Veszprém megyei vadorzók rendőrkézen (MTI)

Öt gyanúsított ellen indítottak nyomozást a veszprémi rendőrök: összehangolt akcióban fogták el őket - írja a police.hu a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság információjára hivatkozva.

    A Veszprémi Rendőrkapitányság egy 42 és egy 33 éves veszprémi, egy 40 éves és 48 éves hajmáskéri, valamint egy 29 éves pincehelyi lakos ellen folytat nyomozást.

   A 42 éves veszprémi, továbbá a két hajmáskéri lakosok a megalapozott gyanú szerint ez év március 2-át megelőző időszakban Veszprém megye erdőterületein több alkalommal engedély nélkül vadat ejtettek el, tiltott vadászati eszközzel, valamint illegálisan szervezett és tartott lőfegyverrel.

    A vadhús egy részét feléltek, más részét eladták. A 42 éves veszprémi lakos 2017. február 3-án egy veszprémi mezőgazdasági telephelyre a kerítésen átmászva bejutott, onnan három kültéri kamerát lopott el, csaknem 150 ezer forint értékben. A kamerákat egy 29 éves pincehelyi lakosnak adta el.

   A 42 éves férfi 33 éves társával együtt 2016. december 15-e és 22-e között egy Balaton parti élménypark területén található quadról lopott el mintegy 2 millió forint értékű alkatrészt.

  A Veszprém megyei rendőrök összehangolt akció keretében fogták el a 42 éves veszprémi férfit, akit gyanúsítottként hallgattak ki, majd őrizetbe vettek. A nyomozók előterjesztést tettek előzetes letartóztatásának indítványozására, melyet az illetékes bíróság elrendelt.

     A 40 éves hajmáskéri lakosnak - miután a rendőrök elfogták, előállították és gyanúsítottként kihallgatták - az illetékes bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. A 33 éves veszprémi, a 48 éves hajmáskéri és a 29 éves pincehelyi lakosok gyanúsított kihallgatásukat követően szabadlábon védekeznek.

A büntetőeljárás során a nyomozók több mint 10 helyszínen tartottak házkutatást, ahol közel 100 olyan tárgyat foglaltak le – köztük golyós lőfegyvert, lőszert, éjjellátó készüléket, töltényeket, számszeríjat, íjat, nyílat, zsigerelőkést, álcaruhát, vadhúst -, melyeket a gyanúsítottak a bűncselekmények elkövetéséhez használtak, illetve bűncselekményekből származnak.

   A Veszprémi Rendőrkapitányság a gyanúsítottak ellen több rendbeli orvvadászat bűntett, lopás bűntett, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett, orgazdaság bűntett, valamint a 42 éves veszprémi lakossal szemben kábítószer birtoklása vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást.

  A fentiekeől március 3-án a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság színháztermében dr. Ipsits Csaba rendőr ezredes, a Veszprémi Rendőrkapitányság vezetője, Hebling Ernő címzetes rendőr alezredes és Zanati Gyula címzetes rendőr őrnagy számoltak be a média képviselőinek - írja a közlemény.

Hagyományos háziállataink tájvédelmi jelentőségűek (MTI)

A hagyományos, rég honosult állatfajtáink - mint a mangalica is - kiemelt tájvédelmi jelentőséggel bírnak, részét képezik a magyar tájnak, néprajzi hagyományok kötődnek hozzájuk, nemzeti identitásunk részei és Magyarország szimbólumai - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára 2017. február 11-én, a X. Budapesti Mangalica Fesztivál megnyitóján.

            Szép, szőke mangalica portéja - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Nagy István kiemelte: a minisztérium nemcsak a mostani esemény megrendezését támogatta, hanem évek óta együttműködik a fajta megőrzése, és a mangalicatermékek népszerűsítése, piaci pozícióinak erősítése érdekében a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületével.

