Fokozott ellenőrzés a folyókon az ívás védelmében (MTI)

Az ívásra készülő halak védelmében áprilisban fokozottan ellenőrizték a horgászokat, halászokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) halőrei a Felső-Tisza és az Alsó-Duna térségében, és a visszaélések miatt több mint 900 ezer forint bírságot szabtak ki - közölte a Nébih a honlapján az MTI tájékoztatása szerint.

A hivatal közleményében ismerteti, hogy a melegedő vizek, a tavaszi áradásokkal szerencsésen egybeesve, ívásra ösztönzik a hazai halfauna jelentős részét, ezért az évnek ebben a szakaszában megsokszorozódnak a vizekbe rejtett halászeszközök és az engedély nélkül próbálkozó horgászok, halászok. A Nébih ellenőrei április elején Tiszalúc térségében, az árteret elöntő Takta folyón a vízben illegálisan elhelyezett nyakzóhálót találtak, amelyet felszedtek, és a halakat élve visszaengedték a vízbe. A három elkövetővel szemben a Nébih fejenként 260 ezer forint halvédelmi bírságot szabott ki, továbbá 3 évre mindegyiküket eltiltotta a horgászattól-halászattól.

Mivel az orvhalászat bűncselekmény, az elkövetőkkel szemben a rendőrség is eljárást folytat. Kesznyéten térségében a Sajó folyón két, emelőhálóval halászó személyt sikerült rendőrkézre juttatni, a hálóban talált keszegeket és paducokat pedig visszajuttatták a vízbe.

Április második hetében a tokaji vízirendészeti rendőrőrs munkatársaival és a Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetségének halászati őreivel közösen végzett ellenőrzést a Nébih halőri szolgálata. A Tiszabercel térségében tartott csónakos bejárás során újabb orvhalászokat fogtak el, a felszedett mintegy 200 méter meslenc hálóból több mint 50 darab nagytestű keszeget - köztük egy 46 centiméteres nászruhás dévért és egy 8 kilós nyurgapontyot - helyeztek vissza sértetlenül a Tiszába.

Csobajnál egy kisszerszámos halász a nadrágjába rejtett egy jelenleg tilalommal védett kősüllőt. A Nébih 100 ezer forint halvédelmi bírságot rótt ki a halászra, és 2 évre eltiltotta a halfogási tevékenységtől. Hasonló sorsra jutott az a Duna gerjeni szakaszán halászó személy, akinél 16 darab - a fogási naplóba be nem jegyzett, ezáltal szabálytalanul kifogott - keszeget találtak a Nébih munkatársai.

Az elkövetőt 70 ezer forint halvédelmi bírsággal sújtották, és 18 hónapra eltiltották a halfogásra jogosító okmányok váltásától. A Nébih valamennyi jogsértő személlyel szemben eljárást indít.

A fekete gólyák magánélete (MTI)

          Fekete gólyák (Ciconia nigra) a Tiszában a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár határában 2018. április 15-én – MTI Fotó: Kovács Attila Halat fog a fekete gólya a Tiszában.

          A faj Magyarországon fokozottan védett madár, eszmei értéke ötszázezer forint. MTI Fotó: Kovács Attila

Hárman kaptak Herman Ottó Szellemisége Díjat (MTI)

A Föld napján adták át a Herman Ottó Szellemisége Díjat, amellyel azon személyek és közösségek munkáját ismerik el, akik a hazai és nemzetközi viszonylatban kiemelkedő eredményeket értek el a környezet- és természetvédelem, valamint az agrárszakoktatás területén – írja 2018. április 20-án az MTI.

Mint azt a kitüntetést átadó Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. közleményében áll, környezetvédelem kategóriában Páldy Annát díjazták, aki 1981 óta dolgozik az Országos Közegészségügyi Intézetben és 2002 óta annak igazgatóhelyettesi, főigazgató-helyettesi feladatait is ellátta.

Fő kutatási területe a környezet-egészségügyi járványtan, de részt vett a környezet-egészségügyi információs rendszer kialakításában, valamint kollégáival kidolgozta és bevezette 2005-ben a magyarországi hőségriasztást is. Részt vett továbbá a klímaváltozás környezet-egészségügyi hatásainak vizsgálatában is, jelenleg környezet-egészségügyi szaktanácsadóként tevékenykedik.

Természetvédelem kategóriában Orbán Zoltán vehette át a díjat, aki 1980 óta tagja, 2006 óta elnökségi tagja és alelnöke, 2013 óta szóvivője a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek, de dolgozott korábban a Fővárosi Állat- és Növénykertben és a Jászberényi Állat- és Növénykertben is.

Munkájával hozzájárult a lakossági természetvédelem eszköz- és módszerkészletének megújításához, számos új eszközt és módszert dolgozott ki, ezzel növelve a társadalom madárvédelmi aktivitását. Több szakma- és tudományterülethez kapcsolódva hét önálló könyvet írt.

Agrárszakképzés kategóriában Rónai Ferencet tüntették ki, aki 1979 és 2015 között dolgozott erdőmérnök-tanárként, majd intézményvezetőként a soproni Roth Gyula Erdészeti, Faipari Szakképző Iskola és Kollégiumban. Intézményvezetőként foglalkozott oktatási feladatok, vizsgák, versenyek, rendezvények szervezésével és lebonyolításával, számos szakmai tankönyv szerzője és lektora. Az erdészeti és vadgazdálkodási szakképesítések szóbeli és írásbeli tételeinek készítésében, lektorálásában hosszú évek óta részt vesz, szakterületének szakképzési tartalomszabályozóinak kidolgozásában szintén aktív résztvevő.

A díjat a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ közösen szervezett rendezvényén adták át a Pro Natura díjakkal együtt. A rendezvényen 19 kiállító, köztük az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Magyar Nemzeti Parkok, vagy a Magyar Természettudományi Múzeum természetvédelmi foglalkoztatókkal, környezetvédelmi játékokkal várta az érdeklődőket a Budatétényi Rózsakertben.

Afrikai sertéspestist mutattak ki Heves megyében (MTI)

Afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatta ki vaddisznóban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma szombaton, a fertőzött tetemet Heves megyéből szállították be vizsgálatra a hatósághoz – írja 2018. április 23-án az MTI.


         Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

A Nébih hétfői tájékoztatása szerint az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megtették a szükséges intézkedéseket. A Nébih laboratóriumi vizsgálatai alapján egy, a Heves megyei Gyöngyös-Gyöngyöshalász Földtulajdonosi Vadásztársaság területén talált vaddisznó tetem bizonyult ASP-vel fertőzöttnek. A járványügyi nyomozás folyamatban van.

A hatóság az ASP megállapítása után kijelölte többi között a fertőzött, valamint a fertőzött területen belül a betegség szempontjából különösen ellenőrzött területet. Megtiltotta továbbá a társas vadászatot, valamint az egyéni vadászatokat is feltételhez kötötte.

Fontos, hogy a fertőzött területről élő vaddisznó, vaddisznó test vagy azok húsa nem szállítható ki. A továbbiakban az állategészségügyi hatóság szakemberei elvégzik a fertőzött területen tartott valamennyi házisertés-állományban az állatok összeírását is. Ennek során azt is ellenőrizni fogják, hogy a sertéseket úgy tartják-e, hogy ne érintkezhessenek a vaddisznókkal.

A Nébih közleménye szerint további fontos előírás, hogy a fertőzött területen található állattartó helyekről az Európai Unió más tagállamaiba vagy harmadik országba nem lehet sertést szállítani. Más esetekben is az állategészségügyi hatóság előzetes engedélyéhez kötött a kiszállítás. A megye teljes területén kiemelten fontos az elhullott vagy beteg sertéseknek bejelentése az észleléstől számított 24 órán belül és ezek virológiai vizsgálata.

Az afrikai sertéspestis - ami nem azonos a sertéspestisként emlegetett klasszikus sertéspestissel - az emberre nem veszélyes. Jelentősége a gazdasági kártétel miatt van, ami egyrészt a megbetegedett állományok leöléséből, másrészt abból adódik, hogy az ASP megjelenése miatt hosszú távú korlátozások léphetnek életbe mind az Európai Unión belüli, mind az exportkereskedelemre.

A betegség különös veszélye, hogy nemcsak fertőzött élő sertések, hanem az azokból előállított, a vírust tartalmazó termékek, valamint a vaddisznók mozgása révén is gyorsan továbbterjedhet.

A vírus környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képessége nagy, hónapokig, bizonyos esetekben évekig is fertőzőképes marad - közölték.

A Nébih felhívja minden állattartó figyelmét a jogkövető, felelős magatartásra a járvány házi sertésekre történő továbbterjedésének meggátlása érdekben.

A házi sertések semmiképp sem érintkezhetnek vaddisznóval, állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladékot pedig soha nem ehetnek. Ha valaki hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlel a sertésállományában, 24 órán belül értesítenie kell az állategészségügyi szolgálatot - emelte ki közleményében a Nébih.

A betegségről, az elrendelt előírásokról, korlátozásokról, valamint az érintett területekről részletes információk találhatók a Nébih honlapján (http://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis).

Flótázik a sárgarigó, kurrog a vadgerle, karicsol a nádirigó

Úgy esett, hogy Nógrádmegyerben és Hollókőn volt dolgom, estefelé pedig ráértem egy kis madárnézegetésre a szécsényi Sóderbánya-tónál. Istennek hála, előtte sem kellett rohanni, volt idő megállni itt-ott.

Egy hete szól a kakukk, hallottam Nógrádmegyerben még a falu közepén is, utána végig Nagylócon, Hollókőben, Szécsényben. Magyargéc és Kisgéc között lovak legeltek az út mellett, amíg lefényképeztem őket, három sárga billegetőt láttam az egyik patái körül.


      A legelő ló árnyékának határán felismerhető két sárga billegető – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán
        Sárga billegető a szécsényi réten – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Idén először hallottam vadgerle kurrogását – ez Nagylóc Szécsény felőli végében volt – azután sárgarigó flótázását, Hollókő előtt, a Zsunyi-patak mellett. Később a szécsényi tónál is énekelt végig, illetve egyszer láttam is megvillanni a nyárfák ágai között a hím sárga hátát.

Hollókőn persze nem lehet kihagyni egy ófalui sétát; szombat volt, de munkanap, látogatók pedig oly’ bőséggel mutatkozott, hogy alig tudtam egy-két olyan képet készíteni, amin ne lett volna ember. Pedig elég türelmesen kivártam a csoportokat.

Estefelé körbejártam a szécsényi tavat, a lehetőségekhez mérten megnéztem az árteret, ahol a fű nagy részt már túlnőtte a áradás után megmaradt pocsolyákat.


      A háttérben, jó messze, két bütykös hattyú fehérlik. Amíg a víz kinn volt Szécsény alatt az ártéren, több példány is tanyázott a környéken – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A Girindes-patak – megfordult már a fejemben, hogy a valaha benne élt európai nyércek nevét őrzi ez a különös név – nem mutatott semmi különöset, viszont az ártéren ümmögött a vöröshasú unkát tömege, hangjuk szinte összefolyt.

Néha egy-két kecskebéka is szólót brekegett, meg zöld varangy énekét is hallottam.

A tópart végül elég nehezen szolgált meglepetésekkel. Az ilyenkor szinte mindig látható búbos vöcskök a víz közepén úszkáltak, megmutatta magát néhány tőkés réce – ez idő tájt a tojók kotlanak, úgyhogy rejtőzködnek a lehetőségekhez mérten.

      Szinkronrepülő dolmányos varjak – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Az itt szokásos madarak – dolmányos és vetési varjak, szarkák, seregélyek, mezei verebek, széncinegék, zöldikék, tengelicek – mellett idén először hallottam fülemülék énekét. Szólhatnak persze régebben is, de először jutottam ki a szabadba, hosszú idő után. Némi meglepetésemre két, egymást üldöző példány át is röppent előttem az út felett.

A madármegfigyelő-torony előtt két bíbicet láttam elrepülni a bozót felett. Fentről három rudli őz is mutatkozott, de egy idő után eltűntek szem elől – elfeküdtek a fű és a sarjadó növényzet között, nem lehetett látni őket. Itt is több pár örvös galamb, seregély, egy-egy pár meggyvágó és kenderike, meg persze a szokásos varjúfélék mutatták meg magukat. Szólt a kakukk, barát poszáta énekelt a sűrűben, mozgott talán más poszátaféle is, de ezeket nem ismertem fel.


          A Sóderbánya-tó részlete – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A tavon láttam egy pár bütykös hattyút, majd az Ipoly felé tett sétán még egy sárga billegetőt, sikerült lefényképezni egy nádi sármányt is, igaz, olyan messziről, hogy a kép használhatatlan.

Láttam elrepülni egy nagy kárókatonát is. Utóbbi fajnak el tudom képzelni, hogy örülnek a horgászok… A tóhoz visszatérve bakcsók üldözték egymást a t parti nyárfák között, mondogatták a népi nevüket, ami nagyjából úgy hangzik, hogy "kvak", s emiatt hívják úgy őket, hogy vakvarjú.


Bakcsó, népi nevén vakvarjú – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Az öt kergetődző bakcsó közül négy fért rá a képre – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán
 

Egyébként bizonyos szögből nézve röptében a bakcsó eléggé hasonlít is a vetési varjúra. Alkonyatkor megszólalt az év első nádirigója is a nevelőtónál. Közben füstifecskék jártak az égen, egy pár fekete rigó, csicsörke, énekes rigó mellett a vöröshasú unkák ümmögtek változatlanul.

Néhány gyanús pirregés alapján tücsökmadárfajok is lehetnek már itthon, de ilyenkor újra meg kell őket hallgatni az internetről, mert mire visszatérnek, elfelejtem, melyik, hogy szól…

Szécsény, április 21.

Szolnok


A Zagyva torkolata Szolnokon – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán


A Zagyva Szolnoknál – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán


Virágzik a sáfrányos imola Szolnokon, a Zagyva gátján – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán


A Zagyva Szolnoknál – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán
A Zagyva Szolnoknál


          A Zagyva torkolata 1985 telén. Köszönet a fotóért Danka Istvánnak!

Zagyvarékas

Feltöltés alatt

Újszász

               Újszász régi képeslapon

Feltöltés alatt

Szászberek

Feltöltés alatt

Jászalsószentgyörgy

Feltöltés alatt