Ősmagyar szófejtő – Forradalom

Történt pedig 1848 március idusán, hogy Petőfi Sándor a pesti lakásán megalkotta Nemzeti dal, avagy közkeletű elnevezésével „Talpra magyar” című költeményét, ami – már, amióta meg lehet tartani, – el is hangzik minden március 15-ei megemlékezésen, ahol magyarok ünnepelnek.

Alkotómunka a verscsinálás, közben persze készül több piszkozat is. Petőfi Sándor idejében nem volt még számítógép, hogy a szöveget azonnal javítani lehessen, ha gond van vele. Sercegett is a lúdtoll, koppant a kalamáris, kapart a tollkés egész este, mire a végleges verzió elkészült, halomban álltak az összegyűrt papírgalacsinok a költő íróasztala körül. Késő éjszaka volt már, mire Petőfi lekörmölte a véglegesnek szánt változatot is.

Ezután az árkus papírt szépen összehajtogatta, az inge zsebébe tette, s nyugovóra tért neje, a szép Szendrey Júlia mellé, aki akkor már mélyen aludt. Másnap március 15-e volt, a revolúció napja, amit persze el sem kezdtek volna Petőfi nélkül! A költő fel is kelt jókor, hogy időben a Pilvaxba érjen. Már az ágyból is úgy pattant ki, hogy azt mondta: „talpra magyar!”

Szépen felöltözködött ezután, tiszta inget is vett már, amikor Júlia asszony, aki szintén korán kelt aznap, kicipelt a hálószobából egy nagy, lepedőbe kötött batyut.

– Szívem, vigye már le a szennyest a mosónőnek! Útba esik…

– Jó – engedelmeskedett a költő egy szóra, bár más sietett volna. Felkapta a kabátját, be sem gombolta, a vállára dobta a lepedőbe kötött batyut, fogta az esernyőjét és a kalapját, Júlia ajtót pedig nyitott neki, azzal már viharzott is le a lépcsőn, a Pilvax felé.

Előtte persze benézett a mosónőhöz is, amint ígérte. A költő nagy szerencséjére nem lakott messze. A mosókonyhában Petőfi Sándor gyorsan az áztatóteknőbe dobálta a ruhákat, a mosónő pedig egy réztányérból hamulúgot, majd egy kondérból forró vizet zúdított rájuk, hogy mielőbb megkezdje a munkát. Alig kezdte kevergetni a mángorlófával a ruhákat, a költőnek eszébe ötlött, hogy ő bizony a szennyes inge zsebében felejtette a Nemzeti dal tisztázatát. Kapott volna a ruhák közé, de a mosónő megfogta a karját, nagy rémülten:

– Megálljon az úr! Hólyagosra égeti a bőrét…
– A versem… – morgott Petőfi Sándor. – Az biz’ az ingem zsebében maradt…
– Már mindegy, lelkem – vigasztalta a mosónő. – Majd ír másikat!

A forró víz addigra feloldotta a papírt, ott kevergett a zubogó víz színén, a mosásra váró ruhák felett. A költőt, alkotó ember volt ugye, azon nyomban megihlette szertefoszló, semmivé váló művének látványa.
– Látom én, hogy forr a dalom, kezdődik a revolúció! – szavalta lázban égő szemekkel.
– Művész úr, ez nem rímel – csóválta meg a fejét a mosónő.

Petőfi Sándor nagy ember volt, így szerény is, belátta, ha hibázott. Módosította azonnal a kétsorost:
– Látom én, hogy forr a dalom, kezdődik a forradalom!
– Látja lelkem, így már jó lesz! – örvendett meg a mosónő is. Petőfi pedig hazaszaladt, a papírkosárból kikereste az utolsó galacsint, amin a Nemzeti dal valamelyik piszkozata volt, s gyorsan újra lemásolta. Még stilisztikailag itt-ott javított is rajta.

Elkésett ugyan a Pilvaxból, de nem volt az nagy baj, mert a többi márciusi ifjú sem tartozott a korán kelők táborába. Petőfi aztán aznap a verset kétszer, vagy háromszor is elszavalta a forradalmi tömeg előtt. A magyarok pedig, ezután már akárhányszor is volt részük benne a történelem során, már nem revolúciónak hívták a hirtelen változást hozó eseményeket, hanem – forradalomnak. Csak épp’ az eredete merült feledésbe.

