Magyar vidrák erősítik a holland állományt (MTI)

Magyarországi egyedekkel erősítik a megfogyatkozott, sérülékeny vidrapopulációt Hollandiában, ahova a közelmúltban öt vidrát szállítottak a Somogy Természetvédelmi Szervezet és a hollandiai ARK Natuur alapítvány együttműködéseként - írja az MTI.

        Vidra - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A Petesmalmi Vidraparkban a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársainak segítségével befogott állatok közül Rozit, Pannát, Bencét és Marcit már szabadon is engedték, egy idősebb nőstény, Dana az Európai Veszélyeztetett Fajok Védelmi Programjához csatlakozó Gaia Állatkertbe került tenyésztésre - mondta Tömösváry Tibor, a Somogy Természetvédelmi Szervezet elnöke az MTI-nek.

Kitért rá: az ARK Natuur azután kereste meg a Petesmalomban sérült, elárvult vidrák gondozásával, nevelésével, a természetbe való visszaengedésével is foglalkozó magyar szervezetet, hogy a holland kormány engedélyezte huszonöt külföldi vidra behozatalát 2020-ig az ottani elszigetelt állomány "frissítésére". A mostani az első eset, hogy Magyarországról azért vittek vidrákat külföldre, hogy szabadon engedjék azokat - jegyezte meg Tömösváry Tibor.

Hozzátette: erre a magyarországi vidrapopuláció stabilitása, jó genetikája adott lehetőséget. A természetvédelmi szervezet elnöke a vidrák szabadon engedésének nehézségeit érzékeltetve elmondta: a meggyógyított, felnevelt példányok kifutóban történő további tartása indokolatlan, ugyanakkor a már területet birtokló és a visszaengedett vidrák között küzdelem alakulhat ki. Magyarországon a lehetséges élőhelyeket vidrák népesítik be, emiatt a szabadon engedés nálunk kockázatos - jelezte.

A somogyfajszi székhelyű Somogy Természetvédelmi Szervezet eredetileg a rétisasok védelmére jött létre, tevékenysége később a feketególyák és a vidrák megóvására, gondozására is kiterjedt. A szervezet 1998-ban hozta létre az évente több ezer látogatót fogadó vidraparkját, és 800 hektárnyi saját területen hagyományos gazdálkodást folytat, őrizve a természeti, kulturális értékeket.

Állatkertek éjszakája tucatnyi intézményben (MTI)

Az ország 11 településén összesen 12 állatkert várja az érdeklődőket szakvezetéssel, látványetetéssel és interaktív programokkal az V. Állatkertek éjszakáján augusztus 26-án - írja az MTI.

Az Állatkertek éjszakáján a Budakeszi Vadaspark, a Fővárosi Állat- és Növénykert és a budapesti Tropicarium, a debreceni Nagyerdei Kultúrpark Állat- és Növénykert, a győri Xantus János Állatkert, a Jászberényi Állat- és Növénykert, a Kecskeméti Vadaskert, a Miskolci Állatkert és Kultúrpark, a Pécsi Állatkert a Zsolnay Kulturális Negyeddel közösen, a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum, a Szegedi Vadaspark, valamint a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark kínál programokat - közölték a szervezők az MTI-vel.

      Dámok és muflonok a Budakeszi Vadasparkban - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A Budakeszi Vadasparkban például óránként induló szakvezetéseken adnak bepillantást a vadaspark titkos éjszakai életébe, a Tropicariumban éjszakai látványetetésekre invitálják az érdeklődőket. A Fővárosi Állat- és Növénykertben lesz éjszakai fóka-show, murénaetetés, kígyósimogatás, mérgeskígyó-kezelési bemutató és majomparádé is.

A győri Xantus János Állatkertben 22 óráig várják a látogatókat egyebek mellett látványetetésekkel, a Jászberényi Állat- és Növénykertben állatkerti relikviákat és "nemszeretem állatok" bemutatóját, a Szegedi Vadasparkban borjúfókák esti tornáját, törpe vízilovak és foltos hiénák esti etetését tekintheti meg a közönség.

A Kecskeméti Vadaskertben állatsimogató és madárbemutató, a Miskolci Állatkert és Kultúrparkban interaktív látványetetések is színesítik az éjszakai programokat. A Pécsi Állatkertben többek között az év emlőséhez kapcsolódó kézműves programmal és "nemszeretem állatok" simogatójával, a Zsolnay Kulturális Negyedben állatsimogatóval, a Planetáriumban az Állatok égen és földön című előadással készülnek.

A Tisza-tavi Ökocentrum Magyarország vízi és vízparti állat- és növényvilága mellett ezen az estén trópusi "vendégeket" is bemutat, míg az éjszakai "Holdfénytúrán" az akváriumok világában merülhetnek el az érdeklődők idegenvezetéssel. A belépti díjak helyszínenként eltérőek, de azokon a településeken, ahol több bemutatóhely is működik egymás közelében, kombinált jegyek is válthatók. Ilyen a Budakeszi Vadaspark, a Tropicarium, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert, ahová a mindhárom helyszínre érvényes jegy felnőtteknek 3500 forint, gyermekeknek 2400 forint lesz.

Aki az este nem tudja mindhárom helyszínt felkeresni, a jegyeket a Tropicariumban és a Budakeszi Vadasparkban másnap és harmadnap is felhasználhatja. Az intézményenkénti részletes programkínálatot az egyes állatkertek saját honlapjukon teszik közzé.

Fegyvereket, lőszert és vadhúst foglaltak le (MTI)

Engedély nélkül tartott lőfegyvereket, több tucat lőszert, több kilogramm tisztázatlan eredetű vadhúst és trófeákat találtak a rendőrök Makkoshotykán egy családi házban és melléképületeiben - közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense az MTI-vel.

Szabó Csilla tájékoztatása szerint a rendőrök büntetőeljárás keretén belül vizsgálják a hús, a trófeák, valamint a lőszerek, fegyverek eredetét, beszerzésének körülményeit. Elmondta: lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást.

Kuvaszok és kuvasztartók első világtalálkozója (MTI)

Első alkalommal szervezi meg augusztus 12. és 15. között a kuvaszok és kuvaszosok világtalálkozóját a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület (MKFE) a Hortobágyon - írja 2016. augusztus 6-án az MTI.

A pénteki megnyitót szombaton szakmai nap követi, amelyen a magyarországi egyesület bemutatkozása mellett a fajtát érintő kérdésekről, a fajta jövőjéről, hasznosításáról tartanak előadásokat külföldi szakemberek - fejtette ki Pischoff Ferenc, az MKFE elnöke az MTI-nek.

Kiemelte: a rendezvényre tizenegy országból érkeznek résztvevők, Németországtól és Svédországtól kezdve Erdélyen, Szerbián, Szlovákián, Svájcon és Brazílián át egészen Kanadáig. Mint mondta, a találkozó kiemelt célja a magyarországi és külföldi szervezetek közti kapcsolatépítés, tapasztalatcsere és együttműködés kialakítása. A rendezvény azonban mindezek mellett arra is alkalmat ad, hogy a különböző országok képviselői megoszthassák egymással tapasztalataikat a tenyésztéshez kapcsolódó feladatokról, problémákról vagy az olyan kérdésekről, hogy milyen helye lehet a kuvasznak ma Nyugat-Európában.

"Ezek a pásztorkutyák gyakorlatilag elvesztették a munkaterületüket, hiszen nagyon kis hányaduk teljesít szolgálatot ma eredeti környezetében. Helyettesíteni kell tehát azt a feladatot, amit őseink évszázadokkal ezelőtt adtak nekik, amire kitenyésztették őket" - emelte ki az elnök.

Hangsúlyozta, hogy a kultúrkörnyezetben élő pásztorkutyák eredeti "munkáját" ki lehet váltani, de mindenképp szükséges biztosítani számukra azt a mozgást, azokat a feladatokat, amelyekre ők az évszázadok alatt szocializálva lettek. A szakmai program után vasárnap klubkiállításra kerül sor, amelynek keretében a győztes kutya és gazdája a világkupát viheti majd haza.

A bírók külön körökben bírálják a kanokat és a szukákat, a tenyészszemlén pedig a kutyák külleme mellett vizsgálják viselkedésüket és alaptermészetüket is. A versenyre már több mint 70 kuvaszt neveztek, ami jelentősnek számít - tette hozzá az elnök. Pischoff Ferenc elmondta, hogy az utóbbi időben felfutóban van a kuvasz népszerűsége. Míg néhány éve 100-150 példányt törzskönyveztek, addig mostanában már évi 250 körül van az újonnan regisztrált kuvaszok száma.

Hozzátette, hogy ez csak a hivatalosan bejelentett egyedek száma, a tényleges állomány ennél nagyobb. Az MKFE elnöke kedvezőnek nevezte a fajta helyzetét, mint mondta, a kuvasz kezd egyre népszerűbb lenni nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. Az elmúlt két évben Svédországból és Norvégiából is érdeklődnek a kuvasz iránt, emellett Németországban, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban régebb óta sok példány él.

Pischoff Ferenc érdekességként megemlítette, hogy nemrégiben Ausztráliába is került egy magyar kuvasz. Egy ottani tenyésztő szeretné a fajtát meghonosítani és eredeti feladatkörében, pásztorkutyaként használni. Hozzátette: a kuvasz más fajtákkal összevetve kiemelkedően jó munkakutya, de sok más területen, például terápiás állatként is bevethető.

A kuvasz a különösen védendő kilenc magyar ebfajta egyike. Rajta kívül a komondor, a puli, a pumi, a mudi, az erdélyi kopó, a rövid szőrű magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla és a magyar agár tartozik ebbe a körbe, ezen fajták tenyésztése maradt állami felügyelet mellett az Országgyűlés márciusi döntése értelmében.

Hiúzokat telepítettek vissza régi élőhelyükre (MTI)

Három hiúzt engedtek szabadon a németországi Rajna-Pfalz tartományban, ahol évszázadok óta kihaltnak számít a faj. Kaja, Luba és Lucky, a három nagymacska szabadon engedése után szinte azonnal eltűnt az erdő fái között. A két hímet és egy nőstényt a Natur und Umwelt Rheinland-Pflanz alapítvány szakértői Szlovákiából vitték a területre, hogy a következő években utódokról gondoskodjanak - írja a Focus.de német lap.

A következő hat évben összesen húsz állat érkezik a területre a Kárpátokból és Svájcból. Ha minden jól megy és a hiúzok párosodnak, az az ökológiai rendszerre is hatással lesz. A nagyjából juhászkutya-méretű macskaféle étlapján elsősorban kis méretű vadak szerepelnek. "Régiónkban valószínűleg az őzek teszik ki zsákmányuk 90 százalékát. A hiúzok gondoskodnak arról, hogy a gyengébb állatok ne szaporodjanak" - mondta Jochen Krebühl, az alapítvány vezetője.

A Nabu természetvédelmi szervezet szerint Németországban mindössze hetven hiúz él. A Harz-hegység legutóbbi vadtelepítési projektje már 14 éves. Ulrike Höfken, Rajna-Pfalz környezetvédelmi minisztere szerint az embereknek nem kell tartaniuk a nagyon félénk ragadozóktól.

A hiúz igen érzékeny állat, az újszülöttek ötven százalékuk már a születéskor elpusztul, az életben maradottak fele pedig nem éli túl fiatal éveit. A tartomány erdei nem csak azért alkalmasak a hiúzok újratelepítésére, mert zsákmányállatokban gazdagok.

Fontos vándorösvények is kialakulhatnak itt, amelyek a szomszédos Franciaországba vezetnek. Ezeknek az útvonalaknak a feltérképezésére az állatok nyakörvet kapnak, amely GPS-helymeghatározó segítségével képet ad mozgásukról. Az adatokat szakértők elemzik.

Vadgazda mérnöki mesterképzés Csíkszeredában (MTI)

A térség igényeire reagálva ősztől vadgazda mérnöki mesterképzést indít Csíkszeredában a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) - közölte 2016. augusztus 4-én a Székelyhon.ro hírportál.

A levelező mesterképzést négy félévesre tervezik, így azok is el tudják végezni, akiknek nem lenne idejük nappali tagozatra járni. A 25 államilag támogatott és tíz költségtérítéses helyre olyan jelentkezőket várnak, akik agrárium, környezettudományok, biológiai tudományok egyetemi diplomával rendelkeznek.

A kezdeményezők azért tartják szükségesnek a vadgazda mérnöki mesterképzés meghonosítását a Székelyföldön, mert mindennapos problémává vált a nagyvadak - elsősorban az elszaporodott, ám szűkülő életterű medve - megjelenése a településeken, ez folyamatos konfliktust eredményez.

"A vadgazda feladata, hogy egy nagyon szigorú európai uniós ajánlást, ami a nagyvadak védelmét írja elő, valamilyen módon a lakosság érdekeivel össze tudja hangolni. Ezt viszont tanulni kell, ez egy szakma, és jelen pillanatban Romániában ilyen képzésben nem lehet részesülni" - idézte Magyar Ferencet, a Szent István Egyetem stratégiai és koordinációs főigazgatóját a Székelyhon.ro.

Az MTI telefonos megkeresésére, hogy miképpen fogják a székelyföldi mesterizők honosítani a magyarországi oklevelet, ha ez a Romániában nem létezik, Magyar Ferenc kifejtette: vadgazda mérnöki alapképzés létezik románul, csak mesteri nem, és két EU tagállam viszonylatában ma már formalitásnak számít, hogy a bukaresti ekvivalencia-bizottság honosítsa a gödöllői egyetem által kibocsátandó oklevelet.

A főigazgató szerint erdőbirtokosságok, közbirtokosságok, vadgazdálkodással, vadászattal, turizmussal foglalkozó szervezetek tarthatnak igényt azokra a szakemberekre, akik elvégzik a vadgazda mérnöki szakon fognak a Székelyföldön mesterizni.

Hozzátette: a gödöllői agártudományi egyetem volt az első a magyarországi felsőoktatási intézetek közül, amely 1991-től kezdődően Erdélyben is indított képzéseket. Az eltelt negyed évszázad során csaknem 1500 erdélyi hallgató szerzett oklevelet a Szent István Egyetemen, amelyeknek a honosításával semmiféle probléma nem volt - hangsúlyozta a SZIE stratégiai és koordinációs főigazgatója.

Kitekintő - Illegális elefántvadászat Afrikában (MTI)

A jelek szerint csökken az illegális elefántvadászat mértéke Afrikában, ugyanakkor az orvvadászat továbbra is fenyegetést jelent az értékes agyaruk miatt leölt ormányosokra - derült ki a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezmény (CITES) titkársága által közzétett adatokból - írja 2016. július 28-án az MTI.

A CITES egyik illetékes programja szerint az orvvadászat mértéke 2006-ban kezdett növekedni Afrikában és 2011-ben érte el csúcspontját. A mutatók ugyan csökkenő tendenciát mutatnak, de 2003 és 2015 között még mindig több mint 14 ezer afrikai ormányost pusztítottak el a vadorzók. Az elefántagyar törvénytelen kereskedelme 2012-ben és 2013-ban tetőzött, 2014-re kiegyenlítődött. (SIC.)

A szakemberek szerint Afrika egészét nézve vannak pozitívumok, de regionális szinten élesek a különbségek. Afrika déli részén továbbra is a legalacsonyabb az orvvadászat mértéke. Ez az egyetlen régió, ahol a megfigyelések kezdete óta az illegálisan elejtett állatok száma nem haladta meg a természetesen elhullottakét. A térségben lévő mozambiki Niassa Rezervátumban azonban továbbra is magas az illegális vadászat mértéke, a Dél-afrikai Köztársaságban lévő Kruger Nemzeti Parkban pedig "aggasztó magaslatokba" szökött a legyilkolt ormányosok száma.

Kelet-Afrikában immár zsinórban negyedik éve csökken az orvvadászat mértéke. A helyzet a kontinens középső és nyugati részén a legsúlyosabb, ahol az illegálisan leölt elefántok száma jóval meghaladja a természetesen elpusztultakét. A CITES főtitkára, John Scanlon szerint a kedvező adatok az összefogás és az erős politikai támogatás erejét mutatják.

Az amerikai Vadvédelmi Társaság (WCS) munkatársa, Susan Lieberman szerint azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az orvvadászat mértékének csökkenése néhány esetben azzal függ össze, hogy az egyes populációk annyira megfogyatkoztak, hogy a vadorzók nehezebben bukkannak rá az állatokra.

Az elefántok jövője lesz az egyik fő témája a Washingtoni Egyezményhez csatlakozott országok szeptember végi, johannesburgi találkozójának, ahol Namíbia és Zimbabwe is javasolni fogja, hogy engedélyezzék számára az - 1989 óta tiltott - elefántcsont-kereskedelmet, amely érvelésük szerint segítene fellendíteni a természetvédelmi erőfeszítéseiket.

Elkészült a nemzeti erdőstratégia tervezete (MTI)

Elkészült a 2016-2030 közötti időszakra vonatkozó nemzeti erdőstratégia tervezete a Földművelésügyi Minisztériumban (FM), az állami és magánerdőkre vonatkozó tervezetet július elején tette közzé a szaktárca a kormany.hu honlapon - írja az MTI 2016. július 11-én.

Az FM az erdészeti politikáért felelős kormányzati szervezetként a korábbi stratégiai dokumentumok alapján készítette el a tervezetet. A célkitűzés olyan stratégia megalkotása volt, amely az erdő sokrétű funkciói közötti megfelelő egyensúly megteremtését szolgálja.

A tervezet megfogalmazza az aktuális feladatokat, kihívásokat - így például a klímaváltozás, a természetvédelemi területek kezelése, az energiafüggőség - és azokra megoldási lehetőségeket vázol fel. Emellett a gazdálkodás és az erdei ökoszisztémák dinamikus folyamatainak összehangolása, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások megvalósítása is a kiemelt feladatok közé tartozik.

A tervezet bemutatja a szakpolitikai területeken elérendő rövid- és középtávú célokat, egyúttal keresi és megadja az erdővédelemmel és az erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdésekre a válaszokat.

Ennek alapján az erdőket társadalmi jelentőségüknek, természetvédelmi szerepüknek és környezetgazdálkodási súlyuknak megfelelően kell a következő évtizedekben kezelni. A tervezet szerint figyelembe kell venni, hogy az erdő életközösség, gazdasági és természetvédelmi alapokra épülő rendszer, ami nemcsak az élet sokszínűségét őrzi, de olyan szolgáltatásokat is nyújt, amelyek értéke felbecsülhetetlen és ennek megfelelően jellemzően nem piacosítható.

Mindezt alapul véve az erdő mint élettér és alapvető társadalmi-gazdasági érték védelmében, az erdőgazdálkodási kezelési módszerek hatékonyságának fejlesztése érdekében a folyamatosság fenntartása mellett készült el a tervezet.

A tervezet megfogalmazása alapján a nemzeti prioritások és a piaci hatások mellett globális szinten az erdőgazdálkodásra az energia-, a klíma- és vidékfejlesztési politika, a természetvédelem, és a vízgazdálkodás gyakorolja a legjelentősebb hatást. Az uniós tagállamok, így Magyarország erdőgazdálkodása számára is meghatározó jelentőségű az EU szakpolitikai és jogi keretrendszere. A magyar erdészetpolitikai törekvéseket ennek a meglehetősen bonyolult külső feltételrendszernek a figyelembe vételével lehet és kell kialakítani és folyamatosan aktualizálni - közölte a tárca.

Ennek alapján a tervezet fő céljai között szerepel többek között az erdőborítottság megtartása és növelése, az erdők védelmi szerepének erősítése, az erdők klímavédelmi szerepének előtérbe helyezése, a magánerdő-gazdálkodás, valamint a magyarországi fafeldolgozó-ipar fejlesztése, erősítése, a vidéki munkaerő megtartása és a munkahelyteremtés, a turizmus fejlesztése és fenntartása, az erdő- és vadgazdálkodás harmonizálása, az oktatási és a kutatási tevékenységek fejlesztése, illetve az ágazati kommunikáció erősítése.

A tervezet lényeges eleme a fafeldolgozó ipar működésének optimalizálása. Az elképzelések szerint az erdők egyéb funkcióinak sérülése nélkül növelni kell az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar gazdasági versenyképességét. A stratégia tervezete foglalkozik a fa ipari célú felhasználásával, szem előtt tartva a globális környezetvédelmi és iparfejlesztési, energetikai feladatokat is, mint például a légköri szénmegkötés és a tárolás elősegítése.

További fontos feladatot jelent a nem fa termékek fenntartható hasznosítási lehetőségeinek feltárása, illetve az eddig alacsony szinten hasznosított úgynevezett erdei melléktermékek fenntartható hasznosításának fejlesztése - fejtette ki a szaktárca.

A minisztérium közölte, a tervezet közigazgatási egyeztetése folyik, a minisztériumok közötti egyeztetéskor koncepciója módosulhat.

Isztambul - Ősmagyar szófejtő

Törökországi nagyváros a Boszporusz két oldalán, Európa és Ázsia határán. A világ hetedik legnépesebb városa. Krisztus előtt 664-ben Büzantion néven görög telepesek alapították, Krisztus után 330-tól hivatalosan Új Róma lett volna, de a kereszténységet államvallássá tevő Nagy Konstantin császár tiszteletére Konstantinápolynak hívták. A IV. század végétől a Nyugat-Római Birodalom központja. Az oszmán törökök 1453-ban elfoglalták, ezután birodalmuk székhelye volt, Isztambul néven. A főváros 1923-ban került át a modern Törökország központi részén fekvő Ankarába. Nevének eredetéről számos zavaros fejtegetés született már, holott ez is magyar!

Az úgy volt, hogy Béla király, harmadik e néven Szent István trónusán, fiatal korában a konstantinápolyi császári udvarban nevelkedett. (Akkor persze még nem volt király.) Egész kis magyar kolónia alakult ki a palotája körül, merthogy sok vitéz, nemes ember, kereskedő megfordult arrafelé, ha tehették, fel is keresték Béla urat, kiváltképp’ a magyar ünnepek idején.

Béla úr az idő tájt bizánci trónörökös, I. Mánuel császár fogadott fia, kijelölt utódja volt, az uralkodó rajta tartotta a szemét, nem csak külön testőrséget rendelt mellé, hanem bölcs tanítókat is, akik minden lépését ügyelték.

Még új nevet is adtak neki, Alexiosz lett a bizánci keresztségben, mert a szép, régi magyar neveket ez a görög nyelvű népség sehogyan sem tudja kiejteni.

Egyszer úgy esett, hogy augusztus havának huszadik napján az egyik ilyen, tanítónak, krónikásnak, kémkedőnek, írnoknak szerződtetett, fehér hajú és szakállú görög bölcs felkereste Béla úr palotáját. Látta, hogy nagy mulatozás folyik, már a testőrség is holtrészeg, miközben a legjobb borok és pecsenyék, halak és gyümölcsök alatt roskadozik az asztal. Még csak kora este volt, de a hangulat már jól megemelkedett…

A görög bölcs nem akarta megzavarni a barátaival borozgató trónörököst, ezért egyik – valamennyire még józan – vendéget kezdte faggatni, hogy mit is ünnepelnek?

– Ma van az Istvánok névnapja! – magyarázta a magyar katona. – Első nagy királyunk után minálunk sok fiúgyermeket keresztelnek Istvánnak!

– István? Az mi lehet? – morfondírozott hangosan a görög bölcs.

– Ti úgy mondjátok, Sztéfanosz.

– Aztán ilyenkor leisszátok magatokat?

– Egyszer van egy évben István buli! – kortyolt nagyot a kupájából a vitéz.

– Úgy… Hogy is mondtad? István? Buli? – kotorta elő a görög bölcs a zsebéből a viasztábláját, amit mindig, mindenhová magával hordott.

– Istvanbuli… véste fel görög betűkkel. Azután mi mást is tehetett volna, egész éjjel együtt evett-ivott a vendégsereggel.

Már kivilágosodott, amikor virágos jókedvvel, bár kicsit dülöngélve hazaindult. Nem lakott messze, az Aranyszarv-öböl mellett, a mályvaszínű toronynál volt a lakása. Közben az is eszébe jutott: még jó, hogy megvirradt, mert pár napja az utolsó gyertyája is csonkig égett, így viszont természetes fénynél tehet bejegyzést az előző napról.

Otthon kiterített maga elé egy ív papirost az asztalra, fogta a lúdtollat és előkotorta a viasztáblát a zsebéből, csakhogy az megolvadt, amikor éjszaka leült a gyertyatartó mellé, már nem lehetett elolvasni, amit felvésett. Kénytelen volt az emlékezetére hagyatkozni.

„Ejnye, hogy is mondják a magyarok Sztefanoszt? Meg az ünnepét?” – ráncolta a homlokát, de még abból sem kapott ihletet, hogy kinézett a boltíves ablakon az ébredező Konstantinápolyra. Egészen elfeketedett az orcája a nagy gondolkodástól, meg persze az átlumpolt éjszaka miatt sem mutatott különösebben jó színt.

– Isztvanbuli! – motyogta hirtelen elmosolyodva, hogy azért csak működik még a memóriája.

Sietett a munkával, de azért mindent leírt, amire emlékezett. Később aztán, amikor már Béla úr hazakerült Magyarországra királynak, a bölcsek iratai, a róla készült összes feljegyzés, mind bekerült a konstantinápolyi levéltárba, békében porosodni.

Majd’ háromszáz esztendőkkel később azonban az ottománok elfoglalták a gazdag Bizáncot, dúlták, rabolták, égették, öldösték az embereket, prédálták a vagyonukat, de végül csak belefáradtak. Akkor a szultánjuk, Mohamed dívánt tartott, összehívta az ilyen-olyan pasáit, hogy akkor most már találjanak valami új nevet a városnak.

Éppen akkor égették a levéltári anyagokat, merthogy a török az iratokat nem becsülte semmire, a szél pedig befújt egy darabka, égett szélű papírt a tanácsterembe. Akadt a török uraságok között, aki értette a görögös betűvetést, az gyorsan kiolvasta, hogy valami Isztanbuli, vagy mifene van arra ráírva.

Úgy vélték: Allah küldte az égi jelet, gyorsan el is nevezték a várost Isztanbulnak, rajta is maradt a mai napig, bár jobbára már Isztambulnak írják és ejtik. Csak a név magyar eredete merült feledésbe…

Bronzkori baltát ásott ki és árult

Lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés és lopás bűntett megalapozott gyanúja miatt indított eljárást I. Gábor nagylóci lakos ellen a Szécsényi Rendőrkapitányság - írja 2016. május 27-i közleményében a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság.

A tájékoztatás szerint a 25 éves férfi ez év májusában Nagylóc külterületén egy - a kulturális örökség részét képező - bronzkori tokos baltát kutatott fel és ásott ki, melyet ezután az egyik kereskedelmi internetes oldalon eladásra hirdetett meg.

I. Gábor lakóhelyén a nyomozók egy berozsdásodott hadipuska csövet, puskalőszert, különböző pénzérméket és ezek feltalálásához használt fémdetektort találtak meg és foglaltak le. A rendőrök a férfit előállították és gyanúsítottként hallgatták ki, aki a bűncselekmény elkövetését elismerte. A rendőrség szakértők bevonásával folytatja a további eljárást.

Forrás: police.hu