Március – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Már több mint húsz éve, amióta a kertünkben nagyra nőttek a lucfenyők, minden évben tapasztalom őszapók költését. A faj a legkorábbi fészkelők közé tartozik. A mesterien megépített fészket pihetollakkal bélelik, így kiválóan hőszigetel – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Őszapó. A hím lehet, mert szép egyenesek a farktollai. A kotló madárnak elgörbül a fészekben. A két ivar teljesen egyforma – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Érkezik egy tollpihe – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Turisztikai fejlesztések a Zselicben (MTI)

Megújul nyárra a hajmási Csepegő-kőhöz vezető lépcsőrendszer és utat jelölnek ki a kaposgyarmati mésztufa-hasadékhoz, a fejlesztések a Zselic értékeinek bemutatását, az idegenforgalom növelését szolgálják - mondta Baranyai Sándor, a Méltó Élet Alapítvány kurátora kedden a Somogy megyei Hajmáson 2018. március 13-án tartott sajtótájékoztatón.

A Zselicben karitatív táborok szervezésével évente több mint háromszáz gyermeknek kulturált kikapcsolódást biztosító szervezet képviselője elmondta: a projekt folytatása annak a kezdeményezésnek, amellyel a térségben tavaly 27 kilométer hosszú, Gálosfa, Kaposgyarmat, Hajmás, Gödre községet, a tiszta vízéről, cseppköveiről híres Csepegő-követ, és több nevezetességet is érintő, a térképen szívet formázó turistautat hoztak létre.

Kiemelte, hogy a tiszta vizéről, cseppköveiről és különleges növényeiről nevezetes csepegő-kő lépcsőjének rekonstrukciójához a állami erdészet, a Sefag Zrt. nyújt segítséget, a turistaútvonalak kijelölésében, fenntartásában, oktatást segítő táblák kihelyezésben számítanak civilek, önkormányzatok együttműködésére.

Balázs László, a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség elnöke a Csepegő-kő jelentőségét érzékeltetve rámutatott, hogy Somogyban kevés ilyen geológiai képződmény van, a nagyközönségnek való bemutatásukra régen is születtek tervek, elképzelések.

A Csepegő-kő védettséget élvez, a hely nagy tömegű látogatók fogadására nem alkalmas, gépkocsival nem is közelíthető meg, "némi népszerűsítés azonban nem árt neki" - mondta.

Gelencsér Attila, Kaposvár és térsége fideszes országgyűlési képviselője közölte, a turisztikai szolgáltatások igénybevétele ma már nem a gazdagok kiváltsága, az ágazat tömegek pihenését, szórakoztatását biztosítja, mert a gazdaság jó teljesítményének köszönhetően egyre több embernek egyre több pénze van.

Emlékeztetett rá: az elmúlt négy év mindegyike rekordév volt a hazai turizmusban, amiben megítélése szerint szerepe van a szektorba áramló fejlesztési forrásoknak, az alulról jövő kezdeményezéseknek és annak is, hogy Magyarország a világ 15 legbiztonságosabb országa között van.

Szarvasok a 76-os főútnál és a havas mezőn (MTI)

          Szarvasok kelnek át a 76-os főúton Bagod közelében – MTI Fotó: Varga György

          Szarvasok a szántóföldön a 8-as főút mellett Vasvár határában 2018. március 5-én – MTI Fotó: Varga György

Köd Salgótarján felett (MTI)

          Köd Salgótarján felett 2018. márciusának elején – MTI Fotó: Komka Péter

Ősmagyar szófejtő – Forradalom

Történt pedig 1848 március idusán, hogy Petőfi Sándor a pesti lakásán megalkotta Nemzeti dal, avagy közkeletű elnevezésével „Talpra magyar” című költeményét, ami – már, amióta meg lehet tartani, – el is hangzik minden március 15-ei megemlékezésen, ahol magyarok ünnepelnek.

Alkotómunka a verscsinálás, közben persze készül több piszkozat is. Petőfi Sándor idejében nem volt még számítógép, hogy a szöveget azonnal javítani lehessen, ha gond van vele. Sercegett is a lúdtoll, koppant a kalamáris, kapart a tollkés egész este, mire a végleges verzió elkészült, halomban álltak az összegyűrt papírgalacsinok a költő íróasztala körül. Késő éjszaka volt már, mire Petőfi lekörmölte a véglegesnek szánt változatot is.