Kimutatták zengőlegyeknél is a méhek betegségeit (MTI)

Először mutatták ki zengőlegyeknél a méhek betegségeit kutatók, akik szerint a rovarok a méhek által is látogatott virágokon szedhetik össze a vírusokat, amelyeket aztán tovább terjeszthetnek – írja az MTI 2018. március 1-jén.

            Turbolya bronzlégy – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

A méhek és egyéb beporzók kulcsfontosságú szerepet játszanak a világ élelmiszertermelésében, ám az elmúlt évtizedekben populációik drasztikus hanyatlásnak indultak természetes élőhelyeik elvesztése, a fertőző betegségek és a rovarirtószerek használata miatt - írta a BBC News.

A szakemberek egyelőre nem tudják, hogy a zengőlegyekre nézve is ártalmasak-e a vírusok vagy csupán hordozzák azokat, de bárhogy is legyen, fennáll a veszélye annak, hogy továbbterjesztik azokat. "A zengőlégyfélék azon fajai, amelyekben azonosítottuk a vírusokat, keresztbe-kasul bejárják Európát" - mondta Emily Bailes, a londoni Royal Holloway Egyetem munkatársa.

Hozzátette: "messzebbre elvándorolnak, mint mondjuk a háziméhek és a vírusok különböző típusait juttathatják el olyan helyekre, ahol a méhek korábban még nem találkoztak azokkal". Az Oxfordi Egyetem közreműködésével készült vizsgálat során a kutatók Oxfordshire grófság egyik erdejében gyűjtöttek be zengőlegyeket.

A négy fajtól vett mintákat laboratóriumi körülmények között vizsgálták meg, vírusok jelenléte után kutatva. Három méhbetegséget is kimutattak a zengőlegyek két fajánál, amelyek egyedei ugyanazokról a virágokról csemegéztek, mint a méhek.

Ezek a betegségek a méheknél deformált szárnyakat okoznak, ami gyors halálhoz, vagy a kaptárból való kizáráshoz vezet. A kutatók a Biology Letters című folyóiratban közölték a tanulmányukat.

Föld órája: a természeti értékekre figyelnek idén (MTI)

Megújult a WWF Föld órájának, a világ legnagyobb önkéntes akciójának üzenete: a kezdeményezés ezúttal a természeti értékekre hívja fel a figyelmet március 24-én, amikor egy órára elsötétül a Föld – írja 2018. március 5-én az MTI.

"A fókuszban bolygónk biológiai sokféleségének megőrzése áll, valamint az, hogy vegyük észre és védjük saját környezetünket, vegyünk részt annak egészséges működésében. Legyen szó erdőkről vagy folyókról, tengerekről vagy vizesélőhelyekről, nekünk, emberek számára is rendkívül fontos, hogy ezek az élőhelyek fennmaradjanak természetes állapotukban, megőrizve azt a gazdag növény- és állatvilágot, amit folyamatosan komoly veszélyek fenyegetnek" - olvasható a WWF Magyarországnak az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A kezdeményezés megújult mottója a Kapcsolódj a Földhöz!, melyhez új szimbólum is társul: a "kapcsolódás" egyik legismertebb jelképe, a wifijel. A Föld órája alkalmából a WWF Magyarország idén feladattal készül: első lépésként arra kérik az embereket, hogy csatlakozzanak a Föld órájához, és március 24-én 20:30-kor egy órára kapcsolják le a villanyt.

Ezt még három kihívás követi majd, amelyekről az akció hazai oldalán, a foldoraja.hu weboldalon lesz további információ, valamint a WWF Magyarország Facebook-oldalán.

A Föld órája kezdeményezés 2007-ben indult Ausztráliából azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet az éghajlatváltozásra és annak negatív hatásaira. Egy évvel később nemzetközi színtérre lépett, 2017-ben pedig már 187 ország csatlakozott hozzá.

A világ legnagyobb önkéntes akciója keretében tavaly több mint 12 ezer jól ismert épület és látnivaló díszkivilágítását kapcsolták le egy órára, ezzel is hangsúlyozva az energiatakarékosság fontosságát. Idén is lehet csatlakozni a Föld órájához magánszemélyként, vállalatként, önkormányzatként és intézményként egyaránt: a www.foldoraja.hu weboldalon már gyűlnek a regisztrálók, ide bárki feltöltheti saját kezdeményezését.

A WWF Magyarország arra buzdít mindenkit, hogy valódi tettekkel is járuljon hozzá a mozgalomhoz annak érdekében, hogy a Föld a következő generációk számára is megőrizhesse természeti kincseit.

Vírussal irtják a túlszaporodott nyulakat Új-Zélandon (MTI)

Vírussal próbálják megtizedelni a túlszaporodott nyúlpopulációt Új-Zélandon – írja 2018. március 1-jén az MTI. A szigetország néhány részén kártevőnek tekintett vadnyulakat az RHDV1-K5 vírustörzzsel fertőzik meg március folyamán - írta a BBC News.

A nyulakat az 1830-as években telepítették be Új-Zélandra és azóta sok problémát okoznak a gazdáknak, mert megdézsmálják a legelőket, üregeikkel pedig komoly károkat okoznak a földeken. Az új-zélandi szakminisztérium adatai szerint a vadnyulak évente átlagosan 50 millió új-zélandi dollár (forint) kárt okoznak a termésben, valamint további több mint 25 millió új-zélandi dollárba kerül a védekezés ellenük.

                 Üregi nyúl

A populációjuk kordában tartásának elsődleges módszerei a lelövésük, a megmérgezésük, az üregeik kifüstölése és kevésbé drasztikus megoldásként a nyúlbiztos kerítések alkalmazása. A szakemberek szerint azonban a probléma immár túl nagy ahhoz, hogy ezekkel a módszerekkel hatékonyan lehessen kezelni. A nyulak vérzéses betegségét okozó calicivírus egy korábbi törzsét már 1997-ben bevetették Új-Zélandon.

A kizárólag a nyulakat megtámadó vírus eleinte rendkívül hatékonynak bizonyult, ám több mint 20 év után az állatok immunissá váltak rá. A mostani vírus egy új koreai törzs, az RHDV1-K5. Ez az állatok belső szerveit támadja meg, lázat, görcsöket, vérrögöket és légzési nehézségeket okozva.

Ez a törzs gyorsabban "dolgozik": a megfertőződéstől számított kettő-négy napon belül végez az állattal. A módszer megosztja a helyieket. Az új-zélandi gazdák szövetsége "óriási megkönnyebbüléssel" fogadta a lépést. Andrew Simpson a szövetség szóvivője elmondta, "ha még egy év eltelik a vírus nélkül, néhány földterület óriási ökológiai károkat szenvedett volna".

Az új-zélandi Királyi Állatvédő Társaság (SPCA) azonban elkeserítőnek nevezte a vírus szabadon engedésének hírét. "Mi az emberségesebb módszerek hívei vagyunk" - húzta alá Arnja Dale, a társaság egyik tagja, hozzátéve, hogy a vírus szenvedést okoz az állatoknak és fennáll a veszélye a háziállatként tartott nyulak megfertőződésének. Az SPCA szerint a házinyulak számára kifejlesztett vakcinát "nem tesztelték le megfelelően és nincs elegendő bizonyíték arra, hogy hatékony védelmet nyújt számukra" a vírussal szemben. A minisztérium illetékesei szerint a beoltott házinyulak biztonságban lesznek. A RHDV1-K5-t tavaly már bevetették Ausztráliában, és nem érkezett jelentés arról, hogy beoltott házinyulak is elpusztultak volna tőle.

Biztosított a magyar vadgazdálkodás jövője (MTI)

Az elmúlt évek intézkedései megteremtették a vadgazdálkodás jövőjének szakmai és pénzügyi alapjait, a szükséges jogszabályi keretet, de fel kell lépni a vadászati fegyvertartást értelmetlenül szigorító uniós kezdeményezés ellen - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke csütörtökön Budapesten, a 25. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás (FeHoVa) megnyitóján.

      Fegyvert próbál egy érdeklődő a 25. Fegyver, Horgászat, Vadászat (FeHoVa) kiállítás megnyitóján a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban 2018. február 15-én – MTI Fotó: Balogh Zoltán

           Divatbemutató a kiállításon – MTI Fotó: Balogh Zoltán

Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal közösen lép fel az ellen, hogy az EU a terrorizmus elleni védelemre hivatkozva korlátozni akarja a vadászok fegyvertartását. A bevált, jól működő szabályozás megváltoztatása helyett inkább az illegális határátlépést kellene megakadályozni - tette hozzá.

