Veca orvvadászat, Január a tápláléka áldozata lett

A hazai fehér gólyák mintegy 8.000 kilométeres vonalon szétszóródva, három kontinensen telelnek: a 2016-2017-es telelési időszak már eddig is sok érdekes adattal szolgált jeladós fehér gólyáink életéről. Miközben néhány kockázatot vállaló madár velünk együtt, itthon fagyoskodik a régen látott hidegben, többségük a szokott módon Afrika középső régiójában, elsősorban Csádban és Szudánban telel.

Két jeladós gólyánk azonban kétszer ilyen messze, a Dél-Afrikai Köztársaságig repült, ami légvonalban is több mint 8000 km-es oda utat jelent! Ezeket a pontos információkat annak köszönhetjük, hogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársai hatvan fehér gólyára szereltek műholdas jeladót az elmúlt öt évben.

            "Egerésző" fehér gólya Közép-Magyarországon - Fotó: Orbán Zoltán

Sokatmondó adat, mely egyben a madarakra leselkedő rengeteg természetes és civilizációs veszélyre is felhívja a figyelmet, hogy ezek közül jelenleg kevesebb mint tíz adó aktív - azaz az eszközök esetleges meghibásodásának esélyét is figyelembe véve már csak mintegy 20 százalékuk lehet életben.

A műholdas követésnek köszönhetően néhány év alatt többet tudtunk meg a faj vonulási és telelési viselkedéséről, mint az ezt megelőző több mint száz év hagyományos (az adatgyűjtéshez a madár ismételt kézbevételét igénylő) gyűrűzésével. Kiderült, hogy a fiatal fehér gólyák az ivarérés évei alatt gyakran haza se jönnek, a nyarat Kis-Ázsia térségében töltik.

                                                              Kéményen melegedő fehér gólya - Fotó: Orbán Zoltán

Fény derült a talán legkorábban, már februárban hazatérő gólyánk titkára is: „Báró” gyorsaságának oka, hogy Afrika helyett csak Izraelig vonul. A GPS adatokból tudjuk, hogy az egyes példányok telelőhely-választása akár évenként változhat. Idén ősszel azt is láthattuk, hogy a délre tartó vonulást hosszabb időre is megszakíthatják olyan kedvező események, mint például egy kialakuló sáskajárás a Szahara déli, Száhel-övezetében. Azt is megtudtuk, hogy a hazai állomány fő telelőterülete Csádban és Szudánban van.

Ugyanakkor elképesztő azzal szembesülni, hogy a kötöttségek nem korlátozta madarak akár úgy is dönthetnek, hogy folytatják útjukat, és az afrikai kontinens legdélebbi térségeiig repülnek, ahonnan visszatérve több mint 20000 km-t repülnek fél év alatt. A múlt héten két jeladós fehér gólya pusztulására, és ennek okaira is fény derült, ismételten jelezve, hogy milyen veszélyek fenyegetik mind az itthon telelés kockázatát felvállaló, mind a vonuló példányokat.

A „Január” nevű áttelelő madár múlt csütörtökön pusztult el, tetemét a Fővárosi Állat- és Növénykertben Dr. Sós Endre vezető állatorvos vizsgálta meg. Az elhullás oka a madár emésztőrendszerében a táplálékállatok szőréből és egyéb emészthetetlen részeiből képződő „bezoár” okozta gyulladás és elzáródás volt, melynek kialakulása valószínűleg a főként kisrágcsálókból álló táplálkozásra vezethető vissza.

Mindazonáltal a gólyák messze túlnyomó többségének az ilyen emészthetetlen táplálék-összetevők nem okoznak gondot, ezektől (a baglyokéhoz hasonló) napi többszöri köpeteléssel probléma nélkül megszabadulnak. "Január" emésztőrendszere tehát rendellenesen, rosszul működött (ennek okaira azonban nem derült fény), és az ebből következő megbetegedés vezetett az állat elhullásához.

Annak ellenére, hogy az áttelelés rendkívül kockázatos döntés, az itthon maradó gólyák rendkívül jól bírták a telet az elmúlt években és a mostani kemény fagyok idején is. Többségük gond (és az alapvetően szükségtelen emberi segítség) nélkül vészeli át a fagyos hónapokat, a „Januáréhoz” hasonló elhullásról eddig nem is volt hazai adatunk.

Egyik leghíresebb jeladós fehér gólyánk, az időjárás-jelentésekben is bemutatott „Veca” pedig Afrikában került bajba. Adója január 9-e óta ugyan arról a helyről sugározta a jeleket, amiből a pusztulására lehetett következtetni. A madarászok nemzetközi közösségének köszönhetően alig néhány nap alatt sikerült megszervezni, hogy valaki Zambiában ellenőrizze a GPS koordinátákat. Így derült ki, hogy „Veca” valószínűleg orrvadászat áldozata lett.

         Melyik madár, hol jár? Forrás: MME

Háttéranyagok: Részletes beszámoló adatokkal, műholdadós térképlinkekkel a 2017 januárjában aktív jeladós fehér gólyákról, a múlt héten elpusztult „Január” és „Veca”nevű madarakról: http://www.mme.hu/feher-golyaink-mintegy-8000-km-es-vonalban-szetszorodv...

Honlapoldal fotókkal, videókkal a telelő gólyák etetéséről és egészségi állapotának ellenőrzéséről: http://www.mme.hu/telelo_golyaink_vedelme A madarak műholdas jelölésének fontos társadalmi vonatkozása, hogy a megjelölt állatok megfigyelésében a lakosság is részt vehet. Az MME által működtetett jeladosmadarak.mme.hu honlapon bárki nyomon követheti nem csak a fehér gólyáink, de további 17 madárfaj közel 300 egyedének mozgását.

Pillanatképek a jeges Tiszáról (MTI)

           Erdős László gépkezelő csáklyával veri le a jeget a Tiszalöki Vízlépcső felvizén állomásozó Jégvirág IX. jégtörő hajó oldaláról 2017. január 10-én. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság hajósai 24 órás szolgálatban állnak készenlétben a Tisza menti műtárgyak védelmére. Riasztásig csak az állomáshelyük jégtelenítésére indítják be a motorokat, hőmérséklettől függően 2-5 óránként. MTI Fotó: Balázs Attila

          A befagyott Tisza Szolnoknál 2017. január 2-án - MTI Fotó: Bugány János

          Jégzajlás a Tiszán Szolnoknál, múlt év szilveszterén: parti állójég és úszó jégtáblák. A háttérben a Tiszavirág híd látható. - MTI Fotó: Bugány János

Kitekintő - Veszély fenyegeti az őshonos madarakat (MTI)

Az egzotikus madarak iránti egyre növekvő kereslet komoly kockázatot jelent az őshonos madárfajokra - figyelmeztetnek a kutatók, akik szerint a kalitkáikból esetleg kiszabaduló madarak új populációkat hozhatnak létre a hazájuktól távol eső területeken, és vetélytársai lehetnek a helyi fajoknak - írj az MTI 2017. január 12-én.

A szakemberek csaknem ezer olyan madárfajt azonosítottak, amelyek emberi közbenjárással vetették meg a lábukat új területeken az elmúlt 500 évben - írta a BBC News. Ezeknek a madaraknak több mint a fele 1950 után érkezett új hazájába, feltehetőleg az egzotikus madarak kereskedelmének következtében. "Az őshonos madarak számára megfelelő helyek az idegen madarak számára is alkalmasak" - mondta Tim Blackburn, a University College London (UCL) és a Londoni Zoológia Társaság (ZSL) munkatársa.

