Fehér gólya telel Hortobágy községben MTI)

         Fehér gólya (Ciconia ciconia) egy villanyoszlopon Hortobágyon 2019. január 3-án. Helybeliek megfigyelése szerint a vadon élő gólya már évek óta nem repül el a településről, és mindig ugyanazon az oszlopon pihen MTI-fotó: Czeglédi Zsolt

Ragadozó madarakkal indul az év a vadasparkban

Hogyan vadásznak a baglyok a sötétben? Mitől különleges a pusztai sas? Mit eszik a macskabagoly? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre kaphatnak választ a Budakeszi Vadaspark látogatói január 12-én, szombaton.


        Holló                                           A kép forrása: Budakeszi Vadaspark, Linda Surányi Photography

A hagyományosan minden év január elején megrendezett Ragadozók napját ugyanis idén a hazánkban őshonos ragadozó madaraknak szentelik, aminek keretein belül az érdeklődők szakvezetések, interaktív előadások, valamint filmvetítés során ismerkedhetnek meg a vadasparkban lakó madárfajokkal – írja 2019. január 7-i közleményében a Budakeszi Vadaspark.


         Pusztai sas portérja                A kép forrása: Budakeszi Vadaspark, Linda Surányi Photography

A Ragadozók napján a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) közös programsorozaton a látogatók szakvezetéseken, filmvetítéseken és látványetetéseken vehetnek majd részt, ahol a ragadozó madarak védelméről és az ökoszisztémában betöltött kiemelkedő szerepükről tanulhatnak.

A programcsokrot látványetetések és állatijó bemutatók is tarkítják, ahol a kisebbek is játékos módon ismerhetik meg a levegő urait. A Ragadozók napja részletes programja:

10.00- 15.00 óra között: az MME filmvetítése és roll-up kiállítása a ragadozó madarak – kék vércse, kerecsensólyom, parlagi sas – táplálkozásáról, életmódjáról és védelméről.

Az MME játékos ismeretterjesztő foglalkozása a ragadozó madarakról óriás társasjátékkal, kirakókkal, madártoll és madárfotó felismeréssel;

10.00 órától: Szakvezetéssel, ragadozó madarak,

12.00 órától: állatijó Bemutató a színpadon,

13.00 órától szakvezetés: ragadozó madarak,

14.00 órától: állatijó bemutató a színpadon 15.00 Kisragadozók etetése.

A szakvezetések a mosómedve kifutó mellől indulnak. A kültéri helyszín mellett idén az MME filmvetítése és roll-up kiállítása az oktatópavilonban lesz, ami a parkolóval szemben, az irodaépülettől balra található.

A programok a belépő árán felül szokás szerint ingyenesen látogathatók.

 

Film készül Széchenyi Zsigmond életéről (MTI)

Nagyszabású természetfilmes dokumentumfilm készül az idén 120. éve született Széchenyi Zsigmond Afrika-utazó és vadászíró életéről – írta 2018. november 8-án az MTI.

A gróf életét új szemszögből megvilágító film bemutatja az Afrika múltja és jelene közti drámai változásokat, felhívva a figyelmet a természetvédelem jelentőségére - közölte a film kommunikációjával megbízott ügynökség az MTI-vel.

Az alkotók munkáját a kezdetektől segíti a ma 93 éves özvegy, Széchenyi Zsigmondné Hertelendy Margit, a Magyar Természettudományi Múzeum és a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum, továbbá a Takarék Csoport. Széchenyi Zsigmond 1898-ban született Nagyváradon és 1967-ben hunyt el Budapesten.

Vadász, utazó és író volt, a magyar vadászirodalom klasszikusai között tartják számon. Vadászott Európában, Afrikában, Indiában, és Alaszkában is. A készülő film a gróf életét az utolsó Afrika-szafariján keresztül mutatja be.

Erről írt könyve, a Denaturált Afrika nemcsak a vadászkalandok leírásáról szól, hanem szociológiai, társadalomtudományi, természetvédelmi kérdéseket is feszegetett abban a megvilágításban, ahogyan az író a 25 évvel azelőtti állapotokat látta.

Erre az útjára feleségével, egyben az expedíció fotósával, Hertelendy Margittal utazott. Az utazás állami megbízásából egy állatgyűjtő expedíció volt, amely a Nemzeti Múzeum 1956-os forradalomban megsemmisült Afrika-kiállítás anyagának pótlására szolgált.

A most készülő dokumentumfilm alkalmat ad majd arra, hogy a közönség visszatekinthessen a gróf életének számos epizódjára, amelyek mindenki számára komoly történelmi és társadalmi korképet adhat.

A film vezető producere Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy az alkotók 2018 augusztusában végigjárták a Széchenyi gróf ikonikus szafariútvonala által érintett tájakat, hogy egy hiteles és izgalmas filmcsemege születhessen, amely természetfilmbe ágyazva, eredeti dokumentumokkal alátámasztva mutatja be a gróf életét.

"Lenyűgözően szép természeti felvételeket tudtunk rögzíteni, de közben láttuk az afrikai változások és a rohamosan terjedő civilizáció árnyoldalát is. A dokumentumfilm elkészítéséhez az özvegy visszaemlékezéseit, eredeti fotódokumentációt, amatőr filmanyagot, érdekes naplórészleteket is felhasználunk" - idézi a közlemény Lajos Tamás producert.

A film rendezője Lerner János, aki maga is Afrika-szakértő és természetvédő, az operatőr Tóth Zsolt Marcell, a dramaturg és forgatókönyvíró Bak Zsuzsa. A filmet várhatóan 2019 második felében mutatják be az alkotók.

Sertéspestis: takarmány újra szállítható külföldre (MTI)

 Újra lehet szállítani állateledeleket és növényi eredetű takarmányokat Ukrajnába Magyarország afrikai sertéspestissel (ASP) nem érintett területeiről - közölte az Agrárminisztérium 2018. július 16-án az MTI-vel.

A szaktárca közleménye szerint Bognár Lajos országos főállatorvos tárgyalásainak, valamint a szakértői egyeztetéseknek köszönhetően indulhat újra a szállítás. Emlékeztetnek rá, hogy az ASP 2018 áprilisi, első belföldi megjelenését követően az ukrán hatóság teljes beviteli korlátozást vezetett be minden Magyarországról származó sertés-termékre.

A tiltó intézkedés emellett azokat a nem sertés-termékeket is érintette, amelyeknél a szállítmányt kísérő állategészségügyi bizonyítvány feltételei között szerepelt az ASP-től való mentesség. Kiemelték, hogy a magyar vállalkozások exporttevékenységét az állateledelek és a növényi eredetű takarmányok kivitelének tiltása érzékenyen érintette.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) korábbi közlése szerint a magyar hatóság szakemberei április 21-én mutatták ki az ASP betegséget a Heves megyei Gyöngyös-Gyöngyöshalász Földtulajdonosi Vadásztársaság területén talált vaddisznótetemben.

A Nébih a honlapján korábban közölte, hogy a hatóság az ASP megállapítása után kijelölte a fertőzött területet, valamint azon belül a betegség szempontjából különösen ellenőrzött területet. Megtiltotta a társas vadászatot, és az egyéni vadászatokat is feltételhez kötötte, így fertőzött területről élő vaddisznó vagy annak húsa nem szállítható ki.

Az afrikai sertéspestis - amely nem azonos a klasszikus sertéspestissel - az emberre nem veszélyes. Az ASP miatti kereskedelmi korlátozások aktuális tudnivalói elérhetőek a Nébih honlapján: http://portal.nebih.gov.hu/asp-kereskedelmi-informaciok

* * *

Ukrajnán kívül több más országgal is egyeztetetés folyt vagy folyik a sertéspestis ügyében - mondta Bognár Lajos országos főállatorvos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán július 18-án.

A kereskedelemi partnerekkel folytatott tárgyalások során az a cél, hogy a korlátozások csak sertéspestissel fertőzött területekre vonatkozzanak.

Tárgyalnak ez ügyben például Japánnal, Szingapúrral, de sikerült már eredményeket elérni Hongkonggal, Grúziával, az Egyesült Államokkal, Új-Zélanddal és Kanadával.

Felidézte, az ország két megyéjében és csak vaddisznóban találtak sertéspestist. Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fordult elő a megbetegedés. Eddig 26 olyan vaddisznótetemet gyűjtöttek be, amelyben megtalálták a kórokozót.

A hatóságok mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák a házi sertések megfertőződését. A betegség egyébként Romániában egyre terjed, már Bihar megyében is jelentettek eseteket, s úgy tűnik a magyar határ mellett már majdnem minden terület fertőzöttnek tekinthető - mondta Bognár Lajos. A vírus rendkívül fertőző, akár ruházattal is be lehet vinni az állományba, de élelmiszerben is nagyon sokáig aktív marad.

Az erdészszakma a hazai erdők védelmét szolgálja (MTI)

A kormány célkitűzése az élhetőbb, zöldebb Magyarország, az agrártárca ennek jegyében folytatja a nyolc évvel ezelőtt megkezdett munkát, amelyben az erdészek és egyesületük méltó partnerek - hangsúlyozta Bitay Márton, az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlésén 2018. június 22-én, Gyulán a tárca tájékoztatása szerint.

Az ünnepi közgyűlésen az államtitkár kifejtette: számos új kihívással kell szembenéznie a szakmának, például a klímaváltozás miatt megkezdődött természetes erdőállomány-változásra minél előbb hosszú távra szóló választ kell találni.

A közlemény szerint az államtitkár kitért arra is, hogy kilencvennyolc évvel ezelőtt, a trianoni békeszerződés nyomán Magyarország elvesztette erdői 83 százalékát, valamint a magyar erdészképzés szülővárosát, Selmecbányát is.

Kiemelte ugyanakkor, hogy az ország talpra állt , és az ágazat legsikeresebb korszakait idéző fejlődés tapasztalható. Magyarország csaknem száz év alatt megduplázta erdőterületét, így mintegy 2 millió hektár erdő van, ami az ország területének több mint 20 százalékát teszi ki.

Ennek körülbelül felét állami erdőgazdaságok, másik felét magántulajdonosok kezelik, akiknek munkájára ezután is számít a szaktárca.

A tárca az elmúlt nyolc évben 15 milliárd forintot költött közjóléti beruházásokra, ez a támogatás a jövőben is folytatódik. Az államtitkár szerint az eddigieknél is nagyobb léptékben valósulhatnak meg például kerékpáros és lovas, turisztikai beruházások.

Bitay Márton úgy fogalmazott: a klímaváltozással összefüggésben beköszöntött a faanyagok reneszánsza, újra fontos megújuló erőforrásként tekinthetünk arra. Ugyanakkor meg kell találni a természetvédelem és az erdőgazdálkodás összhangját, amelynek első komoly lépése az előző ciklusban elfogadott új erdőtörvény volt.

A szaktárca közleménye szerint az Országos Erdészeti Egyesület az ország legrégebbi és legnagyobb civil szervezete, évente tartott vándorgyűlései a Kárpát-medencei magyar erdészek legjelentősebb találkozói.

A 149. vándorgyűlést június 22-23-án tartották Gyulán.

Afrikai sertéspestis: eredményes lehet a védekezés (MTI)

Magyarország eredményes lehet az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben a földrajzi, a vadászati, az állategészségügyi, a háztáji és a nagy számú járványvédelmi intézkedésnek köszönhetően - mondta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos az Országgyűlés mezőgazdas&

Új fogadóépület és látogatóközpont az Őrségi Nemzeti Parkban (MTI)

Átadták pénteken az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság új látogató- és fogadóközpontját a Vas megyei Őriszentpéteren - írja 2018. június 29-én az MTI.

A több mint 734 millió forint értékű fejlesztést, amely elsősorban az Őrség és a hozzá tartozó Natura 2000-es területek étékeinek bemutatását szolgálja, Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára avatta fel.

Hangsúlyozta: a beruházás részeként méltóbb körülmények közé költözhetett a nemzeti park igazgatósága is. Elmondta, hogy a kormány az utóbbi években 38 milliárd forintot fordított az Új Széchenyi Terv Környezet és energia operatív program keretéből kifejezetten természetvédelmi fejlesztésekre, aminek köszönhetően 100 ezer hektárnyi területen javulhat a természeti környezet állapota.

Rácz András kiemelte, hogy az Őrségi Nemzeti Park igazgatósága jelenleg is 11 pályázatot valósít meg, összesen 2,8 milliárd forint értékben. Utalt arra, hogy az igazgatóság működési területén 15 Natura 2000 természetvédelmi besorolású terület található, mintegy 100 ezer hektárnyi kiterjedéssel.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az őrségi nemzeti park megalakítása már az 1970-es években felmerült, de létrejöttét szavai szerint politikai okokból hátráltatták. Végül 2002-ben az ország legkisebb nemzeti parkjaként alakult meg, nagyon kis létszámmal, alkalmas székház és infrastruktúra nélkül.

A nemzeti park területe az évek során jelentősen bővült, szakembereinek száma is csaknem megduplázódott, éppen ezért hiánypótló volt a fejlesztés - mondta. Hozzátette: az Őrség ma már Magyarország emblematikus természetvédelmi területévé vált, a nemzeti park igazgatósága pedig olyan tevékenységeket is felvállalt - például a magyartarka marha és a muraközi ló génállományának megőrzését -, amelyek országosan is egyedülállóvá teszik az itt folyó munkát.

Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója ismertette, hogy a fogadóépület és a látogatóközpont építése 2017-ben kezdődött meg, mindkét épületben közösségi- és kiállítóterek létesültek, amelyek lehetővé teszik például azt is, hogy ne csupán látogatókat fogadjanak, de akár Natura 2000 szemináriumokat is tartsanak.

Orvvadászokat fogtak el a rendőrök a Bakonyban (MTI)

Két illegálisan vadászó férfit és segítőjüket fogták el a rendőrök a közelmúltban a Bakonyban. A gyanúsítottaknál 160-180 kiló vadhúsból készült élelmiszert is lefoglaltak - hangzott el egy veszprémi sajtótájékoztatón június 26-án.

Pogány Péter, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi főkapitány-helyettese közölte: mintegy féléves nyomozás eredményeként fogták el a pápai kapitányság munkatársai a gyanúsítottakat. A nyomozás adatai szerint a 61 és 32 éves, Győr-Moson-Sopron megyei férfi 2017 decemberétől 2018 júniusáig vadászati jogosultság nélkül lőtt ki és lopott el csaknem száz vadat, amelyeknek a vadgazdálkodási értéke több millió forint.

Nagy Ákos, a Pápai Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője elmondta: a két férfit június 20-án hajnalban a Veszprém megyei Gic községben fogták el. Gépkocsijukban egy őzbak és egy muflonjerke tetemét, az utastérben pedig vadászkutyát, fegyvereket, lőszerhüvelyeket, valamint egy - tiltott vadászati eszköznek minősülő - céltávcsőre szerelhető éjjellátót is találtak.

Később elfogták segítőjüket is, egy vadgazdálkodásra jogosult szervezeténél dolgozó Veszprém megyei 32 éves férfit, aki információval segítette őket.

Orvvadászat és lopás megalapozott gyanúja miatt, illetve ezek bűnsegédlete miatt indult eljárás a gyanúsítottak ellen, akiknek a bíróság elrendelte az előzetes letartóztatásukat.

Az elkövetők otthonából védett holló, fokozottan védett vadmacska, valamint több gím- és dámbika, őzbak trófeája is előkerült - közölte a sajtótájékoztatón Pintér Csaba, az Agrárminisztérium Észak-dunántúli Vadgazdálkodási Táji Osztályának vezetője.

Hercsel György Győr-Moson-Sopron megyei főállatorvos elmondta: z egyik győri családi házban rossz higiénés körülmények között tárolt több mint másfél mázsányi szalámit, kolbászt, szalonnát találtak. Egy másik, Győr környéki házban pedig az úgynevezett tenyészetinformációs rendszerben rögzítést elmulasztva tartottak csaknem hatvan tyúkot, egy kecskét, három szamarat, tizenkét nagysúlyú mangalicát és öt dámvadat - tette hozzá.

Tömegesen lövik ki a vaddisznókat Bulgáriában(MTI)

A vaddisznók tömeges kilövését rendelték el az észak-bulgáriai Dobrics megyében miután a vele szomszédos romániai Tulcea megyében az afrikai sertéspestis (ASP) 15 gócpontját azonosították – írja június 25-én az MTI.

A news.bg internetes lap írása szerint eredetileg október 1-jével kezdődik a vaddisznókra a vadászati szezon, az állomány drasztikus ritkítása érdekében ezt most előre hozzák.

A megyében található terveli erdőgazdaságban 387 egyedet tartanak nyílván, számukat 350-nel kívánják csökkenteni. A betegség elleni intézkedések ennél szélesebb körűek.

A sertésállomány fokozott ellenőrzése és nagy területek fertőtlenítése mellett megtiltották minden sertéshús, és azt tartalmazó élelmiszer bevitelét is Bulgáriába. Az ilyen termékeket a határon elkobozzák és megsemmisítik.

Ugyancsak elrendelték az Európai Unióból érkező járművek fertőtlenítését a határon. Az állategészségügyi hatóság illetékese szerint a fertőzés terjedésének egyik fő veszélyforrása a Romániából és Magyarországról a nyári szezonban érkező nagy számú turista.

Vadásztárs halálát okozta a lövés

Vadászatot tartottak Bokod (Komárom-Esztergom megye) külterületén 2018. május 24-én – írja a police.hu. –  A vadászaton résztvevő 44 éves férfi 21 óra 30 perc körül a fegyveréből leadott lövéssel eltalálta egyik társát, aki a helyszínen életét vesztette.

A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást a 44 éves bokodi lakos ellen. A nyomozók a férfit az Oroszlányi Rendőrkapitányságra előállították és gyanúsítottként hallgatták ki.