„Fülemülék éjszakája” országos rendezvénysorozat idén is!

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a fülemülék tavaszi vonulásához alkalmazkodva több mint egy évtizede hirdeti meg „Fülemülék éjszakája” programsorozatát. Ennek keretében április végétől május végéig, országszerte várhatóan mintegy félszáz helyszínen, többnyire lakott területeken vagy ezek határában várják a madarászok a madarak iránt érdeklődőket, hogy rövid késő délutáni, kora esti séta keretében hallgassák a fülemülék koncertjét - írják közleményükben.

          Fülemülék éjszakája az Óbudai-szigeten - Fotó: Orbán Zoltán

A rendezvényhelyszíneken nem csak hallani, de gyakran kézben is látni lehet a fülemüléket, ugyanis a helyszínek egy részén madárgyűrűzés is zajlik.

Hazánkban a lakott területek bokrosaiban is gyakorinak számít a világ egyik legszebb énekhangú madara – a fülemüle. Ez a verébméretű, egyszínű barnás felsőtestű, vöröses farkú madár nem csak kilométernyi távolságra is elhallatszó hangereje és énekének változatossága miatt híres, de az is különleges benne, hogy a hímek éjszaka is énekelnek. A fülemüle hangja évezredek óta megigézi az embereket és megihleti a művészeket.

Andersen "Fülemüle" című meséjéből Sztravinszkij írt operát, amelyhez a fülemüle énekművészetéből nyert ihletet. Händel orgonaversenyében a kakukk mellett a fülemüle strófái is megszólalnak. Oscar Wilde "A csalogány és a rózsa" című novellájának csalogány főhőse dalát és vérét áldozta a szerelem oltárán, de Arany János, Samuel Taylor Coleridge és John Keats verseiben is feltűnik a madár.

A rádió hőskorában, Angliában, a BBC közvetítettek egy szabadtéri koncertet, ahol Beatrice Harrison csellóművész a kertjében duettet játszott az ott éneklő fülemülékkel 1924 májusában. A kísérlet akkora közönségsikert aratott, hogy a rádióközvetítést a következő hónapban, majd a rákövetkező 12 tavaszon megismételték.

A faj hosszú távú vonuló, a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein tölti. Az első madarak már április első felében, a többség azonban április végén és május elején érkezik Magyarországra, és a hímek szinte azonnal énekelni kezdenek. Az érdeklődők a 2017. évi „Fülemülék éjszakája” programhelyszínek folyamatosan frissülő listáját az MME honlapjának kezdőoldalán, a kiemelt hírek között találják meg: http://www.mme.hu/fulemulek-ejszakaja-2017

Háttéranyagok:

További részletek a programról és a fülemüléről: http://www.mme.hu/fulemulek-majusi-ejszakaja

HD videó éneklő fülemüléről (Budapest, Margitsziget): http://youtu.be/lGza8znd9S4

Beszámoló Beatrice Harrison és fülemüle 1924. május 19-ei csellóduettjéről: http://www.bbc.co.uk/blogs/legacy/aboutthebbc/2010/05/beatrice-harrison-...

Hangfelvétel Beatrice Harrison és fülemüle csellóduettjéről: http://youtu.be/IU1Z7QtyJVs

Hegyi szállásra terelték a juhokat Csíkban (MTI)

       A csíksomlyói juhtartó gazdák összegyűjtik az állataikat és azokat pásztorokra bízzák, akik egész nyáron a hegyi legelőkön tartják és gondozzák a juhokat - MTI Fotó: Veres Nándor

       Terelik a juhokat az esztenához Csíksomlyónál - MTI Fotó: Veres Nándor

       Csibi János felelőspásztor vezeti az állatokat az esztenához a Csíkszeredához tartozó Nagy-Somlyó hegy oldalában lévő erdőn keresztül - MTI Fotó: Veres Nándor

          Pásztorok fejés közben az esztenán, a hegyi szálláson az erdélyi Csíkszeredához tartozó Csobotfalva közelében, 2017. április 25-én - MTI Fotó: Veres Nándor

Látogatóközpont épül Dömösön (MTI)

A Duna-Ipoly Nemzeti Park látogatóközpontot épít a dömösi hajóállomás közelében fekvő 2,5 hektáros területen 1,3 milliárd forint ráfordítással - jelentette be a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára 2017. április 26-ai dömösi sajtótájékoztatóján.

V. Németh Zsolt hozzátette, ebben az uniós ciklusban 61 milliárd forint értékben valósulnak meg természetvédelmi beruházások. A Nemzeti Parkok fejlesztésének köszönhető, hogy országosan 1,6 millió ember kereste fel 2016-ban ezeket az intézményeket - tette hozzá.

Völner Pál (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője elmondta, a dömösi látogatóközpont megépítése illeszkedik a Dunakanyar fejlesztési koncepciójába, melynek keretében az erdészet felújította a Rám-szakadék turista útvonalait, megújult a dömösi hajóállomás és hamarosan elkészül a Duna-menti Euro Velo kerékpárút.

Medve támadás az udvaron Erdélyben (MTI)

Medve támadt április 25-én délután egy a szülői háza udvarán játszó 12 éves kislányra az erdélyi Ratosnyán (Rastolita) - közölte az Agerpres hírügynökség. A mellkasán megkarmolt kislányt a szászrégeni kórházba szállították, állapota stabil, nem szenvedett súlyos sérüléseket - írja 2017. április 25-én az MTI.

Lucian Goga, Maros megye prefektusa az Agerpresnek elmondta, hogy a ház, melynek udvarán a medvetámadás történt a település szélén, az erdő közelében áll. A kislányra támadó medve a hatóságokat is próbára tette, mert menekülés közben belegabalyodott a telket határoló szögesdrótkerítésbe.

Ezért a helyszínre rendelték a Maros megyei katasztrófavédelem szakembereit és a szomszédos vadászterület adminisztrátorát, hogy altatólövedékkel ártalmatlanítsák a környezetét veszélyeztető vadállatot. A szakemberek helyszínre érkezéséig a csendőrség biztosította a területet.

Az állatot végül az esti órákban sikerült kiszabadítani, és - mert nem bizonyultak súlyosaknak a sérülései - visszaengedték az erdőbe.

Faóriások, túrák, hajókirándulás a Gemencben (MTI)

Háromnapos programsorozattal, nosztalgiavonat- és hajókirándulással, gyalogtúrákkal nyílik meg a hosszú hétvégén az idei ökoturisztikai szezon a Gemencben - írja 2017. április 27-én az MTI.

A Gemenc Zrt. közleménye szerint naponta háromszor nosztalgiavonat indul a Rezét gőzössel Pörbölyről Malomtelelő megállóig és mindhárom napon megtekinthető a Gemenc kincsei interaktív kiállítás a Pörbölyi Ökoturisztikai Központban. Szombaton az erdei vasút mellett lovas fogattal, a Molnárka tanösvényen pedig gyalogosan kirándulhatnak a látogatók, akik felfedezhetik az ártéri erdő kevéssé ismert részeit is: a Bujkáló óriások elnevezésű túrán a Gemenc óriásfáit keresik fel.

A 12 kilométeres - felnőtteknek javasolt -, mintegy fél napos kirándulás a keselyűsi állomásról vonattal indul, majd a Grébec-Duna vonalát követve elsősorban fekete nyár, szil, öreg tölgyfákat ejtenek útba a résztvevők - mondta Csontos Péter, a Germenc Zrt. turisztikai és marketing osztályának vezetője az MTI-nek. Az ország legnagyobb ismert, 12 méter kerületű fája is a Gemencben, a pörbölyi erdőrészben található.

Vasárnap Pörbölyről indul kirándulás, amely a Molnárka tanösvény mellett ritkán látogatható gemenci ösvényeket is érint. Lassi és a Rezéti-Duna között, egy szigorúan védett erdőrészben nagy számban fészkel barna kánya, fekete gólya, réti sas.

A mostani időszakban az aljnövényzet, a fák lombja még nem takarja az erdő állatait, amelyek így könnyebben megfigyelhetőek - mondta az osztályvezető.

A program érdekessége, hogy a Soproni Egyetemen német erdőmérnök hallgatói német nyelvű túravezetést tartanak. Május 1-jén, hétfőn, a méhészek napján Nagyrezétben mézvásár, -kóstoló és méhészeti és fotókiállítás várja az érdeklődőket, a bajai Gemenc Vándorponttól pedig délelőtt tíz órától három dunai sétahajójárat indul.

Szivárvány Hajdúböszörménynél (MTI)

         Szivárvány Hajdúböszörmény közelében 2017. április 23-án. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Kihajtási ünnep a Hortobágyon (MTI)

A hűvös idő ellenére nagyon sokan mentek el szombaton a Hortobágyra, hogy a kilenclyukú híd lábánál szemtanúi lehessenek a puszta tavasznyitó rendezvényének, a Szent György-napi kihajtási ünnepnek - írja 2017. április 22-én az MTI.

          Rackanyáj vonul a Szent György-napi kihajtási ünnepen a hortobágyi Kilenclyukú hídról 2017. április 22-én - MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Kovács Zita, a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) igazgatója és Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője a kihajtási ünnep délutáni megnyitóján egyaránt hangsúlyozták, hogy a település önkormányzatával összefogva, hagyományőrző szándékkal először rendezik meg a Szent György-napi kihajtási ünnep és kézműves vásár - Világörökségünk, a puszta napja elnevezésű rendezvényt, amelynek központi eseménye a hagyományos tavaszi kihajtás megünneplése.

Kovács Zita szerint az egész napos rendezvény ráirányítja a figyelmet a pusztára mint világörökségi helyszínre, így méltó módon kapcsolódik a műemlékvédelmi világnaphoz, s az ICOMOS (az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete) által meghirdetett kulturális örökség és fenntartható turizmus programévhez. A tervek szerint minden évben díszvendégként meghívnak egy-egy világörökségi helyszínt a pusztai ünnepre: az idén Hollókő a rendezvény díszvendége - mondta Kovács Zita.

A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét mindig is Szent György napjától, április 24-től számította. Az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében az időjárástól és a legelők állapotától függően ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről, ekkor történt a pásztorok, béresek fogadása vagy a juhbemérés is.

A gazdag állattartó tradíciókkal rendelkező Hortobágyon kiemelkedően fontos a Szent György-napi kihajtási ünnep, ahol a pásztorokkal és állatokkal is megismerkedhetnek az érdeklődők.

        A "pusztaötösfogat" bemutatója a Szent György-napi kihajtási ünnepen a hortobágyi vásártéren 2017. április 22-én - MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A hagyományokhoz híven szombaton a kilenclyukú hídon áthajtották a jószágokat, átvonultak a csergető csikósok, a híres pusztaötös, miközben a híd lábánál legelészett az impozáns szürkemarha gulya.

A puszta napján a híres hortobágyi csárdában hamisítatlan pusztai ételeket: szürke marhából, rackajuhból, házi bivalyból készült fogásokat kínáltak a vendégeknek. A vásártéri kézműves forgatagban pedig egyebek mellett bioételekkel, bioborokkal, különféle kézműves termékekkel és színes programokkal várták a látogatókat.

Este a dobmboldalban - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

  Készülődnek az árvalányhajak: nemsokára kibomlanak a kalászok - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Este jártam egy árvalányhajas domboldalban: már majdnem besötétedett, alig lehetett látni, de az élmény így is szép volt. A nap még vörösre festette nyugaton az ég alját - éppen csak, hogy, de azért még látni lehet a képen.

      A domb gerincén még kopasz cserfák állnak őrt - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Az este egyáltalán nem volt csendes, ahogy felfelé indultam a kopár, kora tavasszal felégetett lejtőn, a közelből rám riasztott egy őz. Nem láttam sajnos, sűrű kökényes-galagonyás áll azon a részen, de olyan mély, érces hangja volt, mintha kút mélyéről kiáltaná világgá, hogy valaki ráijesztett. Lelki szemeim előtt meg is jelent egy erős, nagy bak...

     Virítanak még a tavaszi héricsek, de a java virágzásnak már vége - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Dombgerinc - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A domboldalban valahol kakatolt egy fácán, énekeltek a fekete és az énekes rigók, szólt a citromsármány. Fülemülében reménykedtem, de az nem volt, talán az április végén hirtelen visszatérő tél miatt.

      A végére még két tavaszi hérics. Találtam rajtuk kívül 11 tő bíboros kosbort is, de még nem mutatták semmi jelét annak, hogy a közeljövőben virágozni készülnének. Azért így is szép volt ez az esti séta! Főleg a bakot láttam volna szívesen, nem beszélve arról, hogy rövidesen vissza kell térni, mert nemsokára teljes pompájában örökíthetjük meg itt az árvalányhajat!

Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Égerláp, Ipolyszög - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Barna ásóbéka - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Mocsári gólyahír - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Vérehulló fecskefű - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Ernyős sárma - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Föld Fesztivál az állatkertben (MTI)

Április 21-én, pénteken kezdődik a Fővárosi Állat- és Növénykertben az ötnapos Föld Fesztivál, amelynek keretében a látogatók megismerkedhetnek a mentett állatokkal, interaktív talajtani bemutatón vehetnek részt, sőt a Nagyszikla oldalán is leereszkedhetnek.

Az Állatkert szokásos látnivalói és főszezoni kínálata mellett a Föld Fesztivál öt napján 10 és 16 óra között hét helyszínen lesznek a fesztiválhoz kapcsolódó programok és bemutatók. A programsorozaton bemutatkozik a Duna-Ipoly Nemzeti Park élővilága és felszín alatti kincsei, az érdeklődők elkalandozhatnak a kínai kalligráfia világában, megismerkedhetnek a mentett állatokkal, illetve az állatmentéssel, a tavaszi madárvédelemmel, a hazai botanikus kertekkel és az alternatív energiaforrásokkal is.

Lesz távcsöves madármegfigyelés és kézműves foglalkozás is - tájékoztatta az állatkert közleményben az MTI-t csütörtökön. A Föld napjához kapcsolódó ötnapos fesztivál lényegében a Föld napjának kibővítése, amelyet ebben a formában 2008 óta rendeznek meg a városligeti intézményben. Az Állatkert, valamint az általa létrehozott Magyar Madármentők Alapítvány mellett több partnerszervezet is részt vesz a fesztiválon.

Köztük van például a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a FÖRI Természetvédelmi Őrszolgálata, az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézete és a Magyar Talajtani Társaság, az ELTE Konfuciusz Intézete, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Pest Környéki Madarász Kör, az Excelsior Hegymászó Sportegyesület, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület és az Ökocsiga Közhasznú Egyesület is.

A Föld Fesztivál részletes programja az Állatkert honlapján (www.zoobudapest.com) olvasható.