"Ez pedig aggodalomra ad okot, mivel az idegen fajok veszélyeztethetik az őshonosok túlélését" - tette hozzá a szakember, aki az Adelaide-i, a Cambridge-i, az Exeteri és a Queenslandi Egyetem, valamint az Imperial College London kutatóival dolgozott együtt a PLOS Biology című folyóiratban közölt tanulmányon. Az Indiai szubkontinensről betelepített örvös sándorpapagáj, vagy kis sándorpapagáj (Psittacula krameri) például ma már otthonosan mozog a délkelet-angliai vadonban, ahol az őshonos madárfajokkal versenyzik a táplálékért és a fészkelőhelyekért.

A halcsontfarkú récék (Oxyura jamaicensis) számának csökkentését pedig el is rendelték Nagy-Britanniában, miután kiderült, hogy az észak-amerikai madarak európai fajtársaikkal kezdtek párosodni. Az idegen madárfajok első betelepítési hulláma a 19. század közepén volt, amikor az európaiak, elsősorban a britek, szándékosan honosítottak meg új területeken vadászható fajokat, mint a réce, a lúd és a fácán.

Ez ma is jól látható a közepes földrajzi szélességen, köztük az egykori brit gyarmatokon élő idegen madárfajok magas számából. A második világháborút követő második hullámot, amely még ma is tart, leginkább a díszállat-kereskedelem táplálja. Több madárfaj vetette meg a lábát a vadonban az 1980 és 2000 közötti húsz évben, mint az 1500 és 1900 közötti 400 éves időszakban.

A kutatás vezetője, Ellie Dyer, az UCL és a ZSL munkatársa szerint tanulmányuk értékes betekintést nyújt az idegen fajok inváziójának stádiumaiba. Ezekben az emberi tevékenység játssza a főszerepet, ugyanakkor azok a környezeti tényezők is fontosak, amelyek lehetővé teszik az idegen madárfajok számára, hogy megvessék a lábukat egy új területen.

A szakemberek szerint egyre nő a házi kedvencként tartott egzotikus madarak iránti kereslet. Mint rámutattak, különböző okokból kifolyólag ezek a fajok kijutnak a vadonba, ahol új populációkat hoznak létre, és vetélytársaivá válnak a helyi fajoknak.

Január a Zagyva forrásainál I.

       A Zagyva egyik forrása Salgóbánya közelében - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Ellenfény a Zagyva forrásánál, Salgóbánya közelében - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Szajkó a havas bükkösben, a Zagyva forrásainál - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Havas utakon - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Pályázat az erdők környezetvédelmére (MTI)

A kötelezettségeken túlmutató erdő-környezetvédelmi tevékenységek folytatására írtak ki pályázatot magánjogi erdőgazdálkodóknak, a támogatás keretösszege 6,61 milliárd forint - közölte a Miniszterelnökség 2017. január 12-én az MTI-vel.

A közlemény szerint a pályázati felhívás célja a tudatos erdő-környezetvédelmi gazdálkodás elterjesztése, illetve egyes területeken az erdőtípus, a gazdálkodási mód megváltoztatása. A pályázók a kötelezettségeken túlmutató szálaló erdőgazdálkodásra (a ritkítás speciális módja), erdőállományok ápolására, valamint természetkímélő anyagmozgatásra nyerhetnek támogatást. A kérelmeket 2017. február 16. és 2019. február 15. között lehet benyújtani.

Az első értékelési szakasz 2017. március 17-ig tart. A pályázati felhívás a www.szechenyi2020.hu oldalon tekinthető meg.

Januári séta a Páris-patak szurdokában

          Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Kitekintő - Felfedezték a legnagyobb trópusi tőzeglápot (MTI)

A világ legnagyobb, trópusokon fekvő tőzeglápját fedezték fel kutatók az afrikai Kongói-medencében. A brit-kongói kutatócsoport öt éve bukkant a mocsarakra, azóta feltérképezték azokat, műholdas méréseket végeztek, elemezték a tőzeg összetételét.

A Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban ismertették eredményeiket, amelyek szerint a terület 145 500 négyzetkilométer kiterjedésű, nagyobb Angliánál. A mocsarak mintegy 30 milliárd tonna olyan szenet tárolhatnak, amelynek létezéséről korábban nem tudtak a szakemberek - adta hírül a The Guardian című brit napilap online kiadása.

A kutatás megmutatta, hogy a tőzeg kolosszális területű térséget fed be, tizenhatszor nagyobbat a korábbi becsléseknél. Ez a legnagyobb tőzeglápkomplexum, amelyet valaha a trópusokon találtak - idézte a brit lap Simon Lewist, a Leedsi Egyetem professzorát, a kutatás egyik vezetőjét.

"Találtunk 30 milliárd tonna szenet is, amelyről senki nem tudott. A tőzeg az egész Kongói-medencének csupán négy százalékát teszi ki, de ugyanannyi szenet tárol a föld alatt, mint amennyit a föld fölötti fák raktároznak a terület többi 96 százalékán" - magyarázta a professzor.

"Ezek a tőzeglápok tárolják a világ trópusi tőzeglápjaiban lévő szén 30 százalékát, ami megegyezik az Egyesült Államok mintegy 20 évnyi fosszilis üzemanyag-kibocsátásával" - tette hozzá.

A növényi eredetű tőzeg a részben szárazföldi humuszképződés terméke. Leginkább hűvösebb környezetben található, mint például Oroszország, Európa vagy Kanada északi része. A nem kiszáradt tőzeglápok elnyelik a szenet, kivonják azt a légkörből a növények növekedése révén. A tőzeg további lebomlását megakadályozza az erősen nedves, vizes környezet. Ha a tőzegláp kiszárad, folytatódik a lebomlás, és szén-dioxidot bocsát a légkörbe.

A tőzeglápok csak akkor lehetnek a klímaváltozás elleni harc forrásai, ha érintetlenek, ezért elsődleges fontosságú, hogy ezeknek a páratlan széntartalmú területeknek az érintetlenségét megőrizzük. Eredményeink azt mutatják, hogy a szén mintegy 11 ezer éve halmozódik fel a Kongói-medencében - hangsúlyozta Lewis professzor.

- Ha ezt a tőzeglápkomplexumot megsemmisítenénk, több milliárd tonna szén-dioxid kerülne a légkörbe - fűzte hozzá.

A tanulmány szerint a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Kongói Köztársaság a világ második és harmadik legfontosabb országa a trópusi tőzegszén nagyságát illetően. Az első Indonézia, ahol Borneó, Szumátra és Új-Guinea szigetén hatalmas tőzeglápok húzódnak. Az elmúlt évtizedekben azonban az ottani tőzeglápok területe 94 ezer négyzetkilométerrel zsugorodott főként erdőtüzek és a mezőgazdaság számára történt lecsapolás miatt.

Jeges fürdőzés a Zagyva folyóban (MTI)

          Schirilla György a Zagyva folyóban a Heves jeges életmód-találkozón Hatvanban 2017. január 15-én - MTI Fotó: Komka Péter

          Schirilla György (jobbra) és Volecz Imre a Zagyvban - MTI Fotó: Komka Péter

Tőkés récék a Tiszalöki Vízlépcsőnél (MTI)

   Tőkés récék (Anas platyrhynchos) a Tiszán a Tiszalöki Vízlépcső alatt 2017 januárjában

  A vízerőmű turbináit nagy sebességgel elhagyó víz nem fagy be a nagy hidegben sem, így a környék vízimadarai itt töltik a telet, amíg el nem olvad az összefüggő jégpáncél. MTI Fotó: Balázs Attila

Orvvadászok őrizetben

Orvvadászat bűntett és lopás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a Gödöllői Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya egy 37 éves szentmártonkátai és egy 46 éves isaszegi lakos ellen - írja a police.hu a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság indormációjára hivatkozva.