Megújultak az állattartó telepek a Duna-Dráva Nemzeti Parkban (MTI)

Megújult a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNP) három állattartó telepe, a 446 millió forintos beruházást pénteken adták át a barcsi Dráva Kapu Bemutatóközpontban - írja 2018. március 23-án az MTI.

         Magyar szürkemarhák a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNP) megújult állattartó telepén a barcsi Dráva Kapu Bemutatóközpontban 2018. március 23-án. A DDNP 446 millió forintból három állattartó telepet újított fel. MTI Fotó: Varga György

V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár elmondta: Magyarország az előző európai uniós költségvetési időszakban 2300 milliárd, a mostaniban 2800 milliárd forintot fordít környezet- és természetvédelemre.

Utóbbi az agrárium zöldítési programjával együtt mintegy 3300 milliárdot tesz ki. Ezen belül több mint 60 milliárd forint a zömében nemzeti parkoknak szánt forrás, amelynek legnagyobb része az élőhelyek megőrzését, 5 milliárd az állattartó telepek infrastrukturális fejlesztését szolgálja - tette hozzá.

Rámutatott, utóbbi azért fontos, hogy az őshonos állatokat be lehessen vonni a természet karbantartásába, biztosítva a rétek, gyepek, illetve az ott kívánatos ökoszisztéma fennmaradását.

Závoczky Szabolcs, a nemzeti park igazgatója elmondta: az igazgatóság által nyert uniós pályázati pénzből a Barcshoz tartozó Drávaszentesen karámrendszer és szociális létesítmény épült, a szintén somogyi Nagybajom-Homokpusztán racka juhok tartására alkalmas állattartó telep létesült, a Tolna megyei Nagydorogon a cikta juhok tartását szolgáló telepüket fejlesztették, továbbá mezőgazdasági gépeket vásároltak a területek kezeléséhez.

Mindezzel jelentősen javulnak az őshonos állattartás és -tenyésztés feltételei - mutatott rá, majd hozzátette: a nemzeti park a három helyszínen mintegy 1300 állatot, szürkemarhát, racka és cikta juhot tart.

Szászfalvi László, a térség kereszténydemokrata, az áprilisi választásokon újrainduló országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a nemzeti park beruházása nemcsak a természeti értékek megóvásához, hanem az ökoturisztikai attrakciók számának növeléséhez, a turizmus élénküléséhez is hozzájárul.

Közölte: ezzel együtt javul a közlekedési infrastruktúra, az illetékes hatóság januárban megadta a környezetvédelmi engedélyt az M60-as gyorsforgalmi út tervezett Pécs-Barcs szakaszának építéséhez

Kitekintő – Ellopták egy ősi óriáscápa fogát (MTI)

Ellopták egy ősi óriáscápa 8 centiméteres fogkövületét egy nyugat-ausztráliai nemzeti parkból - idézte a BBC hírportálja a helyi hatóságok keddi közleményét – írja 2018. március 18-án az MTI.

A kövület a nagyjából 2,6 millió éve kihalt megalodon faj egyedéhez tartozott. A Ningaloo Coast nevű nemzeti parkban, mely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel, két megalodonfog kövületét is feltárták - közölte a nyugat-ausztráliai környezetvédelmi hatóság.

"A legrosszabb az egészben, hogy a jobb állapotú fogat vitték el. Munkatársaink természetes álcázó elemekkel igyekeztek észrevehetlenné tenni az értékes fosszíliát" - mondta Arvid Hogstrom szóvivő.

Hozzátette, hogy az ellopott fog egy félig titkos helyen rejtőzött egy szikla falába kövülve. A másik foggal ellentétben ezt nem látogatták a turisták. Helyét a nemzeti park dolgozóin kívül csak a közelben lakók ismerhették. Hogstrom gyanúja szerint közülük árulhatta el valaki véletlenül egy olyan embernek, aki "ezután úgy döntött, rosszat fog cselekedni".

A kövületet valószínűleg kalapáccsal vagy vésővel távolították el, amivel megsértették a környezetvédelmi törvényt. A szóvivő nem tudta megmondani a fosszília pénzbeli értékét, de szerinte "nem lehet jelentős".

Április – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Rekettyefűz barkája. Egy hónappal korábban szokott ilyen állapotban lenni, de az elhúzódó tél miatt idén még csak ilyen állapotban van április elején – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Virágzik a farkasboroszlán. Ahol tavaly március elején 17 cserje virított, idén április 1-jén csak ööt virágzó példányt találtam. Szokatlanul hűvös is volt, a hegy felől hideg levegő áramlott a völgyben – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Kónya vicsorgó az avarban. Klorofillt nem termelő növény – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Orvvadászt fogtak el a Dunakanyarban

A Váci Rendőrkapitányságon indult eljárás orvvadászat bűntett megalapozott gyanúja miatt egy nagymarosi férfi ellen – írja a police.hu.

A nyomozás eddigi adatai szerint a 49 éves férfi ez év március 25-e előtti időszakában Nagymaroson, a Foglár-Gesztenyés-dűlőben jogosulatlan vadászott.

Egy vaddisznó illegálisan elejtése után a rendőrök a férfit elfogták, majd a házkutatás során a gyanú szerint bűncselekmény elkövetéséből származó vadhúst és a vadászathoz használt eszközöket foglaltak le.

A váci rendőrök gyanúsítottként hallgatták ki a férfit.

              Fotó: police.hu

Virágvasárnap

        Ma van virágvasárnap. A keresztények Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulására emlékeznek ezen a szép ünnepen, ami a nagy hét bevezetője – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó www.dhkm.hu

Egy virágvasárnapi versem: http://www.diohejkiado.hu/node/2727

Március – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Már több mint húsz éve, amióta a kertünkben nagyra nőttek a lucfenyők, minden évben tapasztalom őszapók költését. A faj a legkorábbi fészkelők közé tartozik. A mesterien megépített fészket pihetollakkal bélelik, így kiválóan hőszigetel – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Őszapó. A hím lehet, mert szép egyenesek a farktollai. A kotló madárnak elgörbül a fészekben. A két ivar teljesen egyforma – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Érkezik egy tollpihe – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Turisztikai fejlesztések a Zselicben (MTI)

Megújul nyárra a hajmási Csepegő-kőhöz vezető lépcsőrendszer és utat jelölnek ki a kaposgyarmati mésztufa-hasadékhoz, a fejlesztések a Zselic értékeinek bemutatását, az idegenforgalom növelését szolgálják - mondta Baranyai Sándor, a Méltó Élet Alapítvány kurátora kedden a Somogy megyei Hajmáson 2018. március 13-án tartott sajtótájékoztatón.

A Zselicben karitatív táborok szervezésével évente több mint háromszáz gyermeknek kulturált kikapcsolódást biztosító szervezet képviselője elmondta: a projekt folytatása annak a kezdeményezésnek, amellyel a térségben tavaly 27 kilométer hosszú, Gálosfa, Kaposgyarmat, Hajmás, Gödre községet, a tiszta vízéről, cseppköveiről híres Csepegő-követ, és több nevezetességet is érintő, a térképen szívet formázó turistautat hoztak létre.

Kiemelte, hogy a tiszta vizéről, cseppköveiről és különleges növényeiről nevezetes csepegő-kő lépcsőjének rekonstrukciójához a állami erdészet, a Sefag Zrt. nyújt segítséget, a turistaútvonalak kijelölésében, fenntartásában, oktatást segítő táblák kihelyezésben számítanak civilek, önkormányzatok együttműködésére.

Balázs László, a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség elnöke a Csepegő-kő jelentőségét érzékeltetve rámutatott, hogy Somogyban kevés ilyen geológiai képződmény van, a nagyközönségnek való bemutatásukra régen is születtek tervek, elképzelések.

A Csepegő-kő védettséget élvez, a hely nagy tömegű látogatók fogadására nem alkalmas, gépkocsival nem is közelíthető meg, "némi népszerűsítés azonban nem árt neki" - mondta.

Gelencsér Attila, Kaposvár és térsége fideszes országgyűlési képviselője közölte, a turisztikai szolgáltatások igénybevétele ma már nem a gazdagok kiváltsága, az ágazat tömegek pihenését, szórakoztatását biztosítja, mert a gazdaság jó teljesítményének köszönhetően egyre több embernek egyre több pénze van.

Emlékeztetett rá: az elmúlt négy év mindegyike rekordév volt a hazai turizmusban, amiben megítélése szerint szerepe van a szektorba áramló fejlesztési forrásoknak, az alulról jövő kezdeményezéseknek és annak is, hogy Magyarország a világ 15 legbiztonságosabb országa között van.

Szarvasok a 76-os főútnál és a havas mezőn (MTI)

          Szarvasok kelnek át a 76-os főúton Bagod közelében – MTI Fotó: Varga György

          Szarvasok a szántóföldön a 8-as főút mellett Vasvár határában 2018. március 5-én – MTI Fotó: Varga György

Köd Salgótarján felett (MTI)

          Köd Salgótarján felett 2018. márciusának elején – MTI Fotó: Komka Péter

Ősmagyar szófejtő – Forradalom

Történt pedig 1848 március idusán, hogy Petőfi Sándor a pesti lakásán megalkotta Nemzeti dal, avagy közkeletű elnevezésével „Talpra magyar” című költeményét, ami – már, amióta meg lehet tartani, – el is hangzik minden március 15-ei megemlékezésen, ahol magyarok ünnepelnek.

Alkotómunka a verscsinálás, közben persze készül több piszkozat is. Petőfi Sándor idejében nem volt még számítógép, hogy a szöveget azonnal javítani lehessen, ha gond van vele. Sercegett is a lúdtoll, koppant a kalamáris, kapart a tollkés egész este, mire a végleges verzió elkészült, halomban álltak az összegyűrt papírgalacsinok a költő íróasztala körül. Késő éjszaka volt már, mire Petőfi lekörmölte a véglegesnek szánt változatot is.

Ezután az árkus papírt szépen összehajtogatta, az inge zsebébe tette, s nyugovóra tért neje, a szép Szendrey Júlia mellé, aki akkor már mélyen aludt. Másnap március 15-e volt, a revolúció napja, amit persze el sem kezdtek volna Petőfi nélkül! A költő fel is kelt jókor, hogy időben a Pilvaxba érjen. Már az ágyból is úgy pattant ki, hogy azt mondta: „talpra magyar!”

Szépen felöltözködött ezután, tiszta inget is vett már, amikor Júlia asszony, aki szintén korán kelt aznap, kicipelt a hálószobából egy nagy, lepedőbe kötött batyut.

– Szívem, vigye már le a szennyest a mosónőnek! Útba esik…

– Jó – engedelmeskedett a költő egy szóra, bár más sietett volna. Felkapta a kabátját, be sem gombolta, a vállára dobta a lepedőbe kötött batyut, fogta az esernyőjét és a kalapját, Júlia ajtót pedig nyitott neki, azzal már viharzott is le a lépcsőn, a Pilvax felé.

Előtte persze benézett a mosónőhöz is, amint ígérte. A költő nagy szerencséjére nem lakott messze. A mosókonyhában Petőfi Sándor gyorsan az áztatóteknőbe dobálta a ruhákat, a mosónő pedig egy réztányérból hamulúgot, majd egy kondérból forró vizet zúdított rájuk, hogy mielőbb megkezdje a munkát. Alig kezdte kevergetni a mángorlófával a ruhákat, a költőnek eszébe ötlött, hogy ő bizony a szennyes inge zsebében felejtette a Nemzeti dal tisztázatát. Kapott volna a ruhák közé, de a mosónő megfogta a karját, nagy rémülten:

– Megálljon az úr! Hólyagosra égeti a bőrét…
– A versem… – morgott Petőfi Sándor. – Az biz’ az ingem zsebében maradt…
– Már mindegy, lelkem – vigasztalta a mosónő. – Majd ír másikat!

A forró víz addigra feloldotta a papírt, ott kevergett a zubogó víz színén, a mosásra váró ruhák felett. A költőt, alkotó ember volt ugye, azon nyomban megihlette szertefoszló, semmivé váló művének látványa.
– Látom én, hogy forr a dalom, kezdődik a revolúció! – szavalta lázban égő szemekkel.
– Művész úr, ez nem rímel – csóválta meg a fejét a mosónő.

Petőfi Sándor nagy ember volt, így szerény is, belátta, ha hibázott. Módosította azonnal a kétsorost:
– Látom én, hogy forr a dalom, kezdődik a forradalom!
– Látja lelkem, így már jó lesz! – örvendett meg a mosónő is. Petőfi pedig hazaszaladt, a papírkosárból kikereste az utolsó galacsint, amin a Nemzeti dal valamelyik piszkozata volt, s gyorsan újra lemásolta. Még stilisztikailag itt-ott javított is rajta.

Elkésett ugyan a Pilvaxból, de nem volt az nagy baj, mert a többi márciusi ifjú sem tartozott a korán kelők táborába. Petőfi aztán aznap a verset kétszer, vagy háromszor is elszavalta a forradalmi tömeg előtt. A magyarok pedig, ezután már akárhányszor is volt részük benne a történelem során, már nem revolúciónak hívták a hirtelen változást hozó eseményeket, hanem – forradalomnak. Csak épp’ az eredete merült feledésbe.