Májusi Medves – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Zengőlégy – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Réti kakukkszegfű – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Rekettye – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Natura 2000 díjat nyert a parlagi sasok védelme (MTI)

Az Európai Unió Natura 2000 díjának idei hat nyertese közül a természetvédelem kategóriában a parlagi sasokat sújtó mérgezések megszüntetését célzó magyarországi partnerséget díjazták – írja 2018. május 17-én az MTI.

Karmenu Vella környezetpolitikáért, tengerügyekért és halászati politikáért felelős uniós biztos a díjazottak kihirdetésekor elmondta, hogy a BirdLife Hungary által szervezett, a parlagi sasokat érintő mérgezések ügyében létrejött partnerség résztvevői húsz magyarországi Natura 2000 területen és azok közelében lévő élőhelyeken szerveztek akciókat a jogellenes tevékenységek nyomon követésére.

A természetvédők nyilvántartották az elpusztult példányokat, biztosították a fészkek háborítatlanságát és a bűncselekmények elleni sikeres összefogást szerveztek a vadászok, a rendőrség és az állatorvosok bevonásával.

A projekt elindítása óta a mérgezéses esetek száma jelentősen csökkent, a projekt utolsó két évében a parlagi sasok költőállománya 36 százalékkal nőtt. Az egész Európára kiterjedő Natura 2000 hálózat 27 ezer 500 védett helyszínből áll, melyek együttvéve az EU szárazföldi területeinek 18 százalékát, tengeri területeinek pedig 7 százalékát teszik ki.

A természet védelmét a fenntartható földhasználattal és gazdasági tevékenységgel ötvöző kezdeményezés célja Európa természeti örökségének védelme és megerősítése, biztosítva a legértékesebb és legveszélyeztetettebb európai fajok hosszú távú túlélését.

A Natura 2000 díj sikeres európai természetmegőrzési kezdeményezéseket jutalmaz. A 25 döntős közül kiválasztott hat díjazott a magyar mellett Bulgária, Észtország, Görögország, Portugália és Spanyolország egy-egy projektje lett.

Virágzik a pókbangó Heves megyében (MTI)


           Virágzik a pókbangó (Ophrys sphegodes) Eger közelében – MTI Fotó: Komka Péter

Nemzetközi Természetfilm Fesztivál Gödöllőn (MTI)

Többek között a brit David Attenborough is nevezte három alkotását a IV. Nemzetközi Természetfilm Fesztiválra, amelyet számos kísérőprogrammal együtt május 25. és 27. között tartanak meg Gödöllőn – írja az MTI 2018. május 11-én.

A fesztivál három napja alatt a fő vetítési helyszíneken: a gödöllői királyi kastély lovardájában és az Alsóparkban ingyenesen látogatható valamennyi program. Öt helyszínen várják a nézőket párhuzamos vetítésekkel, lesznek angol nyelvű vetítések és kifejezetten a diákoknak összeállított tematikus filmcsomagok is - tájékoztatták az MTI-t pénteken a szervezők.

Egyértelmű elismerés, hogy Magyarország legnagyobb természet- és környezetvédelmi rendezvényére immár a legnagyobb nemzetközi filmstúdiók is nevezik filmjeiket, de természetesen számos alkotás látható Kárpát-medencei filmesektől is - idézi a közlemény Székelyhidi Tamást, a fesztivál főszervezőjét.

A Földművelésügyi Minisztérium, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV), valamint a Heineken Hungária támogatásával létrejövő Trash Art Magyarország kültéri szoborpályázat és -kiállítás keretén belül idén már középiskolások, amatőrök és művészek is megmutathatják gondolataikat az aktuális Biodiverzitás témakörben.

A szobrok először a gödöllői fesztiválon, majd május 28. és június 30. között a királyi kastély parkjában tekinthetők meg, ezt követően pedig megjelennek többek között a Művészetek Völgyében és a Sziget Fesztiválon is.

Ismét megrendezik a Varázslatos Magyarország szabadtéri fotókiállítást, amely idén többek között a nemzeti parkok mellett az erdészetek természetmegőrző szerepének bemutatását tűzte ki célul. A fesztivál zenei programokban is bővelkedni fog: a Jam for Nature zenei tehetségkutató verseny fiatal együtteseknek nyújt bemutatkozási lehetőséget az első két estén a nagyszínpadon, a zárónap délelőttjén pedig Gödöllő kórusai ismert zenészek részvételével adnak elő két dalt a Természet- és Környezetvédelem Gálájának megnyitójaként.

A vasárnapi gálát az M5 csatorna nézői is élőben követhetik, így több százezer ember számára válik lehetővé, hogy találkozzon a természet- és környezetvédelem üzeneteivel, az alkotókkal és mindazon elhivatott szakemberrel, akik nap mint nap erőfeszítéseket tesznek világunk élhetőbbé tételére - idézi a közlemény az M5 csatorna igazgatóját.

Dér Ágnes hangsúlyozta: az M5 elkötelezett a magyar természetfilmek támogatása mellett, ezért folyamatos lehetőséget és teret ad a magyar alkotóknak filmjeik bemutatására. Idén is átadják továbbá az M5 különdíjat, melyet minden évben egy kivételes magyar alkotónak ítél oda a csatorna. Az elismerést 2017-ben Olma Frigyes Gemenc, árterek világa című filmje kapja.

A napközbeni filmvetítések mellett előadások és fotókiállítások, szabadtéri filmvetítések is várják az érdeklődőket. A természet- és környezetvédelem jegyében az alsóparkban a fesztivál szakmai partnerei, kiállítói szórakoztató és ismeretterjesztő programokon keresztül adnak betekintést tevékenységükbe. Bemutatkoznak a nemzeti parkok, az erdészetek, kiállítanak egy 23 ezer literes óriás akváriumot, melyben Magyarország vízi élővilágát ismerhetik meg a látogatók, lesz Állati jó bemutató a Budakeszi Vadaspark jóvoltából, valamint erdészeti játszótér is.

Akik nem tudnak Gödöllőre ellátogatni, azoknak a szervezők figyelmükbe ajánlják az Országos Természet- és Környezetvédelmi Filmnapokat, amely csaknem harminc helyszínen, vidéki mozikban és a nemzeti parkok látogatóközpontjaiban ingyenes filmvetítésekkel, kiállításokkal és szemléletformáló programokkal várja az érdeklődőket ugyancsak május 25. és 27. között.

Délvidéki földikutya Albertirsánál (MTI)

             Délvidéki földikutya (Nannospalax (leucodon) montanosyrmiensis) Albertirsa határában 2018. május 12-én. Az állatnak a Pest megyei település környéke az eddig ismert legészakibb előfordulási helye. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Fülemülék éjszakája: május végéig, országszerte (MTI)

A fülemülék tavaszi vonulásához alkalmazkodva idén is meghirdeti a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a Fülemülék éjszakája programsorozatot, amelynek keretében esti madárlesre várják az érdeklődőket országszerte.

Az április végén kezdett sorozat május végéig tart, országszerte több mint ötven helyszínen, többnyire lakott területeken vagy ezek határában várják a szakemberek a madarak iránt érdeklődőket, hogy késő délutáni, kora esti séta keretében hallgassák a fülemülék koncertjét.

A rendezvényhelyszíneken nem csak hallani, de gyakran kézben is látni lehet majd a fülemüléket, ugyanis sok helyen madárgyűrűzés is zajlik - áll az egyesület szerdai közleményében. Magyarországon a lakott területek bokrosaiban is gyakorinak számít a világ egyik legszebb énekhangú madara a fülemüle.

Ez a verébméretű, egyszínű, barnás felsőtestű és vöröses farkú madár nem csak kilométernyi távolságra is elhallatszó hangereje és énekének változatossága miatt híres, de az is különleges benne, hogy a hímek éjszaka is énekelnek. A faj hosszú távú vonuló, a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein tölti. Az első madarak már április első felében, a többség azonban április végén és május elején érkezik Magyarországra, és a hímek szinte azonnal énekelni kezdenek.

A fülemüle hangja évezredek óta megigézi az embereket és megihleti a művészeket: Andersen Fülemüle című meséjéből Sztravinszkij írt operát, amelyhez a fülemüle énekművészetéből nyert ihletet. Händel orgonaversenyében a kakukk mellett a fülemüle strófái is megszólalnak, de szerepelt a madár Oscar Wilde, Arany János, Samuel Taylor Coleridge és John Keats műveiben is.

Érdekesség továbbá, hogy 1924 májusában, Angliában, a BBC közvetítette Beatrice Harrison csellóművész szabadtéri koncertjét, amely során a művész duettet játszott a kertjében éneklő fülemülékkel. A kísérlet akkora közönségsikert aratott, hogy a rádióközvetítést a következő hónapban, majd a rákövetkező 12 tavaszon megismételték.

Május – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

              Bujdosó mák – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Hétpettyes katicabogás – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Közönséges gyöngyházlepke – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

            Boglárka – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Kísérleti erdőkezelés a tölgyesek állapotának javítására (MTI)

Magyarországon ma már nincs természetes állapotban lévő tölgyerdő, ezért a Természetvédelmi Világalap (WWF) és partnerei kísérletbe kezdtek a tölgyesek eredeti állapotainak visszaállítására. A Life4Oak Forests program Magyarországon 1500 hektárt érint - közölte a WWF a madarak és fák napja alkalmából az MTI-vel 2018. május 10-én.


     Bódis Pál előadása a helyszínen. A háttérben láthatók a természetvédelmi okokból a kitermelés helyszínén hagyott fa- és gallyrakások. Utóbbiak hosszú távon hangyabollyá alakulhatnak: ezeknek a rovaroknak szintén fontos szerepük van az erdő életében – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

A sík- és dombvidéki tölgyerdők könnyen elérhető, nagy értékű faanyagot biztosítottak, amelyet az emberiség úgy használt, hogy nem számolt a következményekkel - írja a közlemény. A tölgyesek az erdőgazdálkodás következtében ma egykorúak, ezért állatviláguk is elszegényedett.


     Terepbejárás a sajtó munkatársainak a Garáb határában fekvő Varjú-bérc 25 hektáros mintaterületén, 2018. május 9-én – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Bár ezek az erdők a kívülálló szemében rendezettnek tűnnek, a természetes, egészséges erdő nem ilyen. A biológiai sokszínűséghez szükség van a fiatal, az öreg és a holt fára, a megfelelő cserjeszintre, a gyökértányérokra, az odúkra, az erdei tócsákra. Ezek együtt értékes állat- és növényfajoknak nyújtanak menedéket.

A WWF Magyarország most ezen állapotok visszaállítására tesz kísérletet a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeken, összesen 1500 hektáron. A húsz mintaterület a Bükki, a Balaton-felvidéki és a Duna-Ipoly Nemzeti Park működési területén található.


      Ősz Gábor, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa egy kikorható ágcsonkot mutat. A harkályok ennek helyén sokkal könnyebben ácsolnak odút – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

A kezelés során az erdőkben fák kivágásával vagy kiszárításával "lékeket" alakítanak ki, hogy a fény érje a talajszintet, így felnőhetnek a csemeték és kialakulhat a cserjeszint.

A holt fára is nagy szükség van: az erdei madárfajok kétharmada odúhoz kötött, ezeket a harkályfajok többnyire letört ágak helyén ácsolják. Az ugyancsak a holt fában fejlődő ragadozó rovarfajok képesek az erdészeti kártevők túlszaporodásának megállítására is.

Egyes fajok a levált kéreg mögött költenek, ugyanott élőhelyet találnak denevérfajok is.


       Fidlóczky József, a program vezetője a garábi helyszíni bejáráson 2018. május 9-én – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Bódis Pál, a WWF Magyarország erdővédelmi projektvezetője elmondta, hogy a Life4Oak Forests programban a mintaterületeken olyan erdőművelési és élőhelykezelési eljárásokat alkalmaznak, amelyek elősegítik az erdők szerkezetének összetettebbé válását és a fajgazdagság gyarapodását.


     Dr. Koncz Péter a Duna-Ipoly Nemzeti Park képviseletében tartott helyszíni előadást. Utóbbi nemzeti park 600 hektárnyi területtel vesz részt a programban – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Hozzátette: egyes területeken az idegenhonos, intenzíven terjedő növényfajokat, az akácot, a bálvány- és az ostorfát is visszaszorítják. Bódis Pál kifejtette: a cél a tapasztalatok alapján kiindulási alap teremtése ahhoz, hogy tölgyerdeink természetesebbé váljanak.

A Life4Oak Forests című projekt tíz évig tart, a LIFE Nature programban, az Európai Unió támogatásával és a Földművelésügyi Minisztérium társfinanszírozásával valósul meg.

Megérkeztek az utolsó vándormadarak is

         Nyárias meleg, mit meleg, kánikula volt az elmúlt napokban. Sajnos az esők elkerülték Észak-Nógrádot, pedig nagyon kellene, mert zörgősre száradt az erdő alja, a fű van, ahol már ki is égett az első kaszálás után, az ösvények pedig porzanak.

Felemásra sikerült a két kis madarászkirándulás a hónap elején. Fotózni nem sok mindent sikerült, látni és hallani viszont annál több mindent. A kis mátrai sétám csak azt hozta eredményül, hogy megtaláltam a bíboros kosbort, amit vagy hat éve egy vaddisznótúrásban fotóztam először. A túrásnak már nyoma sincs, de a növény évről évre virít ezen a helyen.

         Bíboros kosbor, már vagy hat éve ugyanott találok egy tövet – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

             Madárfészek kosbor – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

           Fehér madársisak – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

         Nagyvirágú méhfű – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Több tő fehér madársisak, egy már virágzó madárfészek kosbor képviselte rajta kívül a mérsékelt égövi talajlakó orchideákat. Volt a néhány tő nagyvirágú méhfű is, nagyon szép, látványos a virágzása. Ami a madárvilágot illeti, egy pár egerészölyv, egy, az erdőszélen végignyilalló örvös galamb, csilpcsalp füzike, seregélyek, mezei poszáták mutatkoztak.

Rossz volt persze a kora délutáni időpont. Idén az első sarlósfecskéket május 6-án reggel láttam Salgótarján felett. Két vagy három példány volt, azért nem tudni pontosan, mert először kettőt láttam, utána meg még egy példányt; lehetséges, hogy visszatért az először látott madarak közül az egyik.

Ugyancsak május 6-án láttam az első tövisszúró gébicseket, de persze ők már régebben itt voltak, csak eddig nem sikerült összefutni velük. A Kökényes-völgyben is tettem egy sétát, ott került elém egy pár. Rajtuk kívül a szokásos fajokat láttam és hallottam.


          Hétpettyes katicabogás a Kökényes-völgyban – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Énekelt a fülemüle, az erdei pinty, a feketerigó, a barát poszáta, szólt a kakukk, nevét mondogatta a csilpcsalp füzike és a zöld küllő, flótázott a sárgarigó, kakatolt a fácán, búgott a vadgerle. A nyaktekercs – nem is tudom, mit írjak a hangjára, nekem leginkább vijjogásnak hallatszik, de azt az ölyv szokott… Maradjunk abban, hogy kiabált. Énekes rigó is fújta a nótáját, de az előbbi felsorolásnál már nem akartam szóismétlésbe esni a neve miatt.

Láttam fentiek mellett hollót, szajkót, Bátonyterenye környékéről egészen idáig felkóboroltak a vetési varjak. A patakparti odvas fák tetején és a levegőben sűrűn jártak a seregélyek, volt egy pár füsti fecske, barázda billegető, zöldike, tengelic, széncinege, meg egy házi rozsdafarkú is, utóbbi a völgy bejáratánál.

Május 9-én Garábról jövet Karancsalja és Salgótarján között két helyen is hallottam berki tücsökmadár pirregését. Idén az első alkalom volt, s már évtizedek távlatából mondhatom, hogy mindig ezen a helyen hallani a hangjukat. Látni csak elvétve lehet őket, akkor is bizonytalan, mi került az ember elé.

Erdőrezervátum a mátrai Csörgő-völgyben (MTI)

           Foltos szalamandra (Salamandra salamandra) a Csörgő-völgy erdőrezervátumban Mátraszentimre közelébe – MTI Fotó: Komka Péter

           A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén lévő védett erdőterületen minden emberi tevékenységet végérvényesen beszüntettek annak érdekében, hogy az erdő természetes folyamatai zavartalanul és hosszú távon érvényre juthassanak, és azok megismerhetővé, tanulmányozhatóvá váljanak – MTI Fotó: Komka Péter