Biztosított a magyar vadgazdálkodás jövője (MTI)

Az elmúlt évek intézkedései megteremtették a vadgazdálkodás jövőjének szakmai és pénzügyi alapjait, a szükséges jogszabályi keretet, de fel kell lépni a vadászati fegyvertartást értelmetlenül szigorító uniós kezdeményezés ellen - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke csütörtökön Budapesten, a 25. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás (FeHoVa) megnyitóján.

Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal közösen lép fel az ellen, hogy az EU a terrorizmus elleni védelemre hivatkozva korlátozni akarja a vadászok fegyvertartását. A bevált, jól működő szabályozás megváltoztatása helyett inkább az illegális határátlépést kellene megakadályozni - tette hozzá.

Az elmúlt évek eredményeiről szólva kiemelte, hogy Magyarországon a fölösleges bürokratikus eljárások megszűnésével egyszerűsödött a fegyvertörvény, a szakmai szervezetek hozzájárulása nélkül nem kerülhet az Országgyűlés elé vadászatot érintő törvényjavaslat, jogszabály- vagy határozattervezet, valamint fontos megállapodások jöttek létre a szakmai képviseletek és a minisztériumok, a természetvédők, illetve a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gibier, CIC) között.

Hozzátette, hogy az új vadászati törvény értelmében országszerte államilag fizetett tájegységi fővadászok biztosítják a megfelelő minőségű vadgazdálkodást, a kamarai törvény alapján a vadászjegyekből származó bevétel az Országos Magyar Vadászkamaránál marad, az élőhelyfejlesztést a vadgazdálkodási alap kerete biztosítja, a természetes élővizeken pedig megszűnt az ipari halászat. Ismertette, hogy a kormány 4,5 milliárd forintot biztosított a Hungexpo átalakításának tervezési munkáira és megközelíthetőségének javítására, hogy 2021-ben, az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás 50. évfordulóján újra nagyszabású szakmai rendezvény házigazdája lehessen a főváros.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a vadászat és a természetvédelem nem szembenálló, hanem egymást erősítő tevékenységek.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a rendezvényen kijelentette: a magyarországi faállomány jó állapotban van, az erdők területe 7 ezer hektárral gyarapodott az állami erdőgazdaságokban. Az elmúlt 8 évben 160 erdei szálláshely - turista- és vadászház - újult meg, ezzel javítva az erdők megközelíthetőségét, 16 milliárd forint értékben kilátók, látogatóközpontok, lombkoronaösvények épültek, évente 12 ezer erdőpedagógiai foglalkozáson 80 ezer gyerek részesülhet erdei élményekben - emelte ki.

Az állami halőri szolgálat mellett élőhelyfejlesztések, horgászturisztikai beruházások, haltelepítések és ökológiai célú szelektív halászat biztosítja a vizes élőhelyek védelmét - tette hozzá.

Istrate Stetco, Románia Vízügyi és Erdőgazdálkodási Minisztériumának erdészeti államtitkára hangsúlyozta, hogy az erdő- és vízgazdálkodás fejlesztése nem csak a vadászok és a horgászok, hanem a fenntartható természetvédelem érdeke is.

A fenntartható fejlődés szempontjából különösen fontosnak nevezte a határokon átnyúló együttműködéseket, az állami és a magánszektor közös fellépését. George Aman, a CIC elnöke a vadászati hagyományok fenntartását szorgalmazta és üdvözölte azt a kezdeményezést, hogy a vadászok az élőhelyek fenntartására hozzájárulást fizessenek.

Február – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

– Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Több mint 750 rétisast és 350 parlagi sast figyeltek meg (MTI)

Több mint 750 rétisast és mintegy 350 parlagi sast figyeltek meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és partnerei által szervezett januári, XV. Országos Sasszinkron résztvevői - írja az MTI.

Az MME a nemzetipark-igazgatóságokkal és civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve szervezte meg idén is az országos sasszinkron felmérést, amelyhez az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében idén először a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak, hogy a Kárpát-medence első téli "sastérképe" is elkészülhessen - közölte az egyesület az MTI-vel.

Az idei sasszinkron enyhe időjárása, a fagymentes, felázott, mély talaj megnehezítette jó néhány terület megközelítését, de így is rendkívül nagy lefedettséget ért el a felmérés. A madárszámláláson, amelyet az egy időben történő megfigyelések miatt neveznek sasszinkronnak, idén 347 magyarországi felmérő és 80 szlovák, cseh, osztrák, szerb és román szakember vett részt, akik a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sastelelőhelyét felmérték, így a lehető legpontosabb kép alakulhatott ki az itt tartózkodó sasfajokról és ezek egyedszámáról.

A magyarországi felmérők összesen mintegy 16 ezer 500 négyzetkilométert, az ország területének mintegy 18 százalékát fedték le. Magyarországon 750-nél is több rétisast és csaknem 350 parlagi sast számoltak, a hat résztvevő közép-európai országban pedig összesen több mint 1000 rétisast és mintegy 450 parlagi sast figyeltek meg.

A fokozottan védett státuszukhoz viszonyítva nagynak tűnő számok ellenére a sasok természetesen még ma is nagyon ritkák. Az adatok alapján a felmérés során bejárt legsűrűbb sastelelőhelyeken is 100 négyzetkilométerenként mindössze átlagosan 3 rétisas és 2 parlagi sas került lencsevégre.

A két sasfajra elkészült régiós összesítés mellett a magyarországi felmérés a korábbi évekhez hasonlóan az összes ragadozómadár-fajra kiterjedt. A réti- és a parlagi sasok mellett 2 szirti sast és 4 fekete sast, valamint további 13 ragadozómadár-faj mintegy 9378 példányát is megfigyelték a szakemberek, akik láttak vörös kányát, kékes rétihéját, barna rétihéját, karvalyt, héját, egerészölyvet, gatyás ölyvet, pusztai ölyvet, vörös vércsét, kerecsensólymot, vándorsólymot és kis sólymot is.

A nappali ragadozómadarak mellett baglyokat, és ragadozó életmódú énekesmadarakat is számoltak a felmérők, sőt néhány régióban a túzokokat is számba vették.

Február – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Mogyoróbarka naplementekor a kertünkben. Már virágzik – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Fenyőrigók – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Várbereki február – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Halálos vadászbaleset Hajóson

Hajós térségében társas vadászatot tartottak 2018. február 11-én – írja a police.hu. A vadászaton résztvevő 50 éves szegedi férfi 9 óra 10 perc körül a fegyveréből leadott lövéssel eltalálta az egyik hajtót, aki a helyszínen életét vesztette.

A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást T. Zsolt ellen. A nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki a férfit, aki az eljárás további szakaszában szabadlábon védekezik.

A vadászat körülményeiről a honlap nem közöl többet, a rendőrség csatolt fotóján golyós lőszerek láthatók.

Február: búcsú a télről - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Szeles időben karácsonyfadísszé váltak a csipkebogyók - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Behavazott fenyők - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Nyírfák - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Nyírfás zúzmarával - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Medvesalja télen - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Madarak és fák napja: versenyt hirdet az MME (MTI)

A madarak és fák napja alkalmából országos versenyt hirdet általános iskolai felső tagozatos tanulók számára a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)- írja 2018. február 7-én az MTI.

      Fenyő rigó - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Az immár 25. alkalommal meghirdetett megmérettetés célja, hogy versenylehetőséget biztosítson azoknak a természet iránt érdeklődő, általános iskolai felső tagozatos tanulóknak, akik az iskolai órákon, szakkörökön, erdei iskolákban és természetjárás során szerzett tudásukat szeretnék összemérni az ország más részein élő diákokkal - tájékoztatta az MME szerdán az MTI-t.

         Tojó kékes rétihéja - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A madarak és fák napja egy több mint száz éves hagyománnyal rendelkező jeles nap Magyarországon, melyet minden év május 10-én ünnepelnek. Célja, hogy felhívja a társadalom, különösen az ifjúság figyelmét az őket körülvevő élővilágra és a természetvédelem fontosságára. Az első madarak és fák napját a kor neves ornitológusa, Chernel István szervezte 1902-ben.

          Nagy fakopáncs tojó - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Az országos verseny első körös területi fordulóira az általános iskolák 5-8. osztályos tanulóiból álló háromfős csapatok jelentkezhetnek március 5-ig. A területi forduló időpontja március 23. A területi fordulón iskolánként maximum két csapat vehet részt, egy iskolából csak egy területi helyszínre lehet jelentkezni. A versenyen történő részvétel ingyenes.

A területi fordulókon első helyezést elérő csapatok jutnak tovább az országos döntőbe, amelyre Kecskeméten, a Természet Házában kerül sor május 11-én.

Többet fordítanak halasításra idén a Tisza-tavon (MTI)

Eredményes évet zárt tavaly a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft., amely a tavalyinál 20 százalékkal többet, 60 millió forintot költ idén halasításra. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a cég 2018. február 2-i évértékelő rendezvényén egyedülállónak nevezte a Tisza-tavon működő halászati hasznosítói modellt, megjegyezve, hogy a tárca mintegy 500 millió forintot fordít évente a horgászturizmus fejlesztésére, és a források bővítésére törekszik.

Hegedűs Gábor, a csaknem 13 ezer hektáros vízterület halászati hasznosítását végző cég ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a halhús forgalmi adójának csökkenéséből származó többletforrásokat is telepítésre fordítja a kft. Fazekas Sándor emlékeztetett: a kereskedelmi célú halászat megszűnt a hazai természetes vizeken, ugyanakkor a törpeharcsa gyérítését folytatni kell, az ennek érdekében végzett ökológiai halászatot a tárca is támogatja.

         A Tisza-tó Poroszlónál

Magyarországon tavaly 430 ezerre, másfél év alatt mintegy 100 ezerrel emelkedett a horgászlétszám, és kedvezőnek nevezte azt is, hogy az elmúlt években harmadával, 6 kilogramm körülire nőtt az egy főre jutó halfogyasztás. A Minőségi Magyar Hal védjegy bevezetése és a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. által elindított, évek óta sikeresen működő Pecasuli program egyaránt hozzájárult ezekhez a sikerekhez az ismeretek gyarapításával és szemléletformálással - hangsúlyozta.

Hegedűs Gábor ismertetése szerint, bár a horgásznapok száma - elsősorban a kedvezőtlen őszi időjárás és vízállás, valamint a horgászati szokások átalakulása miatt - tavaly mintegy tízezerrel, 68 000-re csökkent, a horgászok és az eladott horgászjegyek mennyisége nagyjából megegyezik az elmúlt években megszokottal.

Engedélyeik árát 2018-ban immár harmadik éve nem emelték, a gyerekek pedig 14 éves korig januártól ingyen horgászhatnak a Tisza-tavon, a lehetőséggel szerinte idén várhatóan 3000-nél több fiatal él majd. A társaság pénzügyi helyzete a kezdetek óta kiegyensúlyozott, bevételeik kizárólag a területi engedélyekből származnak.

A Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. éves árbevétele 2017-ben 240 millió forint volt, mely mintegy 5 millió forinttal haladta meg a 2016-ost. A társaság marketing menedzsere, Szabó István arról számolt be, hogy a Kft. 12 főállású halőrt foglalkoztat, akik az elmúlt évben 11 692 ellenőrzést végeztek, ezek során 26 szabálytalanságot tártak fel, jóval kevesebbet, mint korábban, ami a "horgászmorál" látványos javulását mutatja szavai szerint.

Papp Gábor, a cég ökológusa arról számolt be, hogy a tó kiváló halnevelő képességének jobb kihasználása érdekében 2017-ben először telepítettek egynyaras pontyokat a tározóba: tavaly közel 220 ezret, idén pedig várhatóan több mint 255 ezret helyeznek ki, növekvő arányban kisebb, még nem horogérett egyedeket. Compóból a 2016-os évben telepített mennyiség négyszerese került a vízbe tavaly, csukából pedig évről-évre 400 ezer darab előnevelt példányt telepítenek - tette hozzá.

Ugyancsak fontos feladatnak nevezte a kárókatona-állomány gyérítését, hiszen a térségben is tömegesen előforduló madarak éves halfogyasztása nagyságrendileg az éves horgászzsákmányhoz mérhető. Emellett jelentős területen végezték el, és idén is folytatják a hínár-, illetve sulyommezők kaszálását a tározótér szabad vízfelületeinek megőrzése és az oldott oxigén szintjének fenntartása érdekében.

Közlése szerint ugyancsak a 2017. év legjelentősebb eredményeinek egyike, hogy 5 szerződéses halász, több száz halászeszközzel 52 ezer kilogrammnál is több össztömegű törpeharcsát fogott ki a Tisza-tóból. Az ország számos vizéhez hasonlóan itt is rendkívül túlszaporodott, invazív faj állományának gyérítését idén várhatóan még nagyobb erőkkel végzik majd - mondta.

Január – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Kosportré - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Egy csapat kos - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Etetőn – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Zengővárkony szelídgesztenyéje versenyez idén (MTI)

Február végéig lehet szavazni az európai Év fája versenyben szereplő 13 fára, köztük a Magyarországot képviselő zengővárkonyi szelídgesztenyére a www.treeoftheyear.org oldalon.

Magyarországot 2018-ban egy igazi túlélő, Zengővárkony hős szelídgesztenyéje képviseli, amely 2017 novemberében 4088 szavazattal lett a hazai Év Fája cím birtokosa - olvasható a magyar fordulót szervező Ökotárs Alapítvány MTI-hez eljuttatott közleményében.

A 300 éves szelídgesztenye élni akarásának és az őt körülvevő közösségnek köszönhetően a századok során kigyógyult a kéregrákból, túlélte az államosítást, és azt is, amikor egyszer a közeli katonai lőtér őrzésére rendelt katonák felgyújtották, hogy felmelegedhessenek. A versenytársak között megtalálható még egyebek mellett a világ legnagyobb parafatölgye, amely Portugália jelöltje, a cserkészmozgalom szimbólumává vált angliai tölgy és idén először egy orosz fa is.

A kezdeményezés immár nyolc éve hívja fel a figyelmet a fák és az emberek, a természet és a közösségek kapcsolatára, illetve a fáknak Európa kulturális és természeti örökségében betöltött szerepére és jelentőségére. A mezőnybe történetük, közösségben betöltött szerepük és nem a koruk, méretük vagy szépségük miatt kerülnek a fák - közölte Oravecz Ágnes, a magyarországi Év Fája verseny szervezője.

A verseny történetében eddig háromszor nyerte magyar fa a fődíjat: 2012-ben egy felsőmocsoládi hársfa, 2013-ban az egri termálfürdő platánja lett a győztes, 2016-ban pedig a bátaszéki molyhos tölgy lett az európai Év fája. Ebben az évben is két fára szavazhat mindenki, az egyedekre pedig az összegzés szerint évente több mint 200 ezer szavazat érkezik.

A szavazás február 28-ig tart, az eredményt március 21-én, az Erdők Világnapján hozzák majd nyilvánosságra a szervezők a brüsszeli díjátadón. A kezdeményezéshez 2018-ban újonnan csatlakozott Horvátország, Oroszország, Románia és Portugália.

A nemzetközi versenyt az Environmental Partnership Association (EPA, Környezeti Partnerség Egyesület) szervezi, a magyar fordulót pedig a hat alapítványt tömörítő EPA magyar tagja, az Ökotárs Alapítvány. A mozgalomban évente több százezren vesznek részt, a versengő országok száma a kezdetek óta 5-ről 13-ra emelkedett.