Dióhéj Kiadói Kft.

Csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Bükki Nemzeti Parkot a Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (IDA - International Dark-Sky Association) - közölte az MTI-vel a nemzeti park oktatási referense.

          A hosszú expozíciós idővel készült képen a Tejút látszik a Bükk-fennsík felett Répáshuta közelében - MTI Fotó: Komka Péter

Novák Richárd hozzátette, hogy a cím birtokosaként a parkigazgatóság szabályozza a területén a jövőben létesíthető világítóberendezések típusát és fényáramát a természetes éjszakai környezet megóvása érdekében. Garantálja továbbá a természetes, sötét égbolt és éjszakai környezet megóvását és elősegíti az éjszakai állatfajok életének zavartalanságát. Feladata még észlelőhelyet és a szabadidő eltöltésére alkalmas pontokat kijelölni a műkedvelő és a hivatásos csillagászok számára, ahonnan a természetes éjszakai égbolt zavartalanul megfigyelhető.

A Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség független szervezetként felállított, szigorú szempontrendszere szerint világszerte kizárólag olyan területeken hozható létre csillagoségbolt-park, amelyek állami tulajdonban vannak és természetvédelmi oltalmat élveznek, illetve az égbolt minősége - az égitestek láthatósága - megfelel az előírásoknak.

További kritérium, hogy a látogatók számára nyitott legyen a terület és a cím birtokosai az égbolt látnivalóit folyamatosan bemutassák a nagyközönségnek. A települések növekedésével és a létesítmények bővülésével egyre növekszik a szükségtelen mértékű fénykibocsátás.

Számos állatfaj van a természetben - például rovarok, kétéltűek, madarak, denevérek -, amelyeket zavar a mesterséges fény, s ezzel nemcsak az ő létük kerül veszélybe, hanem az egész ökoszisztéma károsodik - fejtette ki Novák Richárd.

Mindezeken túl a csillagos égbolt látványát mint az emberiség kulturális örökségének részét is fontos megóvnunk a jövő nemzedékei számára - vélekedett, hozzátéve, hogy a bükki csillagoségbolt-parkban a jövőben nem lehetnek a fényszennyezés növekedésével járó fejlesztések, és a meglévő lámpatesteket is fokozatosan fényszennyezés-mentesre cserélik.

Magyarországon a Zselic és a Hortobágy után harmadikként érdemelte ki a címet a Bükki Nemzeti Park.

A poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum egymilliomodik látogatóját köszöntötték pénteken; a vendégszám az elmúlt években folyamatosan nőtt, tavaly több mint 209 ezer ember járt ott - közölte az ötéves létesítményt üzemeltető Tisza-tavi Ökocentrum Nonprofit Közhasznú Kft. közleményben az MTI-t.

A közlemény szerint Poroszló Község Önkormányzata további fejlesztéseket tervez és forrásokra pályázik egy több mint 900 négyzetméteres, új akváriumrendszer megépítésére és bemutatókra a főépület melletti zöld területen. Az új beruházás értéke mintegy 750 millió forint.

A 2012-ben mintegy 2,2 milliárd forintos beruházással, több mint 1,9 milliárd forintos európai uniós támogatással elkészült központot a poroszlói önkormányzat száz százalékos tulajdonában álló Tisza-tavi Ökocentrum Nonprofit Közhasznú Kft. üzemelteti. A beruházás megvalósításához az önerőt kötvénykibocsátással a község önkormányzata biztosította.

Az üzemeltető társasággal szembeni elvárás volt az európai uniós támogatással megvalósított projektben foglalt mutatószámok teljesítése. Ezek között kiemelt helyen szerepelt a létesítményt felkereső látogatók száma: az elvárás szerint a fenntartási időszak tíz évének valamelyikében a vendégszámnak el kell érnie a 200 ezret.

Az ökocentrum a 127 négyzetkilométeres Tisza-tó, a Tisza-völgye és Magyarország őshonos vízi élővilágát mutatja be. Európa legnagyobb, mintegy egymillió literes édesvízű akváriumrendszerén kívül kiállítótermek, 3D-s mozi és kilátó is helyet kapott a 2600 négyzetméter hasznos alapterületű épületben, amely egy mintegy 10 hektáros, szabadidőpark közepén található.

Maradandó károsodást okozó, veszélyes, agresszíven terjeszkedő, Ázsiából származó gyomnövényt távolítottak el Bács-Kiskun megyében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) munkatársai - közölte szerdán a szervezet kommunikációs menedzsere az MTI-vel.

Kiss Mónika tájékoztatása szerint a Szosznovszkij-medvetalp (Heracleum sosnowskyi) több példányát Kiskőrös és Kecel között, nehezen megközelíthető helyen, egy csatorna partján fedezték fel.

A szakemberek a növény beazonosítását követően a szükséges óvintézkedések megtétele mellett, teljes testet védő vegyvédelmi ruhában végezték el erdészeti szárzúzó gép segítségével a veszélyes gyomok eltávolítását.

A munkát irányító Vajda Zoltán, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője szerint a területet mostantól kiemelten figyelik, mivel a Szosznovszkij-medvetalp rendkívül szívós, így kiirtása minden valószínűség szerint további beavatkozásokat: újabb szárzúzást és vegyszeres kezelést igényel majd.

A Szosznovszkij-medvetalpra a zellerfélék családjába tartozó, ernyős virágzatú, évelő, több méteresre növő özönnövény. Hatalmas mennyiségben tartalmaz furokumarint, amely a bőrre kerülve erősen fényérzékennyé teszi azt.

Ha az érintett bőrfelületet UV-sugárzás éri, kipirosodik, viszketni kezd, és 24-48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta. Orvosi kezelés nélkül maradandó károsodást okozhat.

A Kaukázus vidékén és Közép-Ázsiában őshonos, hazánkba Kárpátaljáról kerülhettek be magjai a Tisza-menti területekre az 1980-as években. Magyarországon szórványos előfordulása ismert csak, 2014-ben Gergelyiugornyán találtak több példányt.

Ahol felbukkan, azonnal meg kell kezdeni a kiirtását. Mélyre nyúló karógyökereiről képes újrahajtani, magjai évekig csíraképesek maradnak a talajban - közölte Vajda Zoltán.

Jelezte: évről-évre hatalmas feladatot jelent a nemzeti parkoknak az invazív, agresszíven terjedő, idegenhonos növények visszaszorítása. A Szosznovszkij-medvetalp és rokona, a kaukázusi medvetalp ráadásul nem csak természetvédelmi problémát jelentenek, hanem az emberre is veszélyesek.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben bárki az említett gyomok bármelyikét véli felfedezni valahol, belterület esetén értesítse az érintett önkormányzatot, külterület esetén pedig az illetékes kormányhivatalt.

Orvvadászat megalapozott gyanúja miatt indult eljárás két férfi ellen a Bátonyterenyei Rendőrkapitányságon - írja 2017. június 8-i közleményében a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság.

Videó: https://www.youtube.com/watch?v=vzaE7Lb8-jI

A Bátonyterenyei Rendőrkapitányság orvvadászat bűntett megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást Cs. Róbert 43 éves bátonyterenyei és B. Zoltán 41 éves mátraverebélyi lakos ellen.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a gyanúsítottak 2017. június 4-én 21 óra 30 perc körül, valamint ezt megelőzően több alkalommal is a 43 éves férfi bátonyterenyei családi háza udvaráról engedély nélküli vadászatot folytatott.

     A két férfi az udvar hátsó részén egy leskunyhót épített, attól 20 méterre egy szórót hoztak létre, hogy oda a vad bejárjon.

A megalapozott gyanú szerint 2017. június 4-én este a 41 éves mátraverebélyi férfi nyílpuskával megsebzett egy vadkant, majd az elpusztult vadat megkeresték és a házba vitték, ahol kizsigerelték, majd a húst egymás között szétosztották.

A két férfit a rendőrök a rendőrkapitányságra előállították és gyanúsítottként hallgatták ki. A nyomozók a két férfi lakásán és azokhoz tartozó mellékhelyiségekben megtartott házkutatáson feltehetőleg lőfegyvereket, hangtompítót, számszeríjat, trófeákat, vadhúst találtak meg és foglaltak le.

         A Bátonyterenyei Rendőrkapitányság szakértők bevonásával folytatja az eljárást, egyben vizsgálja, hogy a gyanúsítottak más bűncselekmények elkövetésével összefüggésbe hozhatóak-e.

A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság fotói

Afrikai sertéspestisben (ASP) elhullott vaddisznótetemet találtak a hét elején a beregszászi járási Beregújfalu határában, a betegség kórokozóját egy kijevi állatorvosi laboratóriumban azonosították - adták hírül 2017. június 1-jén kárpátaljai hírportálok.

A jelentések szerint az elpusztult vaddisznót a beregújfalui vadgazdaság etetője mellett fedezték fel hétfőn. A tetemből vett mintát az ukrán főváros állatorvosi laboratóriumába küldték vizsgálatra, ahol kimutatták benne az ASP vírusát.

Az állattetemet elégették, a gazdaságban és a környéken állategészségügyi zárlatot vezettek be. A közeli településeken elrendelték a sertésállomány vizsgálatát. Fél éven belül másodízben bukkant fel az ASP Kárpátalján, mindkét esetben a magyar-ukrán határ közelében. Január elején Nagyszőlősön, egy szállodakomplexum gazdaságában hullott el több vaddisznó ASP-ben.

Feloldották a madárinfluenza miatti korlátozásokat Magyarországon - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) 2017. május 31-én az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a belföldi és az unióba irányuló baromfiszállítások zavartalanul folyhatnak országszerte, miután az állategészségügyi hatóság május 24-én feloldotta a madárinfluenza miatt elrendelt utolsó, Bács-Kiskun megyei korlátozást.

Az országos főállatorvos május 29-i határozata alapján megszűnt a baromfik zárt tartásának kötelezettsége is, azonban a zártan etetés és itatás a jövőben is kötelező - hívta fel figyelmet az FM.

Magyarország a mentes státust a nemzetközi szabályozás értelmében augusztus 24-én nyeri vissza. Így a jelenleg teljes importtilalmat alkalmazó harmadik országokba leghamarabb ekkor indulhatnak újra a szállítmányok. Annak érdekében, hogy ez mihamarabb megtörténhessen, az állategészségügyi hatóság folyamatosan tájékoztatja és tárgyal ezen országok hatóságaival - közölték.

Tavaly november 3. és ez év április 21. között a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma 240 baromfiállományban mutatta ki a magas fertőzési képességű madárinfluenza H5N8 törzsének jelenlétét. A betegség Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy és Veszprém megyei állományokat érintett.

Összesen 2,66 millió baromfit ártalmatlanítottak. A legnagyobb baromfiállomány-sűrűségű területen, Bács-Kiskun megyében, megelőző állat-leölésekre is sor került, mintegy 600 000 baromfit öltek le. A baromfiállományok mellett 200 vadmadárban - 16 megye 50 településén -, valamint 10 fogságban tartott madárban - 5 tartási helyen - mutatta ki a madárinfluenza vírusát a Nébih - tartalmazza a közlemény.

Kerreg, kurrog, karicsol,
Ümmög, brekeg, kuruttyol.
Vijjog, huhog, kuvikol,
Csipog, pirreg, kakukkol.

Korrog, károg, kakatol,
Zümmög, dong, búg, zsinatol.
Sivít, sápog, kelepel,
Csörög, harsog, ciripel.

Pittypalattyol, csiripel,
Flótáz, kvákog, csivitel.
Rigófüttyös május táján,
Mindet hallod vizek partján!

Andrásfalvi-Faragó Zoltán, 2017. május 31.

 Nemrég olvastam el a dobfeneki Farkas Ottó író, újságíró kitűnő könyvét, ami a "Vándorúton - Bagolyvártól a Baranta-völgyig" címet viseli és az épp' egy tucat medvesaljai falu történetét, legendáit, meséit, nevezetességeit, híres embereit mutatja be. (Szándékaim szerint írok még a kötetről bővebben is. A szezrő a losonci fotókiállításomon ajándékozott meg egy dedikált példánnyal.)

Különösen nagy örömmel készültem ezért a május végi hőlégballonozásra, amit - gyermeknapi meglepetésként kaptam a feleségemtől... Azt tartja, hogy kettőt szült, plusz ott vagyok én harmadiknak.

Két okból készültem izgalommal: egyrészt sosem próbáltam a hőlégballonozást, másrészt eddig még csak a Medves-fennsík délkeleti pereméről gyönyörködhettem felülről az alatta elterülő táj, Nógrád és Gömör határvidékének szépségében. Most végre volt remény arra, hogy a másik irányból is megláthatom e gyönyörű vidéket. Méghozzá a magasból!

A lényeg: fél négykor keltünk, induláskor madárdaltól zengett a ház környéke. Sajnos az autóban már nem hallottuk. Egyházasbástig út közben csak egy szarvastehenet láttunk. Legutóbbi, erre vezető utunkon egy hatalmas, barkás agancsú bika ugrott át előttünk az úton. A lényeg, hogy szokásunktól eltérően az ötre megbeszélt találkozó előtt tíz perccel már a helyszínen voltunk.

           Találkozási hely kora reggel, vagy inkább hajnalban, öt órakor az egyházasbásti Pogányvár panzió előtt. Innen indultak a hőlégballonosok, hogy felszálljanak utasaikkal. Egyházasbást egyébként egy (csak, hogy alliteráljon az a sok "egy") hosszabb tartózkodást is megérne, itt van például Ladóczki Vilmos tájmúzeuma is.  - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       A szélirány ellenőrzése egy szélnek eresztett léggömbbel. Öt perc múlva is a fejünk felett volt, bár már alig lehetett látni. Ez azt jelezte, hogy teljes szélcsend van... - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Azért volt persze felszállás, az egyházasbásti focipályáról indultak a hőlégballonok. A képen az előkészületek. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        A légi jármű alkatrészeinek szétpakolása   - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Előbb levegővel fújják fel a ballont - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Működik a gázpalack is - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Kezd formája lenni a ballonnak - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Most már fújhatjuk! A gázláng felmelegíti a ballonban a levegőt, ami így kitágul és lényegesen könnyebb, mint a környezetében található. E törvényszerűség emeli a magasba a ballont. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Nemsokára be lehet szállni a kosárba - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Beszállás után, a ballon belülről - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Néhány fújásnyi forró levegő a ballon belsejébe a gázláng segítségével, aztán egyszer csak emelkedni kezdünk... Nem is lassan! Egyházasbást háztetőivel egy pillanat alatt szintbe kerültünk. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Azután nemsokára felülről láttuk már a templomtornyot is - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      A magasból a focipályán a felfújás váró ballonok - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Különböző készültségi fokozatok - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Ekkor már vagy háromszáz méter magasan voltunk - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       A szomszéd ballon, a háttérben Medveshidegkút - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Egyházasbáston az útelágazásban álló kis kápolna a magasból. Egy pontról egészen jól ráláttunk. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Egyházasbást - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Kilátás - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Balra Tajti temploma - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Sorra szállnak fel a hőlégballonok Egyházasbástról - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Medvesaljai táj, ballonárnyékkal - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Együtt repültünk egy darabig; szél híján nem túl messzire - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Medveshidegkút odafentről - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

     Tajti, a háttérben balra a Szilváskő, jobbra a Medves-fennsík délkeleti része, alatta a Vecseklői-oldal, jobbra Vecseklő település - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Tajti község egy része, a háttérben a Szilváskő - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Árnyak és minták a szántóföldön - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Tajti, víztározó a Gortva-patakon, a háttérben a Medves-fennsík - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Felszállás után - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

     A szomszéd hőlégballon, a háttérben Tajti, jobbra a víztározó és Vecseklő néhány háza - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Medveshidegkút, a háttérben a párába vesző Cered - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Gabona-tengeri sziget - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       A tajti víztározó, a kép bal sarkában a kilátótorony - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Tajti és a tó, jobbra Vecseklő néhány háza - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Szomszédok - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Vecseklő község - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Kanyarok, egyenesek, párhuzamosok, meg a smaragdszínű "Gabona-tenger" egyik szigete - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Vaddisznók a vetésben. Úgy élhetnek ott szó szerint, mint disznó a vetésben... A hőlégballon megriasztotta őket, elmenekültek a következő pillanatban - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Az őzbak is menekülőre fogta - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       A leszállás céljára kinézett hely: a földút a gabonatábla szélén! - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Tajti, a kilátó a dombtetőn. Repülés után felmentünk rá. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Tajti római katolikus temploma - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

     A Szent Korona alakú ballon - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       A Vecseklői-patak mellett meghagyták a növényzetet - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

     A Szent Korona az égbolton, a kárpát-medencei magyarság összetartozásának gyönyörű jelképe - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Nem ijedtünk meg a saját árnyékunktól! - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Szigetek - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Vecseklő és a tajti víztározó - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Földetérés után. Szélcsend volt, nem jutottunk messzire. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Kihalás fenyegeti a világ legkisebb cetfaját, a kaliforniai disznódelfint - derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) MTI-nek 2017. május 16-án küldött közleményéből. A WWF frissen publikált elemzése szerint a tenger pandájának is nevezett cetfajból (Phocoena sinus) napjainkra körülbelül 30 példány maradt fenn, ezek kizárólag Mexikó partjainál, a Kaliforniai-öbölben élnek.

A vaquitának is nevezett, mindössze egy-másfél méteresre megnövő, nagyjából 40 kilogrammos delfinek fennmaradásáért a szervezet azonnali, kollektív fellépést sürget. A WWF szerint a mexikói, az amerikai és a kínai kormány együttes, összehangolt cselekvésére van szükség a világ legveszélyeztetettebb tengeri emlősének megóvásáért.

A kaliforniai disznódelfineket leginkább az egyenes vonalban kifeszített, úgynevezett kopoltyúhálók használata fenyegeti. Bár két évre betiltották Mexikóban a használatukat, az ideiglenes tilalmat május végén feloldják. A kopoltyúhálós halászat 2011 és 2016 között a vaquitapopuláció 90 százalékos csökkenését okozta.

"Nincs még 60 éve, hogy felfedeztük a kaliforniai disznódelfint, de az emberek már most a kihalás szélére sodorták. Rendkívül alacsony egyedszámuk azt mutatja, hogy a faj és élőhelye megmentésére tett erőfeszítéseink kevésnek bizonyultak. Ha nem teszünk azonnali, határozott lépéseket, örökre elveszíthetjük a vaquitát" - mondta Jorge Rickards, a WWF Mexikó igazgatója.

A WWF felszólította a mexikói kormányt, hogy állandó jelleggel tiltsa meg a kopoltyúhálók használatát és távolítson el minden elszabadult hálódarabot, hogy a delfinek ne akadhassanak bele, valamint készítsen átfogó stratégiát arra, hogy milyen alternatív felszerelésekkel láthatják el a halászokat.

A faj megmentéséért Leonardo DiCaprio Oscar-díjas színész, a WWF amerikai kuratóriumi tagja is kiállt, aki közösségi portálokon buzdítja az embereket arra, hogy a WWF oldalán át kérjék a mexikói elnököt a Kaliforniai-öböl megmentésére és a helyi halászok támogatására.

Enrique Pena Nieto a Twitteren válaszolt a filmsztárnak: "Köszönöm Leonardo DiCapriónak és a WWF-nek, hogy segítenek felhívni a figyelmet a vaquiták helyzetére. Mexikó mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a faj kihalását. A mexikói haditengerészet járőrhajói nagy erőkkel felügyelik a disznódelfin élőhelyét, a védett zóna nagyságát az eredeti háromszorosára növeltük".

A disznódelfin úgynevezett járulékos fogásnak, vagyis nem szándékos zsákmánynak számít: populációjának csökkenését az okozza, hogy a területen élő másik, szintén súlyosan veszélyeztetett fajra, a totoaba halra halásznak, a kis delfin pedig beleakad a kivetett hálókba. A totoaba úszóhólyagjának sokan gyógyhatást tulajdonítanak, így - főként Kínában - rendkívül nagy rá a kereslet.

A WWF arra szólítja fel az Egyesült Államokat és Kínát, hogy működjenek együtt Mexikóval a totoaba halból készült termékek illegális kereskedelmének megfékezéséért.

        - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán