Vírussal irtják a túlszaporodott nyulakat Új-Zélandon (MTI)

Vírussal próbálják megtizedelni a túlszaporodott nyúlpopulációt Új-Zélandon – írja 2018. március 1-jén az MTI. A szigetország néhány részén kártevőnek tekintett vadnyulakat az RHDV1-K5 vírustörzzsel fertőzik meg március folyamán - írta a BBC News.

A nyulakat az 1830-as években telepítették be Új-Zélandra és azóta sok problémát okoznak a gazdáknak, mert megdézsmálják a legelőket, üregeikkel pedig komoly károkat okoznak a földeken. Az új-zélandi szakminisztérium adatai szerint a vadnyulak évente átlagosan 50 millió új-zélandi dollár (forint) kárt okoznak a termésben, valamint további több mint 25 millió új-zélandi dollárba kerül a védekezés ellenük.

                 Üregi nyúl

A populációjuk kordában tartásának elsődleges módszerei a lelövésük, a megmérgezésük, az üregeik kifüstölése és kevésbé drasztikus megoldásként a nyúlbiztos kerítések alkalmazása. A szakemberek szerint azonban a probléma immár túl nagy ahhoz, hogy ezekkel a módszerekkel hatékonyan lehessen kezelni. A nyulak vérzéses betegségét okozó calicivírus egy korábbi törzsét már 1997-ben bevetették Új-Zélandon.

A kizárólag a nyulakat megtámadó vírus eleinte rendkívül hatékonynak bizonyult, ám több mint 20 év után az állatok immunissá váltak rá. A mostani vírus egy új koreai törzs, az RHDV1-K5. Ez az állatok belső szerveit támadja meg, lázat, görcsöket, vérrögöket és légzési nehézségeket okozva.

Ez a törzs gyorsabban "dolgozik": a megfertőződéstől számított kettő-négy napon belül végez az állattal. A módszer megosztja a helyieket. Az új-zélandi gazdák szövetsége "óriási megkönnyebbüléssel" fogadta a lépést. Andrew Simpson a szövetség szóvivője elmondta, "ha még egy év eltelik a vírus nélkül, néhány földterület óriási ökológiai károkat szenvedett volna".

Az új-zélandi Királyi Állatvédő Társaság (SPCA) azonban elkeserítőnek nevezte a vírus szabadon engedésének hírét. "Mi az emberségesebb módszerek hívei vagyunk" - húzta alá Arnja Dale, a társaság egyik tagja, hozzátéve, hogy a vírus szenvedést okoz az állatoknak és fennáll a veszélye a háziállatként tartott nyulak megfertőződésének. Az SPCA szerint a házinyulak számára kifejlesztett vakcinát "nem tesztelték le megfelelően és nincs elegendő bizonyíték arra, hogy hatékony védelmet nyújt számukra" a vírussal szemben. A minisztérium illetékesei szerint a beoltott házinyulak biztonságban lesznek. A RHDV1-K5-t tavaly már bevetették Ausztráliában, és nem érkezett jelentés arról, hogy beoltott házinyulak is elpusztultak volna tőle.

Biztosított a magyar vadgazdálkodás jövője (MTI)

Az elmúlt évek intézkedései megteremtették a vadgazdálkodás jövőjének szakmai és pénzügyi alapjait, a szükséges jogszabályi keretet, de fel kell lépni a vadászati fegyvertartást értelmetlenül szigorító uniós kezdeményezés ellen - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke csütörtökön Budapesten, a 25. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás (FeHoVa) megnyitóján.

      Fegyvert próbál egy érdeklődő a 25. Fegyver, Horgászat, Vadászat (FeHoVa) kiállítás megnyitóján a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban 2018. február 15-én – MTI Fotó: Balogh Zoltán

           Divatbemutató a kiállításon – MTI Fotó: Balogh Zoltán

Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal közösen lép fel az ellen, hogy az EU a terrorizmus elleni védelemre hivatkozva korlátozni akarja a vadászok fegyvertartását. A bevált, jól működő szabályozás megváltoztatása helyett inkább az illegális határátlépést kellene megakadályozni - tette hozzá.

Az elmúlt évek eredményeiről szólva kiemelte, hogy Magyarországon a fölösleges bürokratikus eljárások megszűnésével egyszerűsödött a fegyvertörvény, a szakmai szervezetek hozzájárulása nélkül nem kerülhet az Országgyűlés elé vadászatot érintő törvényjavaslat, jogszabály- vagy határozattervezet, valamint fontos megállapodások jöttek létre a szakmai képviseletek és a minisztériumok, a természetvédők, illetve a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gibier, CIC) között.

Hozzátette, hogy az új vadászati törvény értelmében országszerte államilag fizetett tájegységi fővadászok biztosítják a megfelelő minőségű vadgazdálkodást, a kamarai törvény alapján a vadászjegyekből származó bevétel az Országos Magyar Vadászkamaránál marad, az élőhelyfejlesztést a vadgazdálkodási alap kerete biztosítja, a természetes élővizeken pedig megszűnt az ipari halászat. Ismertette, hogy a kormány 4,5 milliárd forintot biztosított a Hungexpo átalakításának tervezési munkáira és megközelíthetőségének javítására, hogy 2021-ben, az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás 50. évfordulóján újra nagyszabású szakmai rendezvény házigazdája lehessen a főváros.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a vadászat és a természetvédelem nem szembenálló, hanem egymást erősítő tevékenységek.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a rendezvényen kijelentette: a magyarországi faállomány jó állapotban van, az erdők területe 7 ezer hektárral gyarapodott az állami erdőgazdaságokban. Az elmúlt 8 évben 160 erdei szálláshely - turista- és vadászház - újult meg, ezzel javítva az erdők megközelíthetőségét, 16 milliárd forint értékben kilátók, látogatóközpontok, lombkoronaösvények épültek, évente 12 ezer erdőpedagógiai foglalkozáson 80 ezer gyerek részesülhet erdei élményekben - emelte ki.

Az állami halőri szolgálat mellett élőhelyfejlesztések, horgászturisztikai beruházások, haltelepítések és ökológiai célú szelektív halászat biztosítja a vizes élőhelyek védelmét - tette hozzá.

Istrate Stetco, Románia Vízügyi és Erdőgazdálkodási Minisztériumának erdészeti államtitkára hangsúlyozta, hogy az erdő- és vízgazdálkodás fejlesztése nem csak a vadászok és a horgászok, hanem a fenntartható természetvédelem érdeke is.

A fenntartható fejlődés szempontjából különösen fontosnak nevezte a határokon átnyúló együttműködéseket, az állami és a magánszektor közös fellépését. George Aman, a CIC elnöke a vadászati hagyományok fenntartását szorgalmazta és üdvözölte azt a kezdeményezést, hogy a vadászok az élőhelyek fenntartására hozzájárulást fizessenek.

Halálos vadászbaleset Hajóson

Hajós térségében társas vadászatot tartottak 2018. február 11-én – írja a police.hu. A vadászaton résztvevő 50 éves szegedi férfi 9 óra 10 perc körül a fegyveréből leadott lövéssel eltalálta az egyik hajtót, aki a helyszínen életét vesztette.

A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást T. Zsolt ellen. A nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki a férfit, aki az eljárás további szakaszában szabadlábon védekezik.

A vadászat körülményeiről a honlap nem közöl többet, a rendőrség csatolt fotóján golyós lőszerek láthatók.

Magyarország környezeti állapotát mutatja be a kötet (MTI)

Megjelent a Magyarország környezeti állapota 2016 című kötet, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. kiadványa, amely az adatok bemutatásán túl értékeli a környezet változásának folyamatait, és felhívja a figyelmet a természetvédelem fontosságára - írja az MTI.

A könyvet Budapesten mutatták be a nagyközönségnek, sajtótájékoztatón. V. Németh Zsolt, a kiadvány megjelenését támogató Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a tudományos igényű, mégis közérthető kötet a szakemberek mellett a nagyközönségnek is szól.

A kiadvány a természeti erőforrások állapota mellett a környezetre ható tényezőket is bemutatja. Kiemelte, Magyarországon erősödik a biológiai sokszínűség, csökken a keletkező hulladék mennyisége, javul a szennyvíz- és a hulladékkezelés, de számos területen - többek között a légszennyezettség csökkentésében - nemzetközi összefogásra van szükség.

A mesterséges felszínek aránya viszont - Európa más államaihoz hasonlóan - Magyarországon minden évben nő, és a levegő minőségének javulása is jelentős részben az enyhe télnek köszönhető - tette hozzá.

Az államtitkár jelentős eredménynek nevezte a rákosi vipera megmentését és az aranysakál megjelenését Magyarország területén, ám az utóbbi - mint hozzátette - számos helyen már gondokat okoz a vadgazdálkodásban. Folyamatosan emelkedik az egységnyi erőforrással előállított termékek, szolgáltatások értéke is, de még elmarad az uniós átlagtól, akárcsak a 15 millió tonnányi hulladék újrahasznosítási aránya.

Sürgető feladatnak nevezte az ország zajtérképének elkészítését, amely kormányzati segítséggel már elkezdődött. Béres András, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese felhívta a figyelmet, hogy határokon átívelő összefogásra van szükség számos állatfaj - például a vándorló és ezért több országban is megjelenő madarak - vagy a levegő védelme érdekében, hiszen a légszennyező anyagok jelentős része a környező államokból érkezik Magyarországra.

Utóbbi terén a lakosság felelősségvállalása is nélkülözhetetlen, hiszen a háztartások fűtése jelentős környezetszennyező, de számos idegenhonos faj megjelenése sem természetes terjedésnek, hanem az állattartók felelőtlenségének tudható be - tette hozzá.

Bárány Rita, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője közölte, hogy a kiadványhoz a szakmai rendezvényeken a közönség is hozzájuthat, de az intézet honlapjáról is letölthető. Hozzátette, hogy az intézmény és szakmai elődei 4 éve készítik a kiadványt, a 2016-ról szóló összefoglalóban pedig minden eddiginél több, csaknem 20 szervezet - többek között a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Meteorológiai Szolgálat és számos egyetem - vett részt.

Készülődés a Hortobágyi Lovasnapokra (MTI)

            A Mátai Ménes lovai az 51. Hortobágyi Lovasnapokat beharangozó bemutatón 2017. június 20-án - MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Települési együttműködésekkel fejlesztik a Debrecen központú turisztikai desztinációt a jövőben, aminek első próbája lesz az idei hortobágyi lovasnapok programsorozata - közölte Debrecen turisztikáért is felelős alpolgármestere sajtótájékoztatóján a Hortobágy-mátai lovaspályán, ahol ebből az alkalomból meghajtották a híres nóniusz kancaménest.

           Az ország egyik legnagyobb lovas rendezvényén július 7. és 9. között bemutatják a térségre jellemző pásztorkultúra múltját és jelenét, valamint népszerűsítik a lovas sportokat. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Széles Diána (Fidesz-KDNP) emlékeztetett rá, hogy a puszta évszázadokon keresztül Debrecenhez tartozott, s ott legelt a város ménese. Mérföldkőnek nevezte, hogy Debrecen most bekapcsolódott a Hortobágy legnagyobb nyári rendezvényének a szervezésébe, amely nem csak a puszta, hanem a környékbeli települések látogatottságához is hozzájárulhat.

Széles Diána fontos célnak nevezte, hogy a környék ne csupán egynapos turisztikai célpont legyen, hanem legalább egyhetes, látványos programot kínáljanak az érkezőknek. Példaként említette a Debrecenbe repülővel érkező turisták számára kínált debreceni, hajdúszoboszlói, hortobágyi és Tisza-tavi programokat, amely együtt alkalmas arra, hogy több napig a térségben tartsa a vendégeket.

Hortobágy a világörökség része, de a helyi infrastruktúra még nem világszínvonalú, amin az elkövetkező években jelentősen változtatni fognak - fűzte hozzá. Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: a július 7-9. közötti lovasnapok keretében most első alkalommal tartják a Nemzeti vágta egyik előfutamát Hortobágyon, amelyen 12-15 lovas indulására számítanak.

Hozzátette: Hortobágyon van hazánk legnagyobb nóniusz ménese, a hazánkban évente születő 250 nóniusz csikóból 50 a Hortobágyon látja meg a napvilágot.

Szladek Róbert ménesvezető tájékoztatása szerint a lovasnapok díjugrató versenyein százan indulnak, a western-verseny keretében pedig mintegy kétszáz lovas versenyez majd hatszáz borjú összeterelésével.

Bódor Edit, a debreceni Főnix Rendezvényszervező Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy a találkozó mindhárom napján kulturális együttesek fellépésével teszik emlékezetessé a rendezvényt, amelyen a gyerekeknek külön programokat szerveznek. A hortobágyi csárdában hagyományos pásztorételekkel várják majd az érkezőket.

Természetfilm készül a hortobágyi vadlovakról (MTI)

A kiemelkedő sikerű Vad Magyarország - A vizek birodalma után a Hortobágyon élő vadlovakról forgat egész estés természetfilmet Török Zoltán rendező-producer a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával - közölte a szervezet az MTI-vel.

A közlemény szerint a Vad Magyarország 2 - A vadlovak földjén négyévszakos forgatása szeptemberben kezdődhet el a Hortobágyi Nemzeti Parkban. A mozifilmnek 110 millió forintos gyártási támogatást szavazott meg a Filmalap Filmszakmai Döntőbizottsága.

A hortobágyi puszta élővilágát újszerűen, egy taki, azaz Mongóliából származó különleges vadló csikó izgalmas és küzdelmekkel teli történetén keresztül bemutató film operatőre Jan Henriksson, Mosonyi Szabolcs és Török Zoltán lesz, a vágó Hargittai László, a hangmérnök Várhegyi Rudolf.

A Vad Magyarország 2 - A vadlovak földjén magyar-német-osztrák-svéd koprodukcióban készül. A kész alkotás várhatóan 2020-ban lesz először látható, a mozifilmverzió mellett egy rövidebb tévéfilmváltozatot is terveznek.

Török Zoltán és alkotótársai újszerű természetfilmes látásmódjukkal és lenyűgöző képi világukkal 2011-ben kirobbanó sikert értek el Vad Magyarország - A vizek birodalma című alkotásukkal. A film kimagasló eredményt ért el a mozikban, és világszerte húsz országban díjazták rangos nemzetközi filmfesztiválok - olvasható a közleményben.

Csillagoségbolt-parkká vált a Bükk-hegység (MTI)

Csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Bükki Nemzeti Parkot a Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (IDA - International Dark-Sky Association) - közölte az MTI-vel a nemzeti park oktatási referense.

          A hosszú expozíciós idővel készült képen a Tejút látszik a Bükk-fennsík felett Répáshuta közelében - MTI Fotó: Komka Péter

Novák Richárd hozzátette, hogy a cím birtokosaként a parkigazgatóság szabályozza a területén a jövőben létesíthető világítóberendezések típusát és fényáramát a természetes éjszakai környezet megóvása érdekében. Garantálja továbbá a természetes, sötét égbolt és éjszakai környezet megóvását és elősegíti az éjszakai állatfajok életének zavartalanságát. Feladata még észlelőhelyet és a szabadidő eltöltésére alkalmas pontokat kijelölni a műkedvelő és a hivatásos csillagászok számára, ahonnan a természetes éjszakai égbolt zavartalanul megfigyelhető.

A Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség független szervezetként felállított, szigorú szempontrendszere szerint világszerte kizárólag olyan területeken hozható létre csillagoségbolt-park, amelyek állami tulajdonban vannak és természetvédelmi oltalmat élveznek, illetve az égbolt minősége - az égitestek láthatósága - megfelel az előírásoknak.

További kritérium, hogy a látogatók számára nyitott legyen a terület és a cím birtokosai az égbolt látnivalóit folyamatosan bemutassák a nagyközönségnek. A települések növekedésével és a létesítmények bővülésével egyre növekszik a szükségtelen mértékű fénykibocsátás.

Számos állatfaj van a természetben - például rovarok, kétéltűek, madarak, denevérek -, amelyeket zavar a mesterséges fény, s ezzel nemcsak az ő létük kerül veszélybe, hanem az egész ökoszisztéma károsodik - fejtette ki Novák Richárd.

Mindezeken túl a csillagos égbolt látványát mint az emberiség kulturális örökségének részét is fontos megóvnunk a jövő nemzedékei számára - vélekedett, hozzátéve, hogy a bükki csillagoségbolt-parkban a jövőben nem lehetnek a fényszennyezés növekedésével járó fejlesztések, és a meglévő lámpatesteket is fokozatosan fényszennyezés-mentesre cserélik.

Magyarországon a Zselic és a Hortobágy után harmadikként érdemelte ki a címet a Bükki Nemzeti Park.

Egymillió látogató a Tisza-tavi Ökocentrumban (MTI)

A poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum egymilliomodik látogatóját köszöntötték pénteken; a vendégszám az elmúlt években folyamatosan nőtt, tavaly több mint 209 ezer ember járt ott - közölte az ötéves létesítményt üzemeltető Tisza-tavi Ökocentrum Nonprofit Közhasznú Kft. közleményben az MTI-t.

A közlemény szerint Poroszló Község Önkormányzata további fejlesztéseket tervez és forrásokra pályázik egy több mint 900 négyzetméteres, új akváriumrendszer megépítésére és bemutatókra a főépület melletti zöld területen. Az új beruházás értéke mintegy 750 millió forint.

A 2012-ben mintegy 2,2 milliárd forintos beruházással, több mint 1,9 milliárd forintos európai uniós támogatással elkészült központot a poroszlói önkormányzat száz százalékos tulajdonában álló Tisza-tavi Ökocentrum Nonprofit Közhasznú Kft. üzemelteti. A beruházás megvalósításához az önerőt kötvénykibocsátással a község önkormányzata biztosította.

Az üzemeltető társasággal szembeni elvárás volt az európai uniós támogatással megvalósított projektben foglalt mutatószámok teljesítése. Ezek között kiemelt helyen szerepelt a létesítményt felkereső látogatók száma: az elvárás szerint a fenntartási időszak tíz évének valamelyikében a vendégszámnak el kell érnie a 200 ezret.

Az ökocentrum a 127 négyzetkilométeres Tisza-tó, a Tisza-völgye és Magyarország őshonos vízi élővilágát mutatja be. Európa legnagyobb, mintegy egymillió literes édesvízű akváriumrendszerén kívül kiállítótermek, 3D-s mozi és kilátó is helyet kapott a 2600 négyzetméter hasznos alapterületű épületben, amely egy mintegy 10 hektáros, szabadidőpark közepén található.

Invazív gyomot irtottak a Kiskunsági Nemzeti Parkban (MTI)

Maradandó károsodást okozó, veszélyes, agresszíven terjeszkedő, Ázsiából származó gyomnövényt távolítottak el Bács-Kiskun megyében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) munkatársai - közölte szerdán a szervezet kommunikációs menedzsere az MTI-vel.

Kiss Mónika tájékoztatása szerint a Szosznovszkij-medvetalp (Heracleum sosnowskyi) több példányát Kiskőrös és Kecel között, nehezen megközelíthető helyen, egy csatorna partján fedezték fel.

A szakemberek a növény beazonosítását követően a szükséges óvintézkedések megtétele mellett, teljes testet védő vegyvédelmi ruhában végezték el erdészeti szárzúzó gép segítségével a veszélyes gyomok eltávolítását.

A munkát irányító Vajda Zoltán, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője szerint a területet mostantól kiemelten figyelik, mivel a Szosznovszkij-medvetalp rendkívül szívós, így kiirtása minden valószínűség szerint további beavatkozásokat: újabb szárzúzást és vegyszeres kezelést igényel majd.

A Szosznovszkij-medvetalpra a zellerfélék családjába tartozó, ernyős virágzatú, évelő, több méteresre növő özönnövény. Hatalmas mennyiségben tartalmaz furokumarint, amely a bőrre kerülve erősen fényérzékennyé teszi azt.

Ha az érintett bőrfelületet UV-sugárzás éri, kipirosodik, viszketni kezd, és 24-48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta. Orvosi kezelés nélkül maradandó károsodást okozhat.

A Kaukázus vidékén és Közép-Ázsiában őshonos, hazánkba Kárpátaljáról kerülhettek be magjai a Tisza-menti területekre az 1980-as években. Magyarországon szórványos előfordulása ismert csak, 2014-ben Gergelyiugornyán találtak több példányt.

Ahol felbukkan, azonnal meg kell kezdeni a kiirtását. Mélyre nyúló karógyökereiről képes újrahajtani, magjai évekig csíraképesek maradnak a talajban - közölte Vajda Zoltán.

Jelezte: évről-évre hatalmas feladatot jelent a nemzeti parkoknak az invazív, agresszíven terjedő, idegenhonos növények visszaszorítása. A Szosznovszkij-medvetalp és rokona, a kaukázusi medvetalp ráadásul nem csak természetvédelmi problémát jelentenek, hanem az emberre is veszélyesek.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben bárki az említett gyomok bármelyikét véli felfedezni valahol, belterület esetén értesítse az érintett önkormányzatot, külterület esetén pedig az illetékes kormányhivatalt.

Orvvadászat az udvaron

Orvvadászat megalapozott gyanúja miatt indult eljárás két férfi ellen a Bátonyterenyei Rendőrkapitányságon - írja 2017. június 8-i közleményében a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság.

Videó: https://www.youtube.com/watch?v=vzaE7Lb8-jI

A Bátonyterenyei Rendőrkapitányság orvvadászat bűntett megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást Cs. Róbert 43 éves bátonyterenyei és B. Zoltán 41 éves mátraverebélyi lakos ellen.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a gyanúsítottak 2017. június 4-én 21 óra 30 perc körül, valamint ezt megelőzően több alkalommal is a 43 éves férfi bátonyterenyei családi háza udvaráról engedély nélküli vadászatot folytatott.

     A két férfi az udvar hátsó részén egy leskunyhót épített, attól 20 méterre egy szórót hoztak létre, hogy oda a vad bejárjon.

A megalapozott gyanú szerint 2017. június 4-én este a 41 éves mátraverebélyi férfi nyílpuskával megsebzett egy vadkant, majd az elpusztult vadat megkeresték és a házba vitték, ahol kizsigerelték, majd a húst egymás között szétosztották.

A két férfit a rendőrök a rendőrkapitányságra előállították és gyanúsítottként hallgatták ki. A nyomozók a két férfi lakásán és azokhoz tartozó mellékhelyiségekben megtartott házkutatáson feltehetőleg lőfegyvereket, hangtompítót, számszeríjat, trófeákat, vadhúst találtak meg és foglaltak le.

         A Bátonyterenyei Rendőrkapitányság szakértők bevonásával folytatja az eljárást, egyben vizsgálja, hogy a gyanúsítottak más bűncselekmények elkövetésével összefüggésbe hozhatóak-e.

A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság fotói