Orvvadászat az udvaron

Orvvadászat megalapozott gyanúja miatt indult eljárás két férfi ellen a Bátonyterenyei Rendőrkapitányságon - írja 2017. június 8-i közleményében a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság.

Videó: https://www.youtube.com/watch?v=vzaE7Lb8-jI

A Bátonyterenyei Rendőrkapitányság orvvadászat bűntett megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást Cs. Róbert 43 éves bátonyterenyei és B. Zoltán 41 éves mátraverebélyi lakos ellen.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a gyanúsítottak 2017. június 4-én 21 óra 30 perc körül, valamint ezt megelőzően több alkalommal is a 43 éves férfi bátonyterenyei családi háza udvaráról engedély nélküli vadászatot folytatott.

     A két férfi az udvar hátsó részén egy leskunyhót épített, attól 20 méterre egy szórót hoztak létre, hogy oda a vad bejárjon.

A megalapozott gyanú szerint 2017. június 4-én este a 41 éves mátraverebélyi férfi nyílpuskával megsebzett egy vadkant, majd az elpusztult vadat megkeresték és a házba vitték, ahol kizsigerelték, majd a húst egymás között szétosztották.

A két férfit a rendőrök a rendőrkapitányságra előállították és gyanúsítottként hallgatták ki. A nyomozók a két férfi lakásán és azokhoz tartozó mellékhelyiségekben megtartott házkutatáson feltehetőleg lőfegyvereket, hangtompítót, számszeríjat, trófeákat, vadhúst találtak meg és foglaltak le.

         A Bátonyterenyei Rendőrkapitányság szakértők bevonásával folytatja az eljárást, egyben vizsgálja, hogy a gyanúsítottak más bűncselekmények elkövetésével összefüggésbe hozhatóak-e.

A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság fotói

Afrikai sertéspestis Kárpátalján, Beregszász közelében (MTI)

Afrikai sertéspestisben (ASP) elhullott vaddisznótetemet találtak a hét elején a beregszászi járási Beregújfalu határában, a betegség kórokozóját egy kijevi állatorvosi laboratóriumban azonosították - adták hírül 2017. június 1-jén kárpátaljai hírportálok.

A jelentések szerint az elpusztult vaddisznót a beregújfalui vadgazdaság etetője mellett fedezték fel hétfőn. A tetemből vett mintát az ukrán főváros állatorvosi laboratóriumába küldték vizsgálatra, ahol kimutatták benne az ASP vírusát.

Az állattetemet elégették, a gazdaságban és a környéken állategészségügyi zárlatot vezettek be. A közeli településeken elrendelték a sertésállomány vizsgálatát. Fél éven belül másodízben bukkant fel az ASP Kárpátalján, mindkét esetben a magyar-ukrán határ közelében. Január elején Nagyszőlősön, egy szállodakomplexum gazdaságában hullott el több vaddisznó ASP-ben.

Feloldották a madárinfluenza miatti korlátozásokat

Feloldották a madárinfluenza miatti korlátozásokat Magyarországon - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) 2017. május 31-én az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a belföldi és az unióba irányuló baromfiszállítások zavartalanul folyhatnak országszerte, miután az állategészségügyi hatóság május 24-én feloldotta a madárinfluenza miatt elrendelt utolsó, Bács-Kiskun megyei korlátozást.

Az országos főállatorvos május 29-i határozata alapján megszűnt a baromfik zárt tartásának kötelezettsége is, azonban a zártan etetés és itatás a jövőben is kötelező - hívta fel figyelmet az FM.

Magyarország a mentes státust a nemzetközi szabályozás értelmében augusztus 24-én nyeri vissza. Így a jelenleg teljes importtilalmat alkalmazó harmadik országokba leghamarabb ekkor indulhatnak újra a szállítmányok. Annak érdekében, hogy ez mihamarabb megtörténhessen, az állategészségügyi hatóság folyamatosan tájékoztatja és tárgyal ezen országok hatóságaival - közölték.

Tavaly november 3. és ez év április 21. között a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma 240 baromfiállományban mutatta ki a magas fertőzési képességű madárinfluenza H5N8 törzsének jelenlétét. A betegség Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy és Veszprém megyei állományokat érintett.

Összesen 2,66 millió baromfit ártalmatlanítottak. A legnagyobb baromfiállomány-sűrűségű területen, Bács-Kiskun megyében, megelőző állat-leölésekre is sor került, mintegy 600 000 baromfit öltek le. A baromfiállományok mellett 200 vadmadárban - 16 megye 50 településén -, valamint 10 fogságban tartott madárban - 5 tartási helyen - mutatta ki a madárinfluenza vírusát a Nébih - tartalmazza a közlemény.

Alkonyhangok

Kerreg, kurrog, karicsol,

Ümmög, brekeg, kuruttyol.

 

Vijjog, huhog, kuvikol,

Csipog, pirreg, kakukkol.

 

Korrog, károg, kakatol,

Zümmög, dong, búg, zsinatol.

 

Sivít, sápog, kelepel,

Csörög, harsog, ciripel.

 

Pittypalattyol, csiripel,

Flótáz, kvákog, csivitel.

 

Rigófüttyös május táján,

Mindet hallod vizek partján!


Andrásfalvi-Faragó Zoltán, 2017. május 31.

Hőlégballonnal a Medvesalján, szélcsendben

 Nemrég olvastam el a dobfeneki Farkas Ottó író, újságíró kitűnő könyvét, ami a "Vándorúton - Bagolyvártól a Baranta-völgyig" címet viseli és az épp' egy tucat medvesaljai falu történetét, legendáit, meséit, nevezetességeit, híres embereit mutatja be. (Szándékaim szerint írok még a kötetről bővebben is. A szezrő a losonci fotókiállításomon ajándékozott meg egy dedikált példánnyal.)

Különösen nagy örömmel készültem ezért a május végi hőlégballonozásra, amit - gyermeknapi meglepetésként kaptam a feleségemtől... Azt tartja, hogy kettőt szült, plusz ott vagyok én harmadiknak.

Két okból készültem izgalommal: egyrészt sosem próbáltam a hőlégballonozást, másrészt eddig még csak a Medves-fennsík délkeleti pereméről gyönyörködhettem felülről az alatta elterülő táj, Nógrád és Gömör határvidékének szépségében. Most végre volt remény arra, hogy a másik irányból is megláthatom e gyönyörű vidéket. Méghozzá a magasból!

A lényeg: fél négykor keltünk, induláskor madárdaltól zengett a ház környéke. Sajnos az autóban már nem hallottuk. Egyházasbástig út közben csak egy szarvastehenet láttunk. Legutóbbi, erre vezető utunkon egy hatalmas, barkás agancsú bika ugrott át előttünk az úton. A lényeg, hogy szokásunktól eltérően az ötre megbeszélt találkozó előtt tíz perccel már a helyszínen voltunk.

           Találkozási hely kora reggel, vagy inkább hajnalban, öt órakor az egyházasbásti Pogányvár panzió előtt. Innen indultak a hőlégballonosok, hogy felszálljanak utasaikkal. Egyházasbást egyébként egy (csak, hogy alliteráljon az a sok "egy") hosszabb tartózkodást is megérne, itt van például Ladóczki Vilmos tájmúzeuma is.  - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       A szélirány ellenőrzése egy szélnek eresztett léggömbbel. Öt perc múlva is a fejünk felett volt, bár már alig lehetett látni. Ez azt jelezte, hogy teljes szélcsend van... - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Azért volt persze felszállás, az egyházasbásti focipályáról indultak a hőlégballonok. A képen az előkészületek. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        A légi jármű alkatrészeinek szétpakolása  - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Előbb levegővel fújják fel a ballont - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Működik a gázpalack is - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Kezd formája lenni a ballonnak - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Most már fújhatjuk! A gázláng felmelegíti a ballonban a levegőt, ami így kitágul és lényegesen könnyebb, mint a környezetében található. E törvényszerűség emeli a magasba a ballont. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Nemsokára be lehet szállni a kosárba - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Beszállás után, a ballon belülről - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Néhány fújásnyi forró levegő a ballon belsejébe a gázláng segítségével, aztán egyszer csak emelkedni kezdünk... Nem is lassan! Egyházasbást háztetőivel egy pillanat alatt szintbe kerültünk. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Azután nemsokára felülről láttuk már a templomtornyot is - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      A magasból a focipályán a felfújás váró ballonok - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Különböző készültségi fokozatok - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Ekkor már vagy háromszáz méter magasan voltunk - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       A szomszéd ballon, a háttérben Medveshidegkút - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Egyházasbáston az útelágazásban álló kis kápolna a magasból. Egy pontról egészen jól ráláttunk. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Egyházasbást - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Kilátás - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Balra Tajti temploma - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Sorra szállnak fel a hőlégballonok Egyházasbástról - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Medvesaljai táj, ballonárnyékkal - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Együtt repültünk egy darabig; szél híján nem túl messzire - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Medveshidegkút odafentről - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

     Tajti, a háttérben balra a Szilváskő, jobbra a Medves-fennsík délkeleti része, alatta a Vecseklői-oldal, jobbra Vecseklő település - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Tajti község egy része, a háttérben a Szilváskő - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Árnyak és minták a szántóföldön - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Tajti, víztározó a Gortva-patakon, a háttérben a Medves-fennsík - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Felszállás után - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

     A szomszéd hőlégballon, a háttérben Tajti, jobbra a víztározó és Vecseklő néhány háza - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Medveshidegkút, a háttérben a párába vesző Cered - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Gabona-tengeri sziget - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       A tajti víztározó, a kép bal sarkában a kilátótorony - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Tajti és a tó, jobbra Vecseklő néhány háza - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Szomszédok - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Vecseklő község - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Kanyarok, egyenesek, párhuzamosok, meg a smaragdszínű "Gabona-tenger" egyik szigete - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Vaddisznók a vetésben. Úgy élhetnek ott szó szerint, mint disznó a vetésben... A hőlégballon megriasztotta őket, elmenekültek a következő pillanatban - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Az őzbak is menekülőre fogta - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       A leszállás céljára kinézett hely: a földút a gabonatábla szélén! - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Tajti, a kilátó a dombtetőn. Repülés után felmentünk rá. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Tajti római katolikus temploma - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

     A Szent Korona alakú ballon - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       A Vecseklői-patak mellett meghagyták a növényzetet - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

     A Szent Korona az égbolton, a kárpát-medencei magyarság összetartozásának gyönyörű jelképe - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Nem ijedtünk meg a saját árnyékunktól! - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Szigetek - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Vecseklő és a tajti víztározó - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Földetérés után. Szélcsend volt, nem jutottunk messzire. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Kitekintő - A kihalás szélén a legkisebb cetfaj (MTI)

Kihalás fenyegeti a világ legkisebb cetfaját, a kaliforniai disznódelfint - derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) MTI-nek 2017. május 16-án küldött közleményéből. A WWF frissen publikált elemzése szerint a tenger pandájának is nevezett cetfajból (Phocoena sinus) napjainkra körülbelül 30 példány maradt fenn, ezek kizárólag Mexikó partjainál, a Kaliforniai-öbölben élnek.

A vaquitának is nevezett, mindössze egy-másfél méteresre megnövő, nagyjából 40 kilogrammos delfinek fennmaradásáért a szervezet azonnali, kollektív fellépést sürget. A WWF szerint a mexikói, az amerikai és a kínai kormány együttes, összehangolt cselekvésére van szükség a világ legveszélyeztetettebb tengeri emlősének megóvásáért.

A kaliforniai disznódelfineket leginkább az egyenes vonalban kifeszített, úgynevezett kopoltyúhálók használata fenyegeti. Bár két évre betiltották Mexikóban a használatukat, az ideiglenes tilalmat május végén feloldják. A kopoltyúhálós halászat 2011 és 2016 között a vaquitapopuláció 90 százalékos csökkenését okozta.

"Nincs még 60 éve, hogy felfedeztük a kaliforniai disznódelfint, de az emberek már most a kihalás szélére sodorták. Rendkívül alacsony egyedszámuk azt mutatja, hogy a faj és élőhelye megmentésére tett erőfeszítéseink kevésnek bizonyultak. Ha nem teszünk azonnali, határozott lépéseket, örökre elveszíthetjük a vaquitát" - mondta Jorge Rickards, a WWF Mexikó igazgatója.

A WWF felszólította a mexikói kormányt, hogy állandó jelleggel tiltsa meg a kopoltyúhálók használatát és távolítson el minden elszabadult hálódarabot, hogy a delfinek ne akadhassanak bele, valamint készítsen átfogó stratégiát arra, hogy milyen alternatív felszerelésekkel láthatják el a halászokat.

A faj megmentéséért Leonardo DiCaprio Oscar-díjas színész, a WWF amerikai kuratóriumi tagja is kiállt, aki közösségi portálokon buzdítja az embereket arra, hogy a WWF oldalán át kérjék a mexikói elnököt a Kaliforniai-öböl megmentésére és a helyi halászok támogatására.

Enrique Pena Nieto a Twitteren válaszolt a filmsztárnak: "Köszönöm Leonardo DiCapriónak és a WWF-nek, hogy segítenek felhívni a figyelmet a vaquiták helyzetére. Mexikó mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a faj kihalását. A mexikói haditengerészet járőrhajói nagy erőkkel felügyelik a disznódelfin élőhelyét, a védett zóna nagyságát az eredeti háromszorosára növeltük".

A disznódelfin úgynevezett járulékos fogásnak, vagyis nem szándékos zsákmánynak számít: populációjának csökkenését az okozza, hogy a területen élő másik, szintén súlyosan veszélyeztetett fajra, a totoaba halra halásznak, a kis delfin pedig beleakad a kivetett hálókba. A totoaba úszóhólyagjának sokan gyógyhatást tulajdonítanak, így - főként Kínában - rendkívül nagy rá a kereslet.

A WWF arra szólítja fel az Egyesült Államokat és Kínát, hogy működjenek együtt Mexikóval a totoaba halból készült termékek illegális kereskedelmének megfékezéséért.

Átbukott a víz a maconkai keresztgáton

        - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Lombkorona-tanösvény épült Kaszón (MTI)

Mintegy tíz méter magasan mutatja be a belső-somogyi gyertyános-tölgyes erdő élővilágát az a lombkorona-tanösvény, amelyet Kaszón adtak át 2017. május 10-én.

A Hent László építész tervei szerint 200 köbméter faanyag felhasználásával készült 124 méter hosszú hídszerkezet a település központjától mintegy 450 méterre található - írta a beruházás saját forrásból finanszírozó Kaszó Zrt. az MTI-hez eljuttatott tájékoztatójában.

A térségben 22 ezer hektáron gazdálkodó erdészeti társaság kitért rá, hogy a tájba illő tanösvénybe pihenőket, a látogatók izgalmát növelő függőhídelemet, valamint egy "láthatatlan lest" is beépítettek, ahonnan a vadakat lehet megfigyelni. Az ismeretterjesztést a fel- és lejárókon, a sétányon és a pihenőhelyeken elhelyezett interaktív táblák segítik - tették hozzá.

A cég kitért rá, a kaszói lombkorona tanösvény hosszát és magasságát tekintve is egyedülálló Magyarországon. Tudomásuk szerint az állami erdőgazdaságok között jelenleg csak a Gyulaj Zrt.-nek van lombkoronába vezető tanösvénye, emellett az érdeklődők Makón és Gyomaendrődön ismerkedhetnek hasonló módon az élővilággal.

Viharkárok a Mátrában (MTI)

         Viharban elpusztult fák a Mátrában, Recsk közelében 2017. május 10-én

           A múlt heti forgószél következtében az első becslések szerint ötezer köbméter faanyag veszett kárba tízhektárnyi területen - MTI Fotó: Komka Péter

Visszatelepítették a fekete bödöncsigákat Vízfőre (MTI)

Sikerült visszatelepíteni a fekete bödöncsigákat eredeti élőhelyükre, a Sály falu melletti Vízfő-forrásba, ahonnan korábban kipusztultak - közölte a Magyar Természettudományi Múzeum 2017. május 2-án az MTI-vel. A fekete bödöncsiga az egyik leginkább veszélyeztetett magyarországi puhatestűfaj.

A visszatelepítéséről magyar kutatók számoltak be nemrég a Journal of Molluscan Studies című folyóiratban. A nagymértékű visszaszorulás hátterében az áll, hogy ez a csigafaj különösen érzékeny a környezetének megváltozására, és már viszonylag kismértékű zavarás is végzetes lehet egy-egy populáció számára.

Sérülékenysége miatt ezt a fajt a Természetvédelmi Világszövetség (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, röviden IUCN) Vörös Listáján a második legsúlyosabb, az úgynevezett Veszélyeztetett (Endangered) kategóriába sorolják.

Magyarországon fokozottan védett, de a törvényi védettség ellenére az a tény, hogy a teljes hazai állomány egyetlen forrásban él, bőven ad okot aggodalomra. A Sályra történő visszatelepítés 2010-ben kapott hatósági engedélyt, az előkészítésében, a kivitelezésben, valamint az utána követő monitorozásban a Magyar Természettudományi Múzeum, az Állatorvostudományi Egyetem, valamint az Eszterházy Károly Egyetem szakemberei vettek részt.

A 2010 és 2012 között áttelepített egyedek utódaiból mostanra önfenntartó állomány alakult ki Sályon. A 2010-es áttelepítést a NatFilm stábja rögzítette, de a bödöncsigák szerepeltek a 2012-ben elkészült Endemica Hungarica című filmben is. Mint írják, ahhoz, hogy fenn is maradjon a régi-új, részben megváltozott élőhelyén a veszélyeztetett faj, feltétlenül természetvédelmi beavatkozások szükségesek.

A fekete bödöncsiga úgynevezett pannon endemizmus, a Tisza, a Száva és a Duna vízgyűjtő területeinek bennszülött faja. Korábban 15-20 lelőhelyét ismerték, viszont az elmúlt fél évszázad alatt ezek többségéről kipusztult. Mostanra összesen négy természetes populációja maradt a világon.

Az utolsó hazai állománya a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kácson van, ezen kívül ismert még kettő Ausztriában és egy Szlovéniában.