Júniusban - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Nógrádmegyerben tudnak valamit - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Új hungarikumok: magyar huszár és tanya, Torockó (MTI)

A magyar huszár, a magyar tanya és az erdélyi Torockó épített öröksége is bekerült a hungarikumok gyűjteményébe a Hungarikum bizottság döntése értelmében; emellett a Magyar értéktár is bővült, öt tétellel - jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter 2017. június 20-án Kecskeméten, a bizottság ülését követően.

Az egykori ferences kolostor, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézetében megtartott sajtótájékoztatón Fazekas Sándor azt mondta, hogy a gyűjteménybe és az értéktárba kerülő tételeket a csúcsteljesítmény, a magyar életérzés köti össze. Bács-Kiskun hungarikumokban gazdag megye, az értékőrzés egyik kiindulópontja, példa más városok és megyék előtt is, ezért is ülésezett a bizottság ezúttal Kecskeméten - tette hozzá.

Mint mondta: a magyar huszár a világon mindenhol ismert, egyedülálló fegyvernem, amely a hagyományőrzés, a nemzeti büszkeség és a magyar életérzés elválaszthatatlan részét képezi. A jövőben a gyűjteményt gazdagítja az Európában egyedülálló települési gazdálkodási forma, a magyar tanya is - tette hozzá.

Megjegyezte, a tanyai életmód újra egyre népszerűbb, a változó feltételek között is megtalálta a helyét.

A tárcavezető méltatta Erdély történelmi városának, Torockónak "ízig-vérig" magyar épített örökségét is.

        Torockó festői magyar települé Erdélyben - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A Magyar értéktárba vette a Hungarikum bizottság az egyetlen magyar alapítású, középkori eredetű szerzetesrendet, a pálos rendet és a pásztorkultúra elengedhetetlen részét képező ősi magyar eszközt és fegyvert a hortobágyi karikás ostort.

Az értéktárba került továbbá az egyik legsikeresebb magyar sportág egyike, a magyar vízilabdázás, a világszerte ismert, klasszikus magyar szablyavívás és a mintegy 250 éves múltra visszatekintő Hollóházi porcelán. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum bizottság tagja kiemelte: az idei kettős évforduló, hiszen 25 évvel ezelőtt volt az első Hungarikum Konferencia a Lakitelek Népfőiskolán, ahol a gyógyvízről volt szó, a magyar értékekről, a magyar hungarikumokról szóló törvény előkészítése pedig éppen 10 évvel ezelőtt kezdődött el, amit az akkori tíz kistérségben a témában megtartott bemutatóval egybekötött találkozók előztek meg.

Beszélt arról is, hogy 2018. október 22-én, a magyar kultúra napján a Parlamentbe találkozóra hívják valamennyi, a Nemzeti értéktárba tartozó tétel tulajdonosát vagy képviselőjét.

Tarka koronafürt - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Mezőn, útszélen, árokparton, gátoldalban, nyár elején javában virít a tarka koronafürt - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

     Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Készülődés a Hortobágyi Lovasnapokra (MTI)

            A Mátai Ménes lovai az 51. Hortobágyi Lovasnapokat beharangozó bemutatón 2017. június 20-án - MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Települési együttműködésekkel fejlesztik a Debrecen központú turisztikai desztinációt a jövőben, aminek első próbája lesz az idei hortobágyi lovasnapok programsorozata - közölte Debrecen turisztikáért is felelős alpolgármestere sajtótájékoztatóján a Hortobágy-mátai lovaspályán, ahol ebből az alkalomból meghajtották a híres nóniusz kancaménest.

           Az ország egyik legnagyobb lovas rendezvényén július 7. és 9. között bemutatják a térségre jellemző pásztorkultúra múltját és jelenét, valamint népszerűsítik a lovas sportokat. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Széles Diána (Fidesz-KDNP) emlékeztetett rá, hogy a puszta évszázadokon keresztül Debrecenhez tartozott, s ott legelt a város ménese. Mérföldkőnek nevezte, hogy Debrecen most bekapcsolódott a Hortobágy legnagyobb nyári rendezvényének a szervezésébe, amely nem csak a puszta, hanem a környékbeli települések látogatottságához is hozzájárulhat.

Széles Diána fontos célnak nevezte, hogy a környék ne csupán egynapos turisztikai célpont legyen, hanem legalább egyhetes, látványos programot kínáljanak az érkezőknek. Példaként említette a Debrecenbe repülővel érkező turisták számára kínált debreceni, hajdúszoboszlói, hortobágyi és Tisza-tavi programokat, amely együtt alkalmas arra, hogy több napig a térségben tartsa a vendégeket.

Hortobágy a világörökség része, de a helyi infrastruktúra még nem világszínvonalú, amin az elkövetkező években jelentősen változtatni fognak - fűzte hozzá. Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: a július 7-9. közötti lovasnapok keretében most első alkalommal tartják a Nemzeti vágta egyik előfutamát Hortobágyon, amelyen 12-15 lovas indulására számítanak.

Hozzátette: Hortobágyon van hazánk legnagyobb nóniusz ménese, a hazánkban évente születő 250 nóniusz csikóból 50 a Hortobágyon látja meg a napvilágot.

Szladek Róbert ménesvezető tájékoztatása szerint a lovasnapok díjugrató versenyein százan indulnak, a western-verseny keretében pedig mintegy kétszáz lovas versenyez majd hatszáz borjú összeterelésével.

Bódor Edit, a debreceni Főnix Rendezvényszervező Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy a találkozó mindhárom napján kulturális együttesek fellépésével teszik emlékezetessé a rendezvényt, amelyen a gyerekeknek külön programokat szerveznek. A hortobágyi csárdában hagyományos pásztorételekkel várják majd az érkezőket.

Bioszféra-rezervátum alakult a Vajdaságban (MTI)

Megkapta a bioszféra-rezervátum minősítést az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetétől (UNESCO) a szerbiai Backo Podunavlje területe, és ezzel jelentős előrelépés történt Európa legnagyobb vizesélőhelyének létrehozása felé - közölte a WWF Magyarország az MTI-vel.

A vajdasági rezervátum az egyik leginkább érintetlen mocsár- és lápvidék a Duna mentén, ahol a szigetek és a homokos folyópartok egyaránt jellemzőek. Biológiai sokféleség szempontjából rendkívül értékes helyszín, és a Mura, a Dráva és a Duna alkotta leendő bioszféra-rezervátum egy újabb fontos, nemzetközi státuszt élvező védett területe - hangsúlyozza a zöldszervezet közleménye. Az UNESCO múlt heti döntésével Szerbia második bioszféra-rezervátuma alakult meg.

A 176 ezer 635 hektár területet felölelő Backo Podunavlje bioszféra-rezervátum öt települést, valamint négy tájvédelmi területet foglal magába. Dusan Tanaskovic, az UNESCO szerbiai nagykövete hangsúlyozta, hogy a Backo Podunavlje gazdag kulturális örökséggel is rendelkezik, mert számos nemzet és kultúra találkozópontja a régió.

A világon immár 669 UNESCO által elismert bioszféra-rezervátum létezik, ezek a természeti értékek megőrzését és a fenntartható fejlődés célkitűzéseit szolgálják. Az új szerbiai rezervátum része lesz a világ első, öt országra kiterjedő bioszféra-rezervátumának, amelynek megalapításán Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria és Magyarország együtt dolgozik.

A csaknem egymillió hektáros terület három folyó, a Mura, a Dráva és a Duna mentén terül el, és a kontinensen ritkaságszámba menő jellemzői miatt Európa Amazonasának is hívják. A változatos folyóvízi környezet különleges ártéri élőhelyek és olyan védett állatfajok otthona, mint a rétisas, a fekete gólya, a cigányréce, a vadmacska vagy a vidra - idézi a közlemény Gruber Tamást, a WWF Magyarország Vizesélőhelyek Program vezetőjét.

Június - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Búzavirág - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Aranyló árpa, kék ékkővel a Mátra lábánál - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

            Egy szál pipacs társaságában a Zagyva-völgyben - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Virít a búzavirág a rozstábla szélén, a háttérben a Muzsla-bérc - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Természetfilm készül a hortobágyi vadlovakról (MTI)

A kiemelkedő sikerű Vad Magyarország - A vizek birodalma után a Hortobágyon élő vadlovakról forgat egész estés természetfilmet Török Zoltán rendező-producer a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával - közölte a szervezet az MTI-vel.

A közlemény szerint a Vad Magyarország 2 - A vadlovak földjén négyévszakos forgatása szeptemberben kezdődhet el a Hortobágyi Nemzeti Parkban. A mozifilmnek 110 millió forintos gyártási támogatást szavazott meg a Filmalap Filmszakmai Döntőbizottsága.

A hortobágyi puszta élővilágát újszerűen, egy taki, azaz Mongóliából származó különleges vadló csikó izgalmas és küzdelmekkel teli történetén keresztül bemutató film operatőre Jan Henriksson, Mosonyi Szabolcs és Török Zoltán lesz, a vágó Hargittai László, a hangmérnök Várhegyi Rudolf.

A Vad Magyarország 2 - A vadlovak földjén magyar-német-osztrák-svéd koprodukcióban készül. A kész alkotás várhatóan 2020-ban lesz először látható, a mozifilmverzió mellett egy rövidebb tévéfilmváltozatot is terveznek.

Török Zoltán és alkotótársai újszerű természetfilmes látásmódjukkal és lenyűgöző képi világukkal 2011-ben kirobbanó sikert értek el Vad Magyarország - A vizek birodalma című alkotásukkal. A film kimagasló eredményt ért el a mozikban, és világszerte húsz országban díjazták rangos nemzetközi filmfesztiválok - olvasható a közleményben.

Ligeti zsálya a gáton - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Javában virít a ligeti zsálya: sötétlila, feltűnő virágai vonzzák a rovarokat. A képen répalepke táplálkozik rajta. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Árokpartokon, gátoldalakban, útszéleken néhol tömeges a faj - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Más zsályafajokhoz képest csekély mennyiségű hatóanyagot tartalmaz, bár a virágokat, vagy a leveleket szétdörzsölve érezni a jellegzetes illatot - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Kilátás a gátról, ligeti zsályával - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Szeleta Park Miskolcon, a Herman Ottó Emlékparkban (MTI)

Szeleta Park létesül 2020-ra Miskolcon, a Bükk keleti kapujában, a Herman Ottó Emlékpark területén, amelynek állaga mára erőteljesen leromlott és korábban tűz is károkat okozott benne. A 2020-ig tartó európai uniós fejlesztési ciklusban a kormány 61 milliárd forintot fordít természetvédelmi beruházásokra - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a projektről tartott pénteki miskolci sajtótájékoztatón, hozzátéve, a cél, hogy javuljon a természetes élőhelyek és a védett értékek állapota, és minél több látogatóközpont, tanösvény legyen.

A projekt mind Miskolcnak, mind Borsod-Abaúj-Zemplén megyének, mind pedig az országnak fontos, olyan beruházás indul el hamarosan, amely az ökoturizmus területén kiemelkedő - tette hozzá. Védett területeinket úgy tudjuk bemutatni, értékeinket megismertetni, hogy mindeközben a védelmük is teljes mértékben megvalósul - mondta a miniszter, megjegyezve: a Bükkben több mint ezerkétszáz barlang található, a Szeleta-kultúra pedig "igazi ősvilági különlegesség".

A látogatóközpontot csaknem másfél milliárd forintból alakítja ki a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNP), amelynek igazgatója, Rónai Kálmánné a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra: az egyik "legfontosabb" ősemberbarlang a Szeleta-barlang. Erre az ősrégészeti lelőhelyre és a Bükk őstörténetére alapozva olyan látogatóközpont hoznak létre, amely kiállítással és élményelemekkel kalauzolja a látogatókat a Bükk és az emberiség őstörténetébe.

A Szeleta-kultúra színvonalas bemutatása négy évtizede várat magára, a projekt célja ezen értékek mai kor követelményeinek megfelelő oktatási és turisztikai szempontú interpretációja. Az egyedülálló, négy évszakos élményt nyújtó látogatóközpont egyebek mellett bevezeti a látogatókat a bükki barlangok évezredes titkaiba, az ősember világába, természetébe, megmutatja a hegység természeti és kulturális örökségét, mindezt hagyományos és interaktív elemekkel.

A létesítmény helyet ad majd különböző foglalkozásoknak, szakmai konferenciáknak, rendezvényeknek, szerves egységként beilleszkedő két tematikus játszótérnek, szakvezetett terepi programok kiindulási pontjainak, periszkópos kitekintésnek, archeológiai foglalkozásoknak, növény és állathatározásoknak, valamint egyedi látogatói igényeknek.

Csillagoségbolt-parkká vált a Bükk-hegység (MTI)

Csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Bükki Nemzeti Parkot a Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (IDA - International Dark-Sky Association) - közölte az MTI-vel a nemzeti park oktatási referense.

          A hosszú expozíciós idővel készült képen a Tejút látszik a Bükk-fennsík felett Répáshuta közelében - MTI Fotó: Komka Péter

Novák Richárd hozzátette, hogy a cím birtokosaként a parkigazgatóság szabályozza a területén a jövőben létesíthető világítóberendezések típusát és fényáramát a természetes éjszakai környezet megóvása érdekében. Garantálja továbbá a természetes, sötét égbolt és éjszakai környezet megóvását és elősegíti az éjszakai állatfajok életének zavartalanságát. Feladata még észlelőhelyet és a szabadidő eltöltésére alkalmas pontokat kijelölni a műkedvelő és a hivatásos csillagászok számára, ahonnan a természetes éjszakai égbolt zavartalanul megfigyelhető.

A Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség független szervezetként felállított, szigorú szempontrendszere szerint világszerte kizárólag olyan területeken hozható létre csillagoségbolt-park, amelyek állami tulajdonban vannak és természetvédelmi oltalmat élveznek, illetve az égbolt minősége - az égitestek láthatósága - megfelel az előírásoknak.

További kritérium, hogy a látogatók számára nyitott legyen a terület és a cím birtokosai az égbolt látnivalóit folyamatosan bemutassák a nagyközönségnek. A települések növekedésével és a létesítmények bővülésével egyre növekszik a szükségtelen mértékű fénykibocsátás.

Számos állatfaj van a természetben - például rovarok, kétéltűek, madarak, denevérek -, amelyeket zavar a mesterséges fény, s ezzel nemcsak az ő létük kerül veszélybe, hanem az egész ökoszisztéma károsodik - fejtette ki Novák Richárd.

Mindezeken túl a csillagos égbolt látványát mint az emberiség kulturális örökségének részét is fontos megóvnunk a jövő nemzedékei számára - vélekedett, hozzátéve, hogy a bükki csillagoségbolt-parkban a jövőben nem lehetnek a fényszennyezés növekedésével járó fejlesztések, és a meglévő lámpatesteket is fokozatosan fényszennyezés-mentesre cserélik.

Magyarországon a Zselic és a Hortobágy után harmadikként érdemelte ki a címet a Bükki Nemzeti Park.