Medvehagyma-fesztivált rendeznek Orfűn (MTI)

Gasztronómiai különlegességek mellett kulturális programokkal és koncertekkel is várja vendégeit a Medvehagyma Fesztivál, amelyet április második hétvégéjén immár tizenharmadik alkalommal rendeznek meg a Pécshez közeli Orfűn.

Serényi Róbert, az esemény egyik főszervezője a fesztivált beharangozó pénteki pécsi sajtótájékoztatón elmondta, hogy április 9. és 10. között mintegy harminc programmal várják a résztvevőket. A rendezvénysorozat április 9-én ünnepélyes megnyitóval veszi kezdetét a Medvehagyma-szobornál, majd átadják az újonnan épült Orfűi Medvehagyma házat, valamint medvehagymaszobát avatnak a Kemencés Udvarban található Tájházban.

A résztvevők élményvonatra szállva utazást tehetnek a Pécsi-tó körül, szedhetnek a növényből és megkóstolhatják mesterszakácsok medvehagymás ételeit is. Szombaton könnyűzenei koncertek mellett színházi műsorral készül a Pécsi Baptista Gyülekezet és a SonadorGrupo Színtársulat.

Vasárnap egyebek mellett népzenei műsor és táncház is várja a résztvevőket, a fesztivál keretében kézművesek és helyi termelők kínálják portékáikat. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón mintaértékűnek nevezte, hogy a civil kezdeményezésként indult fesztivált az orfűi önkormányzat felkarolta, és hogy azt már a Baranya Megyei Önkormányzat is támogatja.

Nagy Csaba (Fidesz-KDNP), a megyei közgyűlés elnöke kitért arra, hogy a megyei önkormányzat csütörtökön adott be egy 65 millió forintos baranyai fejlesztést előirányzó TDM-pályázatot, amelynek jelentős részéből Orfűt és környékét is fejleszteni kívánják.

A medvehagyma - népies nevén sásihagyma - gyöngyviráglevél-kinézetű, fokhagymára emlékeztető illatú, vadon termő fűszernövény. Bár szinte az egész országban előfordul, a legtöbb a Mecsekben és a Bakonyban terem belőle.

Sós íze miatt a sószegény diétát tartók számára is ajánlják, de fogyasztani a friss, üde zöld leveleit célszerű, mert ha már virágot nevel, az íze élvezhetetlen lesz. Szezonja csak néhány hétig tart, de áprilisban Orfű környékén olyan sok van belőle, hogy fokhagymaillat lengi be a Mecsek kirándulóútjait.

Régészeti szenzáció a tatárjárás idejéből (MTI)

Régészeti szenzációnak számító tatárjárás kori leletanyagot tártak fel a napokban a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai Kiskunmajsa közelében - tájékoztatta az intézmény kultúraközvetítője pénteken az MTI-t.

      Régészek dolgoznak egy tatárjárás kori régészeti lelőhelyen Kiskunmajsa közelében. A Rosta Szabolcs régész-múzeumigazgató (balról) vezetésével feltárt Árpád-kori falu területén, két egykori épületben több mint kétszázötven ezüstpénzre, továbbá gyűrűkre és egyéb ékszerekre bukkantak a régészek, emellett rengeteg összeégett emberi csontmaradvány került elő, főként gyermekeké. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Kriston Vízi József etnográfus közlése szerint a Rosta Szabolcs régész-múzeumigazgató vezetésével, komoly térinformatikai háttérmunka és több hónapos előkészítés után a napokban befejeződött feltáráson kecskeméti, bajai és kiskunhalasi szakemberek végeztek rendkívül értékes leletmentést.

A helyszínen, Kiskunmajsa határában, egy Árpád-kori falu területén korábban két egykori épületben elrejtett kincseket fordított ki az eke. A munka során több mint 250 ezüstpénz, gyűrűk és egyéb ékszerek mellett rengeteg emberi maradvány került elő.

A pénzek többsége IV. Béla magyar király veretei, dénárok és lemezpénzek, vagyis bracteáták, de nagy számban találtak nyugati pénzeket, úgynevezett friesachi dénárokat is, sőt egy angol pennyt is elrejtett egykori tulajdonosa.

Emellett számtalan megégett emberi csontra, zömmel gyermekek maradványaira is bukkantak a szakemberek - tette hozzá Kriston Vízi József, jelezve: a lelőhely minden valószínűség szerint hasonló tragédia színhelye volt, mint a szomszédos Szankon 2010-ben Sz. Wilhelm Gábor kecskeméti régész irányításával feltárt Árpád-kori ház, ahol több tucatnyi férfi, nő és gyermek maradványait hozták felszínre.

Az akkori kiemelkedő kincslelet - aranygyűrűk, aranypárta, hegyikristály és egyéb ezüstértékek - elrejtőire feltehetőleg szintén a tatárok gyújtották rá otthonukat. Az etnográfus hangsúlyozta, hogy nemzeti tragédiáink között még közel nyolc évszázad elteltével is meghatározó helyen tartja számon az 1241-42 évi tatárjárást kollektív emlékezetünk.

Dzsingisz kán örökösei a mongol hadak élén hatalmas pusztítást végeztek IV. Béla Magyarországán. Hazánk felfoghatatlanul nagy károkat szenvedett: a legóvatosabb történészi becslések szerint legalább 10-20 százalékos volt a lakosság pusztulása. Bizonyos vidékek, így az ország közepe évtizedekre kihalt, teljesen lakatlanná vált.

  Zománcozott ládika verete egy tatárjárás kori régészeti lelőhelyen Kiskunmajsa közelében. A 250 ezüstpénz nagy részét IV. Béla magyar király verette, dénárok és lemezpénzek, azaz bracteáták, valamint középkori nyugati ezüstpénzek, úgynevezett friesachi dénárok, de előkerült egy korabeli angol penny is. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Az etnográfus-kultúraközvetítő elmondta: a most előkerült leletegyüttes azért is nagy horderejű, mert a korról eddig kevés hiteles tárgyi emlékkel rendelkezünk.

A Kiskunmajsán feltárt, valamint a nemrégiben a Kecskeméti Katona József Múzeum tulajdonába került szanki aranykincseket egyéb, eddig soha nem látott értékekkel együtt idén ősszel láthatja először a nagyközönség a kecskeméti Cifrapalotában, a múzeum új szerzeményeit bemutató kiállításán.

Dr. Kun Edit kiállítása Szécsényben

 

Vadászkürtös továbbképzés a bárnai vadászházban

Örömteli, hogy reneszánszát éli Magyarországon a vadászkürt: a bajor-osztrák gyökerekkel rendelkező hazai vadászkultúra szerves részét képezi a vadászkürtölés, az utóbbi évek tapasztalatai alapján pedig elmondható, hogy mind többen érdeklődnek iránta.

          Neves szakemberek irányításával nemzetközi vadászkürtös továbbképzés kezdődött a Bárnavad Kft. vadászházában március 13-án: a bentlakásos tanfolyam március 15-ig tart.

          Ami vadászkürtölés hagyományőrzés jellegét illeti, a különféle szignálok felhangzanak a vadgazdálkodással, vadgasztronómiával kapcsolatos, vagy a vadászattal bármiféle összefüggésben lévő rendezvényeken, emelve azok fényét, ünnepélyesebbé téve a külsőségeket.

        Palatinusz Ferenc Budapesten élő kürtművész a továbbképzés első napján.

         Kovács Gábor (jobbra), az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) főmunkatársa a haladó szinten lévő kürtösök munkáját segíti.

          Az ország minden részéből, illetve a Felvidékről is érkeztek vadászkürtösök a rendezvényre, csaknem harmincan.

         Mivel a résztvevők előképzettsége eltérő, a vezető szakemberek külön is foglalkoznak a kürtösökkel, akik közül a legfiatalabb résztvevő a 11 éves Dolányi Zoltán, de akad olyan is, aki már elmúlt hetven. 

         Palatinusz Ferenc a helyszínen elmondta, hogy az egyéni adottságoktól függően, előképzettség nélkül mintegy három hónap alatt juthat el egy átlagos kürtös addig, hogy egy egyszerűbb terítékszignált el tudjon játszani.

          A rendezvény megtartását az OMVK Nógrád Megyei Területi Szervezete és a Bárnavad Kft. támogatta. A vadászkürtösök továbbképzését szakmai előadás is színesítette a nyitónapon.

Kép és szöveg: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek egy vadászt (MTI)

A Tatai Járásbíróság két év, két év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélt pénteken egy vadászt, aki Dunaalmás környékén három kirándulót puskával földre kényszerített, a társaságukban lévő kutyát pedig agyonlőtte. Az ítélet nem jogerős - tájékoztatta a Tatabányai Törvényszék sajtószóvivője az MTI-t 2016. március 11-én.

Szabó Ferenc közölte: a hivatásos vadász 2013 őszén orvvadásznak hitte a kirándulókat, és puskával a kezében a földre fektette, majd, agyonlövéssel fenyegette őket. A vadász több mint tíz percen keresztül kényszerítette erre a sértetteket, közben a hozzájuk túra közben csatlakozott kóbor kutyára pedig kétszer rálőtt, emiatt az állat elpusztult.

A bíróság a vádlottat személyi szabadság korlátozása és állatkínzás miatt ítélte két év, két év próbaidőre felfüggesztett börtönre. Az ítélet nem jogerős, mert a vádlott és védője felmentésért, az ügyész pedig végrehajtandó szabadságvesztés és foglalkozástól eltiltás kiszabásáért fellebbezett.

Ismét vadászati világkiállítást rendez Magyarország 2021-ben (MTI)

Megnyílt Budapesten a 23. FeHoVa (Fegyver, Horgászat, Vadászat) kiállítás, a nemzetközi kiállítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nyitotta meg csütörtökön a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban - írja 2016. 02. 18-án az MTI.

Semjén Zsolt a megnyitón jelentette be, hogy Magyarország 2021-ben ismét vadászati világkiállítást rendez. A kiállításon 12 országból mintegy 260 kiállító van jelen. Semjén Zsolt három olyan területet emelt ki, amellyel szerinte Magyarország újra vadászati nagyhatalom lehet: az új fegyvertörvény életbe léptetését, ami a bürokrácia csökkentésével rendszerváltást hozott a fegyvertartás terén, a teljes konszenzussal elfogadott vadászati törvényt, és az előkészítés alatt álló, 2021-es budapesti vadászati világkiállítás megrendezését.

Hangsúlyozta, hogy egyetlen parlamenti frakció sem szavazott a vadászati törvénnyel szemben. Az új vadászati törvény 20 évre vonatkozik, amit elsősorban a világhírű magyar vadállomány védelme indokol, és forradalmi változásnak nevezte a tájegységek bevezetését is. A magyar vadgazdálkodás minősége ezzel radikálisan javulni fog - tette hozzá.

    Vadászfegyverek a 23. FeHoVa (Fegyver, Horgászat, Vadászat) kiállításon a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban 2016. február 18-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán

 

Jelezte: Magyarország a nemzeti szuverenitás alapján nem tartja indokoltnak, hogy a terrorizmusra hivatkozva szigorításokat vezessenek be a sportlövők és a vadászok fegyvertartása terén. Semjén Zsolt kitért arra is, hogy a magyar vadászati hagyományok megőrzése érdekében visszaállították az agarászatot és az elöltöltős fegyverek használatát. Minden természetes vizet visszajuttattak a magyar horgászok kezébe, és megszűntették az ipari halászatot - mondta.

Tájékoztatása szerint az 1971-es vadászati világkiállítás 50. évfordulóján rendezik meg ismét a világkiállítást 2021-ben, Budapesten, a világkiállítás lebonyolítására hamarosan miniszteri vagy kormánybiztost neveznek ki. Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy a kiállítás a magyar vadgazdálkodás, a vadászok, horgászok, és természetkedvelők ünnepe, és ezeken a területeken az elmúlt 20 év legjelentősebb stratégiai jogszabályalkotása valósult meg.

A magyar vadászati, erdészeti, halgazdálkodási szabályozás iránt számos szomszédos ország érdeklődik - a világszínvonalú magyar szabályozás követendő példa lehet - hangsúlyozta. Kiemelte, több száz beruházás megvalósult a turistaútvonalakon és erdészetekben, köztük erdei vasutak, tanösvények, kerékpárutak és kilátók. Egyúttal figyelmeztetett: a horgászat és halgazdálkodás területén még számos feladat van, a horgászati törvénnyel új korszak kezdődik, fenntartható halgazdálkodás valósul meg.

Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke kiemelte: 2016 január elsejével megszűnt a kereskedelmi célú halászat a magyarországi természetes vizeken, azokat a horgászszervezetek kezelik, 44 ezer hektáron közel 400 vízterület talált régi vagy új gazdára.

Az eljárások folytatása és az adatok tisztítása után további területek kerülnek majd az országos horgász szövetség haszonbérletébe. Közölte: a szövetségnek 28 tagszervezete, ezer egyesülete, és 350 ezer horgász tagja van. Elkészült az egységes állami horgászokmány, a közeljövőben megalkotják a nemzeti halgazdálkodási és horgászturisztikai stratégiát - jelezte.

A vadászati védegylettel együtt dolgoznak a kormorántelepek problémájának megoldásán, tagszervezeteik benyújtották a telepek helyének meghatározásához szükséges térképeket - mondta Szűcs Lajos.

A megnyitón Bernard Lozé, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) elnöke is részt vett, továbbá több magyar és külföldi szakmai szervezet vezető tisztségviselője.

        Horgászathoz használt úszók a 23. FeHoVa (Fegyver, Horgászat, Vadászat) kiállításon a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban 2016. február 18-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Parkoló autókra támad egy elefánt Kínában (MTI)

Vadőrök és rendőrök próbálnak megfékezni Kínában egy elefántot, amely négy nap alatt háromszor is parkoló autókat rongált meg a délnyugati Jünnan tartományban. A rendőrség attól tart, hogy az ormányos nem akar lemondani kialakulóban lévő rossz szokásáról - írja az MTI.

A helyi körökben ismert, a nyilvántartásban Csuszunja (Bambuszrügyfog) néven szereplő állat eddig már több mint 20 autótulajdonosnak keserítette meg az életét, legutóbb február 15-én kilenc járműben hagyta ott a lába és ormánya nyomát. A termetes elefánt sétája közben gond nélkül mozgatott meg, tolt arrébb autókat, okozott horpadást a karosszériájukban, tört szélvédőket, de volt, amelyiknek csak a tükre bánta. Utóbb a közeli autópályára merészkedett, amelynek szélén a turisták szabálytalanul parkolták le autóikat.

A rendőrök igyekeztek menteni, ami menthető, elterelték a forgalmat, az embereket pedig kimenekítették. Csuszunja végül körülbelül 6 óra múlva tért vissza a közeli erődbe. A Hszisuangbanna prefektúrához tartozó természetvédelmi területen található Vad elefántok völgyének látogatói közül senki nem sérült meg.

Az elefántbika a helyi szakemberek szerint valószínűleg érzelmi zaklatottságát igyekezett levezetni és szégyenében vonult félre, amiért a közelmúltban alulmaradt egy nőstény társért vívott küzdelemben. Egy helyi vadőr szerint viszont elképzelhető, hogy a túl sok ember jelenléte bosszantotta fel, mivel a múlt heti tavaszünnep és Valentin-nap alkalmából meglehetősen sokan keresték fel az elefántok természetes élőhelyéül szolgáló völgyet.

Az állatok többnyire a már kitaposott elefántjárásokon vonulnak, de a természetvédelmi területet átszelő autóutat is érintik. Az erdészeti rendészet egy tagja a Hszinhua hírügynökségnek már jelezte, kívánatos lenne, ha egyrészt megnövelnék a parkolók területét, az erdei sétára pedig busszal szállítanák a látogatókat. Kínában mindössze 300 ázsiai elefánt él vadon, a faj fokozottan védett.

Az elefánt bika garázdálkodásáról itt tekinthető meg videó:

https://www.youtube.com/watch?v=9iH-xpZanq0&feature=youtu.be

Gödöllőhöz került a hatvani Vadászati Múzeum (MTI)

A Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. üzemelteti februártól a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumot, amely uniós forrásból, 2014 tavaszán nyitotta meg kapuit a felújított Grassalkovich-kastélyban.

A két intézmény összehangolt működtetése tovább növelheti a bennük lévő múzeumok látogatottságát, egyben új lendületet adhat a hatvani vadászati gyűjtemény fejlesztésének - közölte a Miniszterelnökség sajtóirodája az MTI-vel.

"Azt szeretnénk, ha a 2021-re tervezett Vadászati Világkiállítás fontos helyszíne, egyben az ország egyik leglátogatottabb vidéki múzeuma lenne a hatvani vadászati múzeum. Ehhez nyújthat segítséget az üzemeltetést átvevő, ezen a téren két évtizedes tapasztalattal rendelkező Gödöllői Királyi Kastély" - olvasható a közleményben.

A Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati Múzeum

A két egymáshoz viszonylag közel fekvő, az ország legjelentősebb Grassalkovich-kastélyaiban lévő múzeum a közös üzemeltetésből és látogatószervezésből, az együtt megvalósított pályázatokból és programokból is profitálhat a jövőben - indokolta az eddig a hatvani önkormányzat által működtetett vadászati múzeum átvételét L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára.

Az uniós forrásból, komplex rehabilitáció eredményeként megvalósult hatvani múzeum az ország, a Kárpát-medence és Közép-Európa egyetlen olyan létesítménye, amely a legmodernebb interaktív eszközökkel mutatja be a 21. századi fenntartható vadászathoz kapcsolódó ismereteket.

A 2014 tavaszára felújított Grassalkovich-kastély a vadászati múzeum természettudományos, vadászati, halászati, horgászati és kultúrtörténeti témájú állandó kiállításainak ad otthont. A látogatók a magyar vadászat, vadászmesterség és vadgazdálkodás hagyományait, eredményeit, a vadgazdálkodás természeti hátterét és a Kárpát-medence legfontosabb élőhelyeit és vadfajait, a halászat és a horgászat hagyományait és jelenét ismerhetik meg.

A vadászati múzeum eddig a hatvani önkormányzat által fenntartott, a település kulturális intézményeit összefogó Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum, Integrált Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény részeként működött. A Miniszterelnökség, az önkormányzat és az érintett intézmények egyeztetése után szültetett döntés arról, hogy a múzeum kiválik az integrált városi intézményből és a jövőben a többségi állami tulajdonú társaságként működő Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. üzemelteti tovább.

Szakad a hó Mátrában

Sűrű havazás kezdődött a Mátrában pénteken este, 18.00 óra után. Ahogy a képen is látszik, a kiadós hóból, másfél óra alatt 5 centiméterhullott.

         Reggelre már nem csak a Sípark pályái, hanem a környezet is szép fehér lett.

           A működő sípályán 25-45 cm a hóréteg és este 21 óráig lehet majd szombaton síelni.

          Forrás: Erbeszkorn Tamás, a sípark sajtómunkatársa

Együttműködik a minisztérium és a madártani egyesület (MTI)

A madártani monitorozások adatbázisainak megosztása és a madárgyűrűzés feladatainak működtetése érdekében együttműködési megállapodást kötött a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) - jelentette be a tárca környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára 2016. február 2-án, budapesti sajtótájékoztatóján.

           Széncinege - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

V. Németh Zsolt hozzátette: az együttműködési megállapodás kiterjed az országos madármonitorozási programok, adatbázisok és a Madárgyűrűzési Központ működtetésére; az illegális madárpusztítás elleni közös fellépésre valamint a közép- és magasfeszültségű oszlopsorok felmérése a madárpusztulások megakadályozása érdekében.

Halmos Gergő, a Madártani Egyesület igazgatója elmondta, az együttműködési megállapodás aláírását azért időzítették február 2-ra, mert 1971-ben ezen a napon írták alá a Ramsari Egyezményt, amely a vizes élőhelyek világnapjává nyilvánította ezt a napot.

Tőkés réce - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Az egyezményhez - amely a nemzetközi jelentőségű vízi ökoszisztémák és ezen belül is a vízi madarak élőhelyének megőrzését tűzte ki célul - Magyarország 1979-ben csatlakozott - tette hozzá. V. Németh Zsolt arról is beszámolt, hogy Magyarország 29 vizes élőhelyet, több mint 240 ezer hektárnyi területet jelölt meg a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékében.

Meggyvágó - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Az államtitkár szólt arról is, hogy a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia célkitűzéseivel összhangban a tárca még az év elején egymilliárd forint költségvetésű projektet indít, amely többek között kiterjed majd a magyarországi természetes és természet közeli ökoszisztémák országos szintű feltérképezésére, különös tekintettel a vizes élőhelyekhez kötődő ökoszisztémákra.

Az együttműködési megállapodást a Magyar Természettudományi Múzeumban írták alá, az eseményen jelen volt Korsós László, a múzeum főigazgatója és Dévai György, a Ramsari Egyezmény magyar nemzeti bizottságának elnöke is.

   Citromsármányok - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Dévai György a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, Magyarország területének 35 százaléka, az Alföld területének pedig 60 százaléka tekinthető vizes élőhelynek.