Látogatóközpont épül Dömösön (MTI)

A Duna-Ipoly Nemzeti Park látogatóközpontot épít a dömösi hajóállomás közelében fekvő 2,5 hektáros területen 1,3 milliárd forint ráfordítással - jelentette be a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára 2017. április 26-ai dömösi sajtótájékoztatóján.

V. Németh Zsolt hozzátette, ebben az uniós ciklusban 61 milliárd forint értékben valósulnak meg természetvédelmi beruházások. A Nemzeti Parkok fejlesztésének köszönhető, hogy országosan 1,6 millió ember kereste fel 2016-ban ezeket az intézményeket - tette hozzá.

Völner Pál (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője elmondta, a dömösi látogatóközpont megépítése illeszkedik a Dunakanyar fejlesztési koncepciójába, melynek keretében az erdészet felújította a Rám-szakadék turista útvonalait, megújult a dömösi hajóállomás és hamarosan elkészül a Duna-menti Euro Velo kerékpárút.

Medve támadás az udvaron Erdélyben (MTI)

Medve támadt április 25-én délután egy a szülői háza udvarán játszó 12 éves kislányra az erdélyi Ratosnyán (Rastolita) - közölte az Agerpres hírügynökség. A mellkasán megkarmolt kislányt a szászrégeni kórházba szállították, állapota stabil, nem szenvedett súlyos sérüléseket - írja 2017. április 25-én az MTI.

Lucian Goga, Maros megye prefektusa az Agerpresnek elmondta, hogy a ház, melynek udvarán a medvetámadás történt a település szélén, az erdő közelében áll. A kislányra támadó medve a hatóságokat is próbára tette, mert menekülés közben belegabalyodott a telket határoló szögesdrótkerítésbe.

Ezért a helyszínre rendelték a Maros megyei katasztrófavédelem szakembereit és a szomszédos vadászterület adminisztrátorát, hogy altatólövedékkel ártalmatlanítsák a környezetét veszélyeztető vadállatot. A szakemberek helyszínre érkezéséig a csendőrség biztosította a területet.

Az állatot végül az esti órákban sikerült kiszabadítani, és - mert nem bizonyultak súlyosaknak a sérülései - visszaengedték az erdőbe.

Füstöléssel védekeznek a hajnali fagy ellen (MTI)

          Füstöléssel védekeznek a fagy ellen egy gyümölcsösben

         A képek a Zala megyei Nagyrécsénél készültek, 2017. április 21-én

         A településen hajnalban -2 Celsius-fokot mértek - MTI Fotó: Varga György

Kampány az uniós agrárpolitika megújítására (MTI)

Élő Vidék címmel indult kampány az Európai Unió (EU) közös agrárpolitikájának (kap) megújítása érdekében, amelyben online kérdőív kitöltésével segíthetik az uniós állampolgárok a 2021 utáni mezőgazdasági támogatási rendszer kialakítását.

A kampányba Magyarország is bekapcsolódott - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, és WWF Magyarország közös közleményében, amelyet kedden jutattak el az MTI-nek.

A konzultációt az Európai Bizottság indította, azért, hogy az emberek elmondhassák mit gondolnak a mezőgazdaságról, az élelmiszerbiztonságról, az egészséges környezetről, a természeti erőforrások megőrzéséről és arról, hogyan állítható meg a vidéki térségek elszegényedése.

Az online kérdőív május 2-ig elérhető - tették hozzá. A természetvédelmi szervezetek szerint egy olyan agrártámogatási rendszerre van szükség, amely megfékezi a mezőgazdasági területeken a természeti erőforrások túlzott igénybevételét, megállítja a természeti sokféleség csökkenését, a talaj végleges leromlását és a vizek elszennyezését.

Ezért szorgalmazzák egy méltányos támogatási rendszer kidolgozását, amely az élelmiszer-önrendelkezés megvalósításán túl érdemben járul hozzá a vidéki megélhetés biztosításához és az európai és globális társadalmi aránytalanságok kiegyenlítéséhez.

Kiemelték: a kap átalakítására azért van szükség, mert bár az EU-ban a közös agrárpolitika felelős a mezőgazdasághoz kötődő környezeti közjavak védelméért, mégis a kifizetések nem lassítják a kedvezőtlen irányú folyamatokat, hanem sokszor előidézik azokat, például: az erőltetett művelésben tartást, a természetes élőhelyek túl használatát és a megnövekedetett növény védőszer- és műtrágyahasználatot.

További információ a www.magyartermeszet.hu/elovidek honlapon olvasható.

Virágvasárnap van: vers a barkáról

Tarka a barka

  Tarka a barka, nyulacska farka,

fénylő tükre: kikeleti szürke.

     Tarka a barka, méh legel rajta,

virágpora sárga: száll a világba.

   Tarka a barka, poszáta hangra,

hajtása zöldül: tavaszra készül.

   Tarka a barka, hull az avarra,

április, végzet: barna enyészet…

Vadászati törvény, tájegységi vadgazdálkodás (MTI)

Jó irányba induló folyamatnak nevezte Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára az új vadászati törvényt, a végrehajtási rendeleteket, a tájegységi vadgazdálkodást és a tájegységi fővadászok kinevezését - közölte az FM az MTI-vel 2017. április 6-án.

A minisztérium tájékoztatása szerint az államtitkár a szerdán a Veszprémben megrendezett vadgazdálkodási fórumon hangsúlyozta, hogy a magyar vadgazdálkodásnak és a magyarországi vadállománynak újra a világ élvonalába kell tartoznia, a kormány és a szaktárca pedig mindent megtesz az ágazat fejlődése érdekében.

Bitay Márton elmondta azt is, hogy a múlt hónapban kezdődött új - a vadászati törvény értelmében immáron 20 éves - üzemtervi ciklusra kijelölték a vadászterületeket, megválasztották és bejegyezték a vadászatra jogosultakat, március 21-ig a több mint 1300 lejáró üzemtervű vadászterület majdnem mindegyikében megtartották a tulajdonosi gyűlést.

Bajdik Péter, az FM Vadgazdálkodási Tájegységi Főosztály vezetője kiemelte, hogy a 2015 novemberében módosított vadgazdálkodási törvény legjelentősebb újítása a tájegységi vadgazdálkodás rendszerének kialakítása - írta a minisztérium.

A közlemény felidézte, hogy a tájegységi fővadászok feladata a fenntartható és szakszerű vadgazdálkodás, valamint a vadvédelem biztosítása, legfőbb céljuk pedig a vadgazdálkodás színvonalának javítása a hatékony szaktanácsadási és szakirányítási rendszeren keresztül.

Tavaszi emlékhadjárat Tápióbicskén (MTI)

          Lovas katonai hagyományőrző a 29. Tavaszi emlékhadjárat sorozat rendezvényén, a tápióbicskei csata 168. évfordulója alkalmából rendezett hadijátékon 2017. április 4-én

         Katonai hagyományőrzők összecsapása Tápióbicskén: az 1848-49-es szabadságharc egyik győztes ütközetét vívta magyar honvédsereg 1849. április 4-én

          Katonai hagyományőrzők - MTI Fotó: Ujvári Sándor

Visszalépés az erdőtörvény módosítása (MTI)

Természetvédelmi szervezetek szerint az erdőtörvény módosításának tervezete visszalépés az erők védelmi és közjóléti funkcióiban - írja 2017. április 3-án az MTI.

A WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hétfőn az MTI-nek küldött közös közleményükben hangsúlyozzák, a hatályos, 2009-es erdőtörvény jól felépített koncepció mentén több terülten jobb szabályozást hozott, megmaradtak az erdőgazdálkodók alapvető köztelezettségei, a közérdekű korlátozások hagyományos rendszere.

Előrelépés volt a természetességi kategóriák bevezetése, vagy a folyamatos erdőborítás melletti "örökerdő" gazdálkodást lehetővé tévő nem-vágásos üzemmódok létrehozása - közölték.

A civilszervezetek szerint a tervezetben a lazító jellegű módosítások az erdők intenzívebb gazdasági hasznosítását tennék lehetővé, ugyanakkor a védelmi és közjóléti funkciók terén visszalépés várható.

Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdővédelmi programjának vezetője a közleményben elmondta: a módosítás elsősorban arra irányul, hogy az erdők gazdasági célú hasznosítása kevésbé szigorú körülmények között történhessen.

Újjáélednek a vándortábor-programok (MTI)

A kormány idén nyártól újjáéleszti a vándortábor-programokat, ennek keretében július és augusztus között gyalogos- és vízivándor-táborokat indítanak felső tagozatos, illetve középiskolás diákok számára - írja az MTI. A programot bemutató sajtótájékoztatón Révész Máriusz, a kerékpározásért és az aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos elmondta, az új rendszer leegyszerűsíti a tanárok munkáját, a gyerekek és a szülők számára pedig anyagi szempontból is vonzó lehetőséget nyújt.

Hozzátette, nagy hangsúlyt fektetnek a kísérő tanárok képzésére, amelyben a Testnevelési Egyetem (TF) nyújt kiemelt támogatást. Révész Máriusz kiemelte, egy hétnapos gyalogos vándortábor 21 ezer forintba kerül egy diák részére - szállással, napi egyszeri meleg étkezéssel -, míg a hatnapos vízitúrák 17 500 forintba. A gyalogos útvonalakat Lomniczi Gergely, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára mutatta be.

Öt útvonalat jelöltek ki, a Pilisben (Visegrád-Csobánka 86 km), a Mecsekben (Pécs-Pécsvárad 78 km), a Mátrában (Sirok-Tar, 62 km), a Börzsönyben (Diósjenő-Bernecebaráti 55 km) és a Bakonyban (Bakonybél körtúra 65 km).

Hozzátette, egy-egy vonalon három, négy vagy öt táborhely lesz. A vízi útvonalakat a Magyar Kajak-Kenu Szövetség segítségével alakították ki, és Kammerer Zoltán, háromszoros olimpiai bajnok kajakos mutatta be: a Dunán (egy 110 és egy 80-100 km-es) és a Tiszán (egy 141 és egy 106 km-es) egyaránt két-két vándortúrát indítanak.

Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke hangsúlyozta, könnyen és jól össze tudták hangolni a gyalogos és a vízi vándortáborokat, nekik mindössze annyi a feladatuk, hogy erre az időszakra életre szóló élményt adjanak a gyerekeknek.

A szervezet első embere megjegyezte, egy kis meglepetéssel is szolgálnak a fiataloknak, ugyanis elkészült az az applikáció, amellyel meg lehet tervezni a túrát, s akár a várható időjárásról, a vízállásról vagy a közeli turisztikai látványosságokról is be tudnak szerezni különböző információkat.

Mocsai Lajos, a TF rektora elmondta, első körben a gyalogos, illetve a vízi vándortáborokra is 500-500 pedagógust készítenek fel, akiknek az elméleti képzése az egyetemen zajlik, majd a szakszövetségek (az erdészeti és a kajak-kenu) segítségével tesznek szert a gyakorlati tudásra. Megjegyezte, a vándortáborok több szempontból is rendkívüliek, hiszen a gyerekek földrajzi, történelmi és kulturális szempontból is megismerik az országot, másrészt pedig komoly fizikai igénybevételnek teszik ki magukat.

A vándortáborokra 20-40 fős diákcsoportok jelentkezését várják, maximális létszám esetén négy pedagógus kíséri majd a gyermekeket, ők bruttó tízezer forintos napidíjat kapnak.

Felhőalapú erdészeti alkalmazást fejlesztenek (MTI)

Egy távérzékelésre épülő, felhőalapú fatömegbecslési és erdészeti nyilvántartási rendszer fejlesztésén dolgozik a bonyhádi Pannónia Kft., a projekt költségvetése több mint 400 millió forint. A cég a kutatás-fejlesztési projektet a Széchenyi 2020 program 255 millió forintos támogatásával valósítja meg - írták az MTI-hez eljuttatott közleményükben.

A vállalkozás olyan szolgáltatás fejleszt ki, amely a weben keresztül, terepen is elérhető információkat nyújt az erdőkről légi- és földi távérzékelt adatok felhasználásával. A közlemény szerint az alkalmazással pontosan meghatározhatók lesznek az erdőrészlet-határok, a fatömeg, a fafajok, az egyes fák pozíciója, magasságuk, a vízhiány és a száraz egyedek aránya.

           Bükkös a Medves-vidéken (Illusztráció.) - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Fel lehet majd térképezni a kártevőket, betegségeket, az erdő erózió-veszélyeztetettségét, illetve fel lehet majd mérni a jég- és viharkárok okozta erdőpusztulást és vizsgálni a fák növekedését.

A tavaly októberben kezdődött és várhatóan az év végére befejeződő kutatás-fejlesztés eredményeképp egy okostelefonra vagy más eszközre telepíthető applikációval a jelenlegi becslési módszereknél pontosabban meg lehet mérni azt, hogy egy adott területen mennyi fa található, így a hatóság és a vásárlók is pontos képet kaphatnak a faállományról - közölték.

Az 1993-ban alapított üzemanyag-kereskedelemmel és fakitermeléssel foglalkozó vállalkozás - amely 2015-ben 855 millió forint nettó árbevételt ért el -, a projektnek köszönhetően tíz munkahelyet tart meg, és további hat kutató-fejlesztőnek hoz létre állást.