Október - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Októberben az erkélyünkön - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Átadták a Kőhalmy Vadászati Múzeumot (MTI)

Átadták a Kőhalmi Vadászati Múzeumot a Soproni Parkerdőben, a Károly-kilátónál pénteken, amely Kőhalmy Tamás erdőmérnök, vadbiológus professzor hagyatékán kívül a parkerdő természeti értékeivel és vadgazdálkodásával ismerteti meg a látogatókat.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke avatóbeszédében hangsúlyozta, hogy az épület célja egybeesik a kormány azon szándékával, hogy a természet, az erdő normalitása egyre inkább hasson a társadalomra.

          Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (jobbra), Kőhalmy Tamásné, a múzeum návadójának, Kőhalmy Tamás erdőmérnöknek, vadbiológus professzornak az özvegye (középen) és Jámbor László, a GAEG Tanulmányi Erdőgazdasági Zrt. vezérigazgatója (balra) átvágja a nemzetiszínű szalagot a Kőhalmy Vadászati Múzeum átadási ünnepségén a Soproni Parkerdőben, a Károly-kilátónál 2016. szeptember 30-án. A háttérben Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora. MTI Fotó: Nyikos Péter

Ezért támogatják "soha nem látott mértékben" a turizmust, ezért alkották meg Európa legprofesszionálisabb vadászati törvényét és ezért szorgalmazzák, hogy a hazai vizeken ne a halászat, hanem a horgászat legyen a mérvadó - fűzte hozzá.

A politikus emlékeztetett arra: a cél, hogy az emberek kimenjenek a természetbe, ezt szolgálja az is, hogy 2021-ben Magyarország vadászati világkiállítást rendez, ahol nemcsak a magyar vadászati kultúrát mutatják be, hanem az ahhoz köthető világot is, így lesz fogathajtó világbajnokság, vadászkutya kiállítás, solymászati és gasztronómiai bemutató is.

Szintén a természet szeretetét szolgálja a kormány azon törekvése is, hogy minél több vadászati múzeum legyen az országban, ahol nemcsak a vadgazdálkodással és a vadászattal, hanem az adott terület értékeivel is megismerkedhetnek az emberek, főként a legkisebb generációk.

Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora Kőhalmy Tamás professzor életútját elevenítette fel, aki 1979 és 2001 között vezette az intézmény vadgazdálkodási intézetét, de nevéhez fűződik az első vadgazda-mérnöki szak beindítása Magyarországon és a vadgazdálkodási program kidolgozásában is nagy szerepet vállalt.

Elmondta, hogy szaktudásának nemzetközi elismerését jelentette, hogy a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanácsnak 1987-től bejegyzett szakértője, 1991-től a magyar delegáció tagja és 1996-tól haláláig ugyanezen szervezet Európa-Ázsia Nagyvad Bizottságának alelnöke lett. Több hazai szakmai és tudományos testület tagjává és tisztségviselőjévé választották.

Jámbor László, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. (TAEG Zrt.) vezérigazgatója arról beszélt, hogy a múzeumnak helyet adó faszerkezetű épület alsó szintjén egy audiovizuális eszközökkel felszerelt, ötven férőhelyes tanterem található, ahol a parkerdőt mutatják be, az első szinten az erdő élővilágát, míg a legfelső emeleten a terület vadállományával és Kőhalmy Tamás hagyatékával ismerkedhetnek meg a látogatók.

A hagyaték között a professzor személyes bútorai, köztük egykori íróasztala és írógépe található, valamint trófeái, jegyzetei és szakkönyvei. A vezérigazgató elmondta, hogy a múzeum kialakítását százmillió forinttal támogatta a Földművelésügyi Minisztérium. Ifjabb Kőhalmy Tamás festőművész köszönetét fejezte ki a múzeumért.

Úgy fogalmazott, hogy méltó emlékezés ez édesapjára, mert minden olyan kezdeményezést támogatott, ami a természet megismertetésével foglalkozik. Az avató ünnepség végén a múzeumot Fazakas Zoltán Márton premontrei perjel megáldotta.

Kőhalmy Tamás (1936-2003) Sárosdon született. 1960-ban erdőmérnöki oklevelet szerzett a Soproni Erdőmérnöki Főiskolán. A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság vadászati osztályának vezetőjeként részt vett az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás előkészítésében.

Doktori címének megszerzését követően 1976-ban elnyerte az Erdészeti és Faipari Egyetem Vadgazdálkodási Tanszékének tudományos főmunkatársi álláshelyét, majd 21 évig irányította a későbbi intézetet. Írásos anyagainak száma 289, amelyek között könyvek, könyvrészletek, értekezések, egyetemi jegyzetek, szakcikkek is szerepelnek. Írásos publikációiból 21 jelent meg idegen nyelven, főleg németül. Munkájának elismeréseként többször kapott kitüntetést, köztük a Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Hubertus Kereszt arany fokozatát és a Nimród Emlékérmet.

            A Kőhalmy Vadászati Múzeum épülete az átadási ünnepség napján a Soproni Parkerdőben, a Károly-kilátónál 2016. szeptember 30-án. MTI Fotó: Nyikos Péter 

 

Tizennégy kilogramm feletti gímtrófea (MTI)

Tizennégy kilogramm feletti gímtrófeát is bemutattak a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. 2016. évi gímszarvas trófeaszemléjén pénteken, amelyet az Erdők hete Fejér megyei rendezvénysorozat nyitónapján tartottak Székesfehérváron - írja az MTI.

Ugron Ákos Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős helyettes-államtitkára és L. Simon László kormánypárti országgyűlési képviselő köszöntőjükben Fejér megye erdőinek kiváló adottságait méltatták. Kiemelték, hogy a kiállított trófeák a jó vadgazdálkodást mutatják.

Majoros Gábor, a zrt. vezérigazgatója megjegyezte, hogy Fejér megye adottságai nem érik el Zala vagy Somogy megye természeti adottságait, de nagyvad tekintetében az országos trófealistákon mindig az első tízben szerepelnek gím- és dámszarvas, muflon vagy őztrófeáikkal. Közölte, hogy a szemlén több arany, ezüst és bronzérmes trófeát állítottak ki a vadászvendégek jóvoltából.

Hozzátette, az idei rekordot egy 14,08 kilogrammos gímtrófea tartja. Haas Béla, a Vadex vadászati ágazati igazgatója az MTI kérdésére elmondta: a cég öt vadászterületen csaknem 30 ezer hektáron folytat vadgazdálkodást. Szeptemberben 59 gímbika került terítékre, amelyek közül hat arany, 19 ezüst és 14 bronz minősítést kapott. Négy trófea volt 10 kilogramm fölött, hármat a fehérvárcsurgói vadasparkban, egyet pedig Sárszentágota környékén ejtettek el.

Az idei rekord trófea - a Vadex területén - elejtett második legnagyobb súlyú, bírálati pontszámra pedig az "örökranglista" harmadik helyezettje.

Fokgazdálkodással növelik a tiszai halállományt (MTI)

Idén indult a fokgazdálkodás a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rákóczifalva határában, amelynek köszönhetően hosszú távon jelentősen gyarapodhat a tiszai halállomány. Az eddigi eredmények biztatóak, a szaporulat többségét pontyok és ezüstkárászok alkotják.

Előbbiek szelektálás után a Tiszában találnak új otthonra, a tájidegen kárászokat pedig elszállítják vagy megsemmisítik. A fokgazdálkodás lényege, hogy tavaszi áradás alkalmával a folyó vizét átengedik az árterületekre, amivel ívóhelyet biztosítanak a halaknak, így horgászati lehetőséget, a szárazabb időszakra öntözővizet is nyernek.

Az ár levonulása után a víz az ártérben tartható, de vissza is vezethető a folyóba és a területen legeltetés folyhat. A 2009-es árvízvédelmi beruházás után mintegy 500 hektárral nőtt a Tisza hullámtere, és a töltés építéséhez felhasznált agyag gödreiben felgyűlt a víz. Ezen a mintegy 50 hektáros területen alakult ki a Bivalytavi öblözet.

Szöllősi Béla, a Horgászegyesületek a Tiszáért társulás elnöke az MTI-nek elmondta: a természetes vízi halgazdálkodás indítására 2013-ban megállapodást kötött a Debreceni Egyetem, a Hortobágyi Nemzeti Park, a rákóczifalvai önkormányzat, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) és az akkor halászati jogot gyakorló Halász Kft. A Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségnek, amely az év elejétől a Tisza alhaszonbérlője, évente 30-35 millió forint értékben kell halat telepítenie a Tiszába a halgazdálkodási törvény szerint. Fokgazdálkodás bevezetésével ennek többszörösét, akár 50-100 millió forint értékű ivadék is előállítható - vetítette előre.

A társulás elnöke elmondta: a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének kötelezettsége az árterületeken maradt halak visszajuttatása a mederbe. Tavasszal, az áprilisi ívást követő ötödik-hatodik héten lenne célszerű visszaengedni a halakat a Tiszába. Idén, a környezetvédelmi szempontokat, illetve azt figyelembe véve, hogy Rákóczifalván sok védett madárfaj él, szeptember elejéig vártak ezzel a munkával.

A tápláléklánc-vizsgálat alapján ősz elejére azonban már olyan mértékben kiürült a víz, hogy a halaknak nem maradt táplálék. A jövőben már nem szabad ilyen későig várni - hangsúlyozta. Hozzátette: körülbelül egy mázsa kárászt becsültek fel a szövetség munkatársai a napokban.

A pontyok mennyiségéről még nem tudott pontos adatot mondani, mivel azok csak később kerülnek sorra. Szöllősi Béla hozzátette, a pontyok immár harmadik éve nem tudtak ívni a mederben. Az áradás idején árterekre kijutott pontyok viszont sikeresen szaporodtak.

A tapasztalatok szerint a természetes vizekben, árterületeken született ivadékok életképesebbek, mint a mesterséges körülmények között élők utódai. A négy-öt centiméteres öthetes pontyokat már bele lehet engedni a mederbe.

Vadászfegyvereket foglaltak le egy zalai férfinál (MTI)

Őrizetbe vettek a zalai rendőrök egy férfit, aki kábítószernek való kannabiszt termesztett, illetve engedély nélkül vadászfegyvereket és lőszereket tartott - közölte a rendőrségi honlapon csütörtökön a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság.

A rendőrök szerda délután Kallósd külterületén, egy hétvégi házhoz tartozó területen bukkantak rá 28 tő élő kannabisznövényre, valamint nyolc tő száraz növényre. Az épület egyik helyiségében - ami belülről hőálló fóliával volt befedve - további kábítószergyanús szárított növényt is találtak.

A házkutatás során két engedély nélkül tartott vadászfegyvert, több száz lőszert, valamint hangtompítót is lefoglaltak a rendőrök a kábítószer termesztéséhez használt eszközökkel együtt.

A háznál elfogtak, majd őrizetbe vettek egy 58 éves helyi férfit, aki ellen kábítószer birtoklása, valamint lőfegyverrel való visszaélés miatt indítottak eljárást.

Szeptember - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Mezei poszméh- Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Mezei poszméh - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

   - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Érintetlen vadonok: csökken a területük (MTI)

A világ érintetlen tájainak egy tizede tűnt el két évtized alatt egy új kutatás szerint - tudósított a BBC News. A World Conservation Society (WCS) nemzetközi környezetvédelmi szervezet térképei "ijesztő veszteségekről" árulkodnak, elsősorban Dél-Amerikában és Afrikában.

A Föld szárazföldi felszínének nagyjából 20 százalékát tartják érintetlen vadonként számon. Olyan területeket értenek alatta, amelyeken se nagy lakóépületek, se ipari létesítmények nincsenek. A területek nagy része Észak-Amerikában, Észak-Ázsiában, Észak-Afrikában és Ausztráliában található. Bennszülött törzseknek, valamint veszélyeztetett növényeknek és állatoknak ad otthont a legtöbbjük - írták a tudósok a Current Biology című tudományos lapban megjelent tanulmányban.

A vadon védelmét "teljesen figyelmen kívül hagyja a környezetvédelmi politika" - mondta James Watson, a Queenslandi Egyetem tudósa, aki szerint mindössze egy-két évtized maradt, amíg a folyamat még visszafordítható. A kutatók eredményeiket a Föld vadonjainak jelenlegi és az 1990-es években készített térképének összevetésére alapozták.

Az összehasonlításból az derült ki, hogy idő közben mintegy 3,3 millió négyzetkilométer tűnt el, a vadon majdnem 10 százaléka. "Európa már jóval a kilencvenes évek előtt elveszítette érintetlen vadonjai legnagyobb részét. A veszteség fő oka a földterület fenntarthatatlan művelése" - fűzte hozzá a BBC kérdésére Toos van Noordwijk, az európai Earthwatch Institute tudományos igazgatója.

Szarvasbikát lőtt ki orvul a volt rendőrt (MTI)

Nagyobb kárt okozó lopás és orvvadászat bűntette miatt indított eljárást egy volt rendőr és társa ellen a Kaposvári Járási és Nyomozó Ügyészség a napokban, mert a gyanú szerint engedély nélkül kilőttek és eltulajdonítottak egy nagy értékű szarvasbikát - tájékoztatta a Somogy Megyei Főügyészség az MTI-t.

A Horváth Szilárd főügyész által jegyzett közlemény szerint a bűncselekmény elkövetésekor még a rendőrség állományába tartozó, de időközben leszerelt férfinak és társának volt fegyverviselési engedélye és vadászjegye.

Szeptember 6-án azonban számukra idegen vadászterületen, Buzsák térségében, jogosulatlanul ejtették el a kétmillió forint értékű, hetes agancsos gím szarvasbikát. A kilőtt vadat a rendőr gépjárművével az ő lakóhelyére szállították, ott az állat fejét a trófeával együtt levágták, a tetemet továbbszállították, tettükre Szőlősgyörök külterületén, egy közúti ellenőrzés során derült fény.

A főügyészség megjegyezte, hogy a vad szállítására szolgáló járművet lefoglalták, a gyanúsítottak szabadlábon védekeznek.

Ősmagyar szófejtő – Drakula

Vlad Tepes (Cepes) vajda, ki Segesváron született 1431. november 8-án, felcseperedvén és családjának kiirtása után Havasalföld uralkodója lett. Hírhedtté vált kegyetlenségéről, kedvenc kivégzési módjáról, a karóba húzásról. Mintául szolgált a Drakula regényeknek és filmeknek. Újabban brit tudományos-ismeretterjesztő műsorok – horribile dictu – mint Erdély királyát emlegetik, a történelmet meghamisítva. A rosszhírű vajda nevére is több magyarázat született, alább olvasható a legvalószínűbb.

Történt pedig az Úrnap 1431. évében, hogy egy havasalföldi oláh uraság, Vlad nevű az ortodox kereszténységben, kinek a családja Havasalföldön uralkodott, – már amikor az ellenlábasokat épp’ sikerült karóba húzatni, – sarokházat vásárolt Segesváron. Merthogy nem csak a hegyek, hanem a hegyeken inneni, erdélyi életmód, kultúra és gazdaság is toronymagasabban állott az ő hazája fölött már az idő tájt is. A közbiztonság meg kiváltképp’ jobb volt a Déli-Kárpátokon innen.

Ennek az oláh vajdának a felesége, bizonyos Cnejna moldáviai hercegnő épp’ áldott állapotban volt, amikor  Segesvárra költöztek. Látta is a kíváncsi szomszédság, jobbára szász városi polgárok, hogy az oláhok megszaporodnak majd. (Azt persze még nem sejthették, hogy pár évszázaddal később mennyire.)

Eltelt így egy pár hét, s egyszer csak, amikor már nagyjából eljött a szülés ideje, egy utcabeli kalmár, bizonyos Herrmann úr, megállította az utcán, épp’ a háza előtt az öreg Vladot.

– Adjon Isten, oláh szomszéd! – köszöntötte illendően.

– Kegyelmednek is – adta vissza a szót gyanakodva és eléggé foghegyről az öreg Vlad. A szász városi polgárság nem szívesen állt szóba idegenekkel, még a magyar nagyurakkal sem, nemhogy  a betelepülő oláhokkal, a kölcsönkenyér pedig visszajárt.

– Láttam ám, amikor költöztek, hogy áldott állapotban volt az asszonyka!

– Úgy a’ – bólintott az oláh. – Már meg is szült!

– Mikor?

– E hó nyolcadikán!

– S mi lett?

– Fiúcska!

– Isten éltesse! – vágta rá a kalmár, ahogyan a székelyektől tanulta, még a tökfedőjét is megemelte a köszöntésre.

Az öreg Vlad erre bólogatott egy kicsit, és már ment volna, de Herrmann úr nem engedte el csak úgy.

– Aztán hogy hívják a fiúcskát?

– Vlad lészen ő is a keresztségben, mint én magam. Amint találunk valahol oláh papot – válaszolta kelletlenül. Nem állt szokásban az idő tájt elárulni a gyerek nevét, amíg meg nem keresztelték, valami babonaság okán.

– No, akkor már csak egy valamit mondanék – húzta a szót Herrmann úr.

– Mit?

– Gratulálok!

Azzal Herrmann úr biccentett egy aprót és ment a dolga után. Az öreg Vlad nem válaszolt erre, nem is köszönt, de furcsán nézett utána, még a fejét is megcsóválta. Nem jól értette a németes beszédet, a nyugati szokások meg kiváltképp’ idegenek voltak neki.

                Drakula szülőháza Segesváron

Amint felment az emeletre, a felesége a gyermekágy mellett üldögélve fogadta.

– Mit beszélt a szomszéddal, édes uram? – kérdezte rögtön, merthogy leskelődött az utcai ablakon.

– A gyerekről érdeklődött – vont vállat a férje.

– Mit mondott kend neki?

– Csakis az igazat. Megszületett, s Vlad leszen a neve, ha oláh pap is kerül a keresztelőhöz.

– Mást nem mondott?

– Dehogynem… Valami olyat, hogy drakulál…

– Mit csinál?

– Drakulál...

Pár héttel később, a római kereszténység szerinti karácsony táján a fiatalasszony, – mégiscsak nőszemély volt ugye, nem lehetett meg pletykálkodás nélkül –, összeismerkedett a környékbeli fehérnépekkel. Nekik is elmondta, hogy a szomszéd a gyerekére valami olyat mondott, hogy „drakulál”.

Megmozgatta ezzel a polgár asszonyságok és a cselédleányok fantáziáját, a kisgyereket csak Drakulálnak hívták eztán, a babonaság okán is, hogy ne tudja akárki az igazi nevét. Később, az évek során, a név végéről elkopott egy l-betű, s Drakula lett a gyermek, jobbára így hívták ezután a kegyetlenségéről hírhedt történelmi személyiséget élete végéig, meg mind a mai napig.

Csak éppen a név eredetéhez kerítettek az idők során valami mondvacsinált magyarázatokat sárkányról, ördögről, miegymásról.

Szeptember - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Mezei poszméh - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Kereklevelű harangvirág - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Alkonyattájt az erdőszélen - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán