Országos nyúlkiállítás Bátonyterenyén (MTI)

        Vajda Zsolt és vasderes német óriásnyula a IV. Országos Nyúlkiállításon 2016. december 3-án. MTI Fotó: Komka

        Péter Zahorán Pál Zoltánné tenyésztő fehér angóra nyulát mutatja a IV. Országos Nyúlkiállításon a bátonyterenyei sportcsarnokban - MTI Fotó: Komka Péter

Sáskajárás állította meg a gólyákat (MTI)

Sáskajárás alakulhat ki az ENSZ mezőgazdasági szervezetének november elején közreadott előrejelzése szerint az afrikai Száhel-övezetben, a táplálékbőség pedig megállította vándorútjukon a fehér gólyákat (Ciconia ciconia) - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) programkordinátora az MTI-t.

        Január az Ipoly-völgyben, a fehér gólyák többsége a Száhel-övezetben telelt eddig - Forrás: MME

Papp Ferenc elmondta, hogy az előrejelzés szerint Szudán északi és Mauritánia nyugati, Szaharával határos részein várható az egyiptomi vándorsáskák (Schistocerca gregaria) legnagyobb mértékű inváziója, illetve egy térkép adatai szerint Csád Száhel-övezetében is várható ilyen.

A mezőgazdaságra nézve katasztrófát jelentő sáskajárás a madárvonulást is megállította. A nagy részt Észak-Magyarországon GSM-jeladóval ellátott fehér gólyák közül több is a Szahara déli sávjában húzódó Száhel-övezetében tartózkodik ez idő tájt. "A telelő fehér gólyák Afrikában gyakran táplálkoznak sáskafajokkal, ezért számos vidéken még a nevük is sáskamadár.

A jeladóval ellátott madarak közül Eszténa, Jergus, Bátony, Gyöngyvirág és Veca Csád és Szudán határvidékén kóborol. Valószínűleg a sáskajárás miatt kialakuló táplálékbőség állította meg őket is vándorútjukon, hiszen más években ez idő tájt már délebbre húzódtak" - mondta a szakember.

Papp Ferenc hozzátette: a Nílus-völgyben, viszonylag közel a Száhel-övezethez tartózkodik az Emília nevű fehér gólya is, pedig a madarat súlyos sérülésekkel szállították tavaly a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, 2015-16 telét is itt töltötte. Ez év tavaszán megtalálási helyén, a Nógrád megyei Dejtáron engedték szabadon, el is vonult, jelenleg Szudánban van.

A madarak közül a Hajdú nevű gólyáról nincs adat már augusztus óta. Nem tudni, hol van, utoljára a Nílus-völgyéből érkezett róla helymeghatározó adat. Papp Ferenc kifejtette, hogy a Január nevű fehér gólya már a negyedik hazai telelésére készül, a hideg hónapokat most is az Ipoly-völgyben, Szécsény környékén tölti. Megfigyelését már ez év novemberében is többen jelezték az MME-nek.

A programkordinátor hozzátette: a madár a leghidegebb időszakokban is tud táplálkozni, a korábbi évek tapasztalatai szerint havas időben egy marhakarám környékén vadászik a jószág által felzavart egerekre és pockokra. Szükség esetén a szakemberek készen állnak arra is, hogy etessék az áttelelő példányt.

A jeladóval ellátott madarak - a fehér gólyák mellett többnyire parlagi sasok, vándor és kerecsen sólymok, szalakóták - a következő linken követhetők nyomon: http://www.satellitetracking.eu/inds/showmap/?.

Telelő fehér gólya: merre jár Január? (MTI)

         A Január nevű fehér gólya (Ciconia ciconia) Szécsény határában 2016. november 15-én.

         A madár rendszeresen tölti a hideg hónapokat az Ipoly-völgyben, felbukkanását először 2014 januárjában jelezték a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek. Az egyesület munkatársai 2014 márciusában műholdas jeladóval látták el a madarat. MTI Fotó: Komka Péter

November - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Vörösfenyves panoráma - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

November a pásztói romkertben

         Szent István felajánlja koronáját a Szűz Anyának: a millenniuni emlékmű a pásztói romkertben - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         A XII. századi üveghuta maradványai, a háttérben a klasszicista, volt római katolikus iskola épülete, ma Csohány Kálmán Galéria- Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Romkerti látkép az Oskolamester házával, a háttérben a Szent Lőrinc plébániatemplom. A legrégebbi részletek talán XI. századiak. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   

Kitekintő - A Kilimandzsárón áll Afrika legmagasabb fája (MTI)

Afrika legmagasabb hegye, a Kilimandzsáró egyik lakatlan völgyében bukkantak a kontinens legmagasabb fájára: a 81,5 méteres Entandrophragma excelsum a mahagónifélék családjába tartozik - írja 2016. november 25-én az MTI.

Andreas Hemp, a Bayreuthi Egyetem munkatársa a tanzániai vulkánt kutatva 20 éve talált az óriásfák egy csoportjára, de csak a közelmúltban tudták pontosan megmérni őket - olvasható az EurekaAlert című tudományos portálon.
2012 és 2016 között lézerrel mértek meg 32 fát, amelyek közül a tíz legmagasabb 59,2 métertől 81,5 méterig terjedt. Törzsük átmérője 0,98 és 2,55 méter közötti. A német szakember az adatokból arra következtetett, hogy a fák 500-600 évesek lehetnek.
Nem Afrikában nőnek a világ legmagasabb fái, hanem az észak-amerikai kontinensen: a kaliforniai Redwood Nemzeti Park egyik mammutfenyője 115,6 méter. Ausztráliában is találtak már 100 méter magas eukaliptuszt.
A Biodiversity and Conservation című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az óriásfa fontos szerepet játszik a hegyvidék gazdag ökoszisztémájában, páfrányok és más növények bújnak meg rajta. "Ezek a fák olyanok, mint egy város az erdőben" - mondta Andreas Hemp.
A zöld óriásokat azonban veszélyezteti az illegális fakitermelés, amely már megtizedelte élőhelyüket. A kutatócsoport ezért javasolja, hogy a völgyet csatolják a szomszédos Kilimandzsárói Nemzeti Parkhoz, hogy védelmet kapjon.

Élő Betlehem és téli madáretetés a vadasparkban (MTI)

Szombaton, a "Kövér Cinkék napján" a téli madáretetés és a madárbarát kertek kerülnek a programok középpontjába, vasárnap pedig a hagyományok szerint ismét összeáll a Budakeszi Vadaspark állatokkal benépesített élő Betleheme - írja 2016 november 24-én az MTI.

A park adventi programja szombaton veszi kezdetét, amikor az érdeklődők a téli madáretetéssel kapcsolatos, leghasznosabb információkat tudhatják meg a szakértőktől - olvasható az intézmény csütörtöki közleményében. Az előadás azoknak a kerttulajdonosoknak is érdekes lehet, akik madárbarát kertté szeretnék alakítani saját zöldterületeiket.

A programon résztvevők faggyúból és magokból álló, úgynevezett madárkalácsot is készítenek, amelyet mindenki hazavihet majd. A szombati program a mosómedvék és a rókák látványetetésével veszi kezdetét délelőtt, a madáretetésről szóló előadás után pedig a sakálok, illetve a kisragadozók látványetetése következik. Az első adventi vasárnapon nyílik meg újra a Budakeszi Vadaspark és a Kalandpark bejárata között az élő Betlehem.

A kis Jézust, Máriát, Józsefet, valamint a három napkeleti bölcset, Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt szobrok jelenítik meg, de az installáció minden hétvégén kiegészül a "Pici Tanyáról" átvezetett állatokkal is. Hétköznaponként a látogatók az állatok nélküli Betlehemet tekinthetik meg.

Köderdőben jártam... - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

             Köderdő - Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Újulat a bükkös alján - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Öreg bükkfák - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Vízcseppek csapódnak ki a ködből - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Ködben a tisztás - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Csepergő eső - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Novemberi eső, csendesen csepergő... A tőkés récék tollazata vízálló, nem ázik át, nem fáznak akkor sem, ha mínusz fokokban fürdőznek - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

November - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Ellenfény november színeivel - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Kevés szín és fény az erdőn - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Bükkös - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán