Megújult a lombkorona-tanösvény Ipolytarnócon (MTI)

Újításokkal, egyedi élményelemekkel bővítette az Ipolytarnóci Ősmaradványok turisztikai kínálatát a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a 2018-as szezonra: megújult a lombkorona-tanösvény és hologramos vetítésen elevenednek meg az ősállatok az ősi lábnyomoknál - tájékoztatta az MTI-t a Bükki Nemzeti Park kommunikációs és ökoturisztikai osztályának vezetője 2018. április 17-én.

Nagy Júlia közölte: április végén új nyomvonalon, új élményelemekkel nyílik meg újra a lombkorona-tanösvény.

A fák lombjai között végigfutó sétány az elmúlt hetekben új tartószerkezetet kapott, ennek megfelelően a nyomvonala is módosult, így nagyobb lehetőségeket kínál a terület természeti értékeinek felfedezésére - tette hozzá.

Fejlesztették az őslények bemutatását szolgáló technológiát is. Mint Nagy Júlia elmondta, az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen az egyik leglátványosabb program mindig is a geológiai tanösvénylátogatás végén várta a vendégeket, de míg eddig a programot egy 3D-s vetítés zárta, ahol egyenként bemutatták azokat az állatokat, amelyek lábnyomai láthatóak, a 2018-as év újdonsága a lábnyomos részen lévő bemutató megújítása.

Az új hologramos animáció segítségével az állatokat életnagyságban mutatják be ott, ahol a vulkáni katasztrófa idején éltek; az új technológia lehetőséget biztosít arra, hogy a sok száz lábnyom "gazdái" jobban beazonosíthatóak legyenek, az életnagyságú animáció pedig segít, hogy jobban el tudjuk képzelni a mozgásukat, viselkedésüket - ismertette.

Az osztályvezető kitért rá, hogy egy korábbi fejlesztésnek köszönhetően mobil applikáción is elérhető tanösvényhálózat: 2017 őszén jelent meg az Android és IOS app store-ok kínálatában a GUIDE@HAND Bükki Nemzeti Park Igazgatóság alkalmazás, melynek segítségével okostelefonos tájékoztatórendszert alakítottak ki a területen úgy, hogy az applikáció offline is használható legyen, mivel a közvetlenül a magyar-szlovák határon lévő ipolytarnóci őslényparkban sem a magyarországi, sem a szlovák hálózatok nem elérhetőek.

Az alkalmazás telefonokra, tabletekre letölthető térképszelvényeket, és egyenként letölthető túraútvonalakat kínál. A keretprogram lehetőséget biztosít arra is, hogy a vendégek a túra közben fotókat, feljegyzéseket, vagy akár videókat készítsenek anélkül, hogy kilépnének az alkalmazásból, ezeket aztán a saját élménytárban tárolhatják, vagy akár az útvonalat is bemutató élménytúraként megoszthatnak a közösségi csatornákon is.

Az osztályvezető hangsúlyozta, hogy ez a technika nem csak az Ipolytarnóci Ősmaradványok felfedezéséhez nyújt hasznos segítséget, több nógrádi tanösvény túravezetője is elérhető már az alkalmazásban.

A cél az, hogy a Novohrad-Nógrád Geopark egyik legfontosabb bemutatóhelyeként a határon átnyúló geopark teljes turisztikai kínálatát bemutassák Ipolytarnócon, több napos geoturisztikai élménycsomagot kínálva a Nógrád megyébe látogató vendégeknek - tette hozzá. Ipolytarnóc élővilágát a miocén idején vulkánkitörés pusztította el, egyben ez tette lehetővé, hogy az ősi maradványok évmilliókat vészelhessenek át.

Itt találták meg a világ egyik legnagyobb megkövesedett fenyőféléjét, a gerincesek között orrszarvúak, medvekutya, őz- és szarvasfélék, illetve madarak iszapba kövült nyomait. Négy éve újabb leletek kerültek elő, amelyek azt tanúsítják, hogy a mai hüllőkre és kétéltűekre emlékeztető lények is éltek 17-18 millió évvel ezelőtt az Ősvilági Pompejinek is nevezett területen.

Megalakult a Szigetköz Natúrpark (MTI)

Felavatták a Szigetköz Natúrparkot szerdán a Győr-Moson-Sopron megyei Lipóton - közölte a Földművelésügyi Minisztérium az MTI-vel 2018. március 28-án. A közlemény szerint a natúrpark névhasználati címet jelképező oklevelet Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, a térség országgyűlési képviselője adta át Pető Péternek, a Szigetköz Natúrpark Egyesület elnökének.

A Szigetköz Natúrpark legfontosabb feladata, hogy benne megvalósuljon a természet, a táj és az abban élő és alkotó ember harmóniája - mondta az ország tizedik natúrparkjának avatóján Nagy István, kiemelve, hogy megvalósításában együttműködött Szlovákia és Magyarország.

Az államtitkár elmondta, hogy a Szigetköz közel 300 négyzetkilométer területű, 26 önálló településből álló térség, amelynek egységes arculatot kell kialakítania.

A Szigetköz Natúrpark feladataként egy ernyőszervezet kialakítását jelölte meg, amely a szigetközi szervezeteket és munkálatokat fogja össze. Kiemelte, hogy elengedhetetlenül szükséges az egyeztetés a Csallóköz természeti értékeiért felelős munkatársakkal.

A Szigetköz Natúrpark alkalmas lehet az érdekképviseleti és lobbi-tevékenységre is a térség specifikus problémáival kapcsolatban, mint a csípő szúnyog kérdése, a hód kártételek megelőzése, valamint az elárasztásos vízpótlás.

Mint mondta, reméli, hogy ezzel erősödik a Szigetköz-Csallóközért tevékenykedő állami és civil természetvédelmi, környezetvédelmi és turisztikai szervezetek együttműködése is. A szigetközivel együtt Magyarország területének 7, a településeknek pedig 7,5 százalékát fedik le a natúrparkok - idézte a közlemény Rácz Andrást.

A környezetügyért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a natúrpark-hálózat az állami természetvédelem legfontosabb szövetségese, tevékenysége 4 alappilléren: a természetvédelmen, a környezeti nevelésen, az ökoturizmuson, valamint a vidékfejlesztésen nyugszik.

Rácz András felidézte, hogy 2014-ben készítették el a natúrpark cím fogalmát és elnyerésének feltételeit definiáló szakmai koncepciót, 2016-ban a fejlesztési tervet, amely a natúrparkok szereplőinek juttatható pályázatokat, uniós forrásokat foglalja magába. Készül a natúrparkokra vonatkozó első, önálló jogszabály is - tette hozzá.

A natúrpark címet az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területek kaphatnak.

Eddig kilenc natúrpark működött, a Vértesi, az Írottkő, a Sokoró-Pannontáj, a Cserhát, a Szatmár-Beregi, a Hét Patak Gyöngye, a Gerecse, a Koppányvölgy és a Körösök Völgye.

Csillagséták a nemzeti parkokban a sötét égbolt hetén (MTI)

Csillagsétákat rendeznek a magyarországi nemzeti parkok a Nemzetközi Sötét Égbolt Hete kezdeményezéshez csatlakozva: április 13. és 15. között az érdeklődőket távoli galaxisok, bolygók és csillagok világába kalauzolják szakképzett túravezetők segítségével, az éjszakai égbolt tanulmányozásával - írja 2018. április 6-án az MTI.

A természetes fény kiemelt jelentőségére rámutatva hívták életre az egyre népszerűbb nemzetközi sötét égbolt hét kezdeményezést, melyhez kapcsolódva a magyarországi nemzeti parkok is különleges túrákat szerveznek - tájékoztatta a Földművelésügyi Minisztérium az MTI-t.

A csillagséták programsorozat a szakképzett túravezetők irányításával zajló túrákon és az előadás jellegű programokon keresztül bepillantást enged a nemzeti parkok éjszakai világába.

Egy éjszakai túra alkalmával az emberi érzékelés is más, a látás és a hallás kiélesedik, egészen más arcát mutatja a természet. Az állatvilág egy része is ilyenkor éled, így amellett, hogy a csillagos égboltban gyönyörködhetnek, több éjszakai állatfaj rejtett életét is megismerhetik a nemzeti parki csillagséták kirándulói - olvasható a közleményben.

A Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (IDA - International Dark-Sky Association) 2017 őszén - a Zselic és a Hortobágy után - immár a Bükki Nemzeti Parkot is csillagoségbolt-parkká nyilvánította, így a kontinensen is egyedülálló látványban lehet része azoknak, akik vállalkoznak az itt meghirdetett éjjeli kirándulások valamelyikére. Az idei túrák részletes leírása a magyar nemzeti parkok központi honlapján, a www.magyarnemzetiparkok.hu/csillagsetak weboldalon érhető el.

Nagyberuházás a Körös-Maros Nemzeti Parkban (MTI)

Több mint kétszázmillió forint európai uniós támogatást nyert el a Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP), amelyből főként a Békés megyei Biharugra területén kezdenek fejlesztésbe - írja 2018. március 26-án az MTI. Tirják László, a KMNP igazgatója hétfőn a Bihari Madárvártában tartott sajtótájékoztatón kifejtette, a támogatáson belül mintegy 60 millió forintból a nyáron itt legeltetett 150-200 szürke marha számára építenek karámot, gondozói épületet és fúrnak kutat.

Elmondta, a KMNP tartja a nemzeti parkok közül a legtöbb szürke marhát, a teljes állomány mintegy 2500 állatból áll. A Biharugra környékén legeltetett marhákkal 400 hektárnyi gyepterületet tudnak természetes módon karban tartani.

Körülbelül 40 millió forintból 16 hektáron puhafás ligeterdőt alakítanak ki, és 180 hektáron szorítják vissza az invaziós növényfajokat, egyebek mellett az akácot és a zöldjuhart.

A Környezeti és energiahatékonysági operatív programból (Kehop) elnyert összeg legnagyobb részét, mintegy 130 millió forintot az itt lévő vizes élőhely fejlesztésére, csatornák és töltések helyreállítására, vízi műtárgyak építésére fordítják.

A beruházásoknak 2020 november végéig kell megvalósulniuk. A vízjogi- és építési engedélyek már rendelkezésre állnak, zajlik a közbeszerzési eljárás - mondta Tirják László.

Az igazgató kifejtette, a Sebes-Körös Sárrétje különleges természeti terület, nyolcezer hektárnyi védett rész, és emellett Magyarország második legnagyobb, 1800 hektáros halastórendszere is itt található. A területen egyszerre lelhetők fel vízi, erdei és pusztai fajok, a Begécsi és az Ugrai-tavakon jelenleg is mintegy 16 ezer vadlúd, vadréce, cankó fészkel, két réti sas pár költ itt, megtalálható a fokozottan védett vidra és a kanalas gémek is élnek itt.

           A partiumi hegyekből pedig hiúzt is láttak már lejönni ide a szakemberek.

Makra Tibor Biharugra független polgármestere elmondta, a település hat nyertes pályázatot adott be, uniós és belföldi forrásból közel negyedmilliárd forintból javítanak meg bel- és külterületi utakat, korszerűsítik energetikailag a könyvtárat és egyéb, önkormányzati épületeket, valamint építenek zárt piacteret.

Kovács József (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője szerint a biharugrai különleges természeti környezet, jelentős az ökoturisztikai vonzereje.

Védjegyes termelők a Bükkben (MTI)

Csaknem ezer élelmiszer, szálloda és vendéglátóhely, kézműves termék büszkélkedhet nemzeti parki védjeggyel az országban - mondta a földművelésügy miniszter a Nemzeti Parki Termék Védjegy körút bükki állomásán, Miskolcon szombaton, ahol átadták az új védjegyes termelők okleveleit - írja 2018. március 24-én az MTI.

Fazekas Sándor emlékeztetett: a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken működő gazdálkodók, vállalkozók támogatására, eladásra szánt termékeik megbecsülésének növelésére, piaci lehetőségeik bővítésére kezdeményezte a Nemzeti Parki Termék védjegy bevezetését a minisztérium.

Fazekas Sándor a védjegyrendszer ismertségének növelése érdekében tavaly tavasszal egy éven át tartó promóciós és marketingkörút szervezését kezdeményezte. Miskolcon, a Bükki Nemzeti Park területén tizenöt korábbi és új védjegyfelhasználó kapta meg az igazoló oklevelet.

Rácz András, a minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára a szakmai találkozón kiemelte, hogy az ország tíz nemzeti parki területén a védjeggyel rendelkezők száma folyamatosan emelkedik.

A termékek között szalámikat, kolbászokat, mézeket, lekvárokat, pálinkákat, borokat, söröket, szörpöket, sajtokat, valamint szálláshelyeket és ökoturisztikai attrakciókat is felsorolt a politikus. A védjegyrendszer céljáról szólva Fazekas Sándor kifejtette: az országos programmá bővült kezdeményezéssel a nemzeti parkok védett területein gazdálkodókat próbálják segíteni, termékeik megbecsülését növelni és piaci lehetőségeiket bővíteni, hozzátéve: a védjegy használatát szolgáltatók, termelők egyaránt elnyerhetik a nemzeti parki igazgatóságok kiírásai alapján.

A védjegy jogosultjává - a természetes személyektől egészen a nagy agrárvállalkozásokig - olyan szereplők válhatnak, akik tevékenységüket védett természeti területen vagy Natura 2000 területen végzik.

Ugyancsak feltétel, hogy az előállított termékek elsősorban helyi nyersanyagokból készüljenek, és ne tartalmazzanak táj- vagy termőhelyidegen növényi és állati származékokat - mondta Rácz András.

Megújultak az állattartó telepek a Duna-Dráva Nemzeti Parkban (MTI)

Megújult a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNP) három állattartó telepe, a 446 millió forintos beruházást pénteken adták át a barcsi Dráva Kapu Bemutatóközpontban - írja 2018. március 23-án az MTI.

         Magyar szürkemarhák a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNP) megújult állattartó telepén a barcsi Dráva Kapu Bemutatóközpontban 2018. március 23-án. A DDNP 446 millió forintból három állattartó telepet újított fel. MTI Fotó: Varga György

V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár elmondta: Magyarország az előző európai uniós költségvetési időszakban 2300 milliárd, a mostaniban 2800 milliárd forintot fordít környezet- és természetvédelemre.

Utóbbi az agrárium zöldítési programjával együtt mintegy 3300 milliárdot tesz ki. Ezen belül több mint 60 milliárd forint a zömében nemzeti parkoknak szánt forrás, amelynek legnagyobb része az élőhelyek megőrzését, 5 milliárd az állattartó telepek infrastrukturális fejlesztését szolgálja - tette hozzá.

Rámutatott, utóbbi azért fontos, hogy az őshonos állatokat be lehessen vonni a természet karbantartásába, biztosítva a rétek, gyepek, illetve az ott kívánatos ökoszisztéma fennmaradását.

Závoczky Szabolcs, a nemzeti park igazgatója elmondta: az igazgatóság által nyert uniós pályázati pénzből a Barcshoz tartozó Drávaszentesen karámrendszer és szociális létesítmény épült, a szintén somogyi Nagybajom-Homokpusztán racka juhok tartására alkalmas állattartó telep létesült, a Tolna megyei Nagydorogon a cikta juhok tartását szolgáló telepüket fejlesztették, továbbá mezőgazdasági gépeket vásároltak a területek kezeléséhez.

Mindezzel jelentősen javulnak az őshonos állattartás és -tenyésztés feltételei - mutatott rá, majd hozzátette: a nemzeti park a három helyszínen mintegy 1300 állatot, szürkemarhát, racka és cikta juhot tart.

Szászfalvi László, a térség kereszténydemokrata, az áprilisi választásokon újrainduló országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a nemzeti park beruházása nemcsak a természeti értékek megóvásához, hanem az ökoturisztikai attrakciók számának növeléséhez, a turizmus élénküléséhez is hozzájárul.

Közölte: ezzel együtt javul a közlekedési infrastruktúra, az illetékes hatóság januárban megadta a környezetvédelmi engedélyt az M60-as gyorsforgalmi út tervezett Pécs-Barcs szakaszának építéséhez

Orvvadászt fogtak el a Dunakanyarban

A Váci Rendőrkapitányságon indult eljárás orvvadászat bűntett megalapozott gyanúja miatt egy nagymarosi férfi ellen – írja a police.hu.

A nyomozás eddigi adatai szerint a 49 éves férfi ez év március 25-e előtti időszakában Nagymaroson, a Foglár-Gesztenyés-dűlőben jogosulatlan vadászott.

Egy vaddisznó illegálisan elejtése után a rendőrök a férfit elfogták, majd a házkutatás során a gyanú szerint bűncselekmény elkövetéséből származó vadhúst és a vadászathoz használt eszközöket foglaltak le.

A váci rendőrök gyanúsítottként hallgatták ki a férfit.

              Fotó: police.hu

Turisztikai fejlesztések a Zselicben (MTI)

Megújul nyárra a hajmási Csepegő-kőhöz vezető lépcsőrendszer és utat jelölnek ki a kaposgyarmati mésztufa-hasadékhoz, a fejlesztések a Zselic értékeinek bemutatását, az idegenforgalom növelését szolgálják - mondta Baranyai Sándor, a Méltó Élet Alapítvány kurátora kedden a Somogy megyei Hajmáson 2018. március 13-án tartott sajtótájékoztatón.

A Zselicben karitatív táborok szervezésével évente több mint háromszáz gyermeknek kulturált kikapcsolódást biztosító szervezet képviselője elmondta: a projekt folytatása annak a kezdeményezésnek, amellyel a térségben tavaly 27 kilométer hosszú, Gálosfa, Kaposgyarmat, Hajmás, Gödre községet, a tiszta vízéről, cseppköveiről híres Csepegő-követ, és több nevezetességet is érintő, a térképen szívet formázó turistautat hoztak létre.

Kiemelte, hogy a tiszta vizéről, cseppköveiről és különleges növényeiről nevezetes csepegő-kő lépcsőjének rekonstrukciójához a állami erdészet, a Sefag Zrt. nyújt segítséget, a turistaútvonalak kijelölésében, fenntartásában, oktatást segítő táblák kihelyezésben számítanak civilek, önkormányzatok együttműködésére.

Balázs László, a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség elnöke a Csepegő-kő jelentőségét érzékeltetve rámutatott, hogy Somogyban kevés ilyen geológiai képződmény van, a nagyközönségnek való bemutatásukra régen is születtek tervek, elképzelések.

A Csepegő-kő védettséget élvez, a hely nagy tömegű látogatók fogadására nem alkalmas, gépkocsival nem is közelíthető meg, "némi népszerűsítés azonban nem árt neki" - mondta.

Gelencsér Attila, Kaposvár és térsége fideszes országgyűlési képviselője közölte, a turisztikai szolgáltatások igénybevétele ma már nem a gazdagok kiváltsága, az ágazat tömegek pihenését, szórakoztatását biztosítja, mert a gazdaság jó teljesítményének köszönhetően egyre több embernek egyre több pénze van.

Emlékeztetett rá: az elmúlt négy év mindegyike rekordév volt a hazai turizmusban, amiben megítélése szerint szerepe van a szektorba áramló fejlesztési forrásoknak, az alulról jövő kezdeményezéseknek és annak is, hogy Magyarország a világ 15 legbiztonságosabb országa között van.

Ősmagyar szófejtő – Forradalom

Történt pedig 1848 március idusán, hogy Petőfi Sándor a pesti lakásán megalkotta Nemzeti dal, avagy közkeletű elnevezésével „Talpra magyar” című költeményét, ami – már, amióta meg lehet tartani, – el is hangzik minden március 15-ei megemlékezésen, ahol magyarok ünnepelnek.

Alkotómunka a verscsinálás, közben persze készül több piszkozat is. Petőfi Sándor idejében nem volt még számítógép, hogy a szöveget azonnal javítani lehessen, ha gond van vele. Sercegett is a lúdtoll, koppant a kalamáris, kapart a tollkés egész este, mire a végleges verzió elkészült, halomban álltak az összegyűrt papírgalacsinok a költő íróasztala körül. Késő éjszaka volt már, mire Petőfi lekörmölte a véglegesnek szánt változatot is.

Ezután az árkus papírt szépen összehajtogatta, az inge zsebébe tette, s nyugovóra tért neje, a szép Szendrey Júlia mellé, aki akkor már mélyen aludt. Másnap március 15-e volt, a revolúció napja, amit persze el sem kezdtek volna Petőfi nélkül! A költő fel is kelt jókor, hogy időben a Pilvaxba érjen. Már az ágyból is úgy pattant ki, hogy azt mondta: „talpra magyar!”

Szépen felöltözködött ezután, tiszta inget is vett már, amikor Júlia asszony, aki szintén korán kelt aznap, kicipelt a hálószobából egy nagy, lepedőbe kötött batyut.

– Szívem, vigye már le a szennyest a mosónőnek! Útba esik…

– Jó – engedelmeskedett a költő egy szóra, bár más sietett volna. Felkapta a kabátját, be sem gombolta, a vállára dobta a lepedőbe kötött batyut, fogta az esernyőjét és a kalapját, Júlia ajtót pedig nyitott neki, azzal már viharzott is le a lépcsőn, a Pilvax felé.

Előtte persze benézett a mosónőhöz is, amint ígérte. A költő nagy szerencséjére nem lakott messze. A mosókonyhában Petőfi Sándor gyorsan az áztatóteknőbe dobálta a ruhákat, a mosónő pedig egy réztányérból hamulúgot, majd egy kondérból forró vizet zúdított rájuk, hogy mielőbb megkezdje a munkát. Alig kezdte kevergetni a mángorlófával a ruhákat, a költőnek eszébe ötlött, hogy ő bizony a szennyes inge zsebében felejtette a Nemzeti dal tisztázatát. Kapott volna a ruhák közé, de a mosónő megfogta a karját, nagy rémülten:

– Megálljon az úr! Hólyagosra égeti a bőrét…
– A versem… – morgott Petőfi Sándor. – Az biz’ az ingem zsebében maradt…
– Már mindegy, lelkem – vigasztalta a mosónő. – Majd ír másikat!

A forró víz addigra feloldotta a papírt, ott kevergett a zubogó víz színén, a mosásra váró ruhák felett. A költőt, alkotó ember volt ugye, azon nyomban megihlette szertefoszló, semmivé váló művének látványa.
– Látom én, hogy forr a dalom, kezdődik a revolúció! – szavalta lázban égő szemekkel.
– Művész úr, ez nem rímel – csóválta meg a fejét a mosónő.

Petőfi Sándor nagy ember volt, így szerény is, belátta, ha hibázott. Módosította azonnal a kétsorost:
– Látom én, hogy forr a dalom, kezdődik a forradalom!
– Látja lelkem, így már jó lesz! – örvendett meg a mosónő is. Petőfi pedig hazaszaladt, a papírkosárból kikereste az utolsó galacsint, amin a Nemzeti dal valamelyik piszkozata volt, s gyorsan újra lemásolta. Még stilisztikailag itt-ott javított is rajta.

Elkésett ugyan a Pilvaxból, de nem volt az nagy baj, mert a többi márciusi ifjú sem tartozott a korán kelők táborába. Petőfi aztán aznap a verset kétszer, vagy háromszor is elszavalta a forradalmi tömeg előtt. A magyarok pedig, ezután már akárhányszor is volt részük benne a történelem során, már nem revolúciónak hívták a hirtelen változást hozó eseményeket, hanem – forradalomnak. Csak épp’ az eredete merült feledésbe.

Kimutatták zengőlegyeknél is a méhek betegségeit (MTI)

Először mutatták ki zengőlegyeknél a méhek betegségeit kutatók, akik szerint a rovarok a méhek által is látogatott virágokon szedhetik össze a vírusokat, amelyeket aztán tovább terjeszthetnek – írja az MTI 2018. március 1-jén.

            Turbolya bronzlégy – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

A méhek és egyéb beporzók kulcsfontosságú szerepet játszanak a világ élelmiszertermelésében, ám az elmúlt évtizedekben populációik drasztikus hanyatlásnak indultak természetes élőhelyeik elvesztése, a fertőző betegségek és a rovarirtószerek használata miatt - írta a BBC News.

A szakemberek egyelőre nem tudják, hogy a zengőlegyekre nézve is ártalmasak-e a vírusok vagy csupán hordozzák azokat, de bárhogy is legyen, fennáll a veszélye annak, hogy továbbterjesztik azokat. "A zengőlégyfélék azon fajai, amelyekben azonosítottuk a vírusokat, keresztbe-kasul bejárják Európát" - mondta Emily Bailes, a londoni Royal Holloway Egyetem munkatársa.

Hozzátette: "messzebbre elvándorolnak, mint mondjuk a háziméhek és a vírusok különböző típusait juttathatják el olyan helyekre, ahol a méhek korábban még nem találkoztak azokkal". Az Oxfordi Egyetem közreműködésével készült vizsgálat során a kutatók Oxfordshire grófság egyik erdejében gyűjtöttek be zengőlegyeket.

A négy fajtól vett mintákat laboratóriumi körülmények között vizsgálták meg, vírusok jelenléte után kutatva. Három méhbetegséget is kimutattak a zengőlegyek két fajánál, amelyek egyedei ugyanazokról a virágokról csemegéztek, mint a méhek.

Ezek a betegségek a méheknél deformált szárnyakat okoznak, ami gyors halálhoz, vagy a kaptárból való kizáráshoz vezet. A kutatók a Biology Letters című folyóiratban közölték a tanulmányukat.