Az elmúlt évek eredményeiről szólva kiemelte, hogy Magyarországon a fölösleges bürokratikus eljárások megszűnésével egyszerűsödött a fegyvertörvény, a szakmai szervezetek hozzájárulása nélkül nem kerülhet az Országgyűlés elé vadászatot érintő törvényjavaslat, jogszabály- vagy határozattervezet, valamint fontos megállapodások jöttek létre a szakmai képviseletek és a minisztériumok, a természetvédők, illetve a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gibier, CIC) között.

Hozzátette, hogy az új vadászati törvény értelmében országszerte államilag fizetett tájegységi fővadászok biztosítják a megfelelő minőségű vadgazdálkodást, a kamarai törvény alapján a vadászjegyekből származó bevétel az Országos Magyar Vadászkamaránál marad, az élőhelyfejlesztést a vadgazdálkodási alap kerete biztosítja, a természetes élővizeken pedig megszűnt az ipari halászat. Ismertette, hogy a kormány 4,5 milliárd forintot biztosított a Hungexpo átalakításának tervezési munkáira és megközelíthetőségének javítására, hogy 2021-ben, az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás 50. évfordulóján újra nagyszabású szakmai rendezvény házigazdája lehessen a főváros.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a vadászat és a természetvédelem nem szembenálló, hanem egymást erősítő tevékenységek.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a rendezvényen kijelentette: a magyarországi faállomány jó állapotban van, az erdők területe 7 ezer hektárral gyarapodott az állami erdőgazdaságokban. Az elmúlt 8 évben 160 erdei szálláshely - turista- és vadászház - újult meg, ezzel javítva az erdők megközelíthetőségét, 16 milliárd forint értékben kilátók, látogatóközpontok, lombkoronaösvények épültek, évente 12 ezer erdőpedagógiai foglalkozáson 80 ezer gyerek részesülhet erdei élményekben - emelte ki.

Az állami halőri szolgálat mellett élőhelyfejlesztések, horgászturisztikai beruházások, haltelepítések és ökológiai célú szelektív halászat biztosítja a vizes élőhelyek védelmét - tette hozzá.

Istrate Stetco, Románia Vízügyi és Erdőgazdálkodási Minisztériumának erdészeti államtitkára hangsúlyozta, hogy az erdő- és vízgazdálkodás fejlesztése nem csak a vadászok és a horgászok, hanem a fenntartható természetvédelem érdeke is.

A fenntartható fejlődés szempontjából különösen fontosnak nevezte a határokon átnyúló együttműködéseket, az állami és a magánszektor közös fellépését. George Aman, a CIC elnöke a vadászati hagyományok fenntartását szorgalmazta és üdvözölte azt a kezdeményezést, hogy a vadászok az élőhelyek fenntartására hozzájárulást fizessenek.

Halálos vadászbaleset Hajóson

Hajós térségében társas vadászatot tartottak 2018. február 11-én – írja a police.hu. A vadászaton résztvevő 50 éves szegedi férfi 9 óra 10 perc körül a fegyveréből leadott lövéssel eltalálta az egyik hajtót, aki a helyszínen életét vesztette.

A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást T. Zsolt ellen. A nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki a férfit, aki az eljárás további szakaszában szabadlábon védekezik.

A vadászat körülményeiről a honlap nem közöl többet, a rendőrség csatolt fotóján golyós lőszerek láthatók.

Magyarország környezeti állapotát mutatja be a kötet (MTI)

Megjelent a Magyarország környezeti állapota 2016 című kötet, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. kiadványa, amely az adatok bemutatásán túl értékeli a környezet változásának folyamatait, és felhívja a figyelmet a természetvédelem fontosságára - írja az MTI.

A könyvet Budapesten mutatták be a nagyközönségnek, sajtótájékoztatón. V. Németh Zsolt, a kiadvány megjelenését támogató Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a tudományos igényű, mégis közérthető kötet a szakemberek mellett a nagyközönségnek is szól.

A kiadvány a természeti erőforrások állapota mellett a környezetre ható tényezőket is bemutatja. Kiemelte, Magyarországon erősödik a biológiai sokszínűség, csökken a keletkező hulladék mennyisége, javul a szennyvíz- és a hulladékkezelés, de számos területen - többek között a légszennyezettség csökkentésében - nemzetközi összefogásra van szükség.

A mesterséges felszínek aránya viszont - Európa más államaihoz hasonlóan - Magyarországon minden évben nő, és a levegő minőségének javulása is jelentős részben az enyhe télnek köszönhető - tette hozzá.

Az államtitkár jelentős eredménynek nevezte a rákosi vipera megmentését és az aranysakál megjelenését Magyarország területén, ám az utóbbi - mint hozzátette - számos helyen már gondokat okoz a vadgazdálkodásban. Folyamatosan emelkedik az egységnyi erőforrással előállított termékek, szolgáltatások értéke is, de még elmarad az uniós átlagtól, akárcsak a 15 millió tonnányi hulladék újrahasznosítási aránya.

Sürgető feladatnak nevezte az ország zajtérképének elkészítését, amely kormányzati segítséggel már elkezdődött. Béres András, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese felhívta a figyelmet, hogy határokon átívelő összefogásra van szükség számos állatfaj - például a vándorló és ezért több országban is megjelenő madarak - vagy a levegő védelme érdekében, hiszen a légszennyező anyagok jelentős része a környező államokból érkezik Magyarországra.

Utóbbi terén a lakosság felelősségvállalása is nélkülözhetetlen, hiszen a háztartások fűtése jelentős környezetszennyező, de számos idegenhonos faj megjelenése sem természetes terjedésnek, hanem az állattartók felelőtlenségének tudható be - tette hozzá.

Bárány Rita, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője közölte, hogy a kiadványhoz a szakmai rendezvényeken a közönség is hozzájuthat, de az intézet honlapjáról is letölthető. Hozzátette, hogy az intézmény és szakmai elődei 4 éve készítik a kiadványt, a 2016-ról szóló összefoglalóban pedig minden eddiginél több, csaknem 20 szervezet - többek között a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Meteorológiai Szolgálat és számos egyetem - vett részt.

Készülődés a Hortobágyi Lovasnapokra (MTI)

            A Mátai Ménes lovai az 51. Hortobágyi Lovasnapokat beharangozó bemutatón 2017. június 20-án - MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Települési együttműködésekkel fejlesztik a Debrecen központú turisztikai desztinációt a jövőben, aminek első próbája lesz az idei hortobágyi lovasnapok programsorozata - közölte Debrecen turisztikáért is felelős alpolgármestere sajtótájékoztatóján a Hortobágy-mátai lovaspályán, ahol ebből az alkalomból meghajtották a híres nóniusz kancaménest.

           Az ország egyik legnagyobb lovas rendezvényén július 7. és 9. között bemutatják a térségre jellemző pásztorkultúra múltját és jelenét, valamint népszerűsítik a lovas sportokat. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Széles Diána (Fidesz-KDNP) emlékeztetett rá, hogy a puszta évszázadokon keresztül Debrecenhez tartozott, s ott legelt a város ménese. Mérföldkőnek nevezte, hogy Debrecen most bekapcsolódott a Hortobágy legnagyobb nyári rendezvényének a szervezésébe, amely nem csak a puszta, hanem a környékbeli települések látogatottságához is hozzájárulhat.

Széles Diána fontos célnak nevezte, hogy a környék ne csupán egynapos turisztikai célpont legyen, hanem legalább egyhetes, látványos programot kínáljanak az érkezőknek. Példaként említette a Debrecenbe repülővel érkező turisták számára kínált debreceni, hajdúszoboszlói, hortobágyi és Tisza-tavi programokat, amely együtt alkalmas arra, hogy több napig a térségben tartsa a vendégeket.

Hortobágy a világörökség része, de a helyi infrastruktúra még nem világszínvonalú, amin az elkövetkező években jelentősen változtatni fognak - fűzte hozzá. Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: a július 7-9. közötti lovasnapok keretében most első alkalommal tartják a Nemzeti vágta egyik előfutamát Hortobágyon, amelyen 12-15 lovas indulására számítanak.

Hozzátette: Hortobágyon van hazánk legnagyobb nóniusz ménese, a hazánkban évente születő 250 nóniusz csikóból 50 a Hortobágyon látja meg a napvilágot.

Szladek Róbert ménesvezető tájékoztatása szerint a lovasnapok díjugrató versenyein százan indulnak, a western-verseny keretében pedig mintegy kétszáz lovas versenyez majd hatszáz borjú összeterelésével.

Bódor Edit, a debreceni Főnix Rendezvényszervező Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy a találkozó mindhárom napján kulturális együttesek fellépésével teszik emlékezetessé a rendezvényt, amelyen a gyerekeknek külön programokat szerveznek. A hortobágyi csárdában hagyományos pásztorételekkel várják majd az érkezőket.

Természetfilm készül a hortobágyi vadlovakról (MTI)

A kiemelkedő sikerű Vad Magyarország - A vizek birodalma után a Hortobágyon élő vadlovakról forgat egész estés természetfilmet Török Zoltán rendező-producer a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával - közölte a szervezet az MTI-vel.

A közlemény szerint a Vad Magyarország 2 - A vadlovak földjén négyévszakos forgatása szeptemberben kezdődhet el a Hortobágyi Nemzeti Parkban. A mozifilmnek 110 millió forintos gyártási támogatást szavazott meg a Filmalap Filmszakmai Döntőbizottsága.

A hortobágyi puszta élővilágát újszerűen, egy taki, azaz Mongóliából származó különleges vadló csikó izgalmas és küzdelmekkel teli történetén keresztül bemutató film operatőre Jan Henriksson, Mosonyi Szabolcs és Török Zoltán lesz, a vágó Hargittai László, a hangmérnök Várhegyi Rudolf.

A Vad Magyarország 2 - A vadlovak földjén magyar-német-osztrák-svéd koprodukcióban készül. A kész alkotás várhatóan 2020-ban lesz először látható, a mozifilmverzió mellett egy rövidebb tévéfilmváltozatot is terveznek.

Török Zoltán és alkotótársai újszerű természetfilmes látásmódjukkal és lenyűgöző képi világukkal 2011-ben kirobbanó sikert értek el Vad Magyarország - A vizek birodalma című alkotásukkal. A film kimagasló eredményt ért el a mozikban, és világszerte húsz országban díjazták rangos nemzetközi filmfesztiválok - olvasható a közleményben.

Csillagoségbolt-parkká vált a Bükk-hegység (MTI)

Csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Bükki Nemzeti Parkot a Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (IDA - International Dark-Sky Association) - közölte az MTI-vel a nemzeti park oktatási referense.

          A hosszú expozíciós idővel készült képen a Tejút látszik a Bükk-fennsík felett Répáshuta közelében - MTI Fotó: Komka Péter

Novák Richárd hozzátette, hogy a cím birtokosaként a parkigazgatóság szabályozza a területén a jövőben létesíthető világítóberendezések típusát és fényáramát a természetes éjszakai környezet megóvása érdekében. Garantálja továbbá a természetes, sötét égbolt és éjszakai környezet megóvását és elősegíti az éjszakai állatfajok életének zavartalanságát. Feladata még észlelőhelyet és a szabadidő eltöltésére alkalmas pontokat kijelölni a műkedvelő és a hivatásos csillagászok számára, ahonnan a természetes éjszakai égbolt zavartalanul megfigyelhető.

A Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség független szervezetként felállított, szigorú szempontrendszere szerint világszerte kizárólag olyan területeken hozható létre csillagoségbolt-park, amelyek állami tulajdonban vannak és természetvédelmi oltalmat élveznek, illetve az égbolt minősége - az égitestek láthatósága - megfelel az előírásoknak.

További kritérium, hogy a látogatók számára nyitott legyen a terület és a cím birtokosai az égbolt látnivalóit folyamatosan bemutassák a nagyközönségnek. A települések növekedésével és a létesítmények bővülésével egyre növekszik a szükségtelen mértékű fénykibocsátás.

Számos állatfaj van a természetben - például rovarok, kétéltűek, madarak, denevérek -, amelyeket zavar a mesterséges fény, s ezzel nemcsak az ő létük kerül veszélybe, hanem az egész ökoszisztéma károsodik - fejtette ki Novák Richárd.

Mindezeken túl a csillagos égbolt látványát mint az emberiség kulturális örökségének részét is fontos megóvnunk a jövő nemzedékei számára - vélekedett, hozzátéve, hogy a bükki csillagoségbolt-parkban a jövőben nem lehetnek a fényszennyezés növekedésével járó fejlesztések, és a meglévő lámpatesteket is fokozatosan fényszennyezés-mentesre cserélik.

Magyarországon a Zselic és a Hortobágy után harmadikként érdemelte ki a címet a Bükki Nemzeti Park.