Bemutatják a pécsi mamut maradványait (MTI)

A 90 évvel ezelőtt feltárt pécsbányai mamutleletek fellelhető preparátumaiból és a jégkorszak állatainak ősmaradványaiból nyílt kiállítás március elsején a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) természettörténeti osztályán - tájékoztatta a közgyűjtemény az MTI-t 2019.

         Mamutagyar A jégkor pécsi vándora - A "pécsi mammut" című kiállítás–  MTI-fotó: Sóki Tamás

A tárlaton látható lesz a Rihmer László (1904-1982) bányamérnök, geológus és jogász által feltárt úgynevezett pécsi mamut a JPM munkatársai által fellelt összes maradványa - írták a közleményben.

A leletről felidézték: 1928. március 6-án az Első Duna Gőzhajózási Társaság pécsbányatelepi homokbányájában az addig és azóta legteljesebbnek számító magyarországi mamutleletanyag került elő, ugyanis akkor a mamutcsontváz 75 százalékát találták meg.

        Látogatók a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztályán –  MTI-fotó: Sóki Tamás

Az ősállat becsült hossza 5,1 méter, magassága 3,1 méter lehetett, a fogazata alapján és más jellemzőket is figyelembe véve a jellegzetes S-bordákkal is rendelkező állat körülbelül 35-40 éves lehetett - részletezte a múzeum. A megmaradt bal- és jobboldali agyardarabokat egy-egy nagyobb (másfél, illetve 1,8 méteres) egész darabbá sikerült összeragasztani a restaurálás során.

          Nagyító alatt néz egy mamutcsontot egy férfi –  MTI-fotó: Sóki Tamás

A jégkor pécsi vándora - A "pécsi mammut" című tárlaton a kortárs állatok ősmaradványai is láthatóak lesznek. A kiállítás interaktív elemekkel, játékokkal - köztük összerakható mamutcsontvázzal - egészül ki.

Emellett életnagyságú - háromszor ötméteres - nyomtatásban csodálhatják meg a látogatók Rihmer László rajzát a mamut csontvázáról, valamint a feltárás térképét. A május 30-ig tartó kiállítás kiegészítő témái a jégkorszakok, valamint a klímaváltozások kutatása lesznek - összegzett a JPM.

Fel kell hívni a figyelmet a veszélyeztetett fajok védelmére (MTI)

Fel kell hívni a figyelmet a veszélyeztetett fajok védelmére, ezért fontos a szemléletformálás, oktatás - közölte a környezetügyért felelős államtitkár 2019. március 4-én a Szegedi Vadasparkban.

Rácz András a vadvilág világnapja központi rendezvényének megnyitóján elmondta, hogy a védett állatok kereskedelmét a washingtoni egyezmény szabályozza. A megállapodáshoz az Európai Unió és több mint 180 ország csatlakozott, Magyarország 1985-ben.

A szervezett állandó bizottságában hat éve Magyarország képviseli az EU-t. A kábítószer- és fegyvercsempészet mellett az illegális állatkereskedelemre is komoly szervezett bűnözés épül. Magyarország különösen veszélyeztetett, hiszen az illegális állatszállítmányokat gyakran a magyar határon keresztül próbálják az EU területére juttatni a csempészek.

Az Afrikából és a világ minden tájáról érkező csempészáru legnagyobb felvevőpiaca maga az unió - mondta az államtitkár. Harminchatezer állat- és növényfaj tartozik az egyezmény hatálya alá, köztük Magyarországon élő fajok is, így az összes ragadozómadár vagy orchidea.

         Bíboros kosborok a Cserhát és a Mátra között húzódó Zagyva-völgyben. A legismertebb hazai orchideafaj is az egyezmény hatálya alá tartozik – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A megállapodás három kategóriába sorolja a fajokat, tiltja vagy nagyon szigorú engedélyekhez köti kivitelüket, illetve kereskedelmüket. A korlátozások az állatok és növények mellett a belőlük készült termékekre is vonatkoznak - közölte Rácz András. Kifejtette, fontos a közvélemény figyelmének felhívása, hiszen bűncselekménynek minősülhet a tengerparti nyaraláson vásárolt korall, cápafog vagy szárított csikóhal átvitele a határon.

A magyar állatkertek természetvédelmi mentőközpontot is működtetnek, ahol a sérült és csempészektől elkobzott állatok gyógyítása folyik. A mentőközpontban töltik a karanténidőszakot is a lefoglalt állatok, így volt olyan alkalom, amikor több mint ezer görög teknősnek, vagy száznál is több jákópapagájnak viselték gondját a Szegedi Vadasparkban. Az idei világnap központi témája az élet a víz alatt, a tengerek, óceánok élővilágának védelme.

Halálos vadászbaleset történt Somogyban (MTI)

Halálos kimenetelű baleset történt egy vadászat alkalmával a Somogy megyei Szólád térségében, a baleset okozója a rendőrség állományába tartozik, ezért a Központi Nyomozó Főügyészség folytat nyomozást az ügyben - erősítette meg Kovács Katalin, a főügyészség szóvivő-helyettese az MTI értesülését 2019. február 26-án, a baleset másnapján

. Az MTI meg nem erősített információi szerint a rendőr fegyvere egy vadászatot követően sült el, az áldozat egy vadász. K

ovács Katalin az MTI megkeresésére annyit közölt, halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt folyik a nyomozás az ügyben, az eljárást a főügyészség kaposvári regionális osztálya folytatja le.

Elindult Afrikából Zoltán, a GPS-jeladós fekete gólya (MTI)

Újra érkeznek adatok Zoltánról, a GPS-jeladóval ellátott gemenci fekete gólyáról, amelyik már harmadik alkalommal teszi meg 13 ezer kilométeres útját Baja környéki fészke és a Közép-Afrikai Köztársaságban lévő telelőhelye között – írja 2019. február 22-én az MTI a Gemenc Zrt. közleményére hivatkozva.

Eszerint az adatokból kiderül, hogy a madár néhány nappal ezelőtt kezdte el tavaszi vonulását és Szudán déli részén olyan területre ért, ahol megfelelő térerő van az adatátvitelhez. A madár a várakozások szerint március közepén érkezik Gemencre. Zoltán az egyetlen olyan magyarországi fekete gólya, amelyik több alkalommal úgy járta meg Afrikát, hogy pontos információk vannak vonulásáról.

A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt., a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Duna-Dráva Nemzeti Park és a Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület összefogásával működő projektben a madárra 2016. június 23-án szereltek jeladót a gemenci erdőben.

A nyomon követett fekete gólya az adatok szerint 2018. szeptember 5-én kelt útra, 26-án hagyta el Európát Gallipoli és Sarköy között. Szeptember 29-én ért a török-szír határvidékre, Aleppo közelébe, a hónap utolsó napján Libanonban, Bejrut közelében éjszakázott. Szeptemberben tíz napot töltött vonulással, ezalatt összesen 2315 kilométert tett meg a Gemenctől.

Október 9-én érkezett meg jól bevált, első afrikai tartózkodási helyére Szudán és a Közép-Afrikai Köztársaság határvidékére, a legfrissebb adatok pedig visszaútjának megkezdését jelezték. A jeladók által gyűjtött információk feldolgozásával a résztvevők célja a fekete gólyák életmódjának jobb megismerése és a megszerzett ismeretek széles körű közzététele - írt az erdőgazdaság.

Ezzel a technológiával olyan helyeken is követhető a madarak útja, ahol nem lehet terepen megfigyelni őket. Az útvonal kirajzolásával feltérképezhetőek a vonulás során leselkedő veszélyek is.

Pontos információkat kaphatnak a kutatók arról, hogy a madár nappal vagy éjjel mozog-e, naponta mennyi időt tölt mozgással, mekkora utat tesz meg, a vonulás során megszakítja-e útját, és hol telel. 2015 óta - Zoltán mellett - öt gemenci fekete gólyára szereltek GPS nyomkövetőt.

A vonuló madarakra leselkedő veszélyek sokaságát jól mutatja, hogy Zoltánon kívül egyiküknek sem sikerült eljutnia a telelőhelyre. Bár ez kevés adat messzemenő következtetések levonásához, azonban már így is láthatóvá váltak olyan veszélyforrások, mint a vonulási útvonalak mentén húzódó, védelem nélküli távvezetékek.

Az erdőgazdaság arról is beszámolt, hogy remélhetően hazafelé tart Gemenc egyik másik gólyája, Tóbiás is, aki rendszerint elsőként érkezik vissza bekamerázott fészkébe. Az ország legöregebb vadon élő fekete gólyája címet is birtokló madár megérkezésének időpontjára most tippelhetnek is az élő közvetítést figyelemmel kísérő madárbarátok a Gemenc Zrt. honlapján. Fotó: Pixabay

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon (MTI)

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk. A legtöbb aranysakál Somogy megyében és Baranyában jelent meg, jelenleg mintegy 6500 példányt tartanak számon a szakemberek – írja 2019. február 18-án az MTI az M1 aktuális csatorna  műsorára hivatkozva.

A ragadozók lakott területeken is portyáznak, a vadászok szerint pedig veszélyt jelentenek a vadállományra. Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivőjének ismertetése szerint az aranysakál annak idején honos faj volt Magyarországon, aztán egy időre teljesen eltűnt, részben a vadászat, részben a tájátalakítási munkálatok miatt ritkult meg az állomány.

Ezt követően évtizedekig nem volt állandó állomány, csak a '80-as évek legvégén, a '90-es évek elején jelentek meg újra hazánkban - fűzte hozzá. A szakember szerint az állatok elszaporodásának oka lehet a déli, szomszédos országokban megnövekedő állomány. Az aranysakál elsőként az országhatáron jelent meg ismét: Somogyban, Tolnában, Baranyában, de ma már Bács-Kiskun megye északi részén és a Budai-hegyekben is lehet velük találkozni.

Elmondta, hogy a kutyafélék családjába tartozó faj "igen eszes jószág", a farkasnál kisebb, a rókánál kicsit nagyobb, erőteljesebb, 10 kilogramm körüli ragadozó.

A hasonlóság miatt sokan összetévesztik a rókákkal. Táplálkozása főként kisebb rágcsálókból áll, nem jellemző, hogy a nála nagyobb állatokban kárt tenne. A téli, táplálékszegény időszakban nem veti meg a dögöket sem, táplálék után kutatva pedig lakott területek közelében is portyázik.

A természetvédelmi szakemberek szerint az ilyen ragadózó jelenléte vadgazdálkodási szempontból előnyökkel is járhat.

A vadászoknak arra az állítására reagálva, hogy megritkult az aranysakál miatt az őzállomány, azt mondta: nem látja igazoltnak, alaposabb kutatásokat kell végezni, hogy valóban az aranysakál számlájára írható-e ez a ritkulás. A szóvivő hangsúlyozta: attól nem kell tartani, hogy az aranysakál emberre támad, olyankor lehet vele csak probléma, ha valamiért veszélyben érzi magát.

Csaknem 200 állatfajt fenyegetnek a kutyák (MTI)

Világszerte csaknem 200 fajra, köztük néhány súlyosan veszélyeztetett állatra jelentenek komoly fenyegetést a vadon élő, a rendszeresen szabadon kószáló és a kóbor kutyák - figyelmeztetnek a kutatók – írja 2019. február 12-én az MTI.

A kutya a macskák és a patkányok után immár a harmadik legveszedelmesebb ragadozófaj, amelyeket az ember szabadított rá a vadon élő állatokra. Jelenleg nagyjából egymilliárd kutya él a világon, s bár nincsenek pontos adatok a vadon élő és szabadon kószáló ebekről, a környezetvédők szerint a számuk folyamatosan növekszik - írja a BBC hírportálja.

Ezek a kutyák jelenleg nagyjából 200, köztük 30 súlyosan veszélyeztetett, 71 veszélyeztetett és 87 sebezhető állatfajra jelentenek fenyegetést. A fajok majdnem fele emlősfaj, 78 madárfaj, 22 hüllőfaj és három kétéltűfaj.

A kutatók szerint a vadon élő és szabadon tartott vagy kószáló kutyák eddig csaknem egytucat állatfaj, köztük vadmadár kipusztulásában játszottak közre, így a macskák és a patkányok után immár a harmadik legveszedelmesebb ragadozók, amelyeket az ember szabadított rá a természetre.

A Biological Conservation című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a probléma a legsúlyosabban Ázsia néhány részét, Közép- és Dél-Amerikát, a Karib-térséget és Óceánia egyes területeit sújtja. A szakértők szerint a magukra hagyott és a rendszeresen szabadon engedett kutyák öt módon hatnak a vadvilágra.

Ragadozókként megölik a vadállatokat, megbolygatják az ökoszisztémát, betegségeket - elsősorban veszettséget és szopornyicát - adnak át a vadaknak, versengenek velük a zsákmányért és - főleg Európában - szaporodnak a farkasokkal.

Az ilyen kutyák kilövése heves vitákat vált ki és számos országban tiltják a gyakorlatot. A szakemberek szerint a módszer nem csupán embertelen, hanem hatástalan is, ugyanis az adott populációban keletkező vákuumot rövid időn belül betöltik a más területekről odasereglő kutyák.

Költési időszak előtt természetvédelmi munkák (MTI)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra figyelmeztet, hogy a nem megfelelően végzett épületfelújítások, fa- és bokorkivágások, vezetékhálózat-oszlopkarbantartások súlyos természetvédelmi kárt okozhatnak, ezért arra kérik az érintetteket, hogy ezeket a munkákat még az áprilisban kezdődő költési időszak előtt végezzék el.

A közlés szerint a betegségeket terjesztő, károkat okozó rovarfajok ellen védekezést jelentő magyarországi fecskeállomány az ezredfordulót követően több mint 50 százalékkal csökkent, melynek egyik oka a fészkek tömeges leverése, ami többnyire a költési időszakban és gyakran önkormányzati, közfeladatokat ellátó épületeken történik.

Ez nemcsak törvénytelen, hanem szükségtelen is, mivel a felújítást akadályozó fecskefészkek a költési időszakon kívül, megyei kormányhivatali engedélyeztetést követően eltávolíthatók - hívják fel a figyelmet a természetvédők, akik figyelmeztetnek arra is, hogy védettségük miatt ugyancsak tilos a fehér gólyák fészkeinek engedély nélküli eltávolítása vagy ezek költési időszakban történő zavarása.

Emellett az MME szerint súlyos természetvédelmi károkat okoz az elektromos szolgáltatóknak, a vízügyi igazgatóságoknak, a települési közterületek és parkok üzemeltetőinek az a gyakorlata, mely a fák és bokrok tömeges ki- és visszavágását a tavaszi lombfakadást követő időszakra ütemezi, pedig ezen munkák az őszi-téli hónapokban is elvégezhetők.

Milliárdok jutnak élőhely-rekonstrukcióra 2020-ig (MTI)

Mintegy 36 milliárd forint jut élőhelyek rekonstrukciójára a nemzeti park igazgatóságok révén a 2020-ig terjedő európai uniós pénzügyi időszakban, a Környezeti és energiahatékonysági operatív program (Kehop) keretében - jelentette be a környezetügyért felelős államtitkár 2019. február 4-én Szarvason, a vizes élőhelyek világnapja alkalmából tartott rendezvényen.

Rácz András, az Agrárminisztérium, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, a Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottság és a Magyar Természettudományi Társulat által tartott eseményen elmondta: a 36 milliárd forintból 92 projektet valósítanak meg a nemzeti park igazgatóságok, és mintegy 100 ezer hektáron fog javulni a természeti értékek állapota, illetve gondoskodnak az aktív természetvédelmi kezelés feltételeiről.

Hozzátette: a 100 ezer hektár túlnyomó többsége vizes élőhely. Az államtitkár elmondta: 2019-ben a világnap központi témája "a vizes élőhelyek és az éghajlatváltozás". A vizes élőhelyek nemcsak gazdag élőviláguk miatt fontosak, hanem azért is, mert kiemelkedő szerepet játszanak az éghajlat-változási hatások (például szélsőséges árvizek és aszályok) "pufferelésében" is - jegyezte meg. Felhívta a figyelmet a Ramsari Egyezmény által bevezetett újdonságra, miszerint a vizes élőhelyeit a fenntarthatóságot szem előtt tartva példaszerűen kezelő települések úgynevezett "Ramsari város" címre is pályázhatnak.

Először 2018-ban volt erre lehetőség, és az elismerésben a világon összesen 7 ország 18 települése között (6 kínai, 4 francia, 4 dél-koreai valamint 1-1 madagaszkári, srí lankai, tunéziai város mellett) egy magyar város, Tata is részesült a városban már évtizedek óta folyó területkezelési, élőhely-rekonstrukciós, bemutatási és szemléletformálási tevékenységnek köszönhetően.

Tata sikerével Magyarország is kitüntetett helyre került - hangsúlyozta az államtitkár. Felidézte: az iráni Ramsar városában 1971. február 2-án írták alá a vizes élőhelyek védelméről szóló nemzetközi egyezményt, amelyhez már 170 ország csatlakozott. Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez, jelenleg 29 helyszín csaknem 243,5 ezer hektár kiterjedéssel szerepel a listán.

A vizes élőhelyek megóvására figyelmeztetnek a természetvédők (MTI)

A vizes élőhelyek megóvása európai és globális szinten is kiemelten fontos, hiszen az éghajlatváltozás következtében a természeti katasztrófák gyakorisága 35 év alatt több mint a duplájára nőtt - figyelmeztet a vizes élőhelyek február 2-i világnapjához kapcsolódva a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete. A közlemény kivonatát az MTI 2019. február 1-jei híre közli.

A WWF közleménye szerint a katasztrófák 90 százaléka a vizekhez kötődik, a jövőben pedig még több extrém időjárási eseményre lehet számítani. Ennek ellenére a vizes élőhelyek egyensúlyának megtartása vagy helyreállítása egyre inkább háttérbe szorul, pedig az édesvízi ökoszisztémák a legveszélyeztetettebbek a Földön.

Az utóbbi századokban az emberi tevékenység következtében a Föld vizes élőhelyeinek 87 százaléka elpusztult, arányuk az elmúlt 40 évben 30 százalékkal lett kevesebb. 1970 óta az élőhelyekhez kötődő gerinces fajok populációi 83 százalékkal zsugorodtak, Európában pedig csupán a 40 százalékuk egészséges - idézi az összegzés Sipos Katalint, a WWF Magyarország igazgatóját. Magyarországon a felszíni vizek kevesebb mint 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota.

Eredetileg az ország területének 23 százalékát érintették a folyók természetes árterületei, amelynek több mint 90 százaléka elpusztult mára olyan emberi tevékenységek miatt, mint a gátak és víztározók építése, a folyókanyarulatok levágása vagy a vizenyős területek lecsapolása és művelésbe vonása.

Az összegzés szerint az Európai Unió Víz Keretirányelve is célkeresztbe került, így elképzelhető, hogy a vizek megóvása helyett a döntéshozók a szabályozás gyengítése mellett döntenek, amelynek beláthatatlan következményei lennének. Az Európai Bizottság társadalmi konzultáció keretében várja az állampolgárok véleményét a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban március 4-ig.

"A WWF olyan válaszokat készített elő, amely a leginkább védi a jelenleg hatályos jogszabályt. Ez magyar nyelven a wwf.hu/viz weboldalon érhető el, itt bárki egy kattintással hozzájárulhat vizeink védelméhez" - fejtette ki az igazgató.

A szervezet néhány pozitív példát is említ: Spanyolországnak például az Európai Bíróság előtt kell felelnie a Donana Nemzeti Park területén történt környezetkárosító tevékenységekért, valamint azért, mert nem foglalta jogszabályba az Európai Unió természet- és vízvédelemre vonatkozó irányelveit.

A pozitív intézkedések között említhető továbbá, hogy a tavaly megalakult szlovén kormány döntése szerint nem építenek vízerőműveket a Murára, Magyarországon pedig egy horvát-magyar együttműködés keretében jelenleg is zajlik az Ó-Dráva holtág rehabilitációja.

Vadkárfelmérési protokollt vezetnek be (MTI)

Egyensúlyt teremthet a vadgazdálkodásban a vadkárfelmérési protokoll bevezetése, ezzel jogszabályi keretek közé kerülhet az agrár- és a vadgazdálkodók közötti kapcsolat - mondta Bitay Márton, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős államtitkára egy szakmai konferencián, a 26. FeHoVa kiállításon, csütörtökön, a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban – írja az MTI 2019. február 7-én.

Az államtitkár a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által rendezett, a vadgazdálkodás aktuális kérdéseiről szóló konferencián elmondta, hogy a vadgazdálkodás jól működik, harmónia tapasztalható az agrár- és a vadgazdálkodók között, vagy legalábbis a viszonyt korábban romboló konfliktusok enyhültek az elmúlt néhány évben elfogadott jogszabályoknak köszönhetően.

Bitay Márton bízik abban, hogy a vadkárfelmérési protokoll elkészítésével és jogszabályi hátterével megteremthető lesz annak a lehetősége, hogy a gazdák és a vadászatra jogosultak az esetlegesen felmerülő vitákat ne szétszóródó szakértői vélemények alapján tereljék jogi útra, hanem egy megfelelően szabályozott problémarendezési rendszerben.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke ismertette, hogy az egységes vadkárfelmérési útmutató annak érdekében jön létre, hogy a mező- és erdőgazdálkodásban a vad által okozott károk mennyiségének, a károsodott terület nagyságának, valamint a károk pénzbeli értékének meghatározása országosan egységesebb módszerekkel történjen. Az útmutató a vadászati szervezetek, illetve a kapcsolódó szakterületek tudományos műhelyei által készül, az agrárkamara és a vadászkamara szakmai és finanszírozói közreműködése mellett - tette hozzá.

          Érdeklődők a 26. Fegyver, Horgászat, Vadászat (FeHoVa) kiállításon a megnyitó napján a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban 2019. február 7-én. MTI/Koszticsák Szilárd

A NAK elnöke szerint a feszültségek csökkentése, kezelése érdekében kiemelt jelentőséggel bír, hogy minden érintett fél a vadkár megelőzésére koncentráljon. Ezen a téren csak együttműködéssel, folyamatos kapcsolattartással, egymás tájékoztatásával lehet eredményt elérni, amely az új vadászati törvény szerint kötelezettsége is mindkét félnek.

Ebben segítségükre lehet a falugazdász és a tájegységi fővadász hálózat. Úgy vélte, ha a vadkárt nem sikerült megelőzni, az a legfontosabb, hogy objektív, mindenki számára megnyugtató módon történjen meg a vadkár felmérése. Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke elmondta, hogy a testület az érdekképviseleti munka mellett jelentős szakmai kérdésekkel is foglalkozik, a vadgazdálkodási alap elindításával pedig forrás került a vadgazdálkodási ágazatba.

A vadászkamara részt vett az afrikai sertéspestis kezelésével kapcsolatos ügyek rendezésében, mindezek mellett törekednek a környező országokkal a kétoldalú kapcsolat erősítésére is.

          Érdeklődők a FeHoVa) kiállításon a megnyitó napján –  MTI/Koszticsák Szilárd