Elkészült a nemzeti erdőstratégia tervezete (MTI)

Elkészült a 2016-2030 közötti időszakra vonatkozó nemzeti erdőstratégia tervezete a Földművelésügyi Minisztériumban (FM), az állami és magánerdőkre vonatkozó tervezetet július elején tette közzé a szaktárca a kormany.hu honlapon - írja az MTI 2016. július 11-én.

Az FM az erdészeti politikáért felelős kormányzati szervezetként a korábbi stratégiai dokumentumok alapján készítette el a tervezetet. A célkitűzés olyan stratégia megalkotása volt, amely az erdő sokrétű funkciói közötti megfelelő egyensúly megteremtését szolgálja.

A tervezet megfogalmazza az aktuális feladatokat, kihívásokat - így például a klímaváltozás, a természetvédelemi területek kezelése, az energiafüggőség - és azokra megoldási lehetőségeket vázol fel. Emellett a gazdálkodás és az erdei ökoszisztémák dinamikus folyamatainak összehangolása, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások megvalósítása is a kiemelt feladatok közé tartozik.

A tervezet bemutatja a szakpolitikai területeken elérendő rövid- és középtávú célokat, egyúttal keresi és megadja az erdővédelemmel és az erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdésekre a válaszokat.

Ennek alapján az erdőket társadalmi jelentőségüknek, természetvédelmi szerepüknek és környezetgazdálkodási súlyuknak megfelelően kell a következő évtizedekben kezelni. A tervezet szerint figyelembe kell venni, hogy az erdő életközösség, gazdasági és természetvédelmi alapokra épülő rendszer, ami nemcsak az élet sokszínűségét őrzi, de olyan szolgáltatásokat is nyújt, amelyek értéke felbecsülhetetlen és ennek megfelelően jellemzően nem piacosítható.

Mindezt alapul véve az erdő mint élettér és alapvető társadalmi-gazdasági érték védelmében, az erdőgazdálkodási kezelési módszerek hatékonyságának fejlesztése érdekében a folyamatosság fenntartása mellett készült el a tervezet.

A tervezet megfogalmazása alapján a nemzeti prioritások és a piaci hatások mellett globális szinten az erdőgazdálkodásra az energia-, a klíma- és vidékfejlesztési politika, a természetvédelem, és a vízgazdálkodás gyakorolja a legjelentősebb hatást. Az uniós tagállamok, így Magyarország erdőgazdálkodása számára is meghatározó jelentőségű az EU szakpolitikai és jogi keretrendszere. A magyar erdészetpolitikai törekvéseket ennek a meglehetősen bonyolult külső feltételrendszernek a figyelembe vételével lehet és kell kialakítani és folyamatosan aktualizálni - közölte a tárca.

Ennek alapján a tervezet fő céljai között szerepel többek között az erdőborítottság megtartása és növelése, az erdők védelmi szerepének erősítése, az erdők klímavédelmi szerepének előtérbe helyezése, a magánerdő-gazdálkodás, valamint a magyarországi fafeldolgozó-ipar fejlesztése, erősítése, a vidéki munkaerő megtartása és a munkahelyteremtés, a turizmus fejlesztése és fenntartása, az erdő- és vadgazdálkodás harmonizálása, az oktatási és a kutatási tevékenységek fejlesztése, illetve az ágazati kommunikáció erősítése.

A tervezet lényeges eleme a fafeldolgozó ipar működésének optimalizálása. Az elképzelések szerint az erdők egyéb funkcióinak sérülése nélkül növelni kell az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar gazdasági versenyképességét. A stratégia tervezete foglalkozik a fa ipari célú felhasználásával, szem előtt tartva a globális környezetvédelmi és iparfejlesztési, energetikai feladatokat is, mint például a légköri szénmegkötés és a tárolás elősegítése.