Az együttműködés kézzel fogható eredménye, hogy míg a közös munka kezdetén a tenyészetek száma 180, a mangalicakocáké 7500 volt, ma már mintegy 250 tenyészet működik az országban, és a kocaállomány megközelíti a 10 ezret - mondta, hozzátéve: évente mintegy 60 ezer hízót állítanak elő az országban, a termelők számára biztos megélhetést jelent a mangalicatartás.

Jelezte: a kormány kiemelt figyelmet fordít a sertéságazat támogatására. Példaként hozta, hogy a 2015-ben indult Több munkahelyet a mezőgazdaságban program keretében a sertéshízó állatjóléti támogatás keretösszegét folyamatosan emelték, és bevezették a koca állatjóléti támogatást.

A szaktárca más programokkal is hozzájárul a magyar termékek népszerűsítéséhez, ilyen a kiváló magyar élelmiszer védjegy és a kiváló minőségű sertéshús (KMS) program.

Tóth Péter, Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete elnöke az MTI-nek elmondta: az FM évente mintegy 100 millió forinttal támogatja az egyesület termékfejlesztő és termékbevezető tevékenységét, a minőségbiztosítási rendszer működtetését, valamint a mangalicatermékek bel- és külföldi piaci megjelenését.

Tájékoztatása szerint a mintegy 60 ezer mangalicahízóból 40 ezret háznál vágnak le, 20 ezret pedig a vágóhidakon. Ez utóbbi mennyiséget legalább 30 ezerre emelnék a tervek szerint. A vágóhidakon levágott hízók 75-80 százalékát exportálják, főként Spanyolországba, jelentős vásárlók még az ázsiai államok - Japán, Szingapúr, Hongkong és Tajvan -, valamint a nyugat-európai országok.

Tavaly megkezdődött a mangalicatermékek bevezetése az Amerikai Egyesült Államokba is. Jelenleg a tenyésztők árbevétele éves szinten 3,6-4,0 milliárd forint, a termékek eladását is hozzászámítva az éves árbevétel 9-10 milliárd forintra tehető. Ebből az exportbevétel 25-30 százalékot tesz ki - mondta Tóth Péter.

A fesztivál résztvevőit üdvözölte Vadzsima Takehiko, a budapesti japán nagykövetség tanácsosa, aki elmondta, hogy a mangalicatermékek annyira népszerűek a távol-keleti szigetországban, hogy már manga is készült a mangalicáról.

Apróvadra orvvadásztak, természetvédelmi területen

Saját készítésű csapdákkal fogott apróvadakat három férfi a Vésztő határában lévő természetvédelmi területen - írja a police.hu a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság információjára hivatkozva.

        Mezei nyulakra, fácánokra vadászott engedély nélkül, saját készítésű csapdákkal három férfi Vésztő határában. A természetvédelmi területre december végén helyeztek ki több olyan eszközt, amivel az állatokat el tudták fogni. A nyulakat és fácánokat egymás között elosztották.

      A Szeghalmi Rendőrkapitányság munkatársai a három vésztői férfit február 2-án előállították és kihallgatták, ellenük orvvadászat és lopás bűncselekmény gyanúja miatt is büntetőeljárás indult.

       Az apróvad elejtéséhez használt eszközöket a nyomozók lefoglalták.

Elütötte a vonat az őzet: aki elvitte, lopásért felel

Ellopott egy elgázolt őzet egy 39 éves nógrádszakáli férfi, akit a rendőrök tetten értek: a Szécsényi Rendőrkapitányság lopás vétség megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a 39 éves L. Cs. ellen - írja a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság információjára hivatkozva a police.hu.

A nyomozás adatai szerint február 9-én délután a Szécsény és Ipolytarnóc között közlekedő vonat elütött egy őzet. Az állat elpusztult, a gyanúsított pedig hazavitte, feldarabolta, és fogyasztásra előkészítette a húsát.

A rendőrök a férfit lakásán tetten érték, a rendőrkapitányságra előállították, ahol gyanúsítottként kihallgatták. Az eltulajdonított vadhúst lefoglalták.

Természetvédelmi célok: források a nemzeti parkoknak (MTI)

Természetvédelmi célú fejlesztésekre 2020-ig 36 milliárd forint európai uniós forrás áll a tíz magyarországi nemzeti park rendelkezésére - mondta a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) igazgatója 2017. február 10-én Pécsett.

Závoczky Szabolcs erről a DDNPI mintegy 170 millió forintból megvalósuló, a mecseki barlangok környezetvédelmi célú átalakításáról és felújításáról tartott sajtótájékoztatón beszélt. Kiemelte: a 36 milliárd forintból mintegy 1,5 milliárdot a DDNPI használhat fel.

E fejlesztések fontos lépésének nevezte az abaligeti és tettyei mésztufa barlangban folyó átalakításokat, amelynek során korszerűsítik a két barlang világításrendszerét. A jelenlegi eszközöket energiatakarékosabb, kisebb hőkibocsátású és mérsékeltebb fényszennyezést okozó LED-es világítótestekre cserélik.

A tettyei mésztufa barlang a térség természeti és várostörténeti emlékeit bemutató kiállítását teljesen megújítják - ismertette az igazgató. Hozzátette: a barlangot várhatóan május második felében nyitják meg újra a látogatók előtt.

A munkálatok miatt jelenleg szintén nem látogatható abaligeti barlangban a patakot, a barlang levegőjét, élővilágát valamint a kőzetek mozgását figyelő monitoringrendszer épül ki. Mindkét helyszínen végeznek majd kőzetmegerősítési munkákat is.

Závoczky Szabolcs kitért arra is, hogy a projekt keretében a nyugat-mecseki karszt mintegy kétszáz különböző nagyságú és méretű barlangjából - főként a denevérek élőhelyének védelmében - a legveszélyeztetettebb képződményeket lezárják. Jelezte azt is, hogy a lezárt barlangokat nemzeti parki engedéllyel lehet majd látogatni.

Az MTI-hez eljuttatott tájékoztató szerint a Villányi-hegység területén található más kisebb barlangokat is bezárnak baleset-megelőzési és élőhelymegőrzési céllal a projekt keretében, valamint bezárják a Szársomlyón az egykori bauxitbányászatból megmaradt tárókat, járatokat is.

A mintegy 100 ezer hektár védett terület - köztük a Gemenc, Béda-Karapancsa és a barcsi ősborókás - természetvédelmi kezelését végző nemzeti park területén több mint kétszázötven barlang található. Az abaligeti barlang több mint 51 ezer, a tettyei mésztufa barlang pedig több mint 10 ezer látogatót vonz évente.

Hurokkal fogták a gímbikákat

A tornaszentjakabi erdőben kihelyezett hurokkal fogtak el több szarvasbikát azok a szini férfiak, akik végül rendőrkézre kerültek - írja 2017. február 10-i közleményében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság.

         Lakossági bejelentésre az Edelényi Rendőrkapitányság bódvaszilasi őrsének munkatársai azonosították, majd elfogták azokat a férfiakat, akik február 8-a előtt Tornaszentjakab külterületén, Saskúton legalább húsz dróthurkot helyeztek el.

         Négy szarvasbikát fogtak meg így, az állatok tetemeit a helyszínen hagyták, de az agancsokat elvitték.

     A rendőrség orvvadászat bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást Sz. Csaba 36 éves és V. elemér 25 éves szini lakosakkal szemben.

Új irányítási rendszer a magyar vadgazdálkodásban (MTI)

Új irányítási rendszert, a tájegységi fővadászi intézményrendszert hozták létre az új vadászati törvény alapján annak érdekében, hogy a magyar vadgazdálkodás világszínvonalú legyen - mondta a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára február 9-én Budapesten egy szakmai tanácskozáson, a FeHoVa-n.

                  Kan - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Bitay Márton a Vadgazdálkodás időszerű kérdései című konferencián emlékeztetett: a tavaly elfogadott új vadászati törvény alapján a jövőben a magyar vadgazdálkodási, vadászati tevékenység feletti szakmai felügyeletben a vadászati hatóság mellett a tájegységi fővadászok is részt vesznek.

