Szeptember

Fotó:

Augusztus – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

– Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Augusztus – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

– Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Július – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

– Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán– Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán– Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Régészeti feltárás az aggteleki Baradla-barlangban (MTI)

No alternate text on picture! - define alternate text in image properties

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és az ELTE Régészettudományi Intézet közös ásatásán fellelt középső újkőkori használati tárgyak és emberi csontok az aggteleki Baradla-barlangban 2019. július 9-én – Fotó: MTI/Komka Péter

No alternate text on picture! - define alternate text in image properties

A Baradla Európa egyik leggazdagabb barlangi lelőhelye az újkőkori és a késő bronzkori leleteknek – Fotó: MTI/Komka Péter 

No alternate text on picture! - define alternate text in image properties

A Krisztus előtti 15–14. századból származó késő bronzkori leletegyüttes darabja, feltehetően díszes ceremoniális ruha verete – Fotó: MTI/Komka Péter

Május – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Májusi naplemente Maconkán – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Piros árvacsalán – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Rétegek május első napjaiban – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Nyári hérics májusban  – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

                  Hím hajnalpír lepke. Májusban még javában repül  – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Újratelepítik a hiúzt a szlovéniai Alpokban (MTI)

Szlovéniába megérkezett az első hiúz abból a tízből, amelyet a Life Lynx nemzetközi program keretében akarnak újra meghonosítani a Dinári-hegységben és a Délkelet-Alpokban – írja az MTI 2019. április 26-án. A Goru névre keresztelt 23 kilós hím ragadozót Romániából szállították Szlovéniába, és szabadon engedése előtt három hétig karanténban tartják - közölte a helyi sajtó.

Szlovéniában és Horvátországban is nagyon kisszámú hiúzpopuláció él, elszigetelve. Szlovéniában gyakorlatilag száz évvel ezelőtt kihalt a hiúz. A jelenleg 15-20 egyedből álló hiúzcsoportot 1974-ben vadászok telepítették vissza. A mostani egyedek az akkor Szlovákiából áttelepített hat hiúz leszármazottai. A Life Lynx projektben öt ország tizenegy szervezete vesz részt, köztük a Szlovén Erdészeti Szolgálat.

A tíz hiúzból - amelyek 2024-ig érkeznek az országba - ötöt a délkelet-szlovéniai Notranjski Regionális Parkban, ötöt a magyar határhoz közeli Goricko Regionális Parkba telepítenék újra.

A projektet az Európai Unió finanszírozza hétmillió euróval. A vadállatok azonban egyre több gondot okoznak az országban. A szlovén mezőgazdászok szakszervezete pénteken tüntetést szervezett a környezetvédelmi és területi minisztérium elé, mert a vadon élő medvék és farkasok pusztítják a haszonállat-állományt. A minisztériumhoz tehergépjárművekkel vadállatok által széttépett birka- és borjútetemeket is szállítottak a demonstrálók.

Roman Zveglic, a szakszervezet elnöke elmondta: az állam rosszul gazdálkodik a medve- és a farkasállománnyal, és mint a vadállomány tulajdonosának intézkedéseket kell hoznia az említett populációk túlszaporodása ellen, vagy hagynia kell a gazdákat, hogy ők tegyék meg a megfelelő lépéseket. A kormány tavaly ősszel engedélyezte ugyan a Szlovéniában védett állatoknak számító medvék és farkasok kilövését, de a túl nagy egyedszám miatt civil szervezetek tiltakoztak ellene, és bírósághoz fordultak.

Az Alpe Adria Green nevű környezetvédő szervezetnek végül sikerült elérnie a közigazgatási bíróságon és az alkotmánybíróságon, hogy hatályon kívül helyezzék a kormány rendeletét. A kabinet 200 medve és néhány farkas kilövésére adott engedélyt.

Szlovénia azon európai országok egyike, ahol a medvék száma igen nagy. Az ország területének 60 százalékát erdők borítják, ahol mintegy 500 medve és körülbelül 50 farkas él.

Más források szerint ugyanakkor a medvepopuláció száma már eléri az ezer példányt, az éhség pedig a lakott településekre hatja őket, ami veszélyt jelent az emberre. Szlovéniában tíz éve nem támadott meg, vagy sebzett meg embert barnamedve.

A gazdák gyakran tüntetnek a vadállatok károkozása miatt, azt kérik az államtól, hogy nyújtson nagyobb biztonságot számukra és haszonállataik számára, a károkat pedig ismerjék el és ne csak jelképesen térítsék meg.

Kihajtási ünnep a Hortobágyon (MTI)

                        Gulyások a Szent György-napi kihajtási ünnepen, a Hortobágyon 2019. április 27-én – MTI/Vajda János
                                          Tőkés Tamás juhász és racka juhok a Szent György-napi kihajtási ünnepen, a Hortobágyon – MTI/Vada János

                      Négyes bivalyfogat a Szent György-napi kihajtási ünnepen a – MTI/Vajda János

Mezőgazdaságunkat a Hortobágyon alapozták meg őseink

A mai magyar állattenyésztést, a mezőgazdaságot őseink kitartó, szorgalmas munkájukkal a Hortobágyon alapozták meg, az innen fejlődésnek indult értékeinkre büszkék vagyunk - mondta az agrárminiszter a szombati Szent György-napi kihajtási ünnepségen.

Nagy István hangsúlyozta: fontos, hogy megmaradjanak a Hortobágyon honos fajták, a gének, mert "ezek jelképeznek bennünket, és mutatják meg azokat az állomásokat, amelyeken keresztül fejlődött korszakról korszakra a magyar agrárium".

Emlékeztetett: a hortobágyi puszta idén húsz éve lett a világörökség része, és "büszkék lehetünk arra, hogy mások is értéknek tekintik azt, amit létrehoztak itt eleink".

Az agrárminiszter szerint mindaz, ami a Hortobágyon látható, a magyar kultúra része, egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan alap, amelyre a "jövőnk is épülhet".

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára az MTI-nek elmondta: 2020 szeptemberéig 3 milliárd forintos fejlesztés valósul meg a Hortobágyon. A beruházás keretében felújítják a pusztai állatparkot, a Mátai ménes területén lovasparkot és parkolókat építenek, megújul a Pásztormúzeum és Hortobágy község főtere is.

Az esős idő ellenére sokan látogattak ki a hortobágyi kilenclyukú hídhoz, hogy szemtanúi lehessenek a puszta tavasznyitó eseményének, amelyen a kihajtási ünnep mellett kézműves vásárral, és Világörökségünk, a puszta napja elnevezésű rendezvénnyel is várták az érdeklődőket. A program idei díszvendége, a szintén világörökségi helyszín, a Fertő-táj volt.

A gazdag állattartó tradíciókkal rendelkező Hortobágyon kiemelkedően fontos a Szent György-napi kihajtási ünnep, ahol a pásztorokkal és állatokkal is megismerkedhetnek az érdeklődők. A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét mindig is Szent György napjától, április 24-étől számította.

Az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében az időjárástól és a legelők állapotától függően ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről, ekkor történt a pásztorok, béresek fogadása vagy a juhbemérés is. A hagyományokhoz hűen a kilenclyukú hídon áthajtották a jószágokat, átvonultak a csergető csikósok, a híres pusztaötös, miközben a híd lábánál legelészett az impozáns szürkemarha gulya.

A puszta napján a híres hortobágyi csárdában hamisítatlan pusztai ételeket - szürke marhából, rackajuhból, házi bivalyból készült fogásokat - kínáltak a vendégeknek.

Sokakat vonzott a vásártéri kézműves forgatag, ahol egyebek mellett bioételekkel, bioborokkal, kézműves termékekkel és színes programokkal várták a látogatókat.

Medgyesi Gergely Árpád, a nemzeti park területén természetvédelmi fenntartási feladatokat ellátó Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője az MTI-nek elmondta: a hortobágyi pusztán idén 1050 magyar szürke szarvasmarha tehén, 80 nóniusz kanca, mintegy 200 bivalytehén és 1300 racka anyajuh legel.

Bemutatják a pécsi mamut maradványait (MTI)

A 90 évvel ezelőtt feltárt pécsbányai mamutleletek fellelhető preparátumaiból és a jégkorszak állatainak ősmaradványaiból nyílt kiállítás március elsején a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) természettörténeti osztályán - tájékoztatta a közgyűjtemény az MTI-t 2019.

         Mamutagyar A jégkor pécsi vándora - A "pécsi mammut" című kiállítás–  MTI-fotó: Sóki Tamás

A tárlaton látható lesz a Rihmer László (1904-1982) bányamérnök, geológus és jogász által feltárt úgynevezett pécsi mamut a JPM munkatársai által fellelt összes maradványa - írták a közleményben.

A leletről felidézték: 1928. március 6-án az Első Duna Gőzhajózási Társaság pécsbányatelepi homokbányájában az addig és azóta legteljesebbnek számító magyarországi mamutleletanyag került elő, ugyanis akkor a mamutcsontváz 75 százalékát találták meg.

        Látogatók a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztályán –  MTI-fotó: Sóki Tamás

Az ősállat becsült hossza 5,1 méter, magassága 3,1 méter lehetett, a fogazata alapján és más jellemzőket is figyelembe véve a jellegzetes S-bordákkal is rendelkező állat körülbelül 35-40 éves lehetett - részletezte a múzeum. A megmaradt bal- és jobboldali agyardarabokat egy-egy nagyobb (másfél, illetve 1,8 méteres) egész darabbá sikerült összeragasztani a restaurálás során.

          Nagyító alatt néz egy mamutcsontot egy férfi –  MTI-fotó: Sóki Tamás

A jégkor pécsi vándora - A "pécsi mammut" című tárlaton a kortárs állatok ősmaradványai is láthatóak lesznek. A kiállítás interaktív elemekkel, játékokkal - köztük összerakható mamutcsontvázzal - egészül ki.

Emellett életnagyságú - háromszor ötméteres - nyomtatásban csodálhatják meg a látogatók Rihmer László rajzát a mamut csontvázáról, valamint a feltárás térképét. A május 30-ig tartó kiállítás kiegészítő témái a jégkorszakok, valamint a klímaváltozások kutatása lesznek - összegzett a JPM.

Megtalálták Közép-Európa legrégibb faszerkezetes kútját (MTI)

Több mint 7000 éves faszerkezetes kutat találtak a régészek a kelet-csehországi Ostrov település közelében, ahol két éve folynak a D35-ös autópálya építésének előkészítő ásatásai - közölte az iDnes című prágai hírportál az MTI információja szerint.

Cseh szakértők a portállal azt közölték, hogy valószínűleg ez a legrégibb faszerkezetes kút Közép-Európában. "Szakértői vizsgálatok alapján a mai Csehország területén talált legrégibb kútról van szó, ami ráadásul a legrégibb, Európában azonosított faszerkezetes építmény" - nyilatkozott Jaroslav Peska, az olmützi Régészeti Központ igazgatója újságíróknak.

Megjegyezte: az összes eddig ismert hasonló régészeti lelet legalább száz évvel fiatalabb, mint a most talált faszerkezetes kút. Michal Rybnícek, a brnói Mendelejev Egyetem szakértője szerint a kút négy sarokoszlopára felhasznált tölgyfákat Kr. e. 5259-ben vagy 5258-ban vágták ki, a deszkák anyaga pedig 5255–5226 között kivágott fákból való.

A kút szerkezete tölgyfából készült és négyszögletes alakú. A négy sarokoszlopba minden oldalról hét sor deszkát illesztettek be. A régészek az egész szerkezetet körülásták, biztosították, majd egészben emelték a felszínre.

Csehországban ezt a módszert most alkalmazták első ízben - tette hozzá Jaroslav Peska. A régészek a környéken több más faszerkezetű kutat is találtak.

Tavaly nyáron a szolnoki Damjanich János múzeum régészei jelentették be, hogy Tiszakürt határában egy Kr.e. 5600–5400-ból, vagyis a középső újkőkor elejéről származó faszerkezetes kútra bukkantak. A magyar régészek az M44-es út nyomvonalán egy 7500 éves újkőkori település feltárásán dolgoznak.