Május – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Májusi naplemente Maconkán – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Piros árvacsalán – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Rétegek május első napjaiban – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Nyári hérics májusban  – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

                  Hím hajnalpír lepke. Májusban még javában repül  – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Újratelepítik a hiúzt a szlovéniai Alpokban (MTI)

Szlovéniába megérkezett az első hiúz abból a tízből, amelyet a Life Lynx nemzetközi program keretében akarnak újra meghonosítani a Dinári-hegységben és a Délkelet-Alpokban – írja az MTI 2019. április 26-án. A Goru névre keresztelt 23 kilós hím ragadozót Romániából szállították Szlovéniába, és szabadon engedése előtt három hétig karanténban tartják - közölte a helyi sajtó.

Szlovéniában és Horvátországban is nagyon kisszámú hiúzpopuláció él, elszigetelve. Szlovéniában gyakorlatilag száz évvel ezelőtt kihalt a hiúz. A jelenleg 15-20 egyedből álló hiúzcsoportot 1974-ben vadászok telepítették vissza. A mostani egyedek az akkor Szlovákiából áttelepített hat hiúz leszármazottai. A Life Lynx projektben öt ország tizenegy szervezete vesz részt, köztük a Szlovén Erdészeti Szolgálat.

A tíz hiúzból - amelyek 2024-ig érkeznek az országba - ötöt a délkelet-szlovéniai Notranjski Regionális Parkban, ötöt a magyar határhoz közeli Goricko Regionális Parkba telepítenék újra.

A projektet az Európai Unió finanszírozza hétmillió euróval. A vadállatok azonban egyre több gondot okoznak az országban. A szlovén mezőgazdászok szakszervezete pénteken tüntetést szervezett a környezetvédelmi és területi minisztérium elé, mert a vadon élő medvék és farkasok pusztítják a haszonállat-állományt. A minisztériumhoz tehergépjárművekkel vadállatok által széttépett birka- és borjútetemeket is szállítottak a demonstrálók.

Roman Zveglic, a szakszervezet elnöke elmondta: az állam rosszul gazdálkodik a medve- és a farkasállománnyal, és mint a vadállomány tulajdonosának intézkedéseket kell hoznia az említett populációk túlszaporodása ellen, vagy hagynia kell a gazdákat, hogy ők tegyék meg a megfelelő lépéseket. A kormány tavaly ősszel engedélyezte ugyan a Szlovéniában védett állatoknak számító medvék és farkasok kilövését, de a túl nagy egyedszám miatt civil szervezetek tiltakoztak ellene, és bírósághoz fordultak.

Az Alpe Adria Green nevű környezetvédő szervezetnek végül sikerült elérnie a közigazgatási bíróságon és az alkotmánybíróságon, hogy hatályon kívül helyezzék a kormány rendeletét. A kabinet 200 medve és néhány farkas kilövésére adott engedélyt.

Szlovénia azon európai országok egyike, ahol a medvék száma igen nagy. Az ország területének 60 százalékát erdők borítják, ahol mintegy 500 medve és körülbelül 50 farkas él.

Más források szerint ugyanakkor a medvepopuláció száma már eléri az ezer példányt, az éhség pedig a lakott településekre hatja őket, ami veszélyt jelent az emberre. Szlovéniában tíz éve nem támadott meg, vagy sebzett meg embert barnamedve.

A gazdák gyakran tüntetnek a vadállatok károkozása miatt, azt kérik az államtól, hogy nyújtson nagyobb biztonságot számukra és haszonállataik számára, a károkat pedig ismerjék el és ne csak jelképesen térítsék meg.

Kihajtási ünnep a Hortobágyon (MTI)

                        Gulyások a Szent György-napi kihajtási ünnepen, a Hortobágyon 2019. április 27-én – MTI/Vajda János
                                          Tőkés Tamás juhász és racka juhok a Szent György-napi kihajtási ünnepen, a Hortobágyon – MTI/Vada János

                      Négyes bivalyfogat a Szent György-napi kihajtási ünnepen a – MTI/Vajda János

Mezőgazdaságunkat a Hortobágyon alapozták meg őseink

A mai magyar állattenyésztést, a mezőgazdaságot őseink kitartó, szorgalmas munkájukkal a Hortobágyon alapozták meg, az innen fejlődésnek indult értékeinkre büszkék vagyunk - mondta az agrárminiszter a szombati Szent György-napi kihajtási ünnepségen.

Nagy István hangsúlyozta: fontos, hogy megmaradjanak a Hortobágyon honos fajták, a gének, mert "ezek jelképeznek bennünket, és mutatják meg azokat az állomásokat, amelyeken keresztül fejlődött korszakról korszakra a magyar agrárium".

Emlékeztetett: a hortobágyi puszta idén húsz éve lett a világörökség része, és "büszkék lehetünk arra, hogy mások is értéknek tekintik azt, amit létrehoztak itt eleink".

Az agrárminiszter szerint mindaz, ami a Hortobágyon látható, a magyar kultúra része, egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan alap, amelyre a "jövőnk is épülhet".

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára az MTI-nek elmondta: 2020 szeptemberéig 3 milliárd forintos fejlesztés valósul meg a Hortobágyon. A beruházás keretében felújítják a pusztai állatparkot, a Mátai ménes területén lovasparkot és parkolókat építenek, megújul a Pásztormúzeum és Hortobágy község főtere is.

Az esős idő ellenére sokan látogattak ki a hortobágyi kilenclyukú hídhoz, hogy szemtanúi lehessenek a puszta tavasznyitó eseményének, amelyen a kihajtási ünnep mellett kézműves vásárral, és Világörökségünk, a puszta napja elnevezésű rendezvénnyel is várták az érdeklődőket. A program idei díszvendége, a szintén világörökségi helyszín, a Fertő-táj volt.

A gazdag állattartó tradíciókkal rendelkező Hortobágyon kiemelkedően fontos a Szent György-napi kihajtási ünnep, ahol a pásztorokkal és állatokkal is megismerkedhetnek az érdeklődők. A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét mindig is Szent György napjától, április 24-étől számította.

Az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében az időjárástól és a legelők állapotától függően ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről, ekkor történt a pásztorok, béresek fogadása vagy a juhbemérés is. A hagyományokhoz hűen a kilenclyukú hídon áthajtották a jószágokat, átvonultak a csergető csikósok, a híres pusztaötös, miközben a híd lábánál legelészett az impozáns szürkemarha gulya.

A puszta napján a híres hortobágyi csárdában hamisítatlan pusztai ételeket - szürke marhából, rackajuhból, házi bivalyból készült fogásokat - kínáltak a vendégeknek.

Sokakat vonzott a vásártéri kézműves forgatag, ahol egyebek mellett bioételekkel, bioborokkal, kézműves termékekkel és színes programokkal várták a látogatókat.

Medgyesi Gergely Árpád, a nemzeti park területén természetvédelmi fenntartási feladatokat ellátó Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője az MTI-nek elmondta: a hortobágyi pusztán idén 1050 magyar szürke szarvasmarha tehén, 80 nóniusz kanca, mintegy 200 bivalytehén és 1300 racka anyajuh legel.

Bemutatják a pécsi mamut maradványait (MTI)

A 90 évvel ezelőtt feltárt pécsbányai mamutleletek fellelhető preparátumaiból és a jégkorszak állatainak ősmaradványaiból nyílt kiállítás március elsején a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) természettörténeti osztályán - tájékoztatta a közgyűjtemény az MTI-t 2019.

         Mamutagyar A jégkor pécsi vándora - A "pécsi mammut" című kiállítás–  MTI-fotó: Sóki Tamás

A tárlaton látható lesz a Rihmer László (1904-1982) bányamérnök, geológus és jogász által feltárt úgynevezett pécsi mamut a JPM munkatársai által fellelt összes maradványa - írták a közleményben.

A leletről felidézték: 1928. március 6-án az Első Duna Gőzhajózási Társaság pécsbányatelepi homokbányájában az addig és azóta legteljesebbnek számító magyarországi mamutleletanyag került elő, ugyanis akkor a mamutcsontváz 75 százalékát találták meg.

        Látogatók a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztályán –  MTI-fotó: Sóki Tamás

Az ősállat becsült hossza 5,1 méter, magassága 3,1 méter lehetett, a fogazata alapján és más jellemzőket is figyelembe véve a jellegzetes S-bordákkal is rendelkező állat körülbelül 35-40 éves lehetett - részletezte a múzeum. A megmaradt bal- és jobboldali agyardarabokat egy-egy nagyobb (másfél, illetve 1,8 méteres) egész darabbá sikerült összeragasztani a restaurálás során.