Ezután az árkus papírt szépen összehajtogatta, az inge zsebébe tette, s nyugovóra tért neje, a szép Szendrey Júlia mellé, aki akkor már mélyen aludt. Másnap március 15-e volt, a revolúció napja, amit persze el sem kezdtek volna Petőfi nélkül! A költő fel is kelt jókor, hogy időben a Pilvaxba érjen. Már az ágyból is úgy pattant ki, hogy azt mondta: „talpra magyar!”

Szépen felöltözködött ezután, tiszta inget is vett már, amikor Júlia asszony, aki szintén korán kelt aznap, kicipelt a hálószobából egy nagy, lepedőbe kötött batyut.

– Szívem, vigye már le a szennyest a mosónőnek! Útba esik…

– Jó – engedelmeskedett a költő egy szóra, bár más sietett volna. Felkapta a kabátját, be sem gombolta, a vállára dobta a lepedőbe kötött batyut, fogta az esernyőjét és a kalapját, Júlia ajtót pedig nyitott neki, azzal már viharzott is le a lépcsőn, a Pilvax felé.

Előtte persze benézett a mosónőhöz is, amint ígérte. A költő nagy szerencséjére nem lakott messze. A mosókonyhában Petőfi Sándor gyorsan az áztatóteknőbe dobálta a ruhákat, a mosónő pedig egy réztányérból hamulúgot, majd egy kondérból forró vizet zúdított rájuk, hogy mielőbb megkezdje a munkát. Alig kezdte kevergetni a mángorlófával a ruhákat, a költőnek eszébe ötlött, hogy ő bizony a szennyes inge zsebében felejtette a Nemzeti dal tisztázatát. Kapott volna a ruhák közé, de a mosónő megfogta a karját, nagy rémülten:

– Megálljon az úr! Hólyagosra égeti a bőrét…
– A versem… – morgott Petőfi Sándor. – Az biz’ az ingem zsebében maradt…
– Már mindegy, lelkem – vigasztalta a mosónő. – Majd ír másikat!

A forró víz addigra feloldotta a papírt, ott kevergett a zubogó víz színén, a mosásra váró ruhák felett. A költőt, alkotó ember volt ugye, azon nyomban megihlette szertefoszló, semmivé váló művének látványa.
– Látom én, hogy forr a dalom, kezdődik a revolúció! – szavalta lázban égő szemekkel.
– Művész úr, ez nem rímel – csóválta meg a fejét a mosónő.

Petőfi Sándor nagy ember volt, így szerény is, belátta, ha hibázott. Módosította azonnal a kétsorost:
– Látom én, hogy forr a dalom, kezdődik a forradalom!
– Látja lelkem, így már jó lesz! – örvendett meg a mosónő is. Petőfi pedig hazaszaladt, a papírkosárból kikereste az utolsó galacsint, amin a Nemzeti dal valamelyik piszkozata volt, s gyorsan újra lemásolta. Még stilisztikailag itt-ott javított is rajta.

Elkésett ugyan a Pilvaxból, de nem volt az nagy baj, mert a többi márciusi ifjú sem tartozott a korán kelők táborába. Petőfi aztán aznap a verset kétszer, vagy háromszor is elszavalta a forradalmi tömeg előtt. A magyarok pedig, ezután már akárhányszor is volt részük benne a történelem során, már nem revolúciónak hívták a hirtelen változást hozó eseményeket, hanem – forradalomnak. Csak épp’ az eredete merült feledésbe.

Megloptak egy cserháti vadásztársaságot

Egy 59 éves és egy 30 éves kozárdi férfit hallgattak ki a pásztói rendőrök – írja a police.hu. A Pásztói Rendőrkapitányság lopás vétség megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást egy 59 éves és egy 30 éves kozárdi férfi ellen.

         Az egyik eltulajdonított szarvasfej Forrás: police.hu

A nyomozás eddigi adatai alapján a 30 éves férfi 2017. szeptember 1-je és december 31-e között az egyik környékbeli vadásztársaság területéről egy elhullott szarvasbika trófeáját tulajdonította el és vitte otthonába, több tízezer forint értékben.

Az 59 éves férfi a megalapozott gyanú szerint 2018. március 8-át megelőzően egy elhullott szarvasbikát talált, amelynek a fejét elvitte, illetve további két agancsszárat is ellopott.

A pásztói nyomozók az eltulajdonított trófeákat megtalálták és lefoglalták. A rendőrök a két kozárdi férfit elfogták, előállították és gyanúsítottként hallgatták ki őket.

Március a barlangok hónapja a nemzeti parkokban (MTI)

Gyalogos, kerékpáros és extrém túrákkal, kedvezményekkel és számos izgalmas programmal készülnek egész márciusban a nemzeti parkok, hogy a magyarországi barlangokat a közönség jobban megismerhesse – írja az MTI.

           Jégalakzatok a Kő-lyuk barlang előtt, a Bükki Nemzeti Park területén, Parasznya közelében  – MTI Fotó: Komka Péter

A Magyar Nemzeti Parkok Barlangoljunk! elnevezésű márciusi kampányának célja, hogy ismertebbé tegyék a magyar barlangokat, ezért a hónap során különleges programokkal és jelentős kedvezményekkel várják a látogatókat - közölte a Magyar Nemzeti Parkok igazgatósága.

Március folyamán mind a kiépített, kényelmesen bejárható, világítással és korlátokkal ellátott magyarországi barlangok, mind a kiépítetlen, kalandturisztikai barlangok megismerésére különleges lehetőségek nyílnak.

Az Aggteleki Nemzeti Park legnépszerűbb barlangjában, a Baradla-barlangban aggteleki rövidtúra, vörös tói középtúra és jósvafői rövidtúra lesz, valamint 20 százalék kedvezményt is biztosítanak egész hónapban a programok árából.

          Regős József barlangkutató (jobbra) és Kozma Attila, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság ökoturisztikai referense (balra) jégkorszaki csontleleteket mutat a Kő-lyuk barlang egyik termében –  MTI Fotó: Komka Péter

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Szemlő-hegyi barlangjában örvény túrával, a Pál-völgyi barlangban pedig számos kedvezménnyel készülnek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, Szentgáli-kőlikban, valamint a Lóczy- és Csodabogyós-barlangokban szintén kedvezményes jegyárakkal és kalandtúrákkal várják a látogatókat, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban pedig családi programokkal készülnek: az Abaligeti-barlangban manótúra és "denevérkaland" is lesz.

A Bükki Nemzeti Park területén több mint ezer barlang található, amelyek közül a legtöbb csak szakképzett barlangász túravezetővel látogatható. A nemzeti park ezért március folyamán mind a kiépített, mind a kiépítetlen, kalandturisztikai barlangjai megismerésére is különleges lehetőségeket biztosít. Az Esztáz-kői barlangban gyalogos és kerékpáros túrát szerveznek, a Bükk Kis-fennsíkján, a Csókás-réti leágazás közelében található kiépítetlen Kő-lyukban pedig izgalmas ősrégészeti leletekkel, a barlangi élővilág nyomaival és cseppkövekkel találkozhatnak a résztvevők.

A Létrási-víznyelőbarlangban és a Bolhási-víznyelőbarlangban extrém overallos barlangtúrát szerveznek, a Hór-völgyben pedig a Bükkalja geológiai értékeivel lehet megismerkedni. A Lillafüred-környéki ősemberbarlangokat, a Szeleta-barlangot, a Büdös-pestet, a Kecske-lyukat, a Felső-forrási-barlangot és a Lilla-barlangot ősrégészeti szakvezetés során lehet bejárni.

     Regős József barlangkutató a Kő-lyuk barlang egyik termében – MTI Fotó: Komka Péter

Jégalakzatok a Tarjánka-szurdokban

         Jégalakzatok a Tarjánka-szurdokban Domoszló közelében 2018. március 3-án. A Tarjánka-patak az andezit kőzetben 700 méter hosszan kanyargó, helyenként 15-20 méter magas és 3-4 méter széles szurdokot alakított ki.

         A terület fokozottan védett, látogatása csak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett szakvezetéssel lehetséges – MTI Fotó: Komka Péter

Rekordszámú nevezés a természetfilm-fesztiválra (MTI)

Minden eddiginél több, a világ 104 országából több mint 1500 nevezés érkezett a természetfilmek legnagyobb hazai seregszemléjére, a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválra - közölték a szervezők az MTI-vel 2018. március 1-jén.

A filmes seregszemlét immár negyedik alkalommal rendezik meg Gödöllőn május 25. és 27. között. A fesztivál programjába szereplő nemzetközi és hazai filmek a természet szépségeibe, titkaiba, izgalmas pillanataiba nyújtanak bepillantást, emellett felhívják a figyelmet környezetünk kiszolgáltatottságára és védelmére. A fesztiválon szereplő alkotások közül többet az eseményen láthat első alkalommal a közönség - olvasható az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben.

A nemzetközi és a kárpát-medencei filmszemlére beérkezett nevezéseket elismert filmes és természettudós szakemberekből álló zsűri értékeli, majd a szervezők április 15-én hozzák nyilvánosságra a versenyprogramba beválogatott filmek listáját.

A fesztivál győzteseit május 26-án hirdetik ki. A fesztivál fődíját, az Európa Kék szalagja díjat 2018-ban immár hagyományosan a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa támogatja 1 millió forint értékben.

A Gödöllői Királyi Kastélyban a filmvetítések mellett a szervezők szemléletformáló szabadtéri programokkal is várják a közönséget: megtekinthetik a Trash Art Magyarország hulladékszobrait, lesz természetfotó-kiállítás, emellett nemzeti parki és erdészeti programok, 24 órás fajtaleltár, madárgyűrűzés, őshonos állatbemutató, esténként pedig könnyűzenei koncertek várják az érdeklődőket.

A gödöllői filmes eseménnyel egy időben rendezik meg az Országos Természet- és Környezetvédelmi Filmnapokat, amelynek rendezvényeire 20 nagyvárosban várják a közönséget május végén. Az eseményről részletes információt a www.godollofilmfest.com oldalon olvashatnak az érdeklődők - olvasható a közleményben.

Kimutatták zengőlegyeknél is a méhek betegségeit (MTI)

Először mutatták ki zengőlegyeknél a méhek betegségeit kutatók, akik szerint a rovarok a méhek által is látogatott virágokon szedhetik össze a vírusokat, amelyeket aztán tovább terjeszthetnek – írja az MTI 2018. március 1-jén.

            Turbolya bronzlégy – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

A méhek és egyéb beporzók kulcsfontosságú szerepet játszanak a világ élelmiszertermelésében, ám az elmúlt évtizedekben populációik drasztikus hanyatlásnak indultak természetes élőhelyeik elvesztése, a fertőző betegségek és a rovarirtószerek használata miatt - írta a BBC News.

A szakemberek egyelőre nem tudják, hogy a zengőlegyekre nézve is ártalmasak-e a vírusok vagy csupán hordozzák azokat, de bárhogy is legyen, fennáll a veszélye annak, hogy továbbterjesztik azokat. "A zengőlégyfélék azon fajai, amelyekben azonosítottuk a vírusokat, keresztbe-kasul bejárják Európát" - mondta Emily Bailes, a londoni Royal Holloway Egyetem munkatársa.

Hozzátette: "messzebbre elvándorolnak, mint mondjuk a háziméhek és a vírusok különböző típusait juttathatják el olyan helyekre, ahol a méhek korábban még nem találkoztak azokkal". Az Oxfordi Egyetem közreműködésével készült vizsgálat során a kutatók Oxfordshire grófság egyik erdejében gyűjtöttek be zengőlegyeket.

A négy fajtól vett mintákat laboratóriumi körülmények között vizsgálták meg, vírusok jelenléte után kutatva. Három méhbetegséget is kimutattak a zengőlegyek két fajánál, amelyek egyedei ugyanazokról a virágokról csemegéztek, mint a méhek.

Ezek a betegségek a méheknél deformált szárnyakat okoznak, ami gyors halálhoz, vagy a kaptárból való kizáráshoz vezet. A kutatók a Biology Letters című folyóiratban közölték a tanulmányukat.