       Dámtehén - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A tájegységi fővadászi intézményrendszer a szaktárca hivatali szerkezetébe tagozódott be. A tájegységi vadgazdálkodás teremti meg annak az alapját, hogy Magyarországon az egyes földrajzi tájak adottságainak megfelelő vadgazdálkodás folyjon, és a 2021-ben megtartandó budapesti vadászati világkiállításra érkező látogatóknak valóban világszínvonalú vadgazdálkodást lehessen bemutatni - mondta Bitay Márton, aki szerint ehhez - ha szükséges - a fővadászoknak a konfrontációt is fel kell vállalniuk a most még kedvezőtlen gyakorlat jobbá tétele érdekében.

                                          Bika - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke aláhúzta: az új vadászati törvény hatályba lépése után a földtulajdonosok nagy része döntött a képviselet formájáról; megtörténtek az esetlegesen szükségesnek tartott határmódosítások is a vadászterületeken, emellett a vadászati jog gyakorlásának és hasznosításának feltételrendszeréről is határoztak. Mindez azért volt fontos, mert március 1-jén kezdődik az új 20 éves vadászati periódus, ami lehetővé teszi a hosszú távú vadgazdálkodás feltételeinek megteremtését.

          Őzgida - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A NAK elnöke szerint a tájegységi vadgazdálkodás tovább javítja majd a magyar vadgazdálkodás színvonalát, ami várhatóan pozíciójavulást jelent majd a piacon a "vendégvadászokért folytatott küzdelemben".

A NAK elnöke a további jogalkotási feladatokról szólva megjegyezte: várhatóan az erdőtörvény még az idén az Országgyűlés elé kerül.

         Jerke - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke a vadgazdálkodás szempontjából fontosnak nevezte a Vadgazdálkodási Alap létrehozását. Ez többletforrást jelent majd, amit pályázati úton lehet elnyerni. A pénz odaítélésében a kamara országos és megyei szervezetei is részt vesznek, azt pedig, hogy milyen célra lehet a forrásokat fordítani, az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége határozza meg minden évben a tervek szerint. A források felhasználását szigorúan ellenőrzik majd - közölte az elnök.

Látogatórekord a Budakeszi Vadasparkban (MTI)

Több mint 164 ezres rekord látogatószámmal zárta az elmúlt évet a Budakeszi Vadaspark - írja az MTI. Az intézményben 2016-ban szinte egyetlen hétvége sem telt el kiemelt program, tematikus szakvezetés vagy látványetetés, különböző, kisebb-nagyobb állatokat bemutató előadás nélkül, de nagy hangsúlyt helyeztek az interaktív foglalkozásokra és a környezetvédelmi oktatásokra is - olvasható a park közleményében.

             Simogató a Budakeszi Vadasparkban - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Tavaly kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a vadasparki funkciókon túl vonzó családi kikapcsolódást nyújtó ökoturisztikai központ legyen a park, tematikus előadásaikkal és fejlesztéseikkel pedig hozzájáruljon a környezetvédelem és a kulturális ismeretek terjesztéséhez, a környezet és az állatvilág iránti felelősségteljes magatartás kialakításához.

       Farkas a fa mögött - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A szakvezetésekre az előző évhez képest csaknem 25 százalékkal több óvodai és általános iskolai csoport jelentkezett, míg a 2016-ra meghirdetett Erdei Iskolai szolgáltatást 561 diák és kisiskolás vette igénybe.

           Gímborjú - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A nyári és őszi napközis táborokban 204 gyerek vett részt. Mindezeken túl 2016-ban különleges szarvasok is érkeztek a vadasparkba, őstulok borjak és öt vadmalac született, új fafajleíró táblákat helyeztek ki, de megújult a vadaspark madárrészlege, elindult a kuvikvédelmi program, illetve az év ökoturisztikai létesítményei között is díjazták a kertet.

Pályázat az erdők környezetvédelmére (MTI)

A kötelezettségeken túlmutató erdő-környezetvédelmi tevékenységek folytatására írtak ki pályázatot magánjogi erdőgazdálkodóknak, a támogatás keretösszege 6,61 milliárd forint - közölte a Miniszterelnökség 2017. január 12-én az MTI-vel.

A közlemény szerint a pályázati felhívás célja a tudatos erdő-környezetvédelmi gazdálkodás elterjesztése, illetve egyes területeken az erdőtípus, a gazdálkodási mód megváltoztatása. A pályázók a kötelezettségeken túlmutató szálaló erdőgazdálkodásra (a ritkítás speciális módja), erdőállományok ápolására, valamint természetkímélő anyagmozgatásra nyerhetnek támogatást. A kérelmeket 2017. február 16. és 2019. február 15. között lehet benyújtani.

Az első értékelési szakasz 2017. március 17-ig tart. A pályázati felhívás a www.szechenyi2020.hu oldalon tekinthető meg.

Kitekintő - Felfedezték a legnagyobb trópusi tőzeglápot (MTI)

A világ legnagyobb, trópusokon fekvő tőzeglápját fedezték fel kutatók az afrikai Kongói-medencében. A brit-kongói kutatócsoport öt éve bukkant a mocsarakra, azóta feltérképezték azokat, műholdas méréseket végeztek, elemezték a tőzeg összetételét.

A Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban ismertették eredményeiket, amelyek szerint a terület 145 500 négyzetkilométer kiterjedésű, nagyobb Angliánál. A mocsarak mintegy 30 milliárd tonna olyan szenet tárolhatnak, amelynek létezéséről korábban nem tudtak a szakemberek - adta hírül a The Guardian című brit napilap online kiadása.

A kutatás megmutatta, hogy a tőzeg kolosszális területű térséget fed be, tizenhatszor nagyobbat a korábbi becsléseknél. Ez a legnagyobb tőzeglápkomplexum, amelyet valaha a trópusokon találtak - idézte a brit lap Simon Lewist, a Leedsi Egyetem professzorát, a kutatás egyik vezetőjét.

"Találtunk 30 milliárd tonna szenet is, amelyről senki nem tudott. A tőzeg az egész Kongói-medencének csupán négy százalékát teszi ki, de ugyanannyi szenet tárol a föld alatt, mint amennyit a föld fölötti fák raktároznak a terület többi 96 százalékán" - magyarázta a professzor.

"Ezek a tőzeglápok tárolják a világ trópusi tőzeglápjaiban lévő szén 30 százalékát, ami megegyezik az Egyesült Államok mintegy 20 évnyi fosszilis üzemanyag-kibocsátásával" - tette hozzá.

A növényi eredetű tőzeg a részben szárazföldi humuszképződés terméke. Leginkább hűvösebb környezetben található, mint például Oroszország, Európa vagy Kanada északi része. A nem kiszáradt tőzeglápok elnyelik a szenet, kivonják azt a légkörből a növények növekedése révén. A tőzeg további lebomlását megakadályozza az erősen nedves, vizes környezet. Ha a tőzegláp kiszárad, folytatódik a lebomlás, és szén-dioxidot bocsát a légkörbe.

A tőzeglápok csak akkor lehetnek a klímaváltozás elleni harc forrásai, ha érintetlenek, ezért elsődleges fontosságú, hogy ezeknek a páratlan széntartalmú területeknek az érintetlenségét megőrizzük. Eredményeink azt mutatják, hogy a szén mintegy 11 ezer éve halmozódik fel a Kongói-medencében - hangsúlyozta Lewis professzor.

- Ha ezt a tőzeglápkomplexumot megsemmisítenénk, több milliárd tonna szén-dioxid kerülne a légkörbe - fűzte hozzá.

A tanulmány szerint a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Kongói Köztársaság a világ második és harmadik legfontosabb országa a trópusi tőzegszén nagyságát illetően. Az első Indonézia, ahol Borneó, Szumátra és Új-Guinea szigetén hatalmas tőzeglápok húzódnak. Az elmúlt évtizedekben azonban az ottani tőzeglápok területe 94 ezer négyzetkilométerrel zsugorodott főként erdőtüzek és a mezőgazdaság számára történt lecsapolás miatt.