Fiatal vörösvércsék - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Tettem egy esti sétát a Medves-fennsíkon. Szép volt, mint mindig, bár augusztus közepén már nagyon csendes minden: néha mezei pacsirta röppent fel a lábam elől, tengelicek beszélgettek a levegőben, ahogy elrepültek a kaszálók felett, láttam egyetlen egerészölyvet, hallottam holló korrogását és bizony elég sok helyen pirregett az őszi tücsök.

Ami a legérdekesebbnek bizonyult, hogy három fiatal, ez évi vörösvércse is elém került. Amennyire a régiektől tudni lehet, régen költött is a környéken, de évtizedeken keresztül csak átvonuló, vagy kóborló madarakat látott itt az ember. A fiatalok felbukkanása reményt ad arra, hogy költött is a közelben ez a faj. A gyönyörű ragadozók vagy a szénabálákon pihentek, vagy a levegőben szitálva lesték zsákmányukat. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Hengerbáláról nézelődő vörösvércse - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Nagyon messze volt, de azért felismerhető... A bálák körül nézelődve egyiken bagolyköpetet találtam, egy szederbokor mellett néhány fácántollat, a földút porában szokás szerint akadtak vaddisznónyomok. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Szitáló fiatal vörösvércse - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán