Indul a Tavaszi madárles program (MTI)

Három kontinens gyerekei figyelik ebben az évben is a fehér gólya, a kakukk, a gyurgyalag, a sarlósfecske és a füsti fecske vonulását a Tavaszi madárles (SpringAlive) elnevezésű program keretében – 2018. március 5-én az MTI.

    A színpompás gyurgyalag. Április vége és szeptember között látható Magyarországon

A programot a madárvédelmi szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította 2006-ban azzal a céllal, hogy a gyerekek is bekapcsolódjanak a vonuló madarak megfigyelésébe, ezen keresztül pedig azok védelmébe. A kezdeményezés keretében a gyerekek a madarakat bárhol, akár az utcán sétálva, óraközi szünetben az udvarról is megfigyelhetik - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében.

A program öt közismert, a Szaharától délre vonuló madárfaj tavaszi érkezését követi nyomon. Ezeknek a madaraknak az első megfigyelési adatát kell feljegyezni, majd feltölteni az akció honlapjára május végéig. Az eredeti elképzelés szerint a program Európa fiatalságát célozta meg, de mára Afrika és Közép-Ázsia is bekapcsolódott az akcióba, így már 54 országból érkeznek adatok a közös rendszerbe.

A természetvédők közleménye szerint a vonuló madarakra azért kell kiemelt figyelmet fordítani, mert ezeket az élőhelyek átalakítása és a klímaváltozás mellett a negatív civilizációs hatások is fokozottan érintik. Dél-Európán, Afrikán és az arab térségen átrepülve vándormadarak tízmilliói esnek áldozatául a vadászfegyvereknek és a befogóhálóknak évről évre.

          Füsti fecske

A Tavaszi madárles nemzetközi program kezdési időpontja minden év február elseje, hiszen Európa déli országaiban már ekkor megjelennek az első vonuló madarak. Magyarországra azonban csak márciusban kezdenek nagyobb tömegben megérkezni az első gólyák és füsti fecskék, míg a kakukkok április közepén, a gyurgyalagok és a sarlósfecskék pedig csak május elején térnek vissza. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), Magyarország BirdLife képviselője arra bíztatja a gyerekeket, a szülőket, családokat és a pedagógusokat, hogy látogassanak el a program magyar nyelvű oldalára, és minél többen töltsék fel megfigyelési adataikat.

Megérkezett Tóbiás, a fekete gólya a Gemencbe (MTI)

Elsőként érkezett meg Afrikából Magyarországra, gemenci fészkébe Tóbiás, a fekete gólya - közölte a Gemenc Zrt. 2018. március 3-án az MTI-vel.

A közlemény szerint a gólya péntek délután 5 órakor szállt le, a megérkezést élő internetes adásban követhették az érdeklődők. Tóbiás párja, Sára március közepén szokott megérkezni. Az elmúlt 4 évben 10 fiókát neveltek fel a fészekben, amely idén télen erősen megrongálódott, így a következő hetek kérdése, hogy újjáépítik-e vagy készítenek egy újat máshol.

          Fekete gólya

Tóbiás nem csak abban rekorder, hogy rendszeresen a legelsőként érkezik haza, de 19 évével ő a legöregebb ismert, vadon élő, fekete gólya az országban. Különleges abban is, hogy a háborítatlan erdőrészeket kedvelő fajtársaival ellentétben egy erdészeti telephely közelébe költözött nyolc évvel ezelőtt, és ez lehetővé tette, hogy fészekkamerákkal figyeljék a madarakat.

A fészekkamerákat 2013-ban szerelték fel, tavaly közel félmillió alkalommal látogattak el az érdeklődők a Gemenc Zrt. honlapjára, hogy bepillanthassanak a fokozottan védett madarak mindennapjaiba.

A webkamerás megfigyelés nemcsak a szakembereknek nyújt fontos információt, hanem az erdőgazdaság természetvédelmi szemléletformálásában is sokat segít, hiszen több iskola tanulócsoportja is rendszeresen figyeli a gemenci fekete gólyák életét az internetes élő adásnak köszönhetően.

Magyarországon körülbelül 380-420 pár fekete gólya fészkel, közülük mintegy 40 pár Gemencben. Az ottani populáció a világ legnagyobb sűrűségű fekete gólya állománya. Többségük március 15-e körül érkezik meg a Gemenci erdőbe, és az első fiókák május elején jönnek világra.

A kirepülés akár már július közepén megkezdődhet, de zömmel augusztus 10-e körül zajlik, majd - néhány héttel később - a madarak útra kelnek Afrika felé.

A fekete gólyák két fő vonulási útvonala közül az egyik a Gibraltári-szoroson, a másik a Boszporuszon vezet át. Közölték azt is, a Gemenc Zrt., a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködése a fekete gólyák megfigyelésére egy új elemmel bővült: Zoltán, az egyetlen GPS-jeladóval felszerelt magyar fekete gólya vonulását másodszor követhetik a szakemberek és az érdeklődők a már említett honlapon.

Míg Tóbiás a Jordán folyó völgyében, Zoltán a Közép-afrikai Köztársaságban telel. Az utóbbi február 14-én indult haza, és március 2-án - 4200 kilométert megtéve - Törökország fölött járt - írták.

Vírussal irtják a túlszaporodott nyulakat Új-Zélandon (MTI)

Vírussal próbálják megtizedelni a túlszaporodott nyúlpopulációt Új-Zélandon – írja 2018. március 1-jén az MTI. A szigetország néhány részén kártevőnek tekintett vadnyulakat az RHDV1-K5 vírustörzzsel fertőzik meg március folyamán - írta a BBC News.

A nyulakat az 1830-as években telepítették be Új-Zélandra és azóta sok problémát okoznak a gazdáknak, mert megdézsmálják a legelőket, üregeikkel pedig komoly károkat okoznak a földeken. Az új-zélandi szakminisztérium adatai szerint a vadnyulak évente átlagosan 50 millió új-zélandi dollár (forint) kárt okoznak a termésben, valamint további több mint 25 millió új-zélandi dollárba kerül a védekezés ellenük.

                 Üregi nyúl

A populációjuk kordában tartásának elsődleges módszerei a lelövésük, a megmérgezésük, az üregeik kifüstölése és kevésbé drasztikus megoldásként a nyúlbiztos kerítések alkalmazása. A szakemberek szerint azonban a probléma immár túl nagy ahhoz, hogy ezekkel a módszerekkel hatékonyan lehessen kezelni. A nyulak vérzéses betegségét okozó calicivírus egy korábbi törzsét már 1997-ben bevetették Új-Zélandon.

A kizárólag a nyulakat megtámadó vírus eleinte rendkívül hatékonynak bizonyult, ám több mint 20 év után az állatok immunissá váltak rá. A mostani vírus egy új koreai törzs, az RHDV1-K5. Ez az állatok belső szerveit támadja meg, lázat, görcsöket, vérrögöket és légzési nehézségeket okozva.

Ez a törzs gyorsabban "dolgozik": a megfertőződéstől számított kettő-négy napon belül végez az állattal. A módszer megosztja a helyieket. Az új-zélandi gazdák szövetsége "óriási megkönnyebbüléssel" fogadta a lépést. Andrew Simpson a szövetség szóvivője elmondta, "ha még egy év eltelik a vírus nélkül, néhány földterület óriási ökológiai károkat szenvedett volna".

Az új-zélandi Királyi Állatvédő Társaság (SPCA) azonban elkeserítőnek nevezte a vírus szabadon engedésének hírét. "Mi az emberségesebb módszerek hívei vagyunk" - húzta alá Arnja Dale, a társaság egyik tagja, hozzátéve, hogy a vírus szenvedést okoz az állatoknak és fennáll a veszélye a háziállatként tartott nyulak megfertőződésének. Az SPCA szerint a házinyulak számára kifejlesztett vakcinát "nem tesztelték le megfelelően és nincs elegendő bizonyíték arra, hogy hatékony védelmet nyújt számukra" a vírussal szemben. A minisztérium illetékesei szerint a beoltott házinyulak biztonságban lesznek. A RHDV1-K5-t tavaly már bevetették Ausztráliában, és nem érkezett jelentés arról, hogy beoltott házinyulak is elpusztultak volna tőle.

Nagymacskák védelme a Vadvilág Világnapján (MTI)

A nagymacskák védelmére hívják fel a figyelmet a természetvédők március 3-án, a Vadvilág Világnapján, mivel számuk az elmúlt évszázadban riasztóan visszaesett, főként az élőhelyeik és élelmük mennyiségének csökkenése, az orvvadászat és az illegális vadkereskedelem miatt – írja 2018. március 1-jén az MTI.

A nagymacskákat napjainkban számos - legtöbbször az ember által előidézett - veszély fenyegeti világszerte: természetes élőhelyük csökkenése, az emberekkel való konfliktus, az orvvadászat és az illegális kereskedelem.

Az elmúlt száz évben 95 százalékkal csökkent a tigrisek száma, az afrikai oroszlánoké pedig mindössze 20 év alatt 40 százalékkal lett kevesebb - áll a WWF Magyarország csütörtöki közleményében. Felidézik, hogy a macskafélék története 30 millió évvel ezelőtt kezdődött a mai Eurázsia dzsungeleiben.

           Európai hiúz. Ritka faj Magyarországon, de a Felvidék felől terjeszkedik már évtizedek óta

Ekkor már a ma élő cibetmacskákhoz hasonló ragadozók lestek prédájukra a fák lombkoronaszintjén. Ezekből a rejtőzködő artistákból fejlődött ki a ma élő összes macskaféle. Ezek a karcsú, rugalmas és precíz ragadozók az Antarktisz és Ausztrália kivételével a Földön mindenhol őshonosak. E csoport tagjai közé sorolják a nagymacskákat is - ide tartozik például a gepárd, az oroszlán, a tigris és a párduc is

. A világon előforduló négy hiúzfajból a legnagyobb Magyarországon is őshonos. A rejtőzködő életmódja miatt a Kárpátok szellemmacskájának is nevezett hiúz hazánkban az elmúlt évtizedekben jelent meg újra.

Rendszeresen előfordul a Börzsöny, a Zemplén és az Aggteleki-karszt területén, de hazai állománya még mindig védettségre szorul, hiszen az elmúlt években nincs információ arról, hogy sikeresen adtak volna életet utódnak. Jelenlétükről vadászok beszámolói mellett néhány kameracsapdás felvétel is árulkodik. Az észlelések ellenére azonban összlétszámuk tíz alá tehető.

A közlés szerint a WWF Magyarország több mint 25 éve dolgozik a hazai természetes erdei élőhelyek védelméért. Emellett a civil szervezet és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 2010 óta együttműködik a nagyragadozók kutatásában is. Hiúzvédelmi Programunk célja az állatok élőhelyeinek védelme mellett az ismeretterjesztés is.

A WWF Magyarország programja az elmúlt évben kibővült: a 2017 végén indult Eurolargecarnivores Life projekt elsődleges célja, hogy a nagyragadozókkal foglalkozó különböző érdekcsoportok - többek között állattartók, vadászok, természetvédelmi szakemberek, természetjárók, döntéshozók - közti kommunikációt elősegítse. A projekt célja, hogy feltérképezzék és megelőzzék az illegális elejtéseket, valamint megfelelő szabályozással biztosítsák e fajok élőhelyeinek fennmaradását.

A közlemény szerint a hazai hiúzok védelméhez bárki hozzájárulhat: egy szimbolikus örökbefogadással, illetve a WWF Magyarország természetvédelmi munkájának támogatásával a wwf.hu/hiuz címen. Az ENSZ Közgyűlése 2013-ban döntött arról, hogy március 3-át - amely 2013-ban a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) elfogadásának 40. születésnapja volt - a vadvilág világnapjává (World Wildlife Day) nyilvánítja.

A világnap célja felhívni a figyelmet azokra az értékekre és javakra, amelyekkel az élővilág hozzájárul az emberiség megélhetéséhez és személyes jólétünkhöz.

Március 3-án felhívják a figyelmet az élővilág sokszínűségére, a vadon élő állat- és növényfajok kihalásának veszélyeire és az élővilágot érintő illegális kereskedelemre. Az elmúlt években a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmének mértéke aggasztó mértékben megnőtt.

Az ember több ezer állat- és növényfaj sorsát pecsételi meg azok túlzott hasznosításával és pusztításával, köztük olyan jól ismert állatokét, mint az emberszabású majmok, az elefántok, az orrszarvúak, a bálnák, a nagymacskák és a medvék vagy éppen olyan fajokét, amelyekről szinte még alig hallott a világ.

Ragadozó madár az etetőn (MTI)

Karvaly (Accipiter nisus) vadászik a hóesésben Pomáz környékén 2018. február 27-én. A zsákmánya egy széncinege – MTI Fotó: Kovács Attila

Kitekintő – Százezernyi orangutánt öltek meg Borneón (MTI)

Több mint 100 ezer, súlyosan veszélyeztetett orangutánt öltek meg 16 év alatt Borneón - számolt be a BBC egy új kutatás eredményeiről – írja az MTI 2018. február 16-án. A Current Biology című szaklap friss számában publikált, 16 évet felölelő tanulmány készítői szerint a szám "elképesztő".

A főemlősök pusztulásának fő oka továbbra is az őserdők irtása, a fakitermelés, az olajpálma-ültetvények és a bányászat miatt, ám a kutatók rávilágítottak arra, hogy az erdős területekről is "eltűnnek" az orangutánok. Sokukat egyszerűen legyilkolják - közölte a BBC-vel Maria Voigt, a német Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet munkatársa, a kutatás vezetője.

            Orangután

Voigt és kollégái elmondták, hogy korábban alábecsülték, mennyi emberszabású esik vadászok áldozatául, akik bosszúból ölik az emberszabásúakat, amiért azok behatolnak az ültetvényekre és kárt okoznak. "Nem számítottunk arra, hogy a még meglévő őserdőben is ilyen sok orangután veszett oda, a kutatás azonban megerősítette, hogy a vadászat valóban aggasztó méreteket öltött" - hangsúlyozta Serge Wich, a liverpooli John Moores Egyetem tudósa, a vizsgálat résztvevője.

"Amikor az állatok az őserdővel határos ültetvényeken élő emberekkel konfliktusba kerülnek, akkor ők állnak vesztésre, megölik őket. Múlt héten találtak egy orangutánt, melyet 130 golyóval gyilkoltak meg. Döbbenetes és szükségtelen. Lehet, hogy esznek a gazdák gyümölcseiből, de veszélytelen állatok" - tette hozzá Wich. A kutatók arra is rámutattak, hogy a szigeten "fenntarthatatlan méreteket öltött" a természeti erőforrások felhasználása.

A következő 35 évben az erdőirtás további 45 ezer orangután pusztulását okozhatja a tudósok jóslata szerint. Az állatok élőhelyveszteségének egyik jól ismert oka az élelmiszeripari termékek sokaságában előforduló pálmaolaj. A Természetvédelmi Világalap (WWF) munkatársa, Emma Keller szerint a fogyasztóknak kellene "nyomást gyakorolni" a gyártókra, hogy "fenntartható" módon használjanak pálmaolajat.

Ennek alapelveit folyamatosan frissítik az RSPO (Round Table on Sustainable Palm Oil) elnevezésű dokumentumban. A WWF az erdőirtás teljes tilalmáért küzd. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a súlyosan veszélyeztetett fajok között szerepel a borneói orangután.

A szervezet becslései szerint Szumátrán kevesebb mint 15 ezer, Borneó szigetén nagyjából 54 ezer orangután él vadon.

Március – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Március: iyenkor virágzik a fekete kökörcsin – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Új hűtőcsarnokkal bővült az öreglaki vadfeldolgozó (MTI)

Új hűtőcsarnokot adtak át szerdán a hat állami erdőgazdaság tulajdonában lévő, tavaly 1,76 milliárd forintos árbevételt elérő Somogy megyei Öreglaki Vadfeldolgozó Kft.-ben – írja az MTI.

Buzánszkyné Láng Mónika ügyvezető elmondta, az új, 125 millió forintos hitelből megvalósult 415 négyzetméteres hűtőcsarnokra nagy szükség volt, hiszen régóta bértárolásra kényszerültek, ami megnövelte a költségeket. Hosszú évek óta ez az első igazi fejlesztés az üzemben, és továbbiakra is nagy szükség lenne, de állami cégként nem pályázhatnak uniós támogatásra - tette hozzá.

          Termékek nemzetiszín szalaggal –  MTI Fotó: Varga György

Elmondta, az ország egyik legnagyobb vadfeldolgozójaként tavaly 1850 tonna vadhúst vásároltak fel a dunántúli erdőgazdaságoktól és vadásztársaságoktól. A szarvas, őz, és vaddisznó húsból feldolgozott, főként gasztronómiai kiszerelésű termékek 85 százalékát külpiacokon, elsősorban Németországban, Ausztriában és Olaszországban értékesítik.

A 35 éve stabilan gazdálkodó üzem éves átlagban 64 embert foglalkoztat. A tavalyi évet a korábbiaknál szerényebb, 26 millió forintos adózás előtti eredménnyel zárta, aminek oka a jelenleg is érzékelhető európai vaddisznóhús-túlkínálat. Az ügyvezető elmondása szerint ez a probléma pár évente, szinte ciklikusan jelentkezik. Hozzátette, nagy előrelépés lenne az értékesítésben, ha a vadhúsnak is csökkenne az áfája.

        Szállítás a vadhúsfeldolgozóban –  MTI Fotó: Varga György

A nyilvános adatok szerint 2016-ban a cég adózás előtti eredménye 88,3 millió forint volt, nettó árbevétele pedig elérte az 1,62 milliárd forintot. Buzánszkyné Láng Mónika arról is beszámolt, hogy évek óta éles a harc a felvásárlói piacon a vadhúsért, mert több kis magánvállalkozás is arra specializálódott, hogy külföldi feldolgozók számára vásárolja fel a magyar árualapot, ráígérve a hazai feldolgozók áraira.

A Sefag Zrt., a Zalaerdő Zrt., a Bakonyerdő Zrt., a Kisalföldi Erdőgazdasági Zrt., Gyulaj Erdészeti Zrt. és a Szombathelyi Erdészeti Zrt. tulajdonában lévő Öreglaki Vadfeldolgozó Kft. a hazai alapanyagpiac mintegy ötödét uralja - tette hozzá.

Biztosított a magyar vadgazdálkodás jövője (MTI)

Az elmúlt évek intézkedései megteremtették a vadgazdálkodás jövőjének szakmai és pénzügyi alapjait, a szükséges jogszabályi keretet, de fel kell lépni a vadászati fegyvertartást értelmetlenül szigorító uniós kezdeményezés ellen - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke csütörtökön Budapesten, a 25. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás (FeHoVa) megnyitóján.

      Fegyvert próbál egy érdeklődő a 25. Fegyver, Horgászat, Vadászat (FeHoVa) kiállítás megnyitóján a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban 2018. február 15-én – MTI Fotó: Balogh Zoltán

           Divatbemutató a kiállításon – MTI Fotó: Balogh Zoltán

Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal közösen lép fel az ellen, hogy az EU a terrorizmus elleni védelemre hivatkozva korlátozni akarja a vadászok fegyvertartását. A bevált, jól működő szabályozás megváltoztatása helyett inkább az illegális határátlépést kellene megakadályozni - tette hozzá.

Az elmúlt évek eredményeiről szólva kiemelte, hogy Magyarországon a fölösleges bürokratikus eljárások megszűnésével egyszerűsödött a fegyvertörvény, a szakmai szervezetek hozzájárulása nélkül nem kerülhet az Országgyűlés elé vadászatot érintő törvényjavaslat, jogszabály- vagy határozattervezet, valamint fontos megállapodások jöttek létre a szakmai képviseletek és a minisztériumok, a természetvédők, illetve a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gibier, CIC) között.

Hozzátette, hogy az új vadászati törvény értelmében országszerte államilag fizetett tájegységi fővadászok biztosítják a megfelelő minőségű vadgazdálkodást, a kamarai törvény alapján a vadászjegyekből származó bevétel az Országos Magyar Vadászkamaránál marad, az élőhelyfejlesztést a vadgazdálkodási alap kerete biztosítja, a természetes élővizeken pedig megszűnt az ipari halászat. Ismertette, hogy a kormány 4,5 milliárd forintot biztosított a Hungexpo átalakításának tervezési munkáira és megközelíthetőségének javítására, hogy 2021-ben, az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás 50. évfordulóján újra nagyszabású szakmai rendezvény házigazdája lehessen a főváros.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a vadászat és a természetvédelem nem szembenálló, hanem egymást erősítő tevékenységek.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a rendezvényen kijelentette: a magyarországi faállomány jó állapotban van, az erdők területe 7 ezer hektárral gyarapodott az állami erdőgazdaságokban. Az elmúlt 8 évben 160 erdei szálláshely - turista- és vadászház - újult meg, ezzel javítva az erdők megközelíthetőségét, 16 milliárd forint értékben kilátók, látogatóközpontok, lombkoronaösvények épültek, évente 12 ezer erdőpedagógiai foglalkozáson 80 ezer gyerek részesülhet erdei élményekben - emelte ki.

Az állami halőri szolgálat mellett élőhelyfejlesztések, horgászturisztikai beruházások, haltelepítések és ökológiai célú szelektív halászat biztosítja a vizes élőhelyek védelmét - tette hozzá.

Istrate Stetco, Románia Vízügyi és Erdőgazdálkodási Minisztériumának erdészeti államtitkára hangsúlyozta, hogy az erdő- és vízgazdálkodás fejlesztése nem csak a vadászok és a horgászok, hanem a fenntartható természetvédelem érdeke is.

A fenntartható fejlődés szempontjából különösen fontosnak nevezte a határokon átnyúló együttműködéseket, az állami és a magánszektor közös fellépését. George Aman, a CIC elnöke a vadászati hagyományok fenntartását szorgalmazta és üdvözölte azt a kezdeményezést, hogy a vadászok az élőhelyek fenntartására hozzájárulást fizessenek.

Február – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Ez az őz – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán