Április – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Erdei fülesbaglyok nappaloznak egy vörösfenyőn – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Megalakult a Szigetköz Natúrpark (MTI)

Felavatták a Szigetköz Natúrparkot szerdán a Győr-Moson-Sopron megyei Lipóton - közölte a Földművelésügyi Minisztérium az MTI-vel 2018. március 28-án. A közlemény szerint a natúrpark névhasználati címet jelképező oklevelet Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, a térség országgyűlési képviselője adta át Pető Péternek, a Szigetköz Natúrpark Egyesület elnökének.

A Szigetköz Natúrpark legfontosabb feladata, hogy benne megvalósuljon a természet, a táj és az abban élő és alkotó ember harmóniája - mondta az ország tizedik natúrparkjának avatóján Nagy István, kiemelve, hogy megvalósításában együttműködött Szlovákia és Magyarország.

Az államtitkár elmondta, hogy a Szigetköz közel 300 négyzetkilométer területű, 26 önálló településből álló térség, amelynek egységes arculatot kell kialakítania.

A Szigetköz Natúrpark feladataként egy ernyőszervezet kialakítását jelölte meg, amely a szigetközi szervezeteket és munkálatokat fogja össze. Kiemelte, hogy elengedhetetlenül szükséges az egyeztetés a Csallóköz természeti értékeiért felelős munkatársakkal.

A Szigetköz Natúrpark alkalmas lehet az érdekképviseleti és lobbi-tevékenységre is a térség specifikus problémáival kapcsolatban, mint a csípő szúnyog kérdése, a hód kártételek megelőzése, valamint az elárasztásos vízpótlás.

Mint mondta, reméli, hogy ezzel erősödik a Szigetköz-Csallóközért tevékenykedő állami és civil természetvédelmi, környezetvédelmi és turisztikai szervezetek együttműködése is. A szigetközivel együtt Magyarország területének 7, a településeknek pedig 7,5 százalékát fedik le a natúrparkok - idézte a közlemény Rácz Andrást.

A környezetügyért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a natúrpark-hálózat az állami természetvédelem legfontosabb szövetségese, tevékenysége 4 alappilléren: a természetvédelmen, a környezeti nevelésen, az ökoturizmuson, valamint a vidékfejlesztésen nyugszik.

Rácz András felidézte, hogy 2014-ben készítették el a natúrpark cím fogalmát és elnyerésének feltételeit definiáló szakmai koncepciót, 2016-ban a fejlesztési tervet, amely a natúrparkok szereplőinek juttatható pályázatokat, uniós forrásokat foglalja magába. Készül a natúrparkokra vonatkozó első, önálló jogszabály is - tette hozzá.

A natúrpark címet az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területek kaphatnak.

Eddig kilenc natúrpark működött, a Vértesi, az Írottkő, a Sokoró-Pannontáj, a Cserhát, a Szatmár-Beregi, a Hét Patak Gyöngye, a Gerecse, a Koppányvölgy és a Körösök Völgye.

Lengyel kerítés az afrikai sertéspestis miatt (MTI)

A lengyel kormány kerítést építene keleti határai mentén, hogy megakadályozza az afrikai sertéspestis (ASP) további terjedését - közölte Krzysztof Jurgiel lengyel földművelésügyi miniszter a Vytenis Andriukaitis uniós biztossal közösen tartott varsói sajtóértekezleten - írja 2018. március 26-án az MTI.

Vytenis Andriukaitis, az EU egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztosa hétfőn Varsóban az ASP terjedéséről tárgyal az EU-tagállamok, Fehéroroszország, Oroszoroszág és Ukrajna képviselőivel. A kerítést a lengyel-ukrán, illetve lengyel-fehérorosz határszakaszon emelnék. Jurigel megerősítette, hogy dolgoznak a törvénytervezeten.

Közölte, a lengyel kormány tervei szerint a kerítést szeptemberben kezdenék építeni. Korábbi közlések szerint a 2 méter magas kerítés mintegy 300 millió zlotyba (70 millió euróba) kerül, és ott kezdenék építeni, ahol a legsűrűbb vaddisznók migrációja.

Andriukaitis közölte: az Európai Bizottság támogatja a biológiai védelmet, a vaddisznóállomány mozgásának korlátozását, az Európai Unión kívüli országokban pedig rendkívüli programokat kezdeményeznének az ASP kezelése érdekében. Lengyelországban a sertéspestis 2014 elején jelent meg, valószínű forrásaként a Fehéroroszországból érkező fertőzött vaddisznókat azonosították.

Eddig 108 ASP-góc jelent meg a sertéseknél, mindenekelőtt a keleti vajdaságokban. Több mint 1700 esetben a vaddisznóknál azonosították. Tavaly novemberben a fertőzés a Visztula nyugati partján is megjelent, a lengyel földművelésügyi tárca szerint a forrás a keleti határon áthozott élelmiszerrel.

A sertéspestis Lengyelországon kívül a három balti országban, Romániában, Moldáviában és Csehországban is felbukkant. Hetven kilométer hosszú határkerítés létesítését az ASP miatt múlt héten Dánia is bejelentette.

Április – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Virít a martilapu – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Csillagséták a nemzeti parkokban a sötét égbolt hetén (MTI)

Csillagsétákat rendeznek a magyarországi nemzeti parkok a Nemzetközi Sötét Égbolt Hete kezdeményezéshez csatlakozva: április 13. és 15. között az érdeklődőket távoli galaxisok, bolygók és csillagok világába kalauzolják szakképzett túravezetők segítségével, az éjszakai égbolt tanulmányozásával - írja 2018. április 6-án az MTI.

A természetes fény kiemelt jelentőségére rámutatva hívták életre az egyre népszerűbb nemzetközi sötét égbolt hét kezdeményezést, melyhez kapcsolódva a magyarországi nemzeti parkok is különleges túrákat szerveznek - tájékoztatta a Földművelésügyi Minisztérium az MTI-t.

A csillagséták programsorozat a szakképzett túravezetők irányításával zajló túrákon és az előadás jellegű programokon keresztül bepillantást enged a nemzeti parkok éjszakai világába.

Egy éjszakai túra alkalmával az emberi érzékelés is más, a látás és a hallás kiélesedik, egészen más arcát mutatja a természet. Az állatvilág egy része is ilyenkor éled, így amellett, hogy a csillagos égboltban gyönyörködhetnek, több éjszakai állatfaj rejtett életét is megismerhetik a nemzeti parki csillagséták kirándulói - olvasható a közleményben.

A Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (IDA - International Dark-Sky Association) 2017 őszén - a Zselic és a Hortobágy után - immár a Bükki Nemzeti Parkot is csillagoségbolt-parkká nyilvánította, így a kontinensen is egyedülálló látványban lehet része azoknak, akik vállalkoznak az itt meghirdetett éjjeli kirándulások valamelyikére. Az idei túrák részletes leírása a magyar nemzeti parkok központi honlapján, a www.magyarnemzetiparkok.hu/csillagsetak weboldalon érhető el.

Nagyberuházás a Körös-Maros Nemzeti Parkban (MTI)

Több mint kétszázmillió forint európai uniós támogatást nyert el a Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP), amelyből főként a Békés megyei Biharugra területén kezdenek fejlesztésbe - írja 2018. március 26-án az MTI. Tirják László, a KMNP igazgatója hétfőn a Bihari Madárvártában tartott sajtótájékoztatón kifejtette, a támogatáson belül mintegy 60 millió forintból a nyáron itt legeltetett 150-200 szürke marha számára építenek karámot, gondozói épületet és fúrnak kutat.

Elmondta, a KMNP tartja a nemzeti parkok közül a legtöbb szürke marhát, a teljes állomány mintegy 2500 állatból áll. A Biharugra környékén legeltetett marhákkal 400 hektárnyi gyepterületet tudnak természetes módon karban tartani.

Körülbelül 40 millió forintból 16 hektáron puhafás ligeterdőt alakítanak ki, és 180 hektáron szorítják vissza az invaziós növényfajokat, egyebek mellett az akácot és a zöldjuhart.

A Környezeti és energiahatékonysági operatív programból (Kehop) elnyert összeg legnagyobb részét, mintegy 130 millió forintot az itt lévő vizes élőhely fejlesztésére, csatornák és töltések helyreállítására, vízi műtárgyak építésére fordítják.

A beruházásoknak 2020 november végéig kell megvalósulniuk. A vízjogi- és építési engedélyek már rendelkezésre állnak, zajlik a közbeszerzési eljárás - mondta Tirják László.

Az igazgató kifejtette, a Sebes-Körös Sárrétje különleges természeti terület, nyolcezer hektárnyi védett rész, és emellett Magyarország második legnagyobb, 1800 hektáros halastórendszere is itt található. A területen egyszerre lelhetők fel vízi, erdei és pusztai fajok, a Begécsi és az Ugrai-tavakon jelenleg is mintegy 16 ezer vadlúd, vadréce, cankó fészkel, két réti sas pár költ itt, megtalálható a fokozottan védett vidra és a kanalas gémek is élnek itt.

           A partiumi hegyekből pedig hiúzt is láttak már lejönni ide a szakemberek.

Makra Tibor Biharugra független polgármestere elmondta, a település hat nyertes pályázatot adott be, uniós és belföldi forrásból közel negyedmilliárd forintból javítanak meg bel- és külterületi utakat, korszerűsítik energetikailag a könyvtárat és egyéb, önkormányzati épületeket, valamint építenek zárt piacteret.

Kovács József (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője szerint a biharugrai különleges természeti környezet, jelentős az ökoturisztikai vonzereje.

Védjegyes termelők a Bükkben (MTI)

Csaknem ezer élelmiszer, szálloda és vendéglátóhely, kézműves termék büszkélkedhet nemzeti parki védjeggyel az országban - mondta a földművelésügy miniszter a Nemzeti Parki Termék Védjegy körút bükki állomásán, Miskolcon szombaton, ahol átadták az új védjegyes termelők okleveleit - írja 2018. március 24-én az MTI.

Fazekas Sándor emlékeztetett: a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken működő gazdálkodók, vállalkozók támogatására, eladásra szánt termékeik megbecsülésének növelésére, piaci lehetőségeik bővítésére kezdeményezte a Nemzeti Parki Termék védjegy bevezetését a minisztérium.

Fazekas Sándor a védjegyrendszer ismertségének növelése érdekében tavaly tavasszal egy éven át tartó promóciós és marketingkörút szervezését kezdeményezte. Miskolcon, a Bükki Nemzeti Park területén tizenöt korábbi és új védjegyfelhasználó kapta meg az igazoló oklevelet.

Rácz András, a minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára a szakmai találkozón kiemelte, hogy az ország tíz nemzeti parki területén a védjeggyel rendelkezők száma folyamatosan emelkedik.

A termékek között szalámikat, kolbászokat, mézeket, lekvárokat, pálinkákat, borokat, söröket, szörpöket, sajtokat, valamint szálláshelyeket és ökoturisztikai attrakciókat is felsorolt a politikus. A védjegyrendszer céljáról szólva Fazekas Sándor kifejtette: az országos programmá bővült kezdeményezéssel a nemzeti parkok védett területein gazdálkodókat próbálják segíteni, termékeik megbecsülését növelni és piaci lehetőségeiket bővíteni, hozzátéve: a védjegy használatát szolgáltatók, termelők egyaránt elnyerhetik a nemzeti parki igazgatóságok kiírásai alapján.

A védjegy jogosultjává - a természetes személyektől egészen a nagy agrárvállalkozásokig - olyan szereplők válhatnak, akik tevékenységüket védett természeti területen vagy Natura 2000 területen végzik.

Ugyancsak feltétel, hogy az előállított termékek elsősorban helyi nyersanyagokból készüljenek, és ne tartalmazzanak táj- vagy termőhelyidegen növényi és állati származékokat - mondta Rácz András.

Megújultak az állattartó telepek a Duna-Dráva Nemzeti Parkban (MTI)

Megújult a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNP) három állattartó telepe, a 446 millió forintos beruházást pénteken adták át a barcsi Dráva Kapu Bemutatóközpontban - írja 2018. március 23-án az MTI.

         Magyar szürkemarhák a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNP) megújult állattartó telepén a barcsi Dráva Kapu Bemutatóközpontban 2018. március 23-án. A DDNP 446 millió forintból három állattartó telepet újított fel. MTI Fotó: Varga György

V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár elmondta: Magyarország az előző európai uniós költségvetési időszakban 2300 milliárd, a mostaniban 2800 milliárd forintot fordít környezet- és természetvédelemre.

Utóbbi az agrárium zöldítési programjával együtt mintegy 3300 milliárdot tesz ki. Ezen belül több mint 60 milliárd forint a zömében nemzeti parkoknak szánt forrás, amelynek legnagyobb része az élőhelyek megőrzését, 5 milliárd az állattartó telepek infrastrukturális fejlesztését szolgálja - tette hozzá.

Rámutatott, utóbbi azért fontos, hogy az őshonos állatokat be lehessen vonni a természet karbantartásába, biztosítva a rétek, gyepek, illetve az ott kívánatos ökoszisztéma fennmaradását.

Závoczky Szabolcs, a nemzeti park igazgatója elmondta: az igazgatóság által nyert uniós pályázati pénzből a Barcshoz tartozó Drávaszentesen karámrendszer és szociális létesítmény épült, a szintén somogyi Nagybajom-Homokpusztán racka juhok tartására alkalmas állattartó telep létesült, a Tolna megyei Nagydorogon a cikta juhok tartását szolgáló telepüket fejlesztették, továbbá mezőgazdasági gépeket vásároltak a területek kezeléséhez.

Mindezzel jelentősen javulnak az őshonos állattartás és -tenyésztés feltételei - mutatott rá, majd hozzátette: a nemzeti park a három helyszínen mintegy 1300 állatot, szürkemarhát, racka és cikta juhot tart.

Szászfalvi László, a térség kereszténydemokrata, az áprilisi választásokon újrainduló országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a nemzeti park beruházása nemcsak a természeti értékek megóvásához, hanem az ökoturisztikai attrakciók számának növeléséhez, a turizmus élénküléséhez is hozzájárul.

Közölte: ezzel együtt javul a közlekedési infrastruktúra, az illetékes hatóság januárban megadta a környezetvédelmi engedélyt az M60-as gyorsforgalmi út tervezett Pécs-Barcs szakaszának építéséhez

Kitekintő – Ellopták egy ősi óriáscápa fogát (MTI)

Ellopták egy ősi óriáscápa 8 centiméteres fogkövületét egy nyugat-ausztráliai nemzeti parkból - idézte a BBC hírportálja a helyi hatóságok keddi közleményét – írja 2018. március 18-án az MTI.

A kövület a nagyjából 2,6 millió éve kihalt megalodon faj egyedéhez tartozott. A Ningaloo Coast nevű nemzeti parkban, mely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel, két megalodonfog kövületét is feltárták - közölte a nyugat-ausztráliai környezetvédelmi hatóság.

"A legrosszabb az egészben, hogy a jobb állapotú fogat vitték el. Munkatársaink természetes álcázó elemekkel igyekeztek észrevehetlenné tenni az értékes fosszíliát" - mondta Arvid Hogstrom szóvivő.

Hozzátette, hogy az ellopott fog egy félig titkos helyen rejtőzött egy szikla falába kövülve. A másik foggal ellentétben ezt nem látogatták a turisták. Helyét a nemzeti park dolgozóin kívül csak a közelben lakók ismerhették. Hogstrom gyanúja szerint közülük árulhatta el valaki véletlenül egy olyan embernek, aki "ezután úgy döntött, rosszat fog cselekedni".

A kövületet valószínűleg kalapáccsal vagy vésővel távolították el, amivel megsértették a környezetvédelmi törvényt. A szóvivő nem tudta megmondani a fosszília pénzbeli értékét, de szerinte "nem lehet jelentős".

Április – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Rekettyefűz barkája. Egy hónappal korábban szokott ilyen állapotban lenni, de az elhúzódó tél miatt idén még csak ilyen állapotban van április elején – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Virágzik a farkasboroszlán. Ahol tavaly március elején 17 cserje virított, idén április 1-jén csak ööt virágzó példányt találtam. Szokatlanul hűvös is volt, a hegy felől hideg levegő áramlott a völgyben – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Kónya vicsorgó az avarban. Klorofillt nem termelő növény – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán