Medve támadás vadászaton a Székelyföldön (MTI)

Medve támadt egy vadászaton levő magyar állampolgárra Székelyföldön, akit válltöréssel és zúzódásokkal szállítottak kórházba. Az 54 éves áldozatot a székelyudvarhelyi kórházban műtötték meg, hétfőn már elhagyhatta a kórházat – írja 2019. január 7-én az MTI.

Az Agerpres hírügynökség hétfői tudósítása szerint a támadás vasárnap történt. Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője elmondta: egy tízfős magyarországi csoport vaddisznóvadászaton vett részt, az egyik tagjukra Siménfalva (Simonesti) környékén támadt rá a medve.

A többi vadász a társuk megmentése érdekében többször a levegőbe lőtt, így az állat megijedt és elmenekült - számolt be a szóvivő. A férfit mentővel a székelyudvarhelyi kórház ortopédiai részlegére szállították. Lukács Antal, a kórház menedzsere elmondta, hogy a medve megharapta és zúzódást is okozott a férfi bal vállán és karján, de a nyak tájékán is voltak sérülései.

A vállán törést is elszenvedett, ezért műtétet hajtottak végre, de hétfőn már elhagyhatta a kórházat. Az idén ez volt az első medvetámadás Hargita megyében. Romániában egyre több gondot okoz a túlszaporodott medveállomány, miután betiltották a vadászatukat.

A környezetvédelmi tárca 2016 előtt évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak, ekkor azonban a Dacian Ciolos vezette kormány a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Egy tavalyi becslés szerint Romániában mintegy 6800 barnamedve él.

Időjósló medvelesek az ország több intézményében (MTI)

A Budakeszi Vadasparkban, a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Pécsi Állatkertben és Miskolcon is programokkal várják a közönséget hétvégén, hiszen a néphiedelem szerint Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén jósolják meg a barlangjukból előbújó medvék, hogy hosszú vagy rövid télre lehet-e számítani.


     Vajon mit lát a medve február 2-án? Fotó: Pixabay

A Budakeszi Vadaspark látogatói szombaton Romulus-t és Tibort, a kert két medvéjét figyelhetik meg, de a tavaszváró szombati programsorozat részeként állattréningek és klímaváltozás hatásairól szóló előadások, készségfejlesztő programok is várják a látogatókat - közölte a vadaspark az MTI-vel. A Fővárosi Állat- és Növénykert a péntektől vasárnapig tartó Mackófesztiválon családi programokkal és látványetetésekkel várja a közönséget.

A mackójelmezben, vagy játékmackójukkal érkező gyerekek ezen a három napon jelképes, 200 forintos jeggyel látogathatják a kertet. A fővárosi intézményben szombat délelőtt tartják a medveárnyék-észlelést, majd látványetetésekre kerül sor a nagyobb és kisebb testű medvefajoknál.

A vörös macskamedvéknél, vagyis a kis pandáknál kezdődik reggel az etetés, majd a barnamedvékre és az ormányosmedvékre kerül sor, később a jegesmedvéknél és az oroszlánfókáknál lesz etetés, ahol később játékos jegesmedve-orvoslási bemutatót is tartanak.

A Nagyszikla belsejében, a Varázshegy bemutatótereiben mesekoncert, zenés bábelőadás, mackós arcfestés lesz, de számos érdekességet meg lehet tudni majd a medvékről is. Egy állatbemutató keretében a mosómedvével, az ormányosmedvével és a mézmedveként is emlegetett farksodróval ismerkedhet meg a közönség.

A Pécsi Állatkertben a hétvégi medvenapok programját Nikoláj, a barnamedve nyitja az idősjárás megfigyeléssel, majd mindkét napon ragadozótúrára várják az érdeklődőket. Ennek keretében a barnamedvéket, az aranysakálokat, az uhukat, a tűzrókákat, az európai borzokat és a kárpáti hiúzokat lehet megtekinteni vezetett programon.

Ezt követően a növényevő hüllők etetésére és simogatására kerül sor a főépületben. A borjúfókáknál tréninggel egybekötött etetést szerveznek, valamint szintén látványetetésekkel készülnek az oroszlánoknál és a ragadozó gyíkoknál is.

Délután patás-túrára várják az érdeklődőket, amelyen az alpakákat és az amerikai bölényeket lehet megsimogatni, végül szintén az akváriumok lakóit, az ormányos medvéket, a borjúfókákat, a krokodilokat és a mosómedvéket etetik meg a kert dolgozói, a látogatók részvételével.

Miskolcon a barnamedvék, Dorka és Borka barlangjánál lesz időjárás-észlelés, majd a vizes élőhelyek február 2-i világnapjához kapcsolódva a kétéltűek védelméről tart előadást Szitta Tamás, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki helyi csoportjának elnöke a az állatkert oktatótermében.

A néphagyomány szerint február 2-án, ha a téli álmából frissen ébredő medve kijön a barlangjából és a napos időnek köszönhetően meglátja az árnyékát, akkor megijed és visszabújik, így hosszúnak ígérkezik a tél. Azonban ha a medve felhős, borús időre ébred, akkor hamarosan beköszönthet a tavasz.

Vadmadárkórház: több száz szárnyast láttak el (MTI)

Tavaly több mint hatszáz madarat gyógyítottak a székesfehérvári Vadmadárkórházban - mondta az intézmény vezetője az MTI híre szerint. Berkényi Tamás állatorvos, a Vadmadárkórház alapítója jelezte: csökkent a hozzájuk érkező fiókák száma, mert több szakmai szervezettel együtt próbálják arról meggyőzni az embereket, hogy egy egészséges fiókát nem kell feltétlenül behozni a kórházba. Ehelyett inkább a komolyabb, bonyolultabb műtétekre helyezték a hangsúlyt.

Közölte: fő céljuk, hogy egy sérült madarat minél hamarabb visszajuttathassanak a természetbe. Hozzátette: nem csak madarakkal foglalkoznak, sokféle vadállat érkezik hozzájuk. Mint mondta, van egy programjuk, amely arról szól, hogy azokat a madarakat, amelyeket nem tudnak visszaengedni a természetbe maradandó sérülésük miatt, egyfajta közvetítőként használják a gyerekek szemléletformálásban, tanításában

. Ennek része a környezeti nevelés is, de nemcsak arról beszélnek, hogy egy adott madár milyen sérülésekkel került be hozzájuk, hanem arról is, hogy annak a madárnak segítségre van szüksége, azt a madarat megmentik, tehát hogy általában is segíteni kell annak, aki rászorul.

Berkényi Tamás szólt arról is, hogy az elmúlt években foglalkoztak Down-szindrómás gyerekekkel, velük közösen hoztak létre egy madaras oktatási programot. Tavaly pedig pszichés zavarokkal küzdő gyerekekkel is elkezdtek foglalkozni, szintén a madarak segítségével.

Zöldikék és széncinege a napraforgótányéron (MTI)

      Zöldikék (Chloris chloris) és egy széncinege (Parus major) a hóesésben Pilisszentkereszt közelében. A madarak egy napraforgó tányérján táplálkoznak – MTI-fotó: Kovács Attila

Negyven élő védett madarat találtak a pénzügyőrök (MTI)

Negyven élő védett madarat találtak a pénzügyőrök egy román kisbuszban Nagylaknál - tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2019. január 9-én az MTI-t.

Némedi-Varga Éva, a NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóság sajtóreferense közölte, a pénzügyőrök jövedéki ellenőrzésen állítottak meg egy román kisbuszt Nagylaknál. A raktér átvizsgálásakor, a feladott postacsomagok és poggyászok között két "csipogó" kartondobozra lettek figyelmesek.

A dobozokból negyven élő madár - citromsármány, tengelic és nádi sármány - került elő. A sofőr a madarakat Romániából Olaszországba szállította, úgy tudta, hogy a csomagokban fürjek vannak. Az előzetes szakértői vélemény alapján a madarak védettek, szállításukhoz engedély szükséges, ezzel azonban a sofőr nem rendelkezett - tudatta az alezredes.

A pénzügyőrök az egymillió forint eszmei értékű madárszállítmányt, valamint a férfit természetkárosítás miatt feljelentéssel átadták a rendőrségnek.

Egerészölyv télidőben (MTI)

         Egerészölyv (Buteo buteo), a leggyakoribb hazai ragadozó madár hóesésben Pilisszentkereszt közelében 2019. telén – MTI-fotó: Kovács Attila

Gólyatöcs, a 2019-es év madara (MTI)

A gólyatöcsöt, vagy régi nevén a székigólyát választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az idei év madarának, amely címmel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a különböző fajok vagy madárcsoportok, illetve azok élőhelyeinek védelmére szeretné felhívni a társadalom figyelmét – írja az MTI.

A négy évtizede futó programon a lakosság tavaly három fajra szavazhatott: a gólyatöcs mellett a gulipánra és a nagy pólingra - közölte az MME szerdán az MTI-vel. A szavazásban győztes gólyatöcs régi nevén a székigólya, hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével egy miniatűr fehér gólyához hasonlít.

Ez a madár igazi világpolgár, öt alfaja az Antarktisz kivételével az összes kontinensen előfordul. Főleg vízi rovarokkal és más gerinctelenekkel, elsősorban alacsonyabb rendű rákokkal táplálkozik. Március-áprilisban érkezik a trópusi Afrikából, a költési időszak végén kel útra, többségük augusztusban el is hagyja Magyarországot.

Legfontosabb magyarországi élőhelyei a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon találhatók. A faj itt találja meg azokat a sekély, csak 20-25 centiméter mély szikes tavakat és öntésterületeket, ahol hosszú lábaival a vízben gázolva táplálkozni, a kiemelkedő szárazulatokon pedig költeni tud.

Vonulási időszakban bármely sekély vizű élőhelyen: halastócsapolásokon, belvizes szántókon, gyepeken is megtalálhatóak. A szikes tavak megfogyatkozásával a gólyatöcs ezeket az alternatív vizes élőhelyeket is mind gyakrabban használja fészkelőhelyként.

Magyarországon rendszeres fészkelő, a költőpárok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően 200-1000 pár között alakul. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint. Mint írják, a szikes tavakat (a "székeket") kedvelő életmódja miatt kedvezőtlenül hatott a fajra ennek az élőhelytípusnak a jelentős felszámolódása az 1980-as évek végétől. A klímaváltozás, a szárazodó tavaszok jelentősen befolyásolják az adott évi költőpárok számát.

Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az Év madara programot.

Fotók forrása: Pixabay

Fehér gólya telel Hortobágy községben MTI)

         Fehér gólya (Ciconia ciconia) egy villanyoszlopon Hortobágyon 2019. január 3-án. Helybeliek megfigyelése szerint a vadon élő gólya már évek óta nem repül el a településről, és mindig ugyanazon az oszlopon pihen MTI-fotó: Czeglédi Zsolt

Ragadozó madarakkal indul az év a vadasparkban

Hogyan vadásznak a baglyok a sötétben? Mitől különleges a pusztai sas? Mit eszik a macskabagoly? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre kaphatnak választ a Budakeszi Vadaspark látogatói január 12-én, szombaton.


        Holló                                           A kép forrása: Budakeszi Vadaspark, Linda Surányi Photography

A hagyományosan minden év január elején megrendezett Ragadozók napját ugyanis idén a hazánkban őshonos ragadozó madaraknak szentelik, aminek keretein belül az érdeklődők szakvezetések, interaktív előadások, valamint filmvetítés során ismerkedhetnek meg a vadasparkban lakó madárfajokkal – írja 2019. január 7-i közleményében a Budakeszi Vadaspark.


         Pusztai sas portérja                A kép forrása: Budakeszi Vadaspark, Linda Surányi Photography

A Ragadozók napján a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) közös programsorozaton a látogatók szakvezetéseken, filmvetítéseken és látványetetéseken vehetnek majd részt, ahol a ragadozó madarak védelméről és az ökoszisztémában betöltött kiemelkedő szerepükről tanulhatnak.

A programcsokrot látványetetések és állatijó bemutatók is tarkítják, ahol a kisebbek is játékos módon ismerhetik meg a levegő urait. A Ragadozók napja részletes programja:

10.00- 15.00 óra között: az MME filmvetítése és roll-up kiállítása a ragadozó madarak – kék vércse, kerecsensólyom, parlagi sas – táplálkozásáról, életmódjáról és védelméről.

Az MME játékos ismeretterjesztő foglalkozása a ragadozó madarakról óriás társasjátékkal, kirakókkal, madártoll és madárfotó felismeréssel;

10.00 órától: Szakvezetéssel, ragadozó madarak,

12.00 órától: állatijó Bemutató a színpadon,

13.00 órától szakvezetés: ragadozó madarak,

14.00 órától: állatijó bemutató a színpadon 15.00 Kisragadozók etetése.

A szakvezetések a mosómedve kifutó mellől indulnak. A kültéri helyszín mellett idén az MME filmvetítése és roll-up kiállítása az oktatópavilonban lesz, ami a parkolóval szemben, az irodaépülettől balra található.

A programok a belépő árán felül szokás szerint ingyenesen látogathatók.

 

Film készül Széchenyi Zsigmond életéről (MTI)

Nagyszabású természetfilmes dokumentumfilm készül az idén 120. éve született Széchenyi Zsigmond Afrika-utazó és vadászíró életéről – írta 2018. november 8-án az MTI.

A gróf életét új szemszögből megvilágító film bemutatja az Afrika múltja és jelene közti drámai változásokat, felhívva a figyelmet a természetvédelem jelentőségére - közölte a film kommunikációjával megbízott ügynökség az MTI-vel.

Az alkotók munkáját a kezdetektől segíti a ma 93 éves özvegy, Széchenyi Zsigmondné Hertelendy Margit, a Magyar Természettudományi Múzeum és a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum, továbbá a Takarék Csoport. Széchenyi Zsigmond 1898-ban született Nagyváradon és 1967-ben hunyt el Budapesten.

Vadász, utazó és író volt, a magyar vadászirodalom klasszikusai között tartják számon. Vadászott Európában, Afrikában, Indiában, és Alaszkában is. A készülő film a gróf életét az utolsó Afrika-szafariján keresztül mutatja be.

Erről írt könyve, a Denaturált Afrika nemcsak a vadászkalandok leírásáról szól, hanem szociológiai, társadalomtudományi, természetvédelmi kérdéseket is feszegetett abban a megvilágításban, ahogyan az író a 25 évvel azelőtti állapotokat látta.

Erre az útjára feleségével, egyben az expedíció fotósával, Hertelendy Margittal utazott. Az utazás állami megbízásából egy állatgyűjtő expedíció volt, amely a Nemzeti Múzeum 1956-os forradalomban megsemmisült Afrika-kiállítás anyagának pótlására szolgált.

A most készülő dokumentumfilm alkalmat ad majd arra, hogy a közönség visszatekinthessen a gróf életének számos epizódjára, amelyek mindenki számára komoly történelmi és társadalmi korképet adhat.

A film vezető producere Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy az alkotók 2018 augusztusában végigjárták a Széchenyi gróf ikonikus szafariútvonala által érintett tájakat, hogy egy hiteles és izgalmas filmcsemege születhessen, amely természetfilmbe ágyazva, eredeti dokumentumokkal alátámasztva mutatja be a gróf életét.

"Lenyűgözően szép természeti felvételeket tudtunk rögzíteni, de közben láttuk az afrikai változások és a rohamosan terjedő civilizáció árnyoldalát is. A dokumentumfilm elkészítéséhez az özvegy visszaemlékezéseit, eredeti fotódokumentációt, amatőr filmanyagot, érdekes naplórészleteket is felhasználunk" - idézi a közlemény Lajos Tamás producert.

A film rendezője Lerner János, aki maga is Afrika-szakértő és természetvédő, az operatőr Tóth Zsolt Marcell, a dramaturg és forgatókönyvíró Bak Zsuzsa. A filmet várhatóan 2019 második felében mutatják be az alkotók.