          Nagyító alatt néz egy mamutcsontot egy férfi –  MTI-fotó: Sóki Tamás

A jégkor pécsi vándora - A "pécsi mammut" című tárlaton a kortárs állatok ősmaradványai is láthatóak lesznek. A kiállítás interaktív elemekkel, játékokkal - köztük összerakható mamutcsontvázzal - egészül ki.

Emellett életnagyságú - háromszor ötméteres - nyomtatásban csodálhatják meg a látogatók Rihmer László rajzát a mamut csontvázáról, valamint a feltárás térképét. A május 30-ig tartó kiállítás kiegészítő témái a jégkorszakok, valamint a klímaváltozások kutatása lesznek - összegzett a JPM.

Megtalálták Közép-Európa legrégibb faszerkezetes kútját (MTI)

Több mint 7000 éves faszerkezetes kutat találtak a régészek a kelet-csehországi Ostrov település közelében, ahol két éve folynak a D35-ös autópálya építésének előkészítő ásatásai - közölte az iDnes című prágai hírportál az MTI információja szerint.

Cseh szakértők a portállal azt közölték, hogy valószínűleg ez a legrégibb faszerkezetes kút Közép-Európában. "Szakértői vizsgálatok alapján a mai Csehország területén talált legrégibb kútról van szó, ami ráadásul a legrégibb, Európában azonosított faszerkezetes építmény" - nyilatkozott Jaroslav Peska, az olmützi Régészeti Központ igazgatója újságíróknak.

Megjegyezte: az összes eddig ismert hasonló régészeti lelet legalább száz évvel fiatalabb, mint a most talált faszerkezetes kút. Michal Rybnícek, a brnói Mendelejev Egyetem szakértője szerint a kút négy sarokoszlopára felhasznált tölgyfákat Kr. e. 5259-ben vagy 5258-ban vágták ki, a deszkák anyaga pedig 5255–5226 között kivágott fákból való.

A kút szerkezete tölgyfából készült és négyszögletes alakú. A négy sarokoszlopba minden oldalról hét sor deszkát illesztettek be. A régészek az egész szerkezetet körülásták, biztosították, majd egészben emelték a felszínre.

Csehországban ezt a módszert most alkalmazták első ízben - tette hozzá Jaroslav Peska. A régészek a környéken több más faszerkezetű kutat is találtak.

Tavaly nyáron a szolnoki Damjanich János múzeum régészei jelentették be, hogy Tiszakürt határában egy Kr.e. 5600–5400-ból, vagyis a középső újkőkor elejéről származó faszerkezetes kútra bukkantak. A magyar régészek az M44-es út nyomvonalán egy 7500 éves újkőkori település feltárásán dolgoznak.

Fel kell hívni a figyelmet a veszélyeztetett fajok védelmére (MTI)

Fel kell hívni a figyelmet a veszélyeztetett fajok védelmére, ezért fontos a szemléletformálás, oktatás - közölte a környezetügyért felelős államtitkár 2019. március 4-én a Szegedi Vadasparkban.

Rácz András a vadvilág világnapja központi rendezvényének megnyitóján elmondta, hogy a védett állatok kereskedelmét a washingtoni egyezmény szabályozza. A megállapodáshoz az Európai Unió és több mint 180 ország csatlakozott, Magyarország 1985-ben.

A szervezett állandó bizottságában hat éve Magyarország képviseli az EU-t. A kábítószer- és fegyvercsempészet mellett az illegális állatkereskedelemre is komoly szervezett bűnözés épül. Magyarország különösen veszélyeztetett, hiszen az illegális állatszállítmányokat gyakran a magyar határon keresztül próbálják az EU területére juttatni a csempészek.

Az Afrikából és a világ minden tájáról érkező csempészáru legnagyobb felvevőpiaca maga az unió - mondta az államtitkár. Harminchatezer állat- és növényfaj tartozik az egyezmény hatálya alá, köztük Magyarországon élő fajok is, így az összes ragadozómadár vagy orchidea.

         Bíboros kosborok a Cserhát és a Mátra között húzódó Zagyva-völgyben. A legismertebb hazai orchideafaj is az egyezmény hatálya alá tartozik – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A megállapodás három kategóriába sorolja a fajokat, tiltja vagy nagyon szigorú engedélyekhez köti kivitelüket, illetve kereskedelmüket. A korlátozások az állatok és növények mellett a belőlük készült termékekre is vonatkoznak - közölte Rácz András. Kifejtette, fontos a közvélemény figyelmének felhívása, hiszen bűncselekménynek minősülhet a tengerparti nyaraláson vásárolt korall, cápafog vagy szárított csikóhal átvitele a határon.

A magyar állatkertek természetvédelmi mentőközpontot is működtetnek, ahol a sérült és csempészektől elkobzott állatok gyógyítása folyik. A mentőközpontban töltik a karanténidőszakot is a lefoglalt állatok, így volt olyan alkalom, amikor több mint ezer görög teknősnek, vagy száznál is több jákópapagájnak viselték gondját a Szegedi Vadasparkban. Az idei világnap központi témája az élet a víz alatt, a tengerek, óceánok élővilágának védelme.

Ötvenezer középfeszültségű oszlop vált madárbaráttá (MTI)

Az elmúlt évtizedekben mintegy ötvenezer középfeszültségű oszlop vált madárbaráttá Magyarországon a Nemzeti Közművek Zrt. (NKM) jóvoltából, valamint a vállalat munkatársai Békéscsabán egy gólyafészket is áthelyeztek annak érdekében, hogy a madarak biztonságosabb körülmények között élhessenek a területen – írja 2019. február 22-én az MTI.

A vállalat közleménye szerint a fészek áthelyezését egy magánszemély kezdeményezte, a munkavégzés a Körös-Maros Nemzeti Park szakmai felügyelete mellett történt. A fészket egy emelőkosaras daru segítségével sértetlenül sikerült leemelni és áthelyezni a szemben lévő, fészektartóval ellátott oszlopra.

A gólyapár korábbi otthonául szolgáló kisfeszültségű hálózati oszlopra felkerült egy beszállásgátló szerkezet, ami megakadályozza, hogy a visszatérő madarak újra azt válasszák lakhelyül, így jó esély van arra, hogy a közeli oszlopra elhelyezett sértetlen fészket elfogadják majd a hamarosan érkező gólyák és a költési időszak nyugalomban telik számukra.

Az NKM Áramhálózati Kft. folyamatosan figyelemmel kíséri azt, hogy mely területeken, milyen módon tudja élhetőbbé tenni a madarak élőterületét. A tavalyi évben a Pusztaszeri Tájvédelmi körzetben például földkábelre cserélték a légvezeték egy részét, hogy megóvják a madarakat az áramütéstől.

A földkábel telepítési eljárás során a szakemberek figyelembe vették az élőhely adottságait és annak védelmét. A munka a termő- és altalaj elkülönítésével, a visszatöltés során pedig a talajrétegenként történő tömörítésével történt.

Halálos vadászbaleset történt Somogyban (MTI)

Halálos kimenetelű baleset történt egy vadászat alkalmával a Somogy megyei Szólád térségében, a baleset okozója a rendőrség állományába tartozik, ezért a Központi Nyomozó Főügyészség folytat nyomozást az ügyben - erősítette meg Kovács Katalin, a főügyészség szóvivő-helyettese az MTI értesülését 2019. február 26-án, a baleset másnapján

. Az MTI meg nem erősített információi szerint a rendőr fegyvere egy vadászatot követően sült el, az áldozat egy vadász. K

ovács Katalin az MTI megkeresésére annyit közölt, halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt folyik a nyomozás az ügyben, az eljárást a főügyészség kaposvári regionális osztálya folytatja le.

Elindult Afrikából Zoltán, a GPS-jeladós fekete gólya (MTI)

Újra érkeznek adatok Zoltánról, a GPS-jeladóval ellátott gemenci fekete gólyáról, amelyik már harmadik alkalommal teszi meg 13 ezer kilométeres útját Baja környéki fészke és a Közép-Afrikai Köztársaságban lévő telelőhelye között – írja 2019. február 22-én az MTI a Gemenc Zrt. közleményére hivatkozva.

Eszerint az adatokból kiderül, hogy a madár néhány nappal ezelőtt kezdte el tavaszi vonulását és Szudán déli részén olyan területre ért, ahol megfelelő térerő van az adatátvitelhez. A madár a várakozások szerint március közepén érkezik Gemencre. Zoltán az egyetlen olyan magyarországi fekete gólya, amelyik több alkalommal úgy járta meg Afrikát, hogy pontos információk vannak vonulásáról.

A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt., a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Duna-Dráva Nemzeti Park és a Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület összefogásával működő projektben a madárra 2016. június 23-án szereltek jeladót a gemenci erdőben.

A nyomon követett fekete gólya az adatok szerint 2018. szeptember 5-én kelt útra, 26-án hagyta el Európát Gallipoli és Sarköy között. Szeptember 29-én ért a török-szír határvidékre, Aleppo közelébe, a hónap utolsó napján Libanonban, Bejrut közelében éjszakázott. Szeptemberben tíz napot töltött vonulással, ezalatt összesen 2315 kilométert tett meg a Gemenctől.

Október 9-én érkezett meg jól bevált, első afrikai tartózkodási helyére Szudán és a Közép-Afrikai Köztársaság határvidékére, a legfrissebb adatok pedig visszaútjának megkezdését jelezték. A jeladók által gyűjtött információk feldolgozásával a résztvevők célja a fekete gólyák életmódjának jobb megismerése és a megszerzett ismeretek széles körű közzététele - írt az erdőgazdaság.

Ezzel a technológiával olyan helyeken is követhető a madarak útja, ahol nem lehet terepen megfigyelni őket. Az útvonal kirajzolásával feltérképezhetőek a vonulás során leselkedő veszélyek is.

Pontos információkat kaphatnak a kutatók arról, hogy a madár nappal vagy éjjel mozog-e, naponta mennyi időt tölt mozgással, mekkora utat tesz meg, a vonulás során megszakítja-e útját, és hol telel. 2015 óta - Zoltán mellett - öt gemenci fekete gólyára szereltek GPS nyomkövetőt.

A vonuló madarakra leselkedő veszélyek sokaságát jól mutatja, hogy Zoltánon kívül egyiküknek sem sikerült eljutnia a telelőhelyre. Bár ez kevés adat messzemenő következtetések levonásához, azonban már így is láthatóvá váltak olyan veszélyforrások, mint a vonulási útvonalak mentén húzódó, védelem nélküli távvezetékek.

Az erdőgazdaság arról is beszámolt, hogy remélhetően hazafelé tart Gemenc egyik másik gólyája, Tóbiás is, aki rendszerint elsőként érkezik vissza bekamerázott fészkébe. Az ország legöregebb vadon élő fekete gólyája címet is birtokló madár megérkezésének időpontjára most tippelhetnek is az élő közvetítést figyelemmel kísérő madárbarátok a Gemenc Zrt. honlapján. Fotó: Pixabay

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon (MTI)

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk. A legtöbb aranysakál Somogy megyében és Baranyában jelent meg, jelenleg mintegy 6500 példányt tartanak számon a szakemberek – írja 2019. február 18-án az MTI az M1 aktuális csatorna  műsorára hivatkozva.

A ragadozók lakott területeken is portyáznak, a vadászok szerint pedig veszélyt jelentenek a vadállományra. Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivőjének ismertetése szerint az aranysakál annak idején honos faj volt Magyarországon, aztán egy időre teljesen eltűnt, részben a vadászat, részben a tájátalakítási munkálatok miatt ritkult meg az állomány.

Ezt követően évtizedekig nem volt állandó állomány, csak a '80-as évek legvégén, a '90-es évek elején jelentek meg újra hazánkban - fűzte hozzá. A szakember szerint az állatok elszaporodásának oka lehet a déli, szomszédos országokban megnövekedő állomány. Az aranysakál elsőként az országhatáron jelent meg ismét: Somogyban, Tolnában, Baranyában, de ma már Bács-Kiskun megye északi részén és a Budai-hegyekben is lehet velük találkozni.

Elmondta, hogy a kutyafélék családjába tartozó faj "igen eszes jószág", a farkasnál kisebb, a rókánál kicsit nagyobb, erőteljesebb, 10 kilogramm körüli ragadozó.

A hasonlóság miatt sokan összetévesztik a rókákkal. Táplálkozása főként kisebb rágcsálókból áll, nem jellemző, hogy a nála nagyobb állatokban kárt tenne. A téli, táplálékszegény időszakban nem veti meg a dögöket sem, táplálék után kutatva pedig lakott területek közelében is portyázik.

A természetvédelmi szakemberek szerint az ilyen ragadózó jelenléte vadgazdálkodási szempontból előnyökkel is járhat.

A vadászoknak arra az állítására reagálva, hogy megritkult az aranysakál miatt az őzállomány, azt mondta: nem látja igazoltnak, alaposabb kutatásokat kell végezni, hogy valóban az aranysakál számlájára írható-e ez a ritkulás. A szóvivő hangsúlyozta: attól nem kell tartani, hogy az aranysakál emberre támad, olyankor lehet vele csak probléma, ha valamiért veszélyben érzi magát.