Megújultak az állattartó telepek a Duna-Dráva Nemzeti Parkban (MTI)

Megújult a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNP) három állattartó telepe, a 446 millió forintos beruházást pénteken adták át a barcsi Dráva Kapu Bemutatóközpontban - írja 2018. március 23-án az MTI.

         Magyar szürkemarhák a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNP) megújult állattartó telepén a barcsi Dráva Kapu Bemutatóközpontban 2018. március 23-án. A DDNP 446 millió forintból három állattartó telepet újított fel. MTI Fotó: Varga György

V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár elmondta: Magyarország az előző európai uniós költségvetési időszakban 2300 milliárd, a mostaniban 2800 milliárd forintot fordít környezet- és természetvédelemre.

Utóbbi az agrárium zöldítési programjával együtt mintegy 3300 milliárdot tesz ki. Ezen belül több mint 60 milliárd forint a zömében nemzeti parkoknak szánt forrás, amelynek legnagyobb része az élőhelyek megőrzését, 5 milliárd az állattartó telepek infrastrukturális fejlesztését szolgálja - tette hozzá.

Rámutatott, utóbbi azért fontos, hogy az őshonos állatokat be lehessen vonni a természet karbantartásába, biztosítva a rétek, gyepek, illetve az ott kívánatos ökoszisztéma fennmaradását.

Závoczky Szabolcs, a nemzeti park igazgatója elmondta: az igazgatóság által nyert uniós pályázati pénzből a Barcshoz tartozó Drávaszentesen karámrendszer és szociális létesítmény épült, a szintén somogyi Nagybajom-Homokpusztán racka juhok tartására alkalmas állattartó telep létesült, a Tolna megyei Nagydorogon a cikta juhok tartását szolgáló telepüket fejlesztették, továbbá mezőgazdasági gépeket vásároltak a területek kezeléséhez.

Mindezzel jelentősen javulnak az őshonos állattartás és -tenyésztés feltételei - mutatott rá, majd hozzátette: a nemzeti park a három helyszínen mintegy 1300 állatot, szürkemarhát, racka és cikta juhot tart.

Szászfalvi László, a térség kereszténydemokrata, az áprilisi választásokon újrainduló országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a nemzeti park beruházása nemcsak a természeti értékek megóvásához, hanem az ökoturisztikai attrakciók számának növeléséhez, a turizmus élénküléséhez is hozzájárul.

Közölte: ezzel együtt javul a közlekedési infrastruktúra, az illetékes hatóság januárban megadta a környezetvédelmi engedélyt az M60-as gyorsforgalmi út tervezett Pécs-Barcs szakaszának építéséhez

Orvvadászt fogtak el a Dunakanyarban

A Váci Rendőrkapitányságon indult eljárás orvvadászat bűntett megalapozott gyanúja miatt egy nagymarosi férfi ellen – írja a police.hu.

A nyomozás eddigi adatai szerint a 49 éves férfi ez év március 25-e előtti időszakában Nagymaroson, a Foglár-Gesztenyés-dűlőben jogosulatlan vadászott.

Egy vaddisznó illegálisan elejtése után a rendőrök a férfit elfogták, majd a házkutatás során a gyanú szerint bűncselekmény elkövetéséből származó vadhúst és a vadászathoz használt eszközöket foglaltak le.

A váci rendőrök gyanúsítottként hallgatták ki a férfit.

              Fotó: police.hu

Turisztikai fejlesztések a Zselicben (MTI)

Megújul nyárra a hajmási Csepegő-kőhöz vezető lépcsőrendszer és utat jelölnek ki a kaposgyarmati mésztufa-hasadékhoz, a fejlesztések a Zselic értékeinek bemutatását, az idegenforgalom növelését szolgálják - mondta Baranyai Sándor, a Méltó Élet Alapítvány kurátora kedden a Somogy megyei Hajmáson 2018. március 13-án tartott sajtótájékoztatón.

A Zselicben karitatív táborok szervezésével évente több mint háromszáz gyermeknek kulturált kikapcsolódást biztosító szervezet képviselője elmondta: a projekt folytatása annak a kezdeményezésnek, amellyel a térségben tavaly 27 kilométer hosszú, Gálosfa, Kaposgyarmat, Hajmás, Gödre községet, a tiszta vízéről, cseppköveiről híres Csepegő-követ, és több nevezetességet is érintő, a térképen szívet formázó turistautat hoztak létre.

Kiemelte, hogy a tiszta vizéről, cseppköveiről és különleges növényeiről nevezetes csepegő-kő lépcsőjének rekonstrukciójához a állami erdészet, a Sefag Zrt. nyújt segítséget, a turistaútvonalak kijelölésében, fenntartásában, oktatást segítő táblák kihelyezésben számítanak civilek, önkormányzatok együttműködésére.

Balázs László, a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség elnöke a Csepegő-kő jelentőségét érzékeltetve rámutatott, hogy Somogyban kevés ilyen geológiai képződmény van, a nagyközönségnek való bemutatásukra régen is születtek tervek, elképzelések.

A Csepegő-kő védettséget élvez, a hely nagy tömegű látogatók fogadására nem alkalmas, gépkocsival nem is közelíthető meg, "némi népszerűsítés azonban nem árt neki" - mondta.

Gelencsér Attila, Kaposvár és térsége fideszes országgyűlési képviselője közölte, a turisztikai szolgáltatások igénybevétele ma már nem a gazdagok kiváltsága, az ágazat tömegek pihenését, szórakoztatását biztosítja, mert a gazdaság jó teljesítményének köszönhetően egyre több embernek egyre több pénze van.

Emlékeztetett rá: az elmúlt négy év mindegyike rekordév volt a hazai turizmusban, amiben megítélése szerint szerepe van a szektorba áramló fejlesztési forrásoknak, az alulról jövő kezdeményezéseknek és annak is, hogy Magyarország a világ 15 legbiztonságosabb országa között van.

Ősmagyar szófejtő – Forradalom

Történt pedig 1848 március idusán, hogy Petőfi Sándor a pesti lakásán megalkotta Nemzeti dal, avagy közkeletű elnevezésével „Talpra magyar” című költeményét, ami – már, amióta meg lehet tartani, – el is hangzik minden március 15-ei megemlékezésen, ahol magyarok ünnepelnek.

Alkotómunka a verscsinálás, közben persze készül több piszkozat is. Petőfi Sándor idejében nem volt még számítógép, hogy a szöveget azonnal javítani lehessen, ha gond van vele. Sercegett is a lúdtoll, koppant a kalamáris, kapart a tollkés egész este, mire a végleges verzió elkészült, halomban álltak az összegyűrt papírgalacsinok a költő íróasztala körül. Késő éjszaka volt már, mire Petőfi lekörmölte a véglegesnek szánt változatot is.

Ezután az árkus papírt szépen összehajtogatta, az inge zsebébe tette, s nyugovóra tért neje, a szép Szendrey Júlia mellé, aki akkor már mélyen aludt. Másnap március 15-e volt, a revolúció napja, amit persze el sem kezdtek volna Petőfi nélkül! A költő fel is kelt jókor, hogy időben a Pilvaxba érjen. Már az ágyból is úgy pattant ki, hogy azt mondta: „talpra magyar!”

Szépen felöltözködött ezután, tiszta inget is vett már, amikor Júlia asszony, aki szintén korán kelt aznap, kicipelt a hálószobából egy nagy, lepedőbe kötött batyut.

– Szívem, vigye már le a szennyest a mosónőnek! Útba esik…

– Jó – engedelmeskedett a költő egy szóra, bár más sietett volna. Felkapta a kabátját, be sem gombolta, a vállára dobta a lepedőbe kötött batyut, fogta az esernyőjét és a kalapját, Júlia ajtót pedig nyitott neki, azzal már viharzott is le a lépcsőn, a Pilvax felé.

Előtte persze benézett a mosónőhöz is, amint ígérte. A költő nagy szerencséjére nem lakott messze. A mosókonyhában Petőfi Sándor gyorsan az áztatóteknőbe dobálta a ruhákat, a mosónő pedig egy réztányérból hamulúgot, majd egy kondérból forró vizet zúdított rájuk, hogy mielőbb megkezdje a munkát. Alig kezdte kevergetni a mángorlófával a ruhákat, a költőnek eszébe ötlött, hogy ő bizony a szennyes inge zsebében felejtette a Nemzeti dal tisztázatát. Kapott volna a ruhák közé, de a mosónő megfogta a karját, nagy rémülten:

– Megálljon az úr! Hólyagosra égeti a bőrét…
– A versem… – morgott Petőfi Sándor. – Az biz’ az ingem zsebében maradt…
– Már mindegy, lelkem – vigasztalta a mosónő. – Majd ír másikat!

A forró víz addigra feloldotta a papírt, ott kevergett a zubogó víz színén, a mosásra váró ruhák felett. A költőt, alkotó ember volt ugye, azon nyomban megihlette szertefoszló, semmivé váló művének látványa.
– Látom én, hogy forr a dalom, kezdődik a revolúció! – szavalta lázban égő szemekkel.
– Művész úr, ez nem rímel – csóválta meg a fejét a mosónő.

Petőfi Sándor nagy ember volt, így szerény is, belátta, ha hibázott. Módosította azonnal a kétsorost:
– Látom én, hogy forr a dalom, kezdődik a forradalom!
– Látja lelkem, így már jó lesz! – örvendett meg a mosónő is. Petőfi pedig hazaszaladt, a papírkosárból kikereste az utolsó galacsint, amin a Nemzeti dal valamelyik piszkozata volt, s gyorsan újra lemásolta. Még stilisztikailag itt-ott javított is rajta.

Elkésett ugyan a Pilvaxból, de nem volt az nagy baj, mert a többi márciusi ifjú sem tartozott a korán kelők táborába. Petőfi aztán aznap a verset kétszer, vagy háromszor is elszavalta a forradalmi tömeg előtt. A magyarok pedig, ezután már akárhányszor is volt részük benne a történelem során, már nem revolúciónak hívták a hirtelen változást hozó eseményeket, hanem – forradalomnak. Csak épp’ az eredete merült feledésbe.

Kimutatták zengőlegyeknél is a méhek betegségeit (MTI)

Először mutatták ki zengőlegyeknél a méhek betegségeit kutatók, akik szerint a rovarok a méhek által is látogatott virágokon szedhetik össze a vírusokat, amelyeket aztán tovább terjeszthetnek – írja az MTI 2018. március 1-jén.

            Turbolya bronzlégy – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

A méhek és egyéb beporzók kulcsfontosságú szerepet játszanak a világ élelmiszertermelésében, ám az elmúlt évtizedekben populációik drasztikus hanyatlásnak indultak természetes élőhelyeik elvesztése, a fertőző betegségek és a rovarirtószerek használata miatt - írta a BBC News.

A szakemberek egyelőre nem tudják, hogy a zengőlegyekre nézve is ártalmasak-e a vírusok vagy csupán hordozzák azokat, de bárhogy is legyen, fennáll a veszélye annak, hogy továbbterjesztik azokat. "A zengőlégyfélék azon fajai, amelyekben azonosítottuk a vírusokat, keresztbe-kasul bejárják Európát" - mondta Emily Bailes, a londoni Royal Holloway Egyetem munkatársa.

Hozzátette: "messzebbre elvándorolnak, mint mondjuk a háziméhek és a vírusok különböző típusait juttathatják el olyan helyekre, ahol a méhek korábban még nem találkoztak azokkal". Az Oxfordi Egyetem közreműködésével készült vizsgálat során a kutatók Oxfordshire grófság egyik erdejében gyűjtöttek be zengőlegyeket.

A négy fajtól vett mintákat laboratóriumi körülmények között vizsgálták meg, vírusok jelenléte után kutatva. Három méhbetegséget is kimutattak a zengőlegyek két fajánál, amelyek egyedei ugyanazokról a virágokról csemegéztek, mint a méhek.

Ezek a betegségek a méheknél deformált szárnyakat okoznak, ami gyors halálhoz, vagy a kaptárból való kizáráshoz vezet. A kutatók a Biology Letters című folyóiratban közölték a tanulmányukat.

Föld órája: a természeti értékekre figyelnek idén (MTI)

Megújult a WWF Föld órájának, a világ legnagyobb önkéntes akciójának üzenete: a kezdeményezés ezúttal a természeti értékekre hívja fel a figyelmet március 24-én, amikor egy órára elsötétül a Föld – írja 2018. március 5-én az MTI.

"A fókuszban bolygónk biológiai sokféleségének megőrzése áll, valamint az, hogy vegyük észre és védjük saját környezetünket, vegyünk részt annak egészséges működésében. Legyen szó erdőkről vagy folyókról, tengerekről vagy vizesélőhelyekről, nekünk, emberek számára is rendkívül fontos, hogy ezek az élőhelyek fennmaradjanak természetes állapotukban, megőrizve azt a gazdag növény- és állatvilágot, amit folyamatosan komoly veszélyek fenyegetnek" - olvasható a WWF Magyarországnak az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A kezdeményezés megújult mottója a Kapcsolódj a Földhöz!, melyhez új szimbólum is társul: a "kapcsolódás" egyik legismertebb jelképe, a wifijel. A Föld órája alkalmából a WWF Magyarország idén feladattal készül: első lépésként arra kérik az embereket, hogy csatlakozzanak a Föld órájához, és március 24-én 20:30-kor egy órára kapcsolják le a villanyt.

Ezt még három kihívás követi majd, amelyekről az akció hazai oldalán, a foldoraja.hu weboldalon lesz további információ, valamint a WWF Magyarország Facebook-oldalán.

A Föld órája kezdeményezés 2007-ben indult Ausztráliából azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet az éghajlatváltozásra és annak negatív hatásaira. Egy évvel később nemzetközi színtérre lépett, 2017-ben pedig már 187 ország csatlakozott hozzá.

A világ legnagyobb önkéntes akciója keretében tavaly több mint 12 ezer jól ismert épület és látnivaló díszkivilágítását kapcsolták le egy órára, ezzel is hangsúlyozva az energiatakarékosság fontosságát. Idén is lehet csatlakozni a Föld órájához magánszemélyként, vállalatként, önkormányzatként és intézményként egyaránt: a www.foldoraja.hu weboldalon már gyűlnek a regisztrálók, ide bárki feltöltheti saját kezdeményezését.

A WWF Magyarország arra buzdít mindenkit, hogy valódi tettekkel is járuljon hozzá a mozgalomhoz annak érdekében, hogy a Föld a következő generációk számára is megőrizhesse természeti kincseit.

Vírussal irtják a túlszaporodott nyulakat Új-Zélandon (MTI)

Vírussal próbálják megtizedelni a túlszaporodott nyúlpopulációt Új-Zélandon – írja 2018. március 1-jén az MTI. A szigetország néhány részén kártevőnek tekintett vadnyulakat az RHDV1-K5 vírustörzzsel fertőzik meg március folyamán - írta a BBC News.

A nyulakat az 1830-as években telepítették be Új-Zélandra és azóta sok problémát okoznak a gazdáknak, mert megdézsmálják a legelőket, üregeikkel pedig komoly károkat okoznak a földeken. Az új-zélandi szakminisztérium adatai szerint a vadnyulak évente átlagosan 50 millió új-zélandi dollár (forint) kárt okoznak a termésben, valamint további több mint 25 millió új-zélandi dollárba kerül a védekezés ellenük.

                 Üregi nyúl

A populációjuk kordában tartásának elsődleges módszerei a lelövésük, a megmérgezésük, az üregeik kifüstölése és kevésbé drasztikus megoldásként a nyúlbiztos kerítések alkalmazása. A szakemberek szerint azonban a probléma immár túl nagy ahhoz, hogy ezekkel a módszerekkel hatékonyan lehessen kezelni. A nyulak vérzéses betegségét okozó calicivírus egy korábbi törzsét már 1997-ben bevetették Új-Zélandon.

A kizárólag a nyulakat megtámadó vírus eleinte rendkívül hatékonynak bizonyult, ám több mint 20 év után az állatok immunissá váltak rá. A mostani vírus egy új koreai törzs, az RHDV1-K5. Ez az állatok belső szerveit támadja meg, lázat, görcsöket, vérrögöket és légzési nehézségeket okozva.

Ez a törzs gyorsabban "dolgozik": a megfertőződéstől számított kettő-négy napon belül végez az állattal. A módszer megosztja a helyieket. Az új-zélandi gazdák szövetsége "óriási megkönnyebbüléssel" fogadta a lépést. Andrew Simpson a szövetség szóvivője elmondta, "ha még egy év eltelik a vírus nélkül, néhány földterület óriási ökológiai károkat szenvedett volna".

Az új-zélandi Királyi Állatvédő Társaság (SPCA) azonban elkeserítőnek nevezte a vírus szabadon engedésének hírét. "Mi az emberségesebb módszerek hívei vagyunk" - húzta alá Arnja Dale, a társaság egyik tagja, hozzátéve, hogy a vírus szenvedést okoz az állatoknak és fennáll a veszélye a háziállatként tartott nyulak megfertőződésének. Az SPCA szerint a házinyulak számára kifejlesztett vakcinát "nem tesztelték le megfelelően és nincs elegendő bizonyíték arra, hogy hatékony védelmet nyújt számukra" a vírussal szemben. A minisztérium illetékesei szerint a beoltott házinyulak biztonságban lesznek. A RHDV1-K5-t tavaly már bevetették Ausztráliában, és nem érkezett jelentés arról, hogy beoltott házinyulak is elpusztultak volna tőle.

Biztosított a magyar vadgazdálkodás jövője (MTI)

Az elmúlt évek intézkedései megteremtették a vadgazdálkodás jövőjének szakmai és pénzügyi alapjait, a szükséges jogszabályi keretet, de fel kell lépni a vadászati fegyvertartást értelmetlenül szigorító uniós kezdeményezés ellen - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke csütörtökön Budapesten, a 25. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás (FeHoVa) megnyitóján.

      Fegyvert próbál egy érdeklődő a 25. Fegyver, Horgászat, Vadászat (FeHoVa) kiállítás megnyitóján a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban 2018. február 15-én – MTI Fotó: Balogh Zoltán

           Divatbemutató a kiállításon – MTI Fotó: Balogh Zoltán

Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal közösen lép fel az ellen, hogy az EU a terrorizmus elleni védelemre hivatkozva korlátozni akarja a vadászok fegyvertartását. A bevált, jól működő szabályozás megváltoztatása helyett inkább az illegális határátlépést kellene megakadályozni - tette hozzá.

Az elmúlt évek eredményeiről szólva kiemelte, hogy Magyarországon a fölösleges bürokratikus eljárások megszűnésével egyszerűsödött a fegyvertörvény, a szakmai szervezetek hozzájárulása nélkül nem kerülhet az Országgyűlés elé vadászatot érintő törvényjavaslat, jogszabály- vagy határozattervezet, valamint fontos megállapodások jöttek létre a szakmai képviseletek és a minisztériumok, a természetvédők, illetve a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gibier, CIC) között.

Hozzátette, hogy az új vadászati törvény értelmében országszerte államilag fizetett tájegységi fővadászok biztosítják a megfelelő minőségű vadgazdálkodást, a kamarai törvény alapján a vadászjegyekből származó bevétel az Országos Magyar Vadászkamaránál marad, az élőhelyfejlesztést a vadgazdálkodási alap kerete biztosítja, a természetes élővizeken pedig megszűnt az ipari halászat. Ismertette, hogy a kormány 4,5 milliárd forintot biztosított a Hungexpo átalakításának tervezési munkáira és megközelíthetőségének javítására, hogy 2021-ben, az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás 50. évfordulóján újra nagyszabású szakmai rendezvény házigazdája lehessen a főváros.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a vadászat és a természetvédelem nem szembenálló, hanem egymást erősítő tevékenységek.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a rendezvényen kijelentette: a magyarországi faállomány jó állapotban van, az erdők területe 7 ezer hektárral gyarapodott az állami erdőgazdaságokban. Az elmúlt 8 évben 160 erdei szálláshely - turista- és vadászház - újult meg, ezzel javítva az erdők megközelíthetőségét, 16 milliárd forint értékben kilátók, látogatóközpontok, lombkoronaösvények épültek, évente 12 ezer erdőpedagógiai foglalkozáson 80 ezer gyerek részesülhet erdei élményekben - emelte ki.

Az állami halőri szolgálat mellett élőhelyfejlesztések, horgászturisztikai beruházások, haltelepítések és ökológiai célú szelektív halászat biztosítja a vizes élőhelyek védelmét - tette hozzá.

Istrate Stetco, Románia Vízügyi és Erdőgazdálkodási Minisztériumának erdészeti államtitkára hangsúlyozta, hogy az erdő- és vízgazdálkodás fejlesztése nem csak a vadászok és a horgászok, hanem a fenntartható természetvédelem érdeke is.

A fenntartható fejlődés szempontjából különösen fontosnak nevezte a határokon átnyúló együttműködéseket, az állami és a magánszektor közös fellépését. George Aman, a CIC elnöke a vadászati hagyományok fenntartását szorgalmazta és üdvözölte azt a kezdeményezést, hogy a vadászok az élőhelyek fenntartására hozzájárulást fizessenek.

Halálos vadászbaleset Hajóson

Hajós térségében társas vadászatot tartottak 2018. február 11-én – írja a police.hu. A vadászaton résztvevő 50 éves szegedi férfi 9 óra 10 perc körül a fegyveréből leadott lövéssel eltalálta az egyik hajtót, aki a helyszínen életét vesztette.

A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást T. Zsolt ellen. A nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki a férfit, aki az eljárás további szakaszában szabadlábon védekezik.

A vadászat körülményeiről a honlap nem közöl többet, a rendőrség csatolt fotóján golyós lőszerek láthatók.

Magyarország környezeti állapotát mutatja be a kötet (MTI)

Megjelent a Magyarország környezeti állapota 2016 című kötet, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. kiadványa, amely az adatok bemutatásán túl értékeli a környezet változásának folyamatait, és felhívja a figyelmet a természetvédelem fontosságára - írja az MTI.

A könyvet Budapesten mutatták be a nagyközönségnek, sajtótájékoztatón. V. Németh Zsolt, a kiadvány megjelenését támogató Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a tudományos igényű, mégis közérthető kötet a szakemberek mellett a nagyközönségnek is szól.

A kiadvány a természeti erőforrások állapota mellett a környezetre ható tényezőket is bemutatja. Kiemelte, Magyarországon erősödik a biológiai sokszínűség, csökken a keletkező hulladék mennyisége, javul a szennyvíz- és a hulladékkezelés, de számos területen - többek között a légszennyezettség csökkentésében - nemzetközi összefogásra van szükség.

A mesterséges felszínek aránya viszont - Európa más államaihoz hasonlóan - Magyarországon minden évben nő, és a levegő minőségének javulása is jelentős részben az enyhe télnek köszönhető - tette hozzá.

Az államtitkár jelentős eredménynek nevezte a rákosi vipera megmentését és az aranysakál megjelenését Magyarország területén, ám az utóbbi - mint hozzátette - számos helyen már gondokat okoz a vadgazdálkodásban. Folyamatosan emelkedik az egységnyi erőforrással előállított termékek, szolgáltatások értéke is, de még elmarad az uniós átlagtól, akárcsak a 15 millió tonnányi hulladék újrahasznosítási aránya.

Sürgető feladatnak nevezte az ország zajtérképének elkészítését, amely kormányzati segítséggel már elkezdődött. Béres András, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese felhívta a figyelmet, hogy határokon átívelő összefogásra van szükség számos állatfaj - például a vándorló és ezért több országban is megjelenő madarak - vagy a levegő védelme érdekében, hiszen a légszennyező anyagok jelentős része a környező államokból érkezik Magyarországra.

Utóbbi terén a lakosság felelősségvállalása is nélkülözhetetlen, hiszen a háztartások fűtése jelentős környezetszennyező, de számos idegenhonos faj megjelenése sem természetes terjedésnek, hanem az állattartók felelőtlenségének tudható be - tette hozzá.

Bárány Rita, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője közölte, hogy a kiadványhoz a szakmai rendezvényeken a közönség is hozzájuthat, de az intézet honlapjáról is letölthető. Hozzátette, hogy az intézmény és szakmai elődei 4 éve készítik a kiadványt, a 2016-ról szóló összefoglalóban pedig minden eddiginél több, csaknem 20 szervezet - többek között a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Meteorológiai Szolgálat és számos egyetem - vett részt.