További fontos feladatot jelent a nem fa termékek fenntartható hasznosítási lehetőségeinek feltárása, illetve az eddig alacsony szinten hasznosított úgynevezett erdei melléktermékek fenntartható hasznosításának fejlesztése - fejtette ki a szaktárca.

A minisztérium közölte, a tervezet közigazgatási egyeztetése folyik, a minisztériumok közötti egyeztetéskor koncepciója módosulhat.

Isztambul - Ősmagyar szófejtő

Törökországi nagyváros a Boszporusz két oldalán, Európa és Ázsia határán. A világ hetedik legnépesebb városa. Krisztus előtt 664-ben Büzantion néven görög telepesek alapították, Krisztus után 330-tól hivatalosan Új Róma lett volna, de a kereszténységet államvallássá tevő Nagy Konstantin császár tiszteletére Konstantinápolynak hívták. A IV. század végétől a Nyugat-Római Birodalom központja. Az oszmán törökök 1453-ban elfoglalták, ezután birodalmuk székhelye volt, Isztambul néven. A főváros 1923-ban került át a modern Törökország központi részén fekvő Ankarába. Nevének eredetéről számos zavaros fejtegetés született már, holott ez is magyar!

Az úgy volt, hogy Béla király, harmadik e néven Szent István trónusán, fiatal korában a konstantinápolyi császári udvarban nevelkedett. (Akkor persze még nem volt király.) Egész kis magyar kolónia alakult ki a palotája körül, merthogy sok vitéz, nemes ember, kereskedő megfordult arrafelé, ha tehették, fel is keresték Béla urat, kiváltképp’ a magyar ünnepek idején.

Béla úr az idő tájt bizánci trónörökös, I. Mánuel császár fogadott fia, kijelölt utódja volt, az uralkodó rajta tartotta a szemét, nem csak külön testőrséget rendelt mellé, hanem bölcs tanítókat is, akik minden lépését ügyelték.

Még új nevet is adtak neki, Alexiosz lett a bizánci keresztségben, mert a szép, régi magyar neveket ez a görög nyelvű népség sehogyan sem tudja kiejteni.

Egyszer úgy esett, hogy augusztus havának huszadik napján az egyik ilyen, tanítónak, krónikásnak, kémkedőnek, írnoknak szerződtetett, fehér hajú és szakállú görög bölcs felkereste Béla úr palotáját. Látta, hogy nagy mulatozás folyik, már a testőrség is holtrészeg, miközben a legjobb borok és pecsenyék, halak és gyümölcsök alatt roskadozik az asztal. Még csak kora este volt, de a hangulat már jól megemelkedett…

A görög bölcs nem akarta megzavarni a barátaival borozgató trónörököst, ezért egyik – valamennyire még józan – vendéget kezdte faggatni, hogy mit is ünnepelnek?

– Ma van az Istvánok névnapja! – magyarázta a magyar katona. – Első nagy királyunk után minálunk sok fiúgyermeket keresztelnek Istvánnak!

– István? Az mi lehet? – morfondírozott hangosan a görög bölcs.

– Ti úgy mondjátok, Sztéfanosz.

– Aztán ilyenkor leisszátok magatokat?

– Egyszer van egy évben István buli! – kortyolt nagyot a kupájából a vitéz.

– Úgy… Hogy is mondtad? István? Buli? – kotorta elő a görög bölcs a zsebéből a viasztábláját, amit mindig, mindenhová magával hordott.

– Istvanbuli… véste fel görög betűkkel. Azután mi mást is tehetett volna, egész éjjel együtt evett-ivott a vendégsereggel.

Már kivilágosodott, amikor virágos jókedvvel, bár kicsit dülöngélve hazaindult. Nem lakott messze, az Aranyszarv-öböl mellett, a mályvaszínű toronynál volt a lakása. Közben az is eszébe jutott: még jó, hogy megvirradt, mert pár napja az utolsó gyertyája is csonkig égett, így viszont természetes fénynél tehet bejegyzést az előző napról.

Otthon kiterített maga elé egy ív papirost az asztalra, fogta a lúdtollat és előkotorta a viasztáblát a zsebéből, csakhogy az megolvadt, amikor éjszaka leült a gyertyatartó mellé, már nem lehetett elolvasni, amit felvésett. Kénytelen volt az emlékezetére hagyatkozni.

„Ejnye, hogy is mondják a magyarok Sztefanoszt? Meg az ünnepét?” – ráncolta a homlokát, de még abból sem kapott ihletet, hogy kinézett a boltíves ablakon az ébredező Konstantinápolyra. Egészen elfeketedett az orcája a nagy gondolkodástól, meg persze az átlumpolt éjszaka miatt sem mutatott különösebben jó színt.

– Isztvanbuli! – motyogta hirtelen elmosolyodva, hogy azért csak működik még a memóriája.

Sietett a munkával, de azért mindent leírt, amire emlékezett. Később aztán, amikor már Béla úr hazakerült Magyarországra királynak, a bölcsek iratai, a róla készült összes feljegyzés, mind bekerült a konstantinápolyi levéltárba, békében porosodni.

Majd’ háromszáz esztendőkkel később azonban az ottománok elfoglalták a gazdag Bizáncot, dúlták, rabolták, égették, öldösték az embereket, prédálták a vagyonukat, de végül csak belefáradtak. Akkor a szultánjuk, Mohamed dívánt tartott, összehívta az ilyen-olyan pasáit, hogy akkor most már találjanak valami új nevet a városnak.

Éppen akkor égették a levéltári anyagokat, merthogy a török az iratokat nem becsülte semmire, a szél pedig befújt egy darabka, égett szélű papírt a tanácsterembe. Akadt a török uraságok között, aki értette a görögös betűvetést, az gyorsan kiolvasta, hogy valami Isztanbuli, vagy mifene van arra ráírva.

Úgy vélték: Allah küldte az égi jelet, gyorsan el is nevezték a várost Isztanbulnak, rajta is maradt a mai napig, bár jobbára már Isztambulnak írják és ejtik. Csak a név magyar eredete merült feledésbe…

Bronzkori baltát ásott ki és árult

Lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés és lopás bűntett megalapozott gyanúja miatt indított eljárást I. Gábor nagylóci lakos ellen a Szécsényi Rendőrkapitányság - írja 2016. május 27-i közleményében a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság.

A tájékoztatás szerint a 25 éves férfi ez év májusában Nagylóc külterületén egy - a kulturális örökség részét képező - bronzkori tokos baltát kutatott fel és ásott ki, melyet ezután az egyik kereskedelmi internetes oldalon eladásra hirdetett meg.

I. Gábor lakóhelyén a nyomozók egy berozsdásodott hadipuska csövet, puskalőszert, különböző pénzérméket és ezek feltalálásához használt fémdetektort találtak meg és foglaltak le. A rendőrök a férfit előállították és gyanúsítottként hallgatták ki, aki a bűncselekmény elkövetését elismerte. A rendőrség szakértők bevonásával folytatja a további eljárást.

Forrás: police.hu

Medvehagyma-fesztivált rendeznek Orfűn (MTI)

Gasztronómiai különlegességek mellett kulturális programokkal és koncertekkel is várja vendégeit a Medvehagyma Fesztivál, amelyet április második hétvégéjén immár tizenharmadik alkalommal rendeznek meg a Pécshez közeli Orfűn.

Serényi Róbert, az esemény egyik főszervezője a fesztivált beharangozó pénteki pécsi sajtótájékoztatón elmondta, hogy április 9. és 10. között mintegy harminc programmal várják a résztvevőket. A rendezvénysorozat április 9-én ünnepélyes megnyitóval veszi kezdetét a Medvehagyma-szobornál, majd átadják az újonnan épült Orfűi Medvehagyma házat, valamint medvehagymaszobát avatnak a Kemencés Udvarban található Tájházban.

A résztvevők élményvonatra szállva utazást tehetnek a Pécsi-tó körül, szedhetnek a növényből és megkóstolhatják mesterszakácsok medvehagymás ételeit is. Szombaton könnyűzenei koncertek mellett színházi műsorral készül a Pécsi Baptista Gyülekezet és a SonadorGrupo Színtársulat.

Vasárnap egyebek mellett népzenei műsor és táncház is várja a résztvevőket, a fesztivál keretében kézművesek és helyi termelők kínálják portékáikat. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón mintaértékűnek nevezte, hogy a civil kezdeményezésként indult fesztivált az orfűi önkormányzat felkarolta, és hogy azt már a Baranya Megyei Önkormányzat is támogatja.

Nagy Csaba (Fidesz-KDNP), a megyei közgyűlés elnöke kitért arra, hogy a megyei önkormányzat csütörtökön adott be egy 65 millió forintos baranyai fejlesztést előirányzó TDM-pályázatot, amelynek jelentős részéből Orfűt és környékét is fejleszteni kívánják.

A medvehagyma - népies nevén sásihagyma - gyöngyviráglevél-kinézetű, fokhagymára emlékeztető illatú, vadon termő fűszernövény. Bár szinte az egész országban előfordul, a legtöbb a Mecsekben és a Bakonyban terem belőle.

Sós íze miatt a sószegény diétát tartók számára is ajánlják, de fogyasztani a friss, üde zöld leveleit célszerű, mert ha már virágot nevel, az íze élvezhetetlen lesz. Szezonja csak néhány hétig tart, de áprilisban Orfű környékén olyan sok van belőle, hogy fokhagymaillat lengi be a Mecsek kirándulóútjait.

Régészeti szenzáció a tatárjárás idejéből (MTI)

Régészeti szenzációnak számító tatárjárás kori leletanyagot tártak fel a napokban a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai Kiskunmajsa közelében - tájékoztatta az intézmény kultúraközvetítője pénteken az MTI-t.

      Régészek dolgoznak egy tatárjárás kori régészeti lelőhelyen Kiskunmajsa közelében. A Rosta Szabolcs régész-múzeumigazgató (balról) vezetésével feltárt Árpád-kori falu területén, két egykori épületben több mint kétszázötven ezüstpénzre, továbbá gyűrűkre és egyéb ékszerekre bukkantak a régészek, emellett rengeteg összeégett emberi csontmaradvány került elő, főként gyermekeké. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Kriston Vízi József etnográfus közlése szerint a Rosta Szabolcs régész-múzeumigazgató vezetésével, komoly térinformatikai háttérmunka és több hónapos előkészítés után a napokban befejeződött feltáráson kecskeméti, bajai és kiskunhalasi szakemberek végeztek rendkívül értékes leletmentést.

A helyszínen, Kiskunmajsa határában, egy Árpád-kori falu területén korábban két egykori épületben elrejtett kincseket fordított ki az eke. A munka során több mint 250 ezüstpénz, gyűrűk és egyéb ékszerek mellett rengeteg emberi maradvány került elő.

A pénzek többsége IV. Béla magyar király veretei, dénárok és lemezpénzek, vagyis bracteáták, de nagy számban találtak nyugati pénzeket, úgynevezett friesachi dénárokat is, sőt egy angol pennyt is elrejtett egykori tulajdonosa.

Emellett számtalan megégett emberi csontra, zömmel gyermekek maradványaira is bukkantak a szakemberek - tette hozzá Kriston Vízi József, jelezve: a lelőhely minden valószínűség szerint hasonló tragédia színhelye volt, mint a szomszédos Szankon 2010-ben Sz. Wilhelm Gábor kecskeméti régész irányításával feltárt Árpád-kori ház, ahol több tucatnyi férfi, nő és gyermek maradványait hozták felszínre.

Az akkori kiemelkedő kincslelet - aranygyűrűk, aranypárta, hegyikristály és egyéb ezüstértékek - elrejtőire feltehetőleg szintén a tatárok gyújtották rá otthonukat. Az etnográfus hangsúlyozta, hogy nemzeti tragédiáink között még közel nyolc évszázad elteltével is meghatározó helyen tartja számon az 1241-42 évi tatárjárást kollektív emlékezetünk.

Dzsingisz kán örökösei a mongol hadak élén hatalmas pusztítást végeztek IV. Béla Magyarországán. Hazánk felfoghatatlanul nagy károkat szenvedett: a legóvatosabb történészi becslések szerint legalább 10-20 százalékos volt a lakosság pusztulása. Bizonyos vidékek, így az ország közepe évtizedekre kihalt, teljesen lakatlanná vált.

  Zománcozott ládika verete egy tatárjárás kori régészeti lelőhelyen Kiskunmajsa közelében. A 250 ezüstpénz nagy részét IV. Béla magyar király verette, dénárok és lemezpénzek, azaz bracteáták, valamint középkori nyugati ezüstpénzek, úgynevezett friesachi dénárok, de előkerült egy korabeli angol penny is. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Az etnográfus-kultúraközvetítő elmondta: a most előkerült leletegyüttes azért is nagy horderejű, mert a korról eddig kevés hiteles tárgyi emlékkel rendelkezünk.

A Kiskunmajsán feltárt, valamint a nemrégiben a Kecskeméti Katona József Múzeum tulajdonába került szanki aranykincseket egyéb, eddig soha nem látott értékekkel együtt idén ősszel láthatja először a nagyközönség a kecskeméti Cifrapalotában, a múzeum új szerzeményeit bemutató kiállításán.

Dr. Kun Edit kiállítása Szécsényben

 

Vadászkürtös továbbképzés a bárnai vadászházban

Örömteli, hogy reneszánszát éli Magyarországon a vadászkürt: a bajor-osztrák gyökerekkel rendelkező hazai vadászkultúra szerves részét képezi a vadászkürtölés, az utóbbi évek tapasztalatai alapján pedig elmondható, hogy mind többen érdeklődnek iránta.

          Neves szakemberek irányításával nemzetközi vadászkürtös továbbképzés kezdődött a Bárnavad Kft. vadászházában március 13-án: a bentlakásos tanfolyam március 15-ig tart.

          Ami vadászkürtölés hagyományőrzés jellegét illeti, a különféle szignálok felhangzanak a vadgazdálkodással, vadgasztronómiával kapcsolatos, vagy a vadászattal bármiféle összefüggésben lévő rendezvényeken, emelve azok fényét, ünnepélyesebbé téve a külsőségeket.

        Palatinusz Ferenc Budapesten élő kürtművész a továbbképzés első napján.

         Kovács Gábor (jobbra), az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) főmunkatársa a haladó szinten lévő kürtösök munkáját segíti.

          Az ország minden részéből, illetve a Felvidékről is érkeztek vadászkürtösök a rendezvényre, csaknem harmincan.

         Mivel a résztvevők előképzettsége eltérő, a vezető szakemberek külön is foglalkoznak a kürtösökkel, akik közül a legfiatalabb résztvevő a 11 éves Dolányi Zoltán, de akad olyan is, aki már elmúlt hetven. 

         Palatinusz Ferenc a helyszínen elmondta, hogy az egyéni adottságoktól függően, előképzettség nélkül mintegy három hónap alatt juthat el egy átlagos kürtös addig, hogy egy egyszerűbb terítékszignált el tudjon játszani.

          A rendezvény megtartását az OMVK Nógrád Megyei Területi Szervezete és a Bárnavad Kft. támogatta. A vadászkürtösök továbbképzését szakmai előadás is színesítette a nyitónapon.

Kép és szöveg: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek egy vadászt (MTI)

A Tatai Járásbíróság két év, két év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélt pénteken egy vadászt, aki Dunaalmás környékén három kirándulót puskával földre kényszerített, a társaságukban lévő kutyát pedig agyonlőtte. Az ítélet nem jogerős - tájékoztatta a Tatabányai Törvényszék sajtószóvivője az MTI-t 2016. március 11-én.

Szabó Ferenc közölte: a hivatásos vadász 2013 őszén orvvadásznak hitte a kirándulókat, és puskával a kezében a földre fektette, majd, agyonlövéssel fenyegette őket. A vadász több mint tíz percen keresztül kényszerítette erre a sértetteket, közben a hozzájuk túra közben csatlakozott kóbor kutyára pedig kétszer rálőtt, emiatt az állat elpusztult.

A bíróság a vádlottat személyi szabadság korlátozása és állatkínzás miatt ítélte két év, két év próbaidőre felfüggesztett börtönre. Az ítélet nem jogerős, mert a vádlott és védője felmentésért, az ügyész pedig végrehajtandó szabadságvesztés és foglalkozástól eltiltás kiszabásáért fellebbezett.

Ismét vadászati világkiállítást rendez Magyarország 2021-ben (MTI)

Megnyílt Budapesten a 23. FeHoVa (Fegyver, Horgászat, Vadászat) kiállítás, a nemzetközi kiállítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nyitotta meg csütörtökön a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban - írja 2016. 02. 18-án az MTI.

Semjén Zsolt a megnyitón jelentette be, hogy Magyarország 2021-ben ismét vadászati világkiállítást rendez. A kiállításon 12 országból mintegy 260 kiállító van jelen. Semjén Zsolt három olyan területet emelt ki, amellyel szerinte Magyarország újra vadászati nagyhatalom lehet: az új fegyvertörvény életbe léptetését, ami a bürokrácia csökkentésével rendszerváltást hozott a fegyvertartás terén, a teljes konszenzussal elfogadott vadászati törvényt, és az előkészítés alatt álló, 2021-es budapesti vadászati világkiállítás megrendezését.

Hangsúlyozta, hogy egyetlen parlamenti frakció sem szavazott a vadászati törvénnyel szemben. Az új vadászati törvény 20 évre vonatkozik, amit elsősorban a világhírű magyar vadállomány védelme indokol, és forradalmi változásnak nevezte a tájegységek bevezetését is. A magyar vadgazdálkodás minősége ezzel radikálisan javulni fog - tette hozzá.

    Vadászfegyverek a 23. FeHoVa (Fegyver, Horgászat, Vadászat) kiállításon a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban 2016. február 18-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán

 

Jelezte: Magyarország a nemzeti szuverenitás alapján nem tartja indokoltnak, hogy a terrorizmusra hivatkozva szigorításokat vezessenek be a sportlövők és a vadászok fegyvertartása terén. Semjén Zsolt kitért arra is, hogy a magyar vadászati hagyományok megőrzése érdekében visszaállították az agarászatot és az elöltöltős fegyverek használatát. Minden természetes vizet visszajuttattak a magyar horgászok kezébe, és megszűntették az ipari halászatot - mondta.

Tájékoztatása szerint az 1971-es vadászati világkiállítás 50. évfordulóján rendezik meg ismét a világkiállítást 2021-ben, Budapesten, a világkiállítás lebonyolítására hamarosan miniszteri vagy kormánybiztost neveznek ki. Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy a kiállítás a magyar vadgazdálkodás, a vadászok, horgászok, és természetkedvelők ünnepe, és ezeken a területeken az elmúlt 20 év legjelentősebb stratégiai jogszabályalkotása valósult meg.

A magyar vadászati, erdészeti, halgazdálkodási szabályozás iránt számos szomszédos ország érdeklődik - a világszínvonalú magyar szabályozás követendő példa lehet - hangsúlyozta. Kiemelte, több száz beruházás megvalósult a turistaútvonalakon és erdészetekben, köztük erdei vasutak, tanösvények, kerékpárutak és kilátók. Egyúttal figyelmeztetett: a horgászat és halgazdálkodás területén még számos feladat van, a horgászati törvénnyel új korszak kezdődik, fenntartható halgazdálkodás valósul meg.

Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke kiemelte: 2016 január elsejével megszűnt a kereskedelmi célú halászat a magyarországi természetes vizeken, azokat a horgászszervezetek kezelik, 44 ezer hektáron közel 400 vízterület talált régi vagy új gazdára.

Az eljárások folytatása és az adatok tisztítása után további területek kerülnek majd az országos horgász szövetség haszonbérletébe. Közölte: a szövetségnek 28 tagszervezete, ezer egyesülete, és 350 ezer horgász tagja van. Elkészült az egységes állami horgászokmány, a közeljövőben megalkotják a nemzeti halgazdálkodási és horgászturisztikai stratégiát - jelezte.

A vadászati védegylettel együtt dolgoznak a kormorántelepek problémájának megoldásán, tagszervezeteik benyújtották a telepek helyének meghatározásához szükséges térképeket - mondta Szűcs Lajos.

A megnyitón Bernard Lozé, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) elnöke is részt vett, továbbá több magyar és külföldi szakmai szervezet vezető tisztségviselője.

        Horgászathoz használt úszók a 23. FeHoVa (Fegyver, Horgászat, Vadászat) kiállításon a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban 2016. február 18-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Parkoló autókra támad egy elefánt Kínában (MTI)

Vadőrök és rendőrök próbálnak megfékezni Kínában egy elefántot, amely négy nap alatt háromszor is parkoló autókat rongált meg a délnyugati Jünnan tartományban. A rendőrség attól tart, hogy az ormányos nem akar lemondani kialakulóban lévő rossz szokásáról - írja az MTI.

A helyi körökben ismert, a nyilvántartásban Csuszunja (Bambuszrügyfog) néven szereplő állat eddig már több mint 20 autótulajdonosnak keserítette meg az életét, legutóbb február 15-én kilenc járműben hagyta ott a lába és ormánya nyomát. A termetes elefánt sétája közben gond nélkül mozgatott meg, tolt arrébb autókat, okozott horpadást a karosszériájukban, tört szélvédőket, de volt, amelyiknek csak a tükre bánta. Utóbb a közeli autópályára merészkedett, amelynek szélén a turisták szabálytalanul parkolták le autóikat.

A rendőrök igyekeztek menteni, ami menthető, elterelték a forgalmat, az embereket pedig kimenekítették. Csuszunja végül körülbelül 6 óra múlva tért vissza a közeli erődbe. A Hszisuangbanna prefektúrához tartozó természetvédelmi területen található Vad elefántok völgyének látogatói közül senki nem sérült meg.

Az elefántbika a helyi szakemberek szerint valószínűleg érzelmi zaklatottságát igyekezett levezetni és szégyenében vonult félre, amiért a közelmúltban alulmaradt egy nőstény társért vívott küzdelemben. Egy helyi vadőr szerint viszont elképzelhető, hogy a túl sok ember jelenléte bosszantotta fel, mivel a múlt heti tavaszünnep és Valentin-nap alkalmából meglehetősen sokan keresték fel az elefántok természetes élőhelyéül szolgáló völgyet.

Az állatok többnyire a már kitaposott elefántjárásokon vonulnak, de a természetvédelmi területet átszelő autóutat is érintik. Az erdészeti rendészet egy tagja a Hszinhua hírügynökségnek már jelezte, kívánatos lenne, ha egyrészt megnövelnék a parkolók területét, az erdei sétára pedig busszal szállítanák a látogatókat. Kínában mindössze 300 ázsiai elefánt él vadon, a faj fokozottan védett.

Az elefánt bika garázdálkodásáról itt tekinthető meg videó:

https://www.youtube.com/watch?v=9iH-xpZanq0&feature=youtu.be