Zagyvamente: a boldogi paprikatermesztők

Hungaricum, bizalmi termék, aminek legfőbb értéke a gazdák szorgalmas munkája: Boldogon a fűszerpaprika termesztésének több mint 150 éves múltja van Boldog.

A Palócföld déli csücskében, Heves és Jász-Nagykun- Szolnok megye határán található az egykori „zsákfalu”, Boldog. A Zagyva-völgy termékeny földjei, a vízbőség, a kiváló mikroklíma, a helyiek – bolgárkertészektől tanult – tudása és szorgalma adta a fő megélhetést: a zöldség- és a paprikatermesztést. Nem csak Szeged és Kalocsa környékén termelnek fűszerpaprikát, hanem Boldogon is, ahol ennek több mint 150 éves hagyománya van.

         Paprikaszárítás a tornácon, Boldogon - Fotó: H. Szabó Sándor

A helyi adottságoknak legjobban megfelelő mihályfalvi, napfény és bíbor fajtát termesztik a leggyakrabban: mindnek magas a vitamin és színezőanyag tartalma. A boldogiak nem érintették a fűszerpaprika válságok, itt nem keverték, hamísították a fűszert: akiről ilyen kiderülne, az a későbbiekben nem boldogulna Boldogon. A községben, mint fentebb említettük, kiválóak az adottságok a kertműveléshez. A Zagyva a vízellátást biztosítja, a kezdetleges módszerek után Boldogom már az 1920-as évektől működtek szivattyúk, a réteg- és talajvíz kiemelésére.

         Palántázás - Fotó: H. Szabó Sándor

A bolgárkertészektől tanult árasztásos-barázdás öntözést a mai napig ismerik a boldogi a paprikatermesztők, de ma már inkább a csepegtető öntözés a jellemző. A boldogi gazdák egy része a saját maguk által termesztett vetőmagot használják, de vásárolnak is kutatóintézetektől. A palántákat fóliasátor alatt, vagy melegágyban nevelik, aki kisebb mennyiséget termel, a háza alkalmas részeit használja erre a célra. A szabadföldbe június elején ültetik ki a palántákat.

         Fűzésre vár a leszedett pirospaprika - Fotó: H. Szabó Sándor

A fűszerpaprika tápanyagokban dús talajt kíván és vízigényes is. A locsolóvíz nem csak a palántákat látja el, hanem hűti is a nyári kánikulában felforrósodó földet. Több alakalommal kell kézzel megkapálni, hogy levegős legyen a talaj, illetve a gyomokat is irtani kell a növények közül. A boldogi fűszerpaprika termesztése nagyon sok kézimunkával jár. A termést a nyár vége felé kezdik leszedni, majd válogatják, kézzel felfűzik és szárítják. A legtöbb helyen a tornácokon, vagy száraz, napos helyekre akasztják ki a füzéreket. A szárítás több hétig is tarthat. A fűszerpaprikát ezután kicsumázzák, majd a legtöbb háztartásban megtalálható malmokban, vagy kalapácsos őrlőkben finomra őrlik. Ezután laza szövésű vászonzsákokban tárolják a csomagolásig.

          Előkészítik a paprikát a felfűzésre - Fotó: H. Szabó Sándor

A fűszerpaprika bizalmi termék, a boldogi gazdáknak bejáratott vevőkörük van, akik előre jelzik mennyiségi igényeiket. Ez a rendszer még napjainkig multi világában is működik. Az elmúlt években sajnos sokan hamisították a hungaricumnak számító fűszerpaprikát, más országból származó, silány minőségű őrleményeket is felhasználva. Boldogon ilyen egyáltalán nem volt, a faluközösség nem tűrte volna el az ilyen jellegű csalást.

         Darálás - Fotó: H. Szabó Sándor

Voltak helyben próbálkozások, hogy szövetkezzenek a gazdák, új technológiákat honosítsanak meg, melyek a fizikai munka egy részét kiválthassa, egységes központi feldolgozással és csomagolással jelenjenek meg a piacon védjeggyel, de ezek a többszöri próbálkozások nem jártak sikerrel. A helyiek nem nagyon szeretnek közösködni. Mindenki járja a saját kitaposott útját.

          A kész termék - Fotó: H. Szabó Sándor

A fűszerpaprika nem vesztett a minőségéből, csak a a termőterület csökkenésével kevesebb lett belőle. Azért még sokan foglalkoznak a hagyományos termesztéssel, a kipróbált módszereket alkalmazva. Remélhetőleg még sokáig lesznek olyanok, akik továbbviszik a hagyományt!

Kép és szöveg: H. Szabó Sándor