Jubilál a Bükki Nemzeti Park (MTI)

Az erdők óvásáról, a természet védelmének fontosságáról, az emberek felelősségéről beszélt Áder János a lillafüredi Palotaszállóban csütörtökön a Bükki Nemzeti Park megalakulásának negyvenedik évfordulója alkalmából megtartott ünnepségen - írja 2017. március 30-án az MTI.

A köztársasági elnök egyebek mellett arról szólt, hogy a természet nemcsak erőforrás és a gazdálkodás terepe, hanem nemzeti kincs. Mint mondta: az embernek jobban látnia kell tettei következményeit, alázatosabban kell viszonyulnia környezetéhez, és végérvényesen le kell számolnia azzal, hogy joga és lehetősége van a természettől számolatlanul elvennie annak javait.

Emlékeztetett arra, hogy annak idején az ember megjelenésével a természet időszámítása megváltozott, a "modern ember" visszafordíthatatlan károkat okoz a természetben, ám ha időben ráébred tettei súlyára, történhet másként is.

         Áder János köztársasági elnök (balra) és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a lillafüredi vízesésnél a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság alapításának 40 éves évfordulója alkalmából tett látogatásukon 2017. március 30-án - MTI Fotó: Vajda János

Negyven év éppen elég lehet arra, hogy megmentsünk valamit abból, ami veszni látszik, annak a szemléletnek, amely a Bükki Nemzeti Parkban megvalósult, a magyar erdők őskorában kell keresni az eredetét.

Utalt arra, hogy az első erdőtörvényt 1879-ben alkották, ez sok vonatkozásban határozottan a magánerdők fölé helyezte a közérdeket, kimondta, hogy az erdő mindenkor maradjon nemzeti vagyon, bárki legyen is ezen természeti érték tulajdonosa. Az ilyen területek gazdája közös értékeket gondoz, ezért köteles a közösség és a jövő szempontjait is érvényesíteni.

Áder János azt is mondta: trianoni diktárum után új és fájdalmas helyzettel kellett megbirkózni, az ország elvesztette erdőterületének 85 százalékát, a kevesebb erdővel való gazdálkodás és a természeti értékek védelme óriási feladattá vált.

Hozzátette: 1935-ben egy újabb erdő és természetvédelmi törvényt fogadott el az akkori parlament, ez egyebek mellett fajokat, lelőhelyeket, területeket óvott és védett, és ennek érdekében már az állami kisajátításokat is lehetővé tette. "A természettel való együttélésünk lényege éppen az, hogy semmi sem létezhet a maga valójában a másik nélkül, a földtani, a növény- és állattani, a kultúrtörténeti értékek szorosan kapcsolódnak egymáshoz" - szögezte le a köztársasági elnök, aki felsorolta a Bükk számos látványosságát, természeti kincseit, állat- és növényfaját.

Ez valamennyiünk közös öröksége, "amelyeket jó gazdaként kell továbbadnunk az utánunk jövőknek" - hangoztatta Áder János, és boldog születésnapot kívánt a Bükki Nemzeti Parknak.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter először bükki személyes élményeit osztotta meg az ünneplőkkel. Kiemelte, hogy az Európai Táj Egyezmény céljainak megvalósítását szolgálja a tíz évre szóló nemzeti tájstratégia, amely a minisztérium koordinálásával, több ágazat együttműködésével készült el, és márciusban fogadta el a kormány.

Hangsúlyozta: kiemelt szándék és cél, hogy a táj védelme, kezelése, tervezése társadalmilag elfogadott közügy legyen, "közös felelőség Magyarország zöldjének védelme."

A Bükki Nemzeti Park az ország harmadik nemzeti parkjaként alakult meg, ugyanakkor az első volt, amely hegyvidéki, erdős területet foglalt magába. Mai területe meghaladja a 43 ezer hektárt.

