Rekordszámú nevezés a természetfilm-fesztiválra (MTI)

Minden eddiginél több, a világ 104 országából több mint 1500 nevezés érkezett a természetfilmek legnagyobb hazai seregszemléjére, a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválra - közölték a szervezők az MTI-vel 2018. március 1-jén.

A filmes seregszemlét immár negyedik alkalommal rendezik meg Gödöllőn május 25. és 27. között. A fesztivál programjába szereplő nemzetközi és hazai filmek a természet szépségeibe, titkaiba, izgalmas pillanataiba nyújtanak bepillantást, emellett felhívják a figyelmet környezetünk kiszolgáltatottságára és védelmére. A fesztiválon szereplő alkotások közül többet az eseményen láthat első alkalommal a közönség - olvasható az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben.

A nemzetközi és a kárpát-medencei filmszemlére beérkezett nevezéseket elismert filmes és természettudós szakemberekből álló zsűri értékeli, majd a szervezők április 15-én hozzák nyilvánosságra a versenyprogramba beválogatott filmek listáját.

A fesztivál győzteseit május 26-án hirdetik ki. A fesztivál fődíját, az Európa Kék szalagja díjat 2018-ban immár hagyományosan a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa támogatja 1 millió forint értékben.

A Gödöllői Királyi Kastélyban a filmvetítések mellett a szervezők szemléletformáló szabadtéri programokkal is várják a közönséget: megtekinthetik a Trash Art Magyarország hulladékszobrait, lesz természetfotó-kiállítás, emellett nemzeti parki és erdészeti programok, 24 órás fajtaleltár, madárgyűrűzés, őshonos állatbemutató, esténként pedig könnyűzenei koncertek várják az érdeklődőket.

A gödöllői filmes eseménnyel egy időben rendezik meg az Országos Természet- és Környezetvédelmi Filmnapokat, amelynek rendezvényeire 20 nagyvárosban várják a közönséget május végén. Az eseményről részletes információt a www.godollofilmfest.com oldalon olvashatnak az érdeklődők - olvasható a közleményben.

Kimutatták zengőlegyeknél is a méhek betegségeit (MTI)

Először mutatták ki zengőlegyeknél a méhek betegségeit kutatók, akik szerint a rovarok a méhek által is látogatott virágokon szedhetik össze a vírusokat, amelyeket aztán tovább terjeszthetnek – írja az MTI 2018. március 1-jén.

            Turbolya bronzlégy – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

A méhek és egyéb beporzók kulcsfontosságú szerepet játszanak a világ élelmiszertermelésében, ám az elmúlt évtizedekben populációik drasztikus hanyatlásnak indultak természetes élőhelyeik elvesztése, a fertőző betegségek és a rovarirtószerek használata miatt - írta a BBC News.

A szakemberek egyelőre nem tudják, hogy a zengőlegyekre nézve is ártalmasak-e a vírusok vagy csupán hordozzák azokat, de bárhogy is legyen, fennáll a veszélye annak, hogy továbbterjesztik azokat. "A zengőlégyfélék azon fajai, amelyekben azonosítottuk a vírusokat, keresztbe-kasul bejárják Európát" - mondta Emily Bailes, a londoni Royal Holloway Egyetem munkatársa.

Hozzátette: "messzebbre elvándorolnak, mint mondjuk a háziméhek és a vírusok különböző típusait juttathatják el olyan helyekre, ahol a méhek korábban még nem találkoztak azokkal". Az Oxfordi Egyetem közreműködésével készült vizsgálat során a kutatók Oxfordshire grófság egyik erdejében gyűjtöttek be zengőlegyeket.

A négy fajtól vett mintákat laboratóriumi körülmények között vizsgálták meg, vírusok jelenléte után kutatva. Három méhbetegséget is kimutattak a zengőlegyek két fajánál, amelyek egyedei ugyanazokról a virágokról csemegéztek, mint a méhek.

Ezek a betegségek a méheknél deformált szárnyakat okoznak, ami gyors halálhoz, vagy a kaptárból való kizáráshoz vezet. A kutatók a Biology Letters című folyóiratban közölték a tanulmányukat.

Megújul a sötétvölgyi tó környezetét Gemencben (MTI)

Megújítja a Gemenc Zrt. a Szekszárd mellett fekvő, sötétvölgyi horgásztó környezetét, ahol új kirándulóközpont, családi piknikrét és játszótér épül, valamint felújítják a Várhegy-kilátóhoz vezető ösvényt – írja 2018. március 4-én az MTI.

Az erdőgazdaságnak az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a 12,5 hektáros tó mellett, a korábbi fabarakk helyén 2018 nyarára egy 120 négyzetméteres, többfunkciós fogadóépület készül, ahol vendéglátóhely, horgászcikkeket árusító bolt, kerékpárjavító műhely várja majd a látogatókat, illetve itt alakítják ki a halőr és az erdészet irodáját is.

A tó délkeleti sarkánál lévő ligetben családi összejövetelekre, piknikezésre, beszélgetésre alkalmas parkot alakít ki az erdőgazdaság szabadtéri tűzrakó helyekkel, padokkal, asztalokkal.

Ugyanitt egy süllőfészek elnevezésű, egyedi játszóteret is terveznek, amelynek a tematikáját a tóban mesterségesen elhelyezett halbölcsők sugallták. Fő eleme egy látszólag rendezetlenül, valójában gondosan megtervezett, egymásba gabalyodó fatörzsekből, rudakból álló mászóka, amely az igazi famászáshoz hasonló élményt kínál.

Megújul a Várhegy-kilátóhoz vezető ösvény, pihenőhelyeket építenek ki a tó körüli gyalogút mellett, a szigetre fahidakon sétálhatnak majd be a kirándulók. A horgászok, kerékpáros és bakancsos turisták által kedvelt hely az 502 hektáros sötétvölgyi erdő mellett fekszik, amely 1975 óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület.

Az erdő különlegessége a 170 éves cseres-tölgyes társulás, amely Tolna megye egyik legidősebb erdeje, illetve az itt fészkelő védett madarak, többek között a csuszka, a fekete harkály, a békászósas és a fekete gólya.

               Fészkel a területen a csuszka is – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Föld órája: a természeti értékekre figyelnek idén (MTI)

Megújult a WWF Föld órájának, a világ legnagyobb önkéntes akciójának üzenete: a kezdeményezés ezúttal a természeti értékekre hívja fel a figyelmet március 24-én, amikor egy órára elsötétül a Föld – írja 2018. március 5-én az MTI.

"A fókuszban bolygónk biológiai sokféleségének megőrzése áll, valamint az, hogy vegyük észre és védjük saját környezetünket, vegyünk részt annak egészséges működésében. Legyen szó erdőkről vagy folyókról, tengerekről vagy vizesélőhelyekről, nekünk, emberek számára is rendkívül fontos, hogy ezek az élőhelyek fennmaradjanak természetes állapotukban, megőrizve azt a gazdag növény- és állatvilágot, amit folyamatosan komoly veszélyek fenyegetnek" - olvasható a WWF Magyarországnak az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A kezdeményezés megújult mottója a Kapcsolódj a Földhöz!, melyhez új szimbólum is társul: a "kapcsolódás" egyik legismertebb jelképe, a wifijel. A Föld órája alkalmából a WWF Magyarország idén feladattal készül: első lépésként arra kérik az embereket, hogy csatlakozzanak a Föld órájához, és március 24-én 20:30-kor egy órára kapcsolják le a villanyt.

Ezt még három kihívás követi majd, amelyekről az akció hazai oldalán, a foldoraja.hu weboldalon lesz további információ, valamint a WWF Magyarország Facebook-oldalán.

A Föld órája kezdeményezés 2007-ben indult Ausztráliából azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet az éghajlatváltozásra és annak negatív hatásaira. Egy évvel később nemzetközi színtérre lépett, 2017-ben pedig már 187 ország csatlakozott hozzá.

A világ legnagyobb önkéntes akciója keretében tavaly több mint 12 ezer jól ismert épület és látnivaló díszkivilágítását kapcsolták le egy órára, ezzel is hangsúlyozva az energiatakarékosság fontosságát. Idén is lehet csatlakozni a Föld órájához magánszemélyként, vállalatként, önkormányzatként és intézményként egyaránt: a www.foldoraja.hu weboldalon már gyűlnek a regisztrálók, ide bárki feltöltheti saját kezdeményezését.

A WWF Magyarország arra buzdít mindenkit, hogy valódi tettekkel is járuljon hozzá a mozgalomhoz annak érdekében, hogy a Föld a következő generációk számára is megőrizhesse természeti kincseit.

Varázslatos Magyarország pályázat: a nyertesek (MTI)

Daróczi Csaba nyerte el a Varázslatos Magyarország természetfotós pályázatát, amelynek célja, hogy népszerűsítse az ország nemzeti parkjait és a természetfotósok számára folyamatos pályázati lehetőséget biztosítson írja 2018. március 8-án az MTI.

A fotópályázat csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Gaál Péter, a Varázslatos Magyarország alapítója elmondta: 2010-ben indult a kezdeményezés, az idén 8. alkalommal nyithatják meg a pályázat anyagából összeállított kiállítást a Magyar Természettudományi Múzeumban és mutathatják be a teljes anyagot felölelő fotóalbumot.

A pályázat második helyezettje Potyó Imre, harmadik helyezettje pedig Marsó Vilmos lett, emellett számos különdíjat is kiosztottak. Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára elmondta: azért csatlakoztak a szervezőkhöz, mert ugyanazért a célért dolgoznak és ugyanaz az elkötelezettség hajtja őket, a pannon biogeográfiai régió természeti értékeinek felkutatása, megőrzése és bemutatása.

Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum igazgatója kiemelte: a kiállítás az egyik fénypontja a múzeum életének. A kupolacsarnokban látható 129 fotót felvonultató kiállításra a szakmai zsűri 3200 fotóból választhatta ki a képeket. A 2017-es pályázati évben (2017. április 1-től 2017. december 20-ig) a Varázslatos Magyarország Természetfotó Nonprofit Kft. több kategóriában hirdette meg havi természetfotós pályázatát.

A Varázslatos Magyarország természeti szépségei, madarai, egyéb állatai és a Varázslatos Magyarország kompakt szemszögből kategóriák mellet a Mozgásban a természet videopályázat, az Ember a természetben és a Képek a nagyvilágból című kategóriában is várták a pályamunkákat.

Az idén 42 kiemelkedő természetfotó kellett ahhoz, hogy bárkinek esélye legyen az első hely megszerzésére. Mint Gaál Péter elmondta: a havi pályázatokon megszerzett pontok alapján megszülető ranglista segítségével természetfotós közösség létrehozása, a fotósok folyamatos motiválása a cél. Hozzátette, hogy az idén már 1120 regisztrált pályázó több mint 22 ezer természetfotója látható honlapjukon.

Kalotás Zsolt, a szakmai zsűri elnöke kiemelte: az idei kiállítás minden eddiginél színvonalasabb, a mostani képek bárhol megállnák a helyüket a világon. Mint mondta, a zsűritagok között egyetértés volt az értékelésben.

Tízezernyi erdei fülesbagoly telelt az országban (MTI)

Több mint tizenegyezer erdei fülesbagoly telel Magyarország mintegy hétszáz pontján, több mint 450 településen - derült ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) országos felméréséből - írja 2018. február 26-án az MTI.

            Erdei fülesbaglyok

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január közepén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás rendkívül sikeres volt, hiszen minden eddiginél több beérkező adatot összesítettek a szervezők - közölte az egyesület.

A felmérésben a lakosság mellett az MME helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzeti parkok természetvédelmi őrszolgálata, két óvoda, két általános iskola és egy középiskola, összesen több mint 350 fő vett részt.

Ennek köszönhetően a számlálás tízéves történetében az idei volt az első, amelyben Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok.

Az MME, a média és a lakosság együttműködésének sikerét az is mutatja, hogy idén 227 olyan településről kaptak információkat, ahonnan az elmúlt legalább három évben egyetlen alkalommal sem. Ezeknek a baglyoknak komoly mezőgazdasági értékük is van, hiszen elpusztítják azokat a rágcsálókat, amelyeket nélkülük csak komoly anyagi ráfordítás és a környezetre is káros anyagok felhasználásával lehetne kiiktatni.

Egy erdei fülesbagoly átlagosan napi 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállatot fogyaszt el, így a több mint három téli hónap 100 napos telelési időszakával számolva a Magyarországon telelő 11 ezer 412 bagoly több mint 2,8 millió rágcsálót pusztít el. Ezek a számok is igazolják a baglyok védelmének fontosságát, amiben a madarak többségét vendégül látó lakosságnak nélkülözhetetlen szerepe van - írják.

Eltűnő öreg fák, kihalás szélére sodródó bogárfajok (MTI)

A kihalás szélére sodorja a korhadt fát fogyasztó bogarak egy részét a fák eltűnése szerte Európában - figyelmeztet új jelentésében a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN)– írja 2018. március 5-én az MTI.

A kutatók az elhalt faanyagot fogyasztó - szaproxilofág - bogarak 700 faját vizsgálták Európában. Az eredményeik alapján a vizsgált fajok csaknem egyötödét - 18 százalékát - fenyegeti a kihalás az élőhelyeiket jelentő ősi fák eltűnése miatt - írja a BBC News.

Ez azt jelenti, hogy a szaproxilofág bogarak Európa legfenyegetettebb rovarcsoportjai közé tartoznak. Ezek a bogarak kulcsszerepet játszanak az olyan természeti folyamatokban, mint a tápanyagok lebontása és újrahasznosítása, valamint fontos táplálékforrásként szolgálnak a madarak és emlősök számára, néhány fajuk a beporzásban is szerepet játszik.

          Vénséges, hanyatló bükk hagyásfa a Medves-fennsíkon - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

"Néhány bogárfajnak több száz éves fákra van szüksége, ezért olyan természetvédelmi erőfeszítésekre van szükség, amelyek hosszú távon garantálják az öreg fák védelmét Európa különböző tájain, biztosítva, hogy az a kulcsfontosságú szerepet, amelyet a bogarak töltenek be a természetben, zavaratlanul játszassák" - mondta Jane Smart, az IUCN globális fajprogramjának vezetője.

A jelentés szerint a fakitermelés és a fapusztulás mind hozzájárulnak a bogarak természetes élőhelyeinek eltűnéséhez. További fenyegetést jelent a városiasodás, a turizmus fellendülése és az erdőtüzek megszaporodása a mediterrán térségben.

A természetvédelemnek az erdők, legelők, gyümölcsös kertek és városi területek öreg, valamint elhalt fáinak hosszú távú megóvására kell fókuszálniuk.

A jelentés szerint minden európai országban leltárt kellene készíteni az ősi, valamint nagy kulturális és természetvédelmi értékkel bíró "veterán" fákról, azok védelmének biztosítása érdekében.

Emellett különböző korú, valamint elhalt fákra, kidőlt fatörzsekre és fatönkökre lenne szükség az egyes tájakon. Európában a bogarak 58 családja él, nagyjából 29 ezer fajjal. Ezen belül körülbelül négyezer faj kötődik élete legalább egy részében elhalt, rothadó fákhoz.

Az ezekre a fajokra vonatkozó adatok azonban hiányosak, amit a szakemberek szerint sürgősen orvosolni kell. (http://www.bbc.com/news/science-environment-43262254)

Afrikai sertéspestis: védekezni kell ellene (MTI)

Egységes szerkezetben, új intézkedésekkel is kiegészítve foglalja össze az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezési feladatokat az országos főállatorvos ez év március 8-án megjelent (1/2018-as) határozata - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) az MTI-vel 2018. március 9-én.

A tájékoztatás szerint a határozat célja, hogy az érintettek még hatékonyabban végezhessék el a megelőzést és a korai felismerést szolgáló teendőket. Az új, átfogó dokumentumban meghatározták például a magas-, a közepes- és az alacsony kockázatú területeket és az azokon szükséges intézkedéseket.

                    Vaddisznó a hóban, futtában - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Az állatorvosokból, vadászokból és vadbiológusokból álló ASP Nemzeti Szakértői Bizottság - az elmúlt időszak európai járványhelyzetének változása miatt - javaslatot tett a magas kockázatú terület módosítására, valamint egy közepes és egy alacsony kockázatú terület létrehozására.

A magas kockázatú területen bevezetett intézkedéseket ezentúl már nemcsak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Ukrajnához közeli területein kell alkalmazni, hanem a megye teljes területén, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti részében és Hajdú-Bihar megye 5 vadásztársaságának területén is.

Ezeken a területeken aktívan keresik például az elhullott vaddisznókat, valamint a hatóság mind az elhullottan talált, mind a kilőtt vaddisznóknál laboratóriumi vizsgálatot végez.

További előírás, hogy vaddisznó társasvadászatot csak a megyei főállatorvos előzetes engedélyével lehet tartani, valamint, hogy minden vadfarmot, vadaskertet kettős kerítéssel kell körbevenni.

Házi sertéseket csak úgy szabad tartani, ha azok vaddisznóval nem tudnak érintkezni, és az elhullott házi sertéseket is vizsgálni kell. A közepes kockázatú területre - Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Hajdú-Bihar megye további területei, valamint Békés, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megye meghatározott területein - ennél enyhébb intézkedések vonatkoznak

. Ugyanakkor, hasonlóan a magas kockázatú területhez, ezeken a részeken is érvényes például, hogy fokozni kell a vaddisznó kocák és malacok kilövését a vaddisznók számának csökkentése érdekében.

Az ország más részein - az alacsony kockázatú területeken - a megtalált vaddisznó hullák laboratóriumi vizsgálatát és összegyűjtését, majd ártalmatlanítását írja elő a határozat. Emellett az élő vaddisznókat ezekről a területekről sem lehet kivinni, valamint az elhullott házi sertéseket is vizsgálni kell.

Az ASP emberre nem veszélyes, ugyanakkor esetleges magyarországi megjelenése rendkívül komoly gazdasági kárt jelentene. A korai felismerése érdekében hozott intézkedések eredménye attól függ, hogy a sertéstartók és vadászok eleget tesznek-e a bejelentési kötelezettségüknek. Ugyanígy kiemelten fontos, hogy a sertéstartók betartsák a moslékkal etetés tilalmát.

A betegséget nemcsak a fertőzött vaddisznók hozhatják be az országba, hanem az Ukrajnából, Oroszországból származó sertéshús, húskészítmény révén is megjelenhet az ASP Magyarországon.

Ezért kiemelten fontos, hogy még útipoggyászban se hozzanak be ezekből az országokból sertéshúst, húskészítményt a turisták és a vendégmunkások - emlékeztet közleményében a szaktárca. (Az előírásokat részletesen tartalmazó teljes határozat elérhető a kormany.hu-n.)

Darázsgarázs a beporzó rovarok védelmére (MTI)

A magányosan élő méhfajok szaporodását segítő természetvédelmi eszközök "méhecske hotelek", vagy más néven "darázsgarázsok" elhelyezésére biztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Az MME 2018. március 7-ei közleményében a negatív környezeti hatások miatt mindinkább veszélyeztetett és csökkenő állományú beporzó rovarok védelmének fontosságára hívja fel a figyelmet. Az Európában élő mintegy kétezer beporzórovarfaj többsége a méhek, ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki.

      Darázsgarázs nádból Fotó: Orbán Zoltán MME

Ezek a nem támadékony, bölcsőkamráikat partfalakba, talajba, korhadó fába mélyítő állatok nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni - hangsúlyozzák a természetvédők.

A magányosan élő méhek és számos hasonló életmódot folytató darázsfaj képviselői az emberek között élnek a kertekben, a parkokban, az iskolákban és óvodákban, a lakótelepeken. Mindenhol ott vannak, ahol virágokat találnak. A méhek feltűnés nélkül, egyedül repkednek, és nem támadékonyak.

Míg a házi méhek akár több tízezres kolóniáinak termetes faodvakra, vagy még inkább az ember által biztosított kaptárakra van szüksége, a magányos fajok ujjnyinál nem vastagabb lyukak védelmére bízzák utódaikat.

Ezekbe a szűk járatokba a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak elsősorban megbénított hernyókat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a felhalmozott táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar kirágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét. Ilyen lakókamra biztosítható számukra az erkélyre, ablakpárkányra virágos balkonládák mellé is kihelyezhető méhecske hotellel.

        Ez lehet például 3-15 milliméter átmérőjű furatokkal lyuggatott tűzifadarab

Alkalmas a különböző vastagságú nádszálak kötege is.

A természetvédelmi eszköz által a rovarok jövés-menése akár centiméternyi távolságról megfigyelhető. Az MME által kidolgozott darázsgarázsoknak köszönhetően pedig még a lárvakamrák rejtett élete, a lezárt lárvabölcső is látható. A közlemény szerint az MME Madárbarát programja (http://www.mme.hu/napi_madarvedelem) külön fejezeteket szentel a nem madár állatcsoportok, így a beporzó magányos méhek védelmének.

Ennek keretében, a méhecske hotelek, darázsgarázsok mellett, annak fontosságát is hangsúlyozzák, hogy a kertek, parkok gondozásakor hagyjanak meg a nyírásra szánt területeken virágos gyepfoltokat, méh- és lepkelegelőknek - olvasható az MME közleményében.

Indul a Tavaszi madárles program (MTI)

Három kontinens gyerekei figyelik ebben az évben is a fehér gólya, a kakukk, a gyurgyalag, a sarlósfecske és a füsti fecske vonulását a Tavaszi madárles (SpringAlive) elnevezésű program keretében – 2018. március 5-én az MTI.

    A színpompás gyurgyalag. Április vége és szeptember között látható Magyarországon

A programot a madárvédelmi szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította 2006-ban azzal a céllal, hogy a gyerekek is bekapcsolódjanak a vonuló madarak megfigyelésébe, ezen keresztül pedig azok védelmébe. A kezdeményezés keretében a gyerekek a madarakat bárhol, akár az utcán sétálva, óraközi szünetben az udvarról is megfigyelhetik - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében.

A program öt közismert, a Szaharától délre vonuló madárfaj tavaszi érkezését követi nyomon. Ezeknek a madaraknak az első megfigyelési adatát kell feljegyezni, majd feltölteni az akció honlapjára május végéig. Az eredeti elképzelés szerint a program Európa fiatalságát célozta meg, de mára Afrika és Közép-Ázsia is bekapcsolódott az akcióba, így már 54 országból érkeznek adatok a közös rendszerbe.

A természetvédők közleménye szerint a vonuló madarakra azért kell kiemelt figyelmet fordítani, mert ezeket az élőhelyek átalakítása és a klímaváltozás mellett a negatív civilizációs hatások is fokozottan érintik. Dél-Európán, Afrikán és az arab térségen átrepülve vándormadarak tízmilliói esnek áldozatául a vadászfegyvereknek és a befogóhálóknak évről évre.

          Füsti fecske

A Tavaszi madárles nemzetközi program kezdési időpontja minden év február elseje, hiszen Európa déli országaiban már ekkor megjelennek az első vonuló madarak. Magyarországra azonban csak márciusban kezdenek nagyobb tömegben megérkezni az első gólyák és füsti fecskék, míg a kakukkok április közepén, a gyurgyalagok és a sarlósfecskék pedig csak május elején térnek vissza. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), Magyarország BirdLife képviselője arra bíztatja a gyerekeket, a szülőket, családokat és a pedagógusokat, hogy látogassanak el a program magyar nyelvű oldalára, és minél többen töltsék fel megfigyelési adataikat.