaigazították őket egy faház felé, hol a vezérük lakozott.

A magyar vitézeket fogták a kalitkákat, bementek a faházba, ahol találtak is egy veres szakállú, nagy hasú óriást, aki éppen a híres viking fejszéjét élezgette. A farkasmancs formájú gombban végződő kardját még a házban is a derekán hordta.

Az egyik, köpcös kis magyar vitéz felnézett rá, s megkérdezte:

– Kend Erik-e?

Hanem a veres szakállú ember csak nézett, mert nem tudott magyarul. A fejszét azért az asztal sarkához támasztotta, még a fején is megbillent az ökörszarvas acélsisak, úgy bámult le a vendégeire.

Azok sorra lerakták elé a kalitkákat, hát erre az óriás igencsak megörvendett.

– Kend Erik-e? – érdeklődött újra a kis magyar vitéz, bár látva a viking örömét, már biztos volt benne, hogy megtalálták az emberüket.

– Kenderike – nézett vissza barátságosan a veresszakállú ember, majd az egyik kalitkát, amiben karmazsinbegyű madárka volt, maga elé tartotta. Olyan hosszasan elgyönyörködött a kis szárnyasban, hogy még a bal könyökét is megtámasztotta a nagy, kerek pocakján.

Így lett a faj neve a viking vezér után az, hogy kenderike, s mivel vörös volt annak a szakálla, néhány magyar tájegység népe a legutóbbi időkig úgy ismerték ezt a pintyféle madarat: vörös kenderi.

Csak a nemzeti ebfajták tenyésztését felügyelné az állam (MTI)

Az állam kivonul az ebtenyésztés felügyeletéből, mindössze a nemzeti ebfajták felügyeletét tartja meg - az erről szóló törvénytervezet szerdán került fel a kormány honlapjára.

           Magyar vizsla fácántyúkkal a szájában - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A tervezethez fűzött indoklás a módosítást az ebtenyésztés közel 20 éve tartó kaotikus helyzetével magyarázza, amelyet le kell zárni. Ezért a kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a nemzeti ebfajták kivételével az állami kontroll az ebtenyésztés felett szűnjön meg, vagyis az állam - az említett fajták kivételével - vonuljon ki e szabályozásból.

A tervezet kiemeli: nemzeti ebfajtának kell tekinteni azt az ebfajtát, amely Magyarország természetföldrajzi környezetében alakult ki, illetőleg tartásának, használatának és tenyésztésének történelmi hagyománya van. A nemzeti ebfajták jegyzékét a szakminiszter állítja össze. Ugyancsak a miniszter határozza meg a nemzeti ebfajták genetikai fenntartásának rendjét is.

A szakminiszter állapítja meg a vadászatra alkalmazott ebek használatának, valamint vizsgáztatásának szabályait is.