A park rendeltetését a védetté nyilvánító határozat így fogalmazza meg: védje a bükki középhegységi táj jellegzetes és változatos arculatát, kedvező természeti tulajdonságait, és őrizze meg jelentős természeti értékeit, a különböző sziklaalakzatokat, barlangokat, töbröket, forrásokat és vízfolyásokat, a kárpáti flóraelemekben gazdag hegyi réteket, legelőket, a jellegzetes és ritka erdő- és állománytípusokat, a természetes növénytársulásokat, valamint a védett állatfajokat.

Vádemelési javaslat a gödöllői orvvadászok ügyében

Orvvadászat bűntett és lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott eljárást a Gödöllői Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán S. István 42 éves és Cs. Ferenc 40 éves gödöllői lakosok ellen - írja közleményében a police.hu.

A két férfi 2015 októberétől kezdődően több alkalommal vadászott engedély nélkül – illegálisan tartott fegyverekkel – Gödöllő területén úgy, hogy a vadakat etetéssel az általuk kiválasztott területre szoktatták. A lelőtt állatokat ezt követően értékesítés céljából feldolgozták.

A gyanúsítottakat a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Felderítő Osztályának munkatársai 2016. március 11-én az éjszakai órákban érték tetten és vonták intézkedés alá egy gödöllői erdőben. A 40 éves férfit a helyszínen elfogták, azonban a 42 éves S. István a helyszínről elmenekült. Őt néhány órával később a lakásán fogták el a Terrorelhárítási Központ műveleti egységének munkatársai.

A két férfit a Gödöllői Rendőrkapitányságra állították elő, ahol – őrizetbe vételük mellett - gyanúsítottként hallgatták ki őket. A lakásaikon megtartott házkutatás során több, engedély nélkül tartott fegyvert, lőszereket, fagyasztott vadhúst, távcsöveket és lámpákat foglaltak le a rendőrök.

A bűncselekménnyel összefüggésben a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki K. György 60 éves gödöllői lakost is. A férfit - elfogását megelőzően - telefonon hívta fel S. István és megkérte arra, hogy a nála tárolt agancsokat és engedély nélkül tartott fegyverét a rendőrök kiérkezése előtt rejtse el.

K. György ekkor egy hátizsákot átdobott a szomszédja telkére, amelyet a helyszínre érkező rendőrök megtaláltak és a benne lévő fegyverrel és lőszerekkel együtt lefoglaltak.

Az illetékes bíróság 2016. március 14-én elrendelte S. István előzetes letartóztatását. A gyanúsítottak ellen folytatott eljárást a nyomozó hatóság a napokban lezárta, a keletkezett iratokat vádemelési javaslattal küldte meg az illetékes ügyészségnek.

Ötvenmillió forintos haltelepítés a Tisza-tavon (MTI)

Az elmúlt évihez hasonló összeget, mintegy ötvenmillió forintot fordít idén halasításra a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. - közölte a cég ügyvezető igazgatója 2017. március 18-án az MTI-vel.

Hegedűs Gábor elmondta: a társaság saját költségvetéséből telepítésre szánt összeg ugyan változatlan, ám amennyiben a hal áfájának a szaktárca által bejelentett csökkentése megvalósul, a forgalmi adó-különbözet összegét is a tározó halállományának gyarapítására fordítják.

Az ügyvezető közölte: míg tavaly 130 mázsa kétnyaras és 270 mázsa háromnyaras pontyot telepítettek, addig idén terveik szerint 130-130 mázsa egy- és kétnyaras, valamint 140 mázsa horogérett ponty kerül a tározóba. Emellett 2017-ben előnevelt csukából a korábbival megegyező 400 ezer, egynyaras compóból azonban a múlt évi négyszerese, mintegy 400 kilogramm, 100 ezer hal kihelyezését tervezik.

Az ügyvezető kiemelte: a kft. gazdálkodása stabil, a társaság éves nettó árbevétele 2016-ban 250 millió forint körül alakult és az idén is hasonló összeg szerepel a tervekben.

A pénzből a halasításon kívül egyebek mellett jól működő, korszerűen felszerelt és hatékony halőri szolgálatot tartanak fenn, gyérítik a tó túlszaporodott törpeharcsa-állományát, ökológiai vizsgálatokat végeznek, és folytatják a pecasuli-programot.

Halászattörténeti kiállítás nyílik Kaposváron (MTI)

A kisszerszámos halászattal ismerteti meg az érdeklődőket a Rippl-Rónai Múzeum legújabb időszaki kiállítása, amely március 22-én nyílik a kaposvári Fekete István Látogatóközpontban - írja 2017. március 17-én az MTI.

           Halszárítás Siófokon 1908-ban - Forrás: Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége, Fortepan

A halászati eszközöket és vízi élőlényeket interaktív eszközök segítségével is bemutató, szeptember 3-ig látogatható tárlat a Karó közt a potyka címet kapta, ami arra utal, hogy ha már a varsa karói közé került a ponty, biztos volt a veszte - olvasható a múzeum tájékoztató anyagában.

          Halász teszi-veszi hálóval 1905 körül, a helyszín ismeretlen - Forrás: Fortepan

Kiemelték, hogy a nagyközönség a varsa mellett megtudhatja, mire szolgál a kuttyogató, a kece, a csikkas, továbbá megszemlélhet hal- és növénypreparátumokat.

           Halászok 1941-ben - Forrás: Berko Pál, Fortepan

A kisszerszámos halászok egyedül, gyakran kiegészítő tevékenységként, könnyen szállítható és olcsó felszereléssel halásztak, munkájukhoz furfangra és terepismeretre volt szükség - jegyezték meg a közleményben.

           Siófoki halászok 1908-ban - Forrás: Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége, Fortepan

A szervezők kitértek rá, a halász csak akkor lehet sikeres, ha ismeri a halak élettanát, életmódját, nem véletlen, hogy eszközeiket Herman Ottó természettudós a halak biológiai sajátosságaira alapozva rendszerezte A magyar halászat könyve című, 1887-ben megjelent munkájában.

Pisztora Zsófia, a kiállítás kurátora az MTI megkeresésére elmondta, a cél egy minden korosztály számára érdekes és izgalmas tárlat létrehozása volt a Deseda-tónál található látogatóközpontban. Hozzátette: a kiállítás anyagának nagy része a Rippl-Rónai Múzeumé, de kaptak kölcsön tárgyat a pécsi Janus Pannonius Múzeumtól, s fotókat a Néprajzi Múzeumtól, továbbá a Balatoni Múzeumtól.

          Halászattörténeti bemutató a millenniumi kiállításon Budapesten, a Városligetben - Forrás: Fodor István, Fortepan

Hatvanperces sötétség, eskütétel a Föld Óráján (MTI)

A mozgalom szimbólumának számító hatvanpercnyi sötétség vállalása mellett idén egy, a fenntartható életmódot szolgáló komoly elköteleződésre szólítja fel a résztvevőket a március 25-i Föld Órája elnevezésű kezdeményezés magyarországi főszervezője, a WWF Magyarország.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) 2007-ben indult kezdeményezése mára a világ legnagyobb önkéntes akciójává nőtte ki magát. Tavaly 178 ország vett részt a mozgalomban, amelynek célja az energiatakarékosság - hangsúlyozták az MTI-hez eljuttatott hétfői közleményükben a szervezők.

A kezdeményezés magyarországi oldalán, a foldoraja.hu weboldalon már gyűlnek a regisztrációk. A feliratkozók idén nem csupán a hatvanperces sötétségre mondanak igent, hanem egy komoly elköteleződésre is, amely a fenntartható életmódot alapozza meg - áll a dokumentumban.

A Föld Órája-eskü mellett a WWF Magyarország mindenkit arra szólít, hogy valódi tettekkel járuljon hozzá a világméretű mozgalom hatásához: magánszemélyek mellett vállalatok, önkormányzatok és intézmények egyaránt részt vehetnek az akcióban, feltölthetik az oldalra saját kezdeményezéseiket, hogy ezzel erősítsék Magyarországon az éghajlatvédelmi küzdelmet.

Idén március 25-én, szombaton este fél kilenc és fél tíz között "kapcsolunk le" egy órára, hogy közösen világítsunk rá az éghajlatváltozás elleni fellépés szükségességére és a figyelmet azokra a természeti értékekre irányítsuk, amelyek megóvásán az emberiség túlélése múlik - emelte ki közleményében a szervezet. Az elmúlt tíz évben az éghajlatváltozás még komolyabb mértéket öltött.

A 2016-os év rekordokat döntött több szempontból: a legforróbb év volt az átlaghőmérsékletet tekintve, a jégtakaró a sarkvidéken az eddigi legkisebbre zsugorodott és melegrekord dőlt meg a világ számos pontján. A Föld Órája résztvevőinek száma 2016-ra elérte a 2,4 milliárd főt, több mint hétezer település bevonásával. Az akció az elmúlt években olyan sikereket aratott, amelyek hosszú távon határozzák meg az emberiség jövőjét.

Galápagos szigetén betiltották az eldobható műanyagzacskók használatát, Indiában és a Fülöp-szigeteken számos család otthonában a napenergia biztosítja a világítást. Argentína partjainál 3,4 millió hektáros tengervédelmi terület óvja a tengeri élővilágot, Uganda szívében megalapították az első Föld Órája erdőt helyi közösségek segítségével.

Március 25-én, a lekapcsolás napján a WWF Magyarország saját, rendhagyó programmal készül. A bővülő programokról a foldoraja.hu oldalon lehet tájékozódni.

Veszprém megyei vadorzók rendőrkézen (MTI)

Öt gyanúsított ellen indítottak nyomozást a veszprémi rendőrök: összehangolt akcióban fogták el őket - írja a police.hu a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság információjára hivatkozva.

    A Veszprémi Rendőrkapitányság egy 42 és egy 33 éves veszprémi, egy 40 éves és 48 éves hajmáskéri, valamint egy 29 éves pincehelyi lakos ellen folytat nyomozást.

   A 42 éves veszprémi, továbbá a két hajmáskéri lakosok a megalapozott gyanú szerint ez év március 2-át megelőző időszakban Veszprém megye erdőterületein több alkalommal engedély nélkül vadat ejtettek el, tiltott vadászati eszközzel, valamint illegálisan szervezett és tartott lőfegyverrel.

    A vadhús egy részét feléltek, más részét eladták. A 42 éves veszprémi lakos 2017. február 3-án egy veszprémi mezőgazdasági telephelyre a kerítésen átmászva bejutott, onnan három kültéri kamerát lopott el, csaknem 150 ezer forint értékben. A kamerákat egy 29 éves pincehelyi lakosnak adta el.

   A 42 éves férfi 33 éves társával együtt 2016. december 15-e és 22-e között egy Balaton parti élménypark területén található quadról lopott el mintegy 2 millió forint értékű alkatrészt.

  A Veszprém megyei rendőrök összehangolt akció keretében fogták el a 42 éves veszprémi férfit, akit gyanúsítottként hallgattak ki, majd őrizetbe vettek. A nyomozók előterjesztést tettek előzetes letartóztatásának indítványozására, melyet az illetékes bíróság elrendelt.

     A 40 éves hajmáskéri lakosnak - miután a rendőrök elfogták, előállították és gyanúsítottként kihallgatták - az illetékes bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. A 33 éves veszprémi, a 48 éves hajmáskéri és a 29 éves pincehelyi lakosok gyanúsított kihallgatásukat követően szabadlábon védekeznek.

A büntetőeljárás során a nyomozók több mint 10 helyszínen tartottak házkutatást, ahol közel 100 olyan tárgyat foglaltak le – köztük golyós lőfegyvert, lőszert, éjjellátó készüléket, töltényeket, számszeríjat, íjat, nyílat, zsigerelőkést, álcaruhát, vadhúst -, melyeket a gyanúsítottak a bűncselekmények elkövetéséhez használtak, illetve bűncselekményekből származnak.

   A Veszprémi Rendőrkapitányság a gyanúsítottak ellen több rendbeli orvvadászat bűntett, lopás bűntett, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett, orgazdaság bűntett, valamint a 42 éves veszprémi lakossal szemben kábítószer birtoklása vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást.

  A fentiekeől március 3-án a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság színháztermében dr. Ipsits Csaba rendőr ezredes, a Veszprémi Rendőrkapitányság vezetője, Hebling Ernő címzetes rendőr alezredes és Zanati Gyula címzetes rendőr őrnagy számoltak be a média képviselőinek - írja a közlemény.

Hagyományos háziállataink tájvédelmi jelentőségűek (MTI)

A hagyományos, rég honosult állatfajtáink - mint a mangalica is - kiemelt tájvédelmi jelentőséggel bírnak, részét képezik a magyar tájnak, néprajzi hagyományok kötődnek hozzájuk, nemzeti identitásunk részei és Magyarország szimbólumai - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára 2017. február 11-én, a X. Budapesti Mangalica Fesztivál megnyitóján.

            Szép, szőke mangalica portéja - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Nagy István kiemelte: a minisztérium nemcsak a mostani esemény megrendezését támogatta, hanem évek óta együttműködik a fajta megőrzése, és a mangalicatermékek népszerűsítése, piaci pozícióinak erősítése érdekében a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületével.

Az együttműködés kézzel fogható eredménye, hogy míg a közös munka kezdetén a tenyészetek száma 180, a mangalicakocáké 7500 volt, ma már mintegy 250 tenyészet működik az országban, és a kocaállomány megközelíti a 10 ezret - mondta, hozzátéve: évente mintegy 60 ezer hízót állítanak elő az országban, a termelők számára biztos megélhetést jelent a mangalicatartás.

Jelezte: a kormány kiemelt figyelmet fordít a sertéságazat támogatására. Példaként hozta, hogy a 2015-ben indult Több munkahelyet a mezőgazdaságban program keretében a sertéshízó állatjóléti támogatás keretösszegét folyamatosan emelték, és bevezették a koca állatjóléti támogatást.

A szaktárca más programokkal is hozzájárul a magyar termékek népszerűsítéséhez, ilyen a kiváló magyar élelmiszer védjegy és a kiváló minőségű sertéshús (KMS) program.

Tóth Péter, Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete elnöke az MTI-nek elmondta: az FM évente mintegy 100 millió forinttal támogatja az egyesület termékfejlesztő és termékbevezető tevékenységét, a minőségbiztosítási rendszer működtetését, valamint a mangalicatermékek bel- és külföldi piaci megjelenését.

Tájékoztatása szerint a mintegy 60 ezer mangalicahízóból 40 ezret háznál vágnak le, 20 ezret pedig a vágóhidakon. Ez utóbbi mennyiséget legalább 30 ezerre emelnék a tervek szerint. A vágóhidakon levágott hízók 75-80 százalékát exportálják, főként Spanyolországba, jelentős vásárlók még az ázsiai államok - Japán, Szingapúr, Hongkong és Tajvan -, valamint a nyugat-európai országok.

Tavaly megkezdődött a mangalicatermékek bevezetése az Amerikai Egyesült Államokba is. Jelenleg a tenyésztők árbevétele éves szinten 3,6-4,0 milliárd forint, a termékek eladását is hozzászámítva az éves árbevétel 9-10 milliárd forintra tehető. Ebből az exportbevétel 25-30 százalékot tesz ki - mondta Tóth Péter.

A fesztivál résztvevőit üdvözölte Vadzsima Takehiko, a budapesti japán nagykövetség tanácsosa, aki elmondta, hogy a mangalicatermékek annyira népszerűek a távol-keleti szigetországban, hogy már manga is készült a mangalicáról.

Apróvadra orvvadásztak, természetvédelmi területen

Saját készítésű csapdákkal fogott apróvadakat három férfi a Vésztő határában lévő természetvédelmi területen - írja a police.hu a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság információjára hivatkozva.

        Mezei nyulakra, fácánokra vadászott engedély nélkül, saját készítésű csapdákkal három férfi Vésztő határában. A természetvédelmi területre december végén helyeztek ki több olyan eszközt, amivel az állatokat el tudták fogni. A nyulakat és fácánokat egymás között elosztották.

      A Szeghalmi Rendőrkapitányság munkatársai a három vésztői férfit február 2-án előállították és kihallgatták, ellenük orvvadászat és lopás bűncselekmény gyanúja miatt is büntetőeljárás indult.

       Az apróvad elejtéséhez használt eszközöket a nyomozók lefoglalták.

Elütötte a vonat az őzet: aki elvitte, lopásért felel

Ellopott egy elgázolt őzet egy 39 éves nógrádszakáli férfi, akit a rendőrök tetten értek: a Szécsényi Rendőrkapitányság lopás vétség megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a 39 éves L. Cs. ellen - írja a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság információjára hivatkozva a police.hu.

A nyomozás adatai szerint február 9-én délután a Szécsény és Ipolytarnóc között közlekedő vonat elütött egy őzet. Az állat elpusztult, a gyanúsított pedig hazavitte, feldarabolta, és fogyasztásra előkészítette a húsát.

A rendőrök a férfit lakásán tetten érték, a rendőrkapitányságra előállították, ahol gyanúsítottként kihallgatták. Az eltulajdonított vadhúst lefoglalták.

Természetvédelmi célok: források a nemzeti parkoknak (MTI)

Természetvédelmi célú fejlesztésekre 2020-ig 36 milliárd forint európai uniós forrás áll a tíz magyarországi nemzeti park rendelkezésére - mondta a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) igazgatója 2017. február 10-én Pécsett.

Závoczky Szabolcs erről a DDNPI mintegy 170 millió forintból megvalósuló, a mecseki barlangok környezetvédelmi célú átalakításáról és felújításáról tartott sajtótájékoztatón beszélt. Kiemelte: a 36 milliárd forintból mintegy 1,5 milliárdot a DDNPI használhat fel.

E fejlesztések fontos lépésének nevezte az abaligeti és tettyei mésztufa barlangban folyó átalakításokat, amelynek során korszerűsítik a két barlang világításrendszerét. A jelenlegi eszközöket energiatakarékosabb, kisebb hőkibocsátású és mérsékeltebb fényszennyezést okozó LED-es világítótestekre cserélik.

A tettyei mésztufa barlang a térség természeti és várostörténeti emlékeit bemutató kiállítását teljesen megújítják - ismertette az igazgató. Hozzátette: a barlangot várhatóan május második felében nyitják meg újra a látogatók előtt.

A munkálatok miatt jelenleg szintén nem látogatható abaligeti barlangban a patakot, a barlang levegőjét, élővilágát valamint a kőzetek mozgását figyelő monitoringrendszer épül ki. Mindkét helyszínen végeznek majd kőzetmegerősítési munkákat is.

Závoczky Szabolcs kitért arra is, hogy a projekt keretében a nyugat-mecseki karszt mintegy kétszáz különböző nagyságú és méretű barlangjából - főként a denevérek élőhelyének védelmében - a legveszélyeztetettebb képződményeket lezárják. Jelezte azt is, hogy a lezárt barlangokat nemzeti parki engedéllyel lehet majd látogatni.

Az MTI-hez eljuttatott tájékoztató szerint a Villányi-hegység területén található más kisebb barlangokat is bezárnak baleset-megelőzési és élőhelymegőrzési céllal a projekt keretében, valamint bezárják a Szársomlyón az egykori bauxitbányászatból megmaradt tárókat, járatokat is.

A mintegy 100 ezer hektár védett terület - köztük a Gemenc, Béda-Karapancsa és a barcsi ősborókás - természetvédelmi kezelését végző nemzeti park területén több mint kétszázötven barlang található. Az abaligeti barlang több mint 51 ezer, a tettyei mésztufa barlang pedig több mint 10 ezer látogatót